Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-22 / 273. szám

2000. november 22., szerda Miskolc és környéke 7 |/JJú is ul JEGYZET Kisajátítás Mészáros István / Érdekes információkkal szolgált egyik ismerősöm a napokban. Róla tudni kell, hogy több évtizeden ke­resztül dolgozott, s dolgozik ma is a szükebb környezetéért, arra törekszik, hogy megőrződ­jenek azok az értékek, melyek manapság egy­re inkább elkopóban vannak. Gyűjti a helytör­téneti dokumentumokat, kutat levéltárakban, s más intézményekben. Munkája során több dolog valósult már meg, amelyek - mint fen­tebb jeleztem - a helyiek gazdagodását szol­gálják. Persze, ezek az értékek nem nagyon mérhetők forintban, sokkal inkább eszmei ér­tékük van. Éppen ezért esik neki elég rosszul, hogy néhányan megpróbálják kisajátítani mindezt. Elég nehéz azoknak az embereknek az átértékelés, akik a „régi" normák alapján szervezik életüket. Aztán rájönnek, hogy bár­mily sajnálatos is, manapság már mások let­tek az erkölcsi normák, ma már az, ami anno bűnnek számított, egész egyszerűen minden­napossá vált, ha tetszik, ha nem, beszivárgott mindenhová. A fentebb taglalt „kisajátítás" is, s a legszomorúbb az, hogy nehéz tenni ezek ellen. Ha esetleg valaki a saját igazát védi, még a végén ő kerül gyanúba, mert „nem vá- letlen, hogy ezt mondja..." Ismerősöm persze, tovább folytatja áldo­zatos munkáját, gyűjti, rendszerezi a helyi anyagokat, tesz a szűkebb pátriájáért. Igaz, elképzelhető, hogy az ezután következő eredményeit is más sajátítja majd ki, de lassan őt ez már nem zavarja. Folytatja, mert ő ilyen. HÍRCSOKOR • Kereszténybál. A miskolci Katolikus Gimnáziumban november 25-én, szomba­ton rendezik meg a kereszténybált, mely­re mind a fiatalokat, mind pedig az örök- ifjakat várják. Az este hét órakor kezdő­dő bál fővédnökei Kobold Tamás, Miskolc polgármestere és Zachár Géza, apát, ka­nonok, esperes, plébános. • Hulladékgazdálkodás. Onga is tagja lett annak a regionális önkormányzati társulásnak, mely a hosszú távú hulladék- gazdálkodást tűzte ki célul. Nevezetesen: a pályázati pénzek igénybevételével az Európ'ai Unióban alkalmazott normáknak megfelelő kívánja a jövőben elhelyezni a hulladékokat. A kéményseprő munkáról. A településen dolgozó kéményseprőmunkáról is meg­hallgatnak egy tájékoztatást a képviselő- testület tagjai a november 30-i ülésükön - tudtuk meg a sajókeresztúri polgármes­teri hivatalban. A helyi munkáról a szol­gáltató, a Termoment Kft. vezetői adnak számot. A testület foglalkozik a jövővel is, hiszen a 2001-es gazdasági terv főbb mutatóit is meghatározzák. Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást telepü­lése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeret­né, ha erről szűkebb pátriájában, térségé­ben olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Magyarország zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) rovatában ezt elmeséli. A legjobb sztorikat megírjuk majd, és közöl­jük azt is, hogy melyik olvasónktól szár­maznak az információk. Ráadásképpen minden hónapban a legjobb sztori beküldő­jét jutalomban is részesítjük. Az oldalt írta: Mészáros István telefon: 20/326-5966 Szerkesztette: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu Megújulás előtt Hejőcsaba központja Dinamikusan fejlődik a városrész intézményhálózata, millenniumi emlékmű készül Óváriné Balajti Zsuzsa önkormányzati képviselő Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - NZ) - A perem- kerületek új útkeresésének, arculatformálásának lénye­ge, hogy a nagyvárosban ha­gyományaikat követve meg­találják saját helyüket, önál­ló közösséggé formálódva egy magasabb szintű egysé­gen belül. Sorozatunkban eddig Göröm- bölyről és Tapolcáról nyilatko­zott dr. Molnár Pál, a Martinte­lepről Orosz Lajos, Szirmáról Üszögh Lajos és Perecesről Pár­kányi Zsolt önkormányzati kép­viselő. Ezúttal Óváriné Balajti Zsuzsával, Hejőcsaba képviselő­jével beszélgetünk. A Hejő patakról és a Csaba nevű családról elnevezett telepü­lés múltja a honfoglalás koráig nyúlik vissza. így kivált indo­kolt az illő emlékezés a millen­niumra. 1945-től Miskolc része, a város egyik kapujává vált. Hejő­csaba jól azonosult a nagyvárosi élettel, magára öltve azt, miköz­ben megőrzött sok mindent múltjából adódó sajátosságaiból.- E múlthoz való kötődés, a hagyományok őrzését és újak te­remtését szolgálja, hogy a mil­lennium évében újjáformáljuk, műszakilag, esztétikailag rendbe tesszük Hejőcsaba centrumát, a templomok terét - most Károly Gáspár térnek hívják. Ebbe a központba kerül a millenniumi emlékmű, a Hejőcsabai Polgári Egyesület kezdeményezésére, közadakozásból. Egy dombon lesz egy szikla, rajta a Szent Ko­rona és a palást' jelképe, alatta egy kisebb sziklán a Turulma­dár egy napkoronggal. Makettje látható és véleményezhető a Sze­retet utcai Gárdonyi Géza Álta­lános Iskolában. Magam is be­mutattam már több fórumon - újságolja a képviselőasszony. A városrész szépítését, kör­nyezetének védelmét fontos feladatának tartja a helyi és a környékbeli lakosság, konkré­tan a cementgyár és a szemétle­rakó telep szennyező hatása miatt is. Sikerként könyvelik el, hogy hatóságilag immár tilos a korábban erős felháborodást ki­váltó, használt gumiégetés, eb­ben jogerős bírósági döntés szü­letett. Az egész városképet pozi­tívan formálja a Csaba és Szir­ma között a vasút mentén húzó­dó eleddig rendezetlen Nádasrét fásítása, parkosítása. Igen ked­vező lesz Hejőcsabának a várost elkerülő út megépítése, hisz je­lenleg túlzsúfolt, zajos, poros a főútvonala. A helyi összefogás­nak is érdeme a játszóterek megújítása, karbantartása is. Ugyancsak a mostani választási ciklus fejleménye a két általá­nos iskola problémájának megoldása.- Végül is rendeződött az is­kolák sorsa, a régi Gárdonyi Gé­za Általános Iskola - az író itt tanult - felújításának kétharma­dán túl vagyunk. A tárgyi esz­közök gazdagodásával együtt jár a tartalmi munka fejlődése is, külön figyelemmel a számító- géppark fejlesztésére, valamint az angol két tannyelvű osztá­lyok indítására. Mint ismert, a másik volt általános iskola épü­letében a Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara ka­pott otthont. Itt a világbank 72 millió forintos támogatásával fejlődhet az egész kubatúra. Hejőcsabán két óvodában jó kezdeményezések szolgálják a kicsik harmonikus fejlődését. Ami az infrastruktúra egyéb te­rületeit illeti, Csabán is hason­ló a helyzet, mint az egész vá­rosban. A szennyvízhálózat kiépítésében azonban nagyobb a lemaradás, ezt igyekszünk pótolni. Óváriné Balajti Zsuzsa főál­lásban a Miskolci Egyetemen oktat. Hejőcsaba önkormányzati képviselője, elnöke a városi ok­tatási bizottságnak is. Férje épí­tészmérnök, két gyermeket ne­velnek a családban. * A peremkerületeinkben lakók is sok speciális gonddal, problémá­val találkoznak nap mint nap, de természetesen eredmények­ben, örömökben is van gyakorta részük. Sorozatunkat ennek tu­datában bocsátottuk útjára. Szá­mítunk arra, hogy olvasóink nem hallgatják majd el vélemé­nyüket a leírtakról, sőt arra biz­tatjuk őket, hogy írják meg ne­künk észrevételeiket, javaslatai­kat, netán eltérő álláspontjukat is fejtsék ki. TÖOSZ-kifogások gázvagyonügyben Miskolc (ÉM - MMI) - Köze­leg az önkormányzati gáz­közmű igények kielégítését szolgáló törvény elfogadása. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) egy sajtóközleményéből kiderül, hogy a lakosság széles körét érintő törvényi szabályozás, il­letve törvényjavaslat vitatott pontokat is tartalmaz. A TÖOSZ és a vele együttműködő önkor­mányzati érdekképviseleti szer­vezetek törekvései ellenére a törvényjavaslat jelenlegi formá­jában nem alkalmas az állam és az önkormányzatok között hosszú évek óta fennálló va­lamennyi vitás kérdés rende­zésére. A törvény-előkészítők ugyan­is nem vették figyelembe az érdekképviseleti szerveknek azt a javaslatát - olvasható a közleményben -, mely szerint a kompenzációban részesülniük kell azon önkormányzatoknak is, melyek 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31. között sa­ját forrásokból és lakossági hozzájárulásokból valósították meg gázberuházásaikat. Nem nevezhető tehát igazságosnak az a megoldás, mely szerint csak a korábban állami forrá­sokból gázközmü-vagyonhoz ju­tott önkormányzatok részére biztosít juttatásokat, ezzel szemben teljesen figyelmen kí­vül hagyja a lakossági és saját erőforrásokból gézberuházáso­kat létesítő önkormányzatok jo­gos igényeit. Érinti-e mindez Miskolcot? ­kérdeztük Lenártek András or­szággyűlési képviselőt (Fidesz).- Arról nincs konkrét infor­mációm, hogy a megyeszékhely érintett-e ez ügyben, azt viszont tudom, hogy a megyében van néhány település, melyeket igen. Elképzelhetőnek tartom, hogy a későbbiekben ezek je­lentkeznek majd. A törvényja­vaslattal kapcsolatban: ebben a törvényjavaslatban mind az idő­pontot, mind a jogi helyzetet il­letően az Alkotmánybíróság ál­tal leírt jogsértést megszüntetik. Vegyes csoportok a keresztúri óvodában Szeptemberig volt érvényben a klasszikus kis-, közép- és nagycsoportos megosztás Sajókeresztúr (ÉM - MMI) - Nemrégiben újfajta csoport összetétellel „működik" a sajókeresztúri óvoda - tud­tuk meg Lörincz Lászlóné- tól, az intézmény vezetőjé­től. Az új módszert idén szeptembertől vezették be. Az óvodába ebben a tanévben hatvankét gyermek iratkozott be. A sajókeresztúri legifjabbak egészen szeptemberig a klasszi­kus, vagyis kis-, közép- és nagycsoportos megosztásban vettek részt a foglalkozásokon. Nincs koruk szerinti szétválasztás Aztán - a különféle helyeken szerzett tapasztalatok, informá­ciók alapján - úgy döntöttek az oviban, hogy két csoportba, méghozzá úgynevezett vegyes csoportba osztják a kicsiket. Ez annyit jelent, hogy nincs koruk szerinti szétválasztás, nevezete­sen a három- a négy- és az öt­évesek vegyesen találhatók meg a keresztúri ovis foglalko­zásokon. A nagyobbak segítik a kicsiket Mi is ennek a lényege, miért választották ezt a fajta megosz­tást? Lőrincz Lászlóné elmond­ta, hogy így a testvérek, a bará­tok egy csoportba kerülhettek. Ily módon a nagyobbak segítik a kicsiket a beilleszkedésben, a foglalkozásokon egyaránt. A köralakítás kezdetén vannak Példaként elmondta a vezető óvónő, hogy amíg annak idején így november vége felé a legki­sebbek még csak a köralakítás kezdetén tartottak, addig most - éppen a nagyobbak közremű­ködésének köszönhetően - ezen rég túl vannak. Szeptember kö­zepén pedig már sétálni is me­hettek' a háromévesekkel együtt, hiszen ők a négy- és öt­évesek kezét fogva bátrabban mozogtak az utcán. Ugyanez vonatkozik az öltözködésre, s más mindennapos elfoglaltsá­gukra is. Több előnye van te­hát a vegyes csoportnak, mint ahogyan ezt a kezdeti tapaszta­latok mutatják is a sajókeresz­túri óvodában. Igaz, az óvónőknek nehezebbé vált a munkájuk valamelyest, s kezdetben a szülők is idegen­kedtek kicsit. Úgy tűnik azon­ban mára ezek az aggodalmak elmúltak. Kisebbek és nagyobbak együtt a keresztúri oviban Fotó: Mészáros István

Next

/
Thumbnails
Contents