Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

2000., november 2., csütörtök Mm-rnsnunnszAa* Aktuális 5 JEGYZET Fények között Csörnök Mariann ényerdő. A korai sötétben vibráló ezernyi mécses lángja között árnyakként mozognak az élők. Halkul a be­széd, lelassul a mozgás. Talán a temetőkapun kívülre szorul a világ. Mert nem könnyű kívül hagyni a töme­get, a várakozástól türelmetlené váló, egy­mást hergelő autósokat, a busz koszorútörő nyomorgását. Nem lehet mint gyufát egyet­len mozdulattal átlényegíteni a megelőző na­pokat. Mert hogyan is készülünk a halottak napjá­ra? Számba vesszük az eltávozottakat - hi­szen tudni kell, hány nagy, hány kis koszorú szükséges, mennyi virág és mécses, és persze mindennek mi lesz az ára. Sorrendet Írunk, mert egy nap kevés, hogy ellátogassunk min­den sírhoz, tervezzük az útiköltséget, az idő­pontokat. Megkeressük a legolcsóbb beszer­zési helyeket. Bevásárolunk. És takarítunk a sírok körül, mint otthon húsvét előtt. Persze jól van ez így. Illetve jól lenne, ha a sok kiadás és szervezés közepette maradna erőnk és időnk arra, hogy túlnézzünk a feldí­szített sírokon. egy temetés egy hűvös, esővel sze­melő őszi napon. A gyászolók nehéz szívvel búcsúztatták halottjukat, ott a koporsó körül az egyik könnyes tekintet kerülte a másikat. Befelé néztek. A pap szavaival utolsó útjára indította szerettüket - és pontban ekkor kisü­tött a nap. Az a halovány fény mindent meg­változtatott. Hivő és hitetlen is a másikra né­zett, és ugyanarra gondoltak. A fény mosoly volt. A szivekbe megbékélés költözött. A fényerdőben halkul a beszéd, de még számokról és árakról szól. Világit a mécses lángja, mint az egykori napsugár, de csak ke­vesen látják. Árnyékol a megszokás. HÍRCSOKOR • Előadás Sínkéről. Sinka István életéről és munkásságáról tart előadást dr. Medvigy Endre irodalomkutató ma délután 5 órától a Bocskai István Szabadegyetem rendezvé­nyeként Miskolcon, a Vasgyár utca 18.-ban a 2-es villamos végállomásánál). Az oktatás ingyenes és korhatár nélküli. • Díszoklevelet kaptak. A miskolci Sem­melweis Kórház több dolgozóját is elisme­résben részesítette Batthyány-Strattmann László születésének 130. évfordulója kap­csán az egészségügyi miniszter. így Máriási Mária főműtősnőt, nyugdíjba vonulása al­kalmából, illetve kimagasló szakmai tevé­kenységük elismeréseként a kórház Hospi­ce Osztályának munkatársait. • Kitüntetés. Az egészségügyi miniszter Pro Sanitate-kitüntetésben részesítette Betöri Erzsébetet, a B.-A.-Z. Megyei Kór­ház kardiológiájának osztályvezető főnő­vérét. A díjjal évtizedek óta végzett mun­káját ismerték el. Halottat találtak Miskolc (ÉM - PT) - Zacskóba csomagolt apróságot találtak szerdán délelőtt 11 óra­kor a Kassai út 40-es számú ház előtt kuká­zó személyek. Értesítették a rendőrséget, akik a mentőket és a forrónyomos csapatot küldték a helyszínre. A mentőszolgálat em­berei megállapították: a világra jött jöve­vény élettelen. Arra az orvosszakértőnek kell megadnia a választ: a megtalált tetem jogi értelemben életképes csecsemőként látta-e meg a napvilágot. Temetőből a halálba Miskolc (ÉM - PT) - A tomaszentandrási temetőben járt a hét elején egy 69 éves hidvégardói asszony. Miután végzett Tor- naszentandráson a hozzátartozója sírja kö­rüli munkával, biciklire pattant és hazafelé vette az irányt. Balszerencséjére azonban nem tudta lefékezni és megállítani a kerék­párját a lejtőn. A lendületbe jött biciklivel egyenesen egy családi ház kerítésének ro­hant. A sérült nő életét a gyors orvosi be­avatkozás sem tudta megmenteni. Juga György: Miért én lennék a felelős? DFC-s kérdések Lapunk az ügy tisztázása érde­kében számos további kérdé­sekre keresi a választ. Sokat ezek közül az olvasóink írtak meg leveleikben. Többek kö­zött, hogy a DFC-ügyben a szur­kolók szemében negatív szere­pet játszó politikusok - például Kobold Tamás polgármester és Borbára János akkori képvise­lő, akiknek a neve több gyaláz­kodó transzparensen is olvas­ható volt a meccseken - szere­pét hogyan ítélik meg az illeté­kesek. Juga György elmondta, erre a kérdésre és másokra is egy olyan cikk kereteiben kí­ván reagálni, amelyben az érin­tettek teljes köre megszólal, be­leértve a tényfeltáró bizottság vezetőjét is. Azon leszünk, hogy' így legyen. Miskolc (ÉM - BAL) - Nehez­ményezi Juga György, az ön- kormányzat sportért felelős alpolgármestere, hogy a diósgyőri futballanomáliák feltárására alakított közgyű­lési ad hoc bizottság (a klub­vezetők mellett) nevesítve egyedül az ő felelősségét szándékszik megállapítani. Más oldalról viszont ő is firtatni érdemesnek tartja a felelősséget. Egyrészt a felől, hogy miként került-kerülhetett ilyen tragikus (elkerülhetetlenül csődhöz veze­tő) gazdasági helyzetbe a futball- klub; Juga György szerint az ez irányú felelősségből az elmúlt időszak egyesületi vezetői közül a Rónai-Kövy páros 90 százalék­kal veszi ki a részét. A másik felteendő kérdésnek azt tartja: történt-e törvénytelenség annak során, hogy az önkormányzat ! I Juga György Fotó: b t. egyaránt nehéz gazdasági hely­zetben lévő cégei összesen több mint 170 millió forintos támoga­tásban részesítették a focit, fi­zették a focistákat. Az ad hoc bi­zottság, Juga György számára elfogadhatatlan módon, nem vizsgálta például a távhőszolgál- tatő százmilliós nagyságrendű DFC-s pénzügyi juttatásait. Utóbbi azért is különös figyel­met érdemel - mondta -, mert a tényfeltáró bizottság elnöke, Si­mon Gábor a kérdéses időszak­ban éppen a Mihő felügyelő bi­zottságának elnöke volt. Az alpolgármester mindezt egy újabb vizsgálat tárgyául szánná, amit a közgyűlés tulajdonosi bi­zottsága végezheztne el; kérdé­sünkre, miszerint utóbbi testület elnökének, Kis Péternek a neve a DFC-végzet felelőseinek sorá­ban jelent meg a közvélemény előtt (a szurkolók transzparen­sein), elmondta: ezt nem tartja aggályosnak, hiszen a bizottság kilenctagú, s ennek minden tagja érintett a DFC-ügyben, de ugyan­ez mondható el az összes önkor­mányzati képviselőről is.. Precedens értékű döntést hozott a rendőrkapitány Álláspontja szerint nincs szükség a DFC-s ügyben szereplő újságírók rabosítására Miskolc (ÉM - PT) - Dr. Pász­tor Albert, Miskolc rendőrka­pitánya értesítette Balázsi Tibort és Tóth-Szántay Józse­fet a Rádió GaGa, Pusztai Lászlót és Lechner Barnabást a Hírnök című hetilap részé­ről, hogy nem kerül sor az úgynevezett „rabosításukra." Miután a kapitány felülbírálta hivatala korábbi döntését, már okafogyottá vált az érintettek megjelenése a rendőrségen. Az érintett újságírók ennek ellené­re kedden délben úgy határoz­tak: mégis elmennek a Miskolci Rendőrkapitányságra, hogy ma­gyarázatot kapjanak a megvál­toztatott döntés okáról. Ezen a rögtönzött sajtótékoztatón dr. Pásztor Albert alezredes, mis­kolci rendőrkapitány a történte­ket indokolva arról beszélt, hogy megítélése szerint nem egészen harmonizál egymással a bűnügyi nyilvántartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény. A kapitány és a sajtó Fotó: Puskár Tibor Ezért történhetett meg máshol ilyen esetekben a bűnügyi nyil­vántartásba vétel.- Álláspontom az - szögezte le -, hogy a büntetőeljárás magán- vádas esetekre vonatkozó szabá­lya a bíróságot arra jogosítja fel, hogy a hozzá ismeretlen elkövető ellen érkezett feljelentés nyomán rendelje el a nyomozást - mely­nek lefolytatásával jelen esetben a Miskolci Rendőrkapitányságot bízta meg - ezen elkövetők kilété­nek megállapítása céljából. Amennyiben ez megtörtént, a nyomozó hatóság az iratokat visszaküldi a bíróságnak, ahol majd az így beazonosított szemé­lyeket az eljárásban meghallgat­ják. Tehát a rendőrség a magán­vádas eljárásban nem közöl sen­kivel gyanúsítást. Senkit nem hallgat ki gyanúsítottként. Már­pedig bűnügyi nyilvántartásba vételre törvényesen csak ez után kerülhet sor - nyomatékosította a kapitány. Az anomáliát és az ahhoz kapcsolódó kérdést pedig a kö­vetkezőképpen fogalmazta meg a rendőri vezető:- Ha a feljelentésben megne­vezik az elkövetőt úgy az ügy a bíróságon marad és nem kerül sor nyilvántartásba vételre. Ha viszont a feljelentés ismeretlen személyt említ, úgy a rendőrség őt beazonosítja és nyilvántartás­ba veszi? Ez nem a jogbiztonsá­got szolgáló megoldás lenne... ,, Visszavonandó ” Felülvizsgálandónak, esetleg visszavonandónak nevezte a DFC-ügyben a polgármester által (a közgyűlés nevében, ám annak megkérdezése nélkül) és más képviselők által újság­írók ellen tett feljelentéseket T. Asztalos Ildikó egy keddi sajtótájékoztatón. A képviselő szerint a sajtó munkatársai­nak meg kell, hogy legyen a joga a szabad véleménynyilvá­nításra, ahogy a politikusok­nak is megvan a módja, hogy a nyilvánosság számára saját igazukat bizonygassák. HÁTTÉR: HALOTTAK NAPJA Élők szimbólumai az elmúlás emlékkövein Miskolc (ÉM - SZ) - Az em­berélet nagyobb fordulóit - így a halált is - a társadal­mak legkorábbi korszakaitól számítva az adott kultúrát jellemző hiedelmek, s a kap­csolódó szokásrendszerek fonják körül. A halottak napi emlékezések kapcsán Viga Gyula etnográfust e szokás- rendszerekről kérdeztük. Az európai társadalmak eseté­ben a kereszténység előtti ele­mek összefonódnak a keresztény egyház ünnepeinek rítusaival. A halottainkról való megemléke­zés napjainkbeli szokásrendsze­rének gyökerei - s azok társa­dalmi, vallási és kulturális je­gyei - tehát egészen korai időkig viszszavezethetők.- A halál az élet elválaszthatat­lan élménye, melyhez minden kor és kultúra hihetetlenül szer­teágazó szokásrendszert társít, s az eltávozottak emlékének meg­őrzését is jellemzi ez - kezdte Vi­ga Gyula. - Az antikvitás megha- ló-feltámadó istenképzete és a ke­resztény feltámadás gyökere azo­nos, s hogy ezen belül egy közös­ség hogyan alakítja, formálja sa­játos rítusait, azt alapvetően meghatározza életfilozófiája, ha­lálképe - tett hozzá. A keresztény egyházak egyik legalapvetőbb ünnepe a minden­szentek, mely eredetileg novem­ber első napján azon lelkek ünne­pe volt, akik nevét nem tartották Síremlékek, korok Fotó: v. j. számon a naptárban. A tridenti zsinat nyomán a mindenszentek a halottak napjának vigíliájává vált. A halottak napjának általá­ban és napjainkban is gyakorolt elemei között említette Viga Gyu­la, a síremlékek letakarítását, s ünnepélyes „felöltöztetését”, azaz zöld gallyakkal, újabban krizan­témmal való díszítését, a gyertya- gyújtást és - a halott nyugalmát biztosítandó - a munka tiltását.- Vannak specifikus, régión­ként jellemző szokáselemek is. Ilyen például a halottak „megete- tésének” szokása, mely hazánk­ban elsősorban a betelepült szláv közösségekre jellemző, de nyoma fellelhető a matyóvidékről is is­mert szegények, koldusok meg- etetésének szokásában is - utalt az egyes ünnepek, szokások szer­teágazó rendszerére a kutató. Az emlékezés is változó inten­zitást mutat. Viga Gyula kitért a kőből, műkőből, márványból be­tonból készített síremlékekre, melyek befolyásolták az emlék megőrzésének időbeli elhúzódá­sát. A fejfák ugyanis addig őriz­ték az elhunyt emlékét, míg el nem korhadtak. A sokszor em­lékműveket idéző sírkövek - me­lyek állítása az ‘50-es, ‘60-as évek fordulójától jellemzőbb - pedig lé­nyegesen kitolták e folyamatot.- Mintegy 2-3 évtizede sokkal inkább az élőket, mint a holtakat jellemzik a síremlékek. A kopja­fák gazdag, a halott személyre utaló jelrendszere helyett az em­léket állítók státusszimbólumá­nak is tekinthetők a sírkövek. S az adott kort jellemző divat éppúgy meghatározza ezek külső jegyeit, mint a díszítés elemeit - gondoljunk például a krizantém­tengerre vagy a mécsesek sokfé­leségére. E jegyek közül pedig tu­dattalanul is szelektál egy közös­ség: van, amit továbbörökít, s van, amit idővel végleg elhagy. A halál az élet el­választha­tatlan élménye Viga Gyula »> Felrobbantott lövedékek Miskolc (ÉM - PT) - Robbanás hallattszott a kedd déli harang­szó után Kistokaj határában. A honvédség tűzszerész zászlóaljá­nak emberei Zsolnai Gábor törzsőrmester irányításával 4 da­rab második világháborús löve­déket hatástalanítottak. A német és szovjet repeszromboló és pán­céltörő lövedékeket akkor talál­ták meg, amikor a 3-as autópálya miskolci elkerülő szakaszának nyomvonalát kutatták. Szimulált veszély Miskolc (ÉM - PT) - Törzsveze­tési gyakorlatot tartottak a Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság szervezésében kedden az Észak-Magyarországi Vegyimű­vek Kft. és a Pajzs ‘94 Kft. bevo­násával. A foglalkozáson részt­vevők megismerkedtek a veszé­lyes üzemben előforduló vész­helyzetekkel. Részletesen kidol­gozták: mit kellene tenni hava- ria esetén a műszaki mentés so­rán és a lakosság védelmének biztosítása érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents