Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-15 / 293. szám

Újítások, átalakítások a betegek gyógyításának korszerű feltételeiért Több rekonstrukciós munka is befejeződött a közelmúltban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban. A betegek számára is látványos újítások mellett azonban számos olyan háttér­beli változás is megindult az in­tézményben, illetve várható a jövőben, melyek jótékony ha­tásait közvetve érzékelhetik az itt gyógyulok. A várható felújí­tásokról, ezek anyagi feltételeiről, s a szerkezeti át­alakításról dr. Csiba Gáborral, a Megyei Kórház ez év nyarán kinevezett főigazgató főorvosával beszélgettünk. □ Több újítással is büszkélkedhet a Megyei Kórház, mióta ön az intéz­mény élére került. Elkészült például az európai színvonalú sebészeti tömb, megépült az onkológiai bun­ker, megvalósult a gyermeksürgős­ségi betegellátó egység. Számíthat- nak-e újabb rekonstrukciókra is az intézmény betegei, munkatársai? • Ez nem elsősorban az én érde­mem, de valóban lényeges felújítá­sokról van szó, melyek eredménye­ként nem pusztán a gyógyítás, de a gyógyulás is öröm a kórházban, s ez mindannyiunk számára fontos. Egyik legjelentősebb célkitűzésünk, hogy a felújítási munkák ne állhas­sanak le, ezeknek mindenképpen folytatódniuk kell a többi osztályon is. Nem feledkezhetünk meg ugyan­is a szülészeti tömbről, az onkoló­gia hiányosságairól, ahol a kapaci­tás és a gyógyítás körülményei egyaránt változtatásokat kívánnak. Beszélnünk kell még az ideggyó­gyászati tömbről, melynek zsúfolt­ság jellemezte helyzete, s a higié­nés viszonyok ugyancsak rendezés­re várnak. Az immár negyedszáza­dot megért Gyermekegészségügyi Központban is megérett az idő a felújításra. Állagjavításra szorul­nak a belgyógyászati osztályok is. Végül az ortopédiai tömbben is szükséges legalább zsilipek, légkon­dicionálók beépítése, valamint a hotelszolgálat körülményeinek korszerűsítése. Mindez több milli­árdos beruházást jelent, így a kór­ház természetesen pályázati úton, illetve állami támogatás igénylésé­vel készül minderre. □ Milyen anyagi körülmények kö­zött tervezik mindezt? S az intéz­mény működésének anyagi vonzatai mellett nyílnak-e lehetőségek a bevé­telek növelésére? • A takarékosság természetesen ná­lunk is kulcsfogalom. Számomra azonban nem költségminimalizálást jelent ez, sokkal inkább a költségek optimalizálását. Működésünk anya­gi körülményei egyébként jónak mondhatók jelenleg: azaz nincsenek tartozásaink, illetve tudtunk prémi­umot is fizetni, s az év elején az 5 százalékos béremelést is meg tud­tuk valósítani. A helyzetünk azon­ban mindezek ellenére sem könnyű, hiszen mindig is a forgalom befolyá­solta bevételeinket, s ez az év máso­dik felében a nyári szabadságolások okán is alacsonyabb szintet és telje­sítményt mutat. □ A Finanszírozási Főosztály létre­hozása is a költségoptimalizálást cé­lozza? • Ettől az új szervezeti egységtől - mely az összes betegdokumentáció­val, információval, informatikával és ellenőrzéssel foglalkozó részegy­ségek egyesítésével jött létre - az optimális, lehető legnagyobb bevé­telt várjuk. Amennyiben - céljaink szerint - kiépül a megfelelő kont­rolling rendszer, a későbbiekben hozzákapcsoljuk majd az érdekelt­ségi rendszert is, s az informatika szintjén az itt dolgozók koordinál­ják majd a kórházi informatikai fejlesztés egészét. Mindez persze több évre előrevetített elképzelés, az azonban már ma is bizonyos, hogy az új főosztály működése egy­Dr. Csiba Gábor főigazgató főorvos ben az intézmény megélhetését is jelenti majd. □ Az említett változások együtt jár­nak a kórház struktúrájának átala­kításával is? Mik e szervezeti újítá­sok leglényegesebb pontjai? • A Megyei Kórház struktúrája valóban átalakulóban van, s ez érinti például a beszerzést, az igaz­gatást, a tanácsadó szerveket, a műszaki és gazdasági vonalat, va­lamint személyi változásokat is eredményez. Ezentúl a Beszerzési Iroda felada­ta a beszerzés - akár köz-, vagy bármilyen anyag-, illetve szolgálta­tás jellegű beszerzésről legyen is szó. A titkárság, a jogi ellenőrzési csoport, a humánpolitikai és a munkaügyi osztály összevonásával létrehoztuk az Igazgatási Főosz­tályt, hogy a párhuzamosságokat kikerülve egy meghatározott sze­mélyen keresztül láthassák el e feladatokat a munkatársak. A köz- gazdasági - korábban gazdasági­nak nevezett - igazgató hatásköré­ből kivontuk a bér- és munkaügy, valamint a beszerzés feladatait. Az anyag-, a műszergazdálkodás, a szállítás és a gondnokság összevo­násával létrehoztunk egy Logiszti­kai Főosztályt is, melynek vezetői pozíciójának betöltésére - csak­úgy, mint az Igazgatási Főosztály esetében - pályázatot írtunk ki. A Műszaki Főosztály, mely műszaki osztállyá minősül át, ezentúl köz­vetlenül a főigazgató hatáskörébe tartozik. Átalakulnak a tanácsadó szervek is, és új bizottságok is lét­rejönnek, melyek a főigazgató fő­orvos tanácsadó testületéként fog­nak működni. A szervezeti átala­kulások kapcsán kell még megem­lítenünk, hogy új helyettese lesz az ápolási igazgatónak, mégpedig az intézeti főműtősnő. A Vérdepó pedig átkerül a KAITO szervezeti keretei közé. Említést kell még tennünk az elne­vezésbeli újításokról is: az angioló- gia „III. Belgyógyászat-Angiológia”, a szájsebészet „Arc, Állcsont és Szájsebészeti osztályként” szerepel majd. Gazdasági egységeink közül a privatizáció okán várhatóan meg­szűnik a mosoda. Tervezzük még, hogy kialakítjuk a kórházban a tömbfelelősi főorvosi rendszert, azaz minden egyes tömb élére kine­vezünk egy tömbfelelős főorvost, s így a helyi problémák hatékonyab­ban oldhatók majd meg egy-egy tömbön belül. A tömbfelelős főorvos mellé idővel főnővért és informati­kust is helyeznénk. Az egyes osztá­lyok gazdasági nővéreit átcsoporto­sítanánk a Logisztikai Főosztály­hoz, ami a raktározás egyszerű­sítését is eredményezné. Bevezetjük még a főigazgatói viziteket is: hogy a főigazgató hatékonyabb tájékozó­dási lehetőségét megteremtsük, a főigazgatónak vagy helyettesének évente két alkalommal el kell jutnia minden egyes osztályra, részt kell vennie a reggeli megbeszélésen vagy viziten. Az osztály általános problémáiról, a betegellátással vagy más egyébbel kapcsolatos gondjai­ról való tájékozódásnak ez közvet­len módja lehetne, ü Említette a privatizációt. Hogyan járulhat hozzá a magánosítás a ha­tékonyabb működéshez? • A privatizáció kapcsán két terüle­tet kell elkülönítenünk. Egyik a hát­térszolgáltatások privatizációja, mely az önkormányzati felhatalma­zás nyomán részben már meg is in­dult, s mint említettem, a mosoda bérüzemeltetésbe való átadását jelen­ti. A másik nagy terület a szorosan vett betegellátás része, e téren is vannak már kezdeményezések példá­ul az ügyeleti szolgálat vagy az itt dolgozó aneszteziológusok esetében. A járóbeteg-ellátás privatizációja bi­zonyosan hatékonyabb működést biztosít. Amennyiben a törvény is lehetővé teszi, úgy szándékaim sze­rint az itt dolgozó orvosok privatizál­nák saját rendelésüket, nem pedig az intézményen kívülről érkezők. E te­rület azonban törvényi tisztázásra, szabályozásra vár még, korai most a részleteket is említeni. A vállalkozási forma egyébként más területekre is kiterjeszthető. Elkép­zelhető például a takarítás, a mű­szaki ellátás, az energiaszolgáltatás és a portaszolgálat kapcsán is, hogy a működési forma átalakítását meg­fontoljuk. Ugyanakkor nem kizárt a különféle diagnosztikai területek privatizációjának lehetősége sem. □ Mennyiben maradhat meg ilyen körülmények között egyetlen egysé­get alkotó intézménynek a kórház? • Ez alapvető kérdés, hiszen bizo­nyos, törvényi feltételekkel alátá­masztott szándékok szerint maga a kórház is átvihető gazdasági társa­ság formájába. Erről azonban szin­tén korai még beszélni, hiszen ez már sokkal inkább törvényhozói, mint főigazgatói hatáskör, s az em­lített szándék napjainkban nem je­lent még konkrét lehetőséget is. terápiás és diagnosztikus lehetőségek a régió legnagyobb egészségügyi intézményében Tudománnyal a betegek egészségéért Hétköznapok Nobel-dQasai Az l-es gyermekosztály csontvelő-transzplantációs részlegén Intézményünk, mint minden betegellátó in­tézmény, természetesen alapfunkciójára, az általános betegellátásra, a mindennapok gyakorlatára koncentrál. Természetesen eb­ben is lényeges fejlődés állott elő az utolsó 10 évben. Utalok itt a sebészeti laparoszkó­pos műtétekre, a baleseti sebészetben a nyílt és sürgősségi műtéti megoldásokra, az uro­lógiai gyakorlatban az endoszkópos műszeres sebészet előretörésére, mely ará­nyában meghaladja a nyílt sebészeti megol­dásokat, az arthroszkóp és egyéb műszeres beavatkozások és diagnosztikus lehetőségek kiterjesztésére, az endoportézisek beültetésé­nek napi gyakorlatára, új programok megin­dítására, mint a klimaxgondozás, az ifjúsági szexológiai felvilágosítás, a perinatális inku­bátorprogram fejlesztésére, de a csontvelő­transzplantációra, a művesekezelések lehetőségére (már gyermekkorban is), a gyermekrehabilitáció lehetőségének európai színvonalú fejlesztésére, a diagnosztika ar­zenáljának növelésére (spirál, CT, MR, Color Doppler, UH). Jelentős és egyre növekvő érintettségé' a stroke-kezelés, de fontos a regionális felada­tot ellátó agy- és gerincvelői sebészet tevé­kenysége éppúgy, mint a kardiológiai és a gastroenterológiai profil bővítése. Ezen csak fő vonalak a teljesség igénye nélkül. Az onkológiai program két irányban fejlődhet, egyrészt a lineáris besugárzási lehetőség bővülésével (ennek alapjait megte­remtettük), másrészt egy új kezelési mód, a hypertermia lehetőségeinek kihasználásával. Ennek feltételeit napjainkban kíséreljük meg megteremteni. A Szülészet-Nőgyógyászati Osztály lombik- bébi-programja országos program része, és magasabb sikerrátával kecsegtet. Mamma- centrumot kívánunk kialakítani, amely nem­csak a diagnosztikában jelent előrelépést (a diagnosztika minden korszerű lehetősége kórházunkban adott), hanem a terápiában is. Beszélnünk kell az érszűkületek - ezek ma már népbetegség számba mennek - kezelé­sében szerepet játszó intervenciós radiológi­ai lehetőségekre, azaz az értágításokra, a stent-beültetésekre. Reális szükséglet a hely­beli pacemaker-beültetés végrehajtása, ez a program 2001. év első félévében beindul, az I. Belgyógyászat és az Érsebészet közös programjaként. Később ebből a programból egy korszerű haemodinamikai laboratóriumi program nőhet ki. Az Egészségügyi Minisz­térium, de általában az egészségügy fejlesz­tése igényli a Sürgősségi Betegellátó Osztá­lyok kialakítását, főleg olyan nagyságrendű kórházban, mint a miénk. A Sürgősségi Be­tegellátó Osztály kialakítására első lépésein­ket megtettük, további lépéseinkről folyama­tosan tájékoztatjuk a közvéleményt. A felsoroltak ismételten a teljesség igénye nélkül, fontossági sorrendet nem tartalmazva kívánják megvilágítani a koncepciónkat, jövőbeli terveinket és reményeinket. Dr. Tóth László A legmagasabb tudományos elismerés a Nobel-díj. Évente egy-egy tudományos kutatónak ítéli oda a Nobel- díj bizottság. A tudományos életet alapvetően meghatá­rozó, felfedezések jutalmazására született a díj. Száza­dunk utolsó tudományos Nobel-díjait tizenegy tudós kap­ta. Döntő többségük az Egyesült Államokban dolgozó, hatvan-hetven év körüli amerikai férfi. A 20. században mindössze néhány olyan felfedezés akadt a tudomány­ban - ilyen például a DNS struktúrája ami megváltoz­tatta a világról alkotott elképzelésünket. Ugyanakkor a „hétköznapokon” minden orvos tudomá­nyos tevékenységet folytat. Az általános orvosi munka része a beteg vizsgálata, a gyógyító munka értékelése, összevetése mások eredményeivel. Mindezt eredménye­sen csak folyamatos tanulással, az új eredmények meg­ismerésével s alkalmazásával lehet végezni. Ez a min­dennapok tudományos tevékenysége. A tudományos te­vékenység következő lépcsőfoka, ha ezen megfigyelése­ket, eredményeket kongresszusokon előadásokban, szakfolyóiratokban megjelenő cikkekben összegzik. A to­vábbi lépcsőfok a kísérletek végzése. A tudomány mindig előre vitte a világot. Ez különösen igaz az orvostudományra. Igaz ma is számos olyan be­tegség van, amire nincs jó gyógymód, így nagyon sok teendőnk van még. A megyei kórházakban „alkalmazott" kutatások folynak. Ez nem kísérletezést jelent a betegek­kel, hanem a többféle vizsgálati, kezelési mód összeha­sonlítását, s így meghatározható, hogy milyen vizsgálat, kezelés a legalkalmasabb az egyes betegségek korai fel­ismerésére és a leghatékonyabb kezelésére. Általános felfogás szerint tudományos kutatásokat az egyetemi kli­nikákon és a kutatóintézetekben végeznek. Hibás az a felfogás, hogy a kórházakban „csak” gyógyító munkát kell végezni. Egy fiatal orvos által feldolgozott „beteganyag” előadása, egy területi tudományos ülésen alkalmas következtetések levonására, amelyek a következő betegnél már hasznosíthatók. Ugyanakkor a kórházakban dolgozók rosszabb feltételek között folytat­ják a „tudományos tevékenységet”. A fő feladat, a gyó­gyítás mellett kell végezniük. A kórház vezetése keve­sebb támogatást adhat erre, mert a kórház sem kap kü­lön támogatást rá. A feltételek biztosításához a „kórházi kutató" ösztöndíjakat pályázik, pályázatokat készít, de értelemszerűen ezek minősége gyengébb, mint azok pá­lyázataié, akik fő feladatként végzik a kutatást, így a pá­lyázatok odaítélésénél is hátrányba kerülnek. Ezek alap­ján rosszabb feltételek mellett végzik tudományos mun­kájukat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház a legnagyobb kórházak közé tartozik hazánkban. A gyakorlati tudomá­nyos tevékenység a mindennapi munka része. Ezt jól mutatja, hogy 1999-ben 516 előadás hangzott el az intézetből különböző tudományos kongresszusokon, ebből 98 külföldi rendezvényen, döntően angol nyelven. Orvosi szakfolyóiratokban 84 magyar nyelvű és 14 ide­gen nyelvű közleményt írtak orvosaink. Szakdolgozóink A ll-es gyermekosztályon Fotók: Séllei Zsolt is nagyon aktívak, 77 tudományos előadást tartottak és 4 közleményt jelentettek meg. A megyei kórház elismertsé­gét jelzi, hogy a tudományos rendezvényeken üléselnöki tisztet orvosaink 88, szakdolgozóink 5 alkalommal töltöt­tek be, az elmúlt évben. Az üléselnöki tisztséget azok lát­ják el, akik elismert szaktekintélyei annak a témának, amelyben az előadások elhangzanak. A tudományos munkában mérföldkövet jelent a Magyar Tudományos Akadémia általi megmérettetés. Korábban ezt kandidatúrának, ma Ph. D-nek (Philosophiai Doktor) nevezik. A megyei kórházban 13 orvosnak van ilyen minősítése, és 8 kolléga vesz részt jelenleg a Ph. D. képzésben, s készíti tudományos dolgozatát. További fokozat a habili­tált orvos (med. habil), akit címzetes egyetemi tanárnak tekintünk. Két kandidátus orvosunknak van ez a minősítése. Kórházunkban így az orvosok között közel 10% a minősítettek aránya, ami nagyon figyelemre mél­tó. Ezek a kollégák meghatározói a Borsod megyei kór­ház tudományos, gyógyító és oktató munkájának. Az or­vostudományi egyetemek oktatásra önállóan alkalmas­nak minősítik azokat az osztályokat, amelyeket minősített orvos vezet. Ezért is nagyon fontos a megye számára, hogy minél több ilyen tudományosan minősített orvos dolgozzon a megyében, mert munkájuk, tanításuk követ­keztében a megye betegeinek ellátása minőségileg jobb, eredményesebb lesz. A mi „hétköznapi Nobel-díjasaink” fiatalabbak, nők és férfiak, s Borsod megyeiek. S „hétköznapi Nobel-díj bizottságunk" a megye betegei. Dr. Szabó László Tudományos Bizottság Elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents