Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

2000. november 4., szombat Szabadidő 9 Umberto Eco: A tegnap szigete UMBHkTO ECO Spitzmüller Zita Egy újabb meglelt kézirat, s annak me­séje. Ezúttal azonban nem a nyomolvasás középkorban játszó­dó, metafizikus és fi­lozofikus detektívre- gényében tálja azt ol­vasói elé Eco. Újabb könyvében egy ba­rokk kori olasz nemesifjú meséjét szőve dol­gozza fel az elhalványult lapokból álló kézi­ratot. A feljegyzések a XVII. századi Roberto de la Grive tollából valók, melyeket Eco a kora újkori természetfilozófia eszközeivel varázsolt a regényes történetből regénnyé. A tegnap szigetének főhőse egyben maga a kézirat szerzője, aki 1643 nyarán „aligha­nem egyetlen olyan képviselője az emberi fajnak, aki egy elhagyott hajón szenvedett hajótörést’' - s ezzel egyúttal belép Eco tör­ténetébe. Szokványosnak nem mondható kalandját követően - mely karnyújtásnyira játszódik egy számára elérhetetlen partsza­kasztól - ostromban részt vevő katonaként, Párizs libertinus szalonjaiban, filozófusok és szépasszonyok társaságában, később a Bastille foglyaként, titkosügynökként, a hosszúsági körök kutatójaként láthatjuk viszont a főhőst, s kísértő hasonmását. Az olvasó előtt a távlatok sokfélesége tárul ki: nem egyetlen történetről van szó, sokkal inkább egymást keresztező, át­járó és egymásba épülő elbeszélésekről. Roberto ugyanis a menedéket adó, Noé bárkáját idéző Daphné hajón képzeletei­ben éli újra életét, felfüggesztve a fikció és a realitás határait. A múltját szimboli­záló közeli, ám elérhetetlen sziget s az átértelmezett jelen között e hajó teremt egyfajta kapcsolatot, melynek fedélzetén Roberto ír: az életet pótolva betűivel. Története végére a hős és az olvasó szá­mára egyaránt világos: a világ teljességé­ben soha nem ismerhető meg, az egész va­lódisága mindig rejtve marad. Felismeré­sét követően a fikció és a realitás új­raegyesítéséhez a számára egyetlen lehet­séges utat választja. Umberto Eco: A tegnap szigete Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999 Könyv Stephen Leacock: í \ / Rosszcsirkeff Mária és társai A néhai kanadai humo­1 ^ ristát, Leacockot maga Karinthy Frigyes ismer­P^SSZCSULKECr (TK [V-jAKiA 1 f tette meg a magyar olva­Uv 1 1“ tarjai sóval. Ebben a kötetben is számos Karinthy fordította humoreszk és stílusparódia kapott helyet, mint pél­dául A munka hőse avagy nemes úr a da- rócnadrág alatt, a Jézuska tévedése vagy a Melpomenus Jones iszonyú tragédiája. Kazetta St. Martin: Tovább utazás A szaxofon legismertebb magyar képviselője új al­bummal jelentkezett, me­lyen a feldolgozások mellett négy teljesen új dal is hallható. A kazettán olyan is­mert dallamok átírásai is felcsendülnek, mint például A keresztapa vagy A profi című filmek zenéje és a Szerelmes asz- szony című Bee Gees sláger. Videó Lewis Gilbert: Csak kétszer élsz Az egyik legismertebb James Bond film mára valódi klasszikussá vált, noha harminchá­rom éve készült, még a mai nézőknek is tartogat izgalmakat. A szuperügynök szerepében még Sean Connery szállt szembe az ellenséggel, vagyis egy egész ninjahadsereggel a vi­lág megmentéséért. Görögül, tisztán baráti alapon Egy buzuki kellett csak, és megalakult a görög népzenét játszó miskolci együttes Miskolc (ÉM - FK) - A Duná­tól keletre nincs görög nép­zenét játszó együttes, csak a miskolci Árion. Az egy éve működő hobbizenekar tánc­házaival megkedveltette a várossal a görögök muzsiká­ját és táncait.- Három éve elutaztunk a felesé­gemmel Görögországba, ahol na­gyon megtetszett nekünk az otta­ni kultúra, az emberek életvitele és a nyelv is. Hazatérve el is kezdtem görögül tanulni. Két év­re rá már vettünk egy buzukit is, ami nélkül nem lehet igazi görög zenét játszani. Ezután ala­kult az együttes - mesél a kezde­tekről Károlyi Szabolcs, az Árion alapítója. - Tulajdonkép­pen egy baráti kör alkotja az Ariont. Mindannyian csak hob­biból játszunk, hiszen mellette civil foglalkozásunk is van. A kedvtelésből alakult zenekar rövid időn belül felhívta magára a figyelmet. A miskolci Ifjúsági Házban minden hónapban meg­rendezett táncház mellett már a hejőcsabai görög kávézóban is ál­landó vendégnek számítanak, csakúgy, mint a miskolci Görög Nemzetiségi önkormányzat bál­jain. Életüket időközben teljesen áthatotta a görög kultúra szerete- te. A szakácskönyvektől a mitoló­giáig minden érdekli őket, de a legfontosabb persze a zene.- A zenei alap megszerzése ki­csit nehezen ment, hiszen még Görögországban is ritkák azok a CD-k, melyeken vokális zene is van, márpedig mi ilyet szeret­tünk volna játszani - mondja Ká­A görög táncházban kézenfogva születnek a barátságok rolyi Szabolcsné, aki szintén az együttes tagja. - De nem akartuk a már ismert magyar együttesek dalait sem előadni, tehát időbe telt, amíg összeállt a mi anya­gunk is. Persze vannak elmarad­hatatlan számok, amelyeket nem lehet soha kihagyni, például...- ... a Zorba - fejezi be férje mosolyogva a mondatot. - De mi szeretjük egy kicsit megbonyolí­tani a dallamot, hogy nehezebb legyen előadni. Ebben egysze­rűen örömünket leljük. A táncházakat teljesen önál­lóan szervezik. Az együttes vé­gez a terem lefoglalásától kezd­ve a plakátragasztásig mindent. Nagy munka, de kárpótolja őket a táncházak sikere.- Az a célunk, hogy mindenki jól érezze magát - fogalmazza meg Károlyi Szabolcs. - A görög tánc lehetőséget ad arra, hogy az emberek megismerjék egy­mást.- Egy kört alkotunk, minden­ki megfogja a másik kezét vagy a vállát, úgy táncolunk - magya­rázza a felesége. - Ha az alaplé­péseket megtanulják és igazán felszabadultan mernek táncolni, akkor nagy élmény a táncház. Úgy vesszük észre, hogy a kö­zönségünk is nagyon fogékony a görög zenére és táncra. Egyre Fotó: Bujdos Tibor többen jönnek a táncházainkba és sokan visszajárnak. Egy bá­natunk van, hogy a legközelebbi hivatásos tánctanár is Budapes­ten él, ezért egyelőre csak az alaplépéseket tudjuk mi megta­nítani, de a jó hangulathoz már ez is elegendő.- A nyáron két alkalommal elmaradt a táncház és mint meg­tudtuk az Ifjúsági Háztól, renge­teg telefont kaptak, hogy mikor lépünk fel már újra - veszi vissza a szót Károlyi Szabolcs. - örülünk, hogy másoknak is tet­szik, ami nekünk, de a zene sze- retete nélkül nem lehetne ezt a sok munkát vállalni. PORTÉKA: TÉLI ROZSA PAPÍRBÓL Miskolc (ÉM - SZ) - A téli rózsa egy különös virágnak te­kinthető: gondozás helyett kis kézügyesség szükségeltetik ah­hoz, hogy a virágok ősszel és té­len is a vázában pompázhassa­nak. Az öntözésre sem kell időt fordítani, s mégsem kell attól tartani, hogy a rózsaszálak el­hervadnak - a téli rózsát ugyanis mi magunk, papírból készítjük el. Alapanyagként az üzletekben vásárolhatunk krepp-papírt. Legjobb, ha fehéret választunk, hiszen azt később a magunk íz­lésének megfelelően színezhet­jük. Egy szál krepp-papírból kö­rülbelül nyolc rózsafej készíthe­tő, melyek szára hurkapálcából lesz majd. Első lépésként a henger for­májú krepp-papírt mintegy 7-8 centiméter széles csíkokra vág­juk. Egy papírcsík hossza két rózsához elegendő. A virág elké­szítéséhez a csík egyik szélét re­dőzve hajtogatjuk addig, amíg egy átlagos rózsának megfelelő virágot kapunk. A papír össze­hajtott szélét erős cérnával kös­sük össze, és a rózsa száraként egy hurkapálcát szúrjunk a kö­zepébe. A papírvirágokat nedve­sítsük be - vigyázva, hogy ne áztassuk el teljesen -, és állítsuk egy üvegbe. A vizet akár meg is festhetjük azzal a színnel, amit a virág alapszínének szánunk, például okkersárgával. A festék lehet hagyományos vízfesték vagy tempera is. A még nedves papírrózsákat egy más színű, például vöröses, bordó festékbe mártott ecsettel tehetjük több színben pompázóvá: a vizes, sár­ga alapszínű papíron a sötétebb festék a cirkás szirmok hatását keltve fut végig. Az azonos vagy más színű, különböző árnyala­tokban pompázó virágokat akár tortapapírral vagy krepp-papír­ral is csokorrá formálhatjuk, miután a hurkapálcákat egy­máshoz kötöttük vagy celluxszal összeragasztottuk. A papírból készült téli rózsák ünnepi dekorációként, asztaldísz­ként, de akár egy díszcsomagolás ékeként is felhasználhatók. NYÍLT VIZEKEN A pergetéshez szakértelem (is) kell Az európai sporthorgászok jelentős része ősszel a raga­dozóhalak fogását gyakorol­ja, melyek közül a pergetés módszere talán a legnehe­zebb. Művelése a gondos fel­szerelés kiválasztása mellett komoly szakértelmet és hely­ismeretet kíván, hangsúlyoz­za Békési János a Belvárosi Horgászbolt tulajdonosa. A kezdő horgásznak gyakran okoz gondot a megfelelő bot ki­választása. Sokan úgy gondol­ják, hogy a nyáron, pontyozásra használt B-akciós 3,5 méter hosszú 100 gramm dobósúlyú te­leszkópos bot is megfelel a villantózáshoz. Csak a vízpar­ton jönnek rá néhány perc per­getés után, hogy a csuklójukat alig tudják forgatni a spiccne­héz, hosszú bot miatt. A telesz­kópos bot általában 4 vagy 5 részből áll. Ebből adódóan a gyakori dobások során szinte észrevétlenül elfordulhatnak a zsinórvezető gyűrűk. Ez a do­bástávolság jelentős csökkené­sét, sőt a csuka rávágása esetén sikertelen bevágást is eredmé­nyezhet. Gerinces bot Ezért alakult ki már sok évvel ezelőtt a megfelelő bot, amely két részes, 2,7 vagy 3,0 méter hosszú. Dobósúlya könnyű per- getésnél 10-30 g vagy 20-40 g. Nehéz pergetésnél a dobósúly elérheti a 40-80 g-ot is! A jó bot kellően „gerinces”, ami általá­ban az A-akció mellett igen könnyű alapsúlyt is jelent. Az ilyen botok alapanyaga a Kevlar erősítésű Carbon, illetve nagy tisztaságú Kevlar. Az IM6 alapanyagú Fretburg és Seattle típusú botokat 1-3 évig tesztelték német és ameri­kai mesterhorgászok, míg végül elnyerték a mai kialakításukat. A zsinórvezető gyűrűk SIC- anyagúak, amelyek rendkívüli keménységűek. Érre nagy szük­ségünk is van, hiszen a villantózás során a monofyl vagy multifyl zsinórok állan­dóan koptatják felszerelésünket. A precízen kialakított botmar­kolat eredeti portugál parafa, mely a használat során kellő stabilitást és kényelmes fogást biztosít. A villantó titka A pergetés elengedhetetlen kel­léke a villantó. Beszerzésekor sokszor tanácstalanok a sport­horgászok, az általában széles választék miatt. Először érde­mes néhány alaptípusra kon­centrálni és csak később bővíte­ni a saját villantógyűjteményt. Talán a legfogósabbak a francia sporthorgászok által nagyon kedvelt Aglia, Aglia-long és Comet típusú körforgók. A tá- molygók közül pedig az Orlac, Orkla és az Eira típusok. Fontos a villantó súlya is, melyet hor­gászbotunk dobósúlyával össz­hangban kell kiválasztani. A mesterhorgászok sokszor rövid, de min. 8 kilogramm sza­kítószilárdságú fémelőkét is használnak. Ez megakadályozza, hogy a mohó csuka túhegyes fo­gain elszakadjon monofyl hor­gászzsinórunk. Ezzel is eredmé­nyesebb lesz horgászatunk!

Next

/
Thumbnails
Contents