Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-21 / 272. szám

2000. november 21., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Akác István kötete. Akác István Szikár magány című posztumusz verseskötetének bemutatóját tartják a miskolci Fókusz Könyvesboltban november 23-án, csütör­tökön délután 4 órától. A mintegy 70 ver­set tartalmazó kötetet kiadója, Hajdú Imre újságíró ajánlja az érdeklődők figyelmébe. • Európai filmdíjátadás. Kétszáz filmből válogatták ki az Európai Filmakadémia tagjai azokat a jelölteket, amelyek közül néhánynak december 2-án kiosztják az egyre rangosabb Európai Filmdíjakat. Az idén a nagyjátékfilmek között Tarr Béla Werckmeister harmóniák című alkotá­sának szurkolhatunk, amely magyar-né- met-francia koprodukcióban készült. Tur-mix a kábításról Miskolc (ÉM) - Új és egyben újszerű be­mutatóra készül a miskolci Pécsi Sán­dor Guruló Színház. Sokat elárul, hogy a Tur-mix című előadást először egy drogellenes nap keretében láthatjuk Patakon, már a hivatalos premier előtt. Az ötvenperces produkció - tudtuk meg a rendezőtől, Kriston Ákostól - különböző jelenetek laza füzére. Bár a szereplők és a jelmezek is változatlanok, ami az igazi kapcsot jelenti közöttük, az a kábítószer, amely miatt az egyébként humoros epizó­dokban lassan kibontakozik a tragédia.- Nem direkt módon sulykoljuk, hogy a kábítószer veszélyes, inkább a végered­ményt mutatjuk be. Úgy hiszem, ezzel eredményesebben lehet hatni a gondolko­dó fiatalokra - mondja Kriston Ákos. - A szórólapunkon az is szerepel: beavató színházi előadás. De nem annyira a szín­ház világába, sokkal inkább az előadás té­májába avathat be: terveink szerint a da­rab végén lehetőség lenne beszélgetni szakemberekkel, a témában jártas rendőr­rel, a drogambulancia munkatársával is. A hatszereplős Tur-mixot ezért nem is a Vasas Művelődési Ház színháztermében, hanem egy kisebb teremben játszanék, ahol maximum 2-3 osztály diákjai fémek el egy­szerre egy rendhagyó osztályfőnöki órán. Szíves előadják természetesen a darabot a megye más városaiban is. így, bár hivatalo­san december 4-én, délután 5 órakor tartják majd a premiert, a sárospataki diákok már holnap este 7 órától láthatják a Tur-mix cí­mű előadást, a drogellenes nap keretében. A tűnt idő hírnökei Balázs Ildikó Tusnády László számára az írás és a taní­tás egyforma kifejezési lehetőség. A Szé­chenyi professzori ösztöndíjas tanár a Mis­kolci Egyetem Comenius Tanítóképző Fő­iskolai Karán oktatja a leendő tanítókat, közben egyetemista kora óta fordít, ír. A tűnt idő hírnökei. Versek és műfordí­tások című kötete a Kazinczy Ferenc Tár­saság gondozásában jelent meg, bemutatá­sára decemberben kerül sor. A kötet lekto­ra, Kováts Dániel irodalomtörténész mély kultúrájú, érzékeny emberként mutatja be, mintegy értelmezve a kötet címét: „Egy korunkhoz kötődő, mondandója által azon­ban mégis kortalan költőiség ragyog fel...” A ciklusokba rendeződő versek bejár­ják a költő élete tájait: erős szuggesztivi- tással jeleníti meg gyermekkora rejté­lyeit, álomszerű világát - a mély tudattar­talmakat. Lélekben kisgyermek maradt, aki számára titkot őriz az asztalon talált dió, s aki romlatlan gyermekséggel cso­dálkozik rá a világra. Ezt érzékeltetik Ba­logh István számítógépes grafikái is, me­lyek a kötetet illusztrálják. Saját költeményeit török, olasz műfordí­tások követik, de jelen van Hétszínvirág alcímmel a német, spanyol és angol iroda­lom egy-egy gyöngyszeme is - megannyi kultúra, melyre Tusnády László nyelvi jártassága ablakot nyitott. Olasz és török népdalokat szólaltat meg magyarul, régi és jelenkori török költőket, s az olasz szer­zők között nagy szerelmének, Torquato Tassénak a lírai verseit is. Tusnády Lász­ló ugyanis a reneszánszkori nagy olasz költő A megszabadított Jeruzsálem című eposzának magyarra fordításával írta be nevét a magyar italianisztika történetébe. Kandidátusi értekezésében pedig Arany és Tasso költészetét vizsgálta. Kazinczy Ferenc Társaság, Sárospatak, 2000. A jó a rosszban, a rossz a jóban Bertolt Brecht A szecsuáni jólélek című darabja a miskolci Játékszínben Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - A jó elnyeri büntetését: a Bertolt Brecht ábrázolta haszonelvű világ­ban mindenképpen bukásra ítéltetett. A szecsuáni jólélek című példá­zatban az istenek küldetése, hogy elegendő számú jó embert találja­nak. Arra kell a bizonyosság, hogy működnek a parancsolatok: csak így maradhat fenn addigi ál­lapotában a világ. Miközben so­kakban él a jóság iránti vágy, senki sem lehet elég jó: az erkölcs elvei gellert kapnak a valóság­ban. így az isteneknek éjszakai szállást adó utcalány, Sen Te sem élhetne a szerencséjével, ha nem keményítené meg a szívét. A szál­lásért kapott pénzből nem tudna új életet kezdeni. Ha nem fedezné fel magában a számítót, Sui Tát, az önzetlenségét kihasználók visszataszítanák a nyomorba. Brecht kérdései őszintének tűnhetnek minden, kapaszkodóit kereső társadalomban. Áthazud- hatjuk-e magunkat az igazságig? Vezethet-e más út az önzetlenség­hez, mint az önzés útja? A meg­maradás, a túlélés akarása meg­engedi-e az erkölcsös életet? Ha volt is válasza minderre Brechtnek, A szecsuáni jólétek­ben nem osztotta meg a közönsé­gével. Az epilógusban éppen ta­nácstalanságának adott hangot, arra biztatván nézőit: keressék ők a megoldást. A szecsuáni jólétekből A jóem­ber címmel rendezett előadást a miskolci Játékszínben Forgács Péter. Ami Brechtnél a remény­teli bizonytalanság („kell jó vég­nek lenni, kell, muszáj”), az nála a bizonyosság. Az említett epiló­gust elhagyva lezárja a cselek­ményt: Sen Te/Sui Ta benne ra­gad a részben a valóság, részben a saját maga alakította pokolban. Bukása többszörösen szánni va­ló: aligha akarhat jót többé, hi­szen olyan mélységeibe szállt alá a rossznak, ahonnan nincs visszaút. Együtt kell élnie saját árnyaival. A jóság hiányát ráadásul azok kérik rajta szá­mon, akiken segített, s akik ma­guk gyakran a jóság akarásáig sem képesek eljutni. Nemcsak a szöveg kezelésében nagyvonalú a rendező: a brechti felfogás értelmezésében is az. Történetté formálja a példázatot, hálás feladat elé állítva ezzel a színészeit: élettel tölthetik meg a darabbeli szerepsémákat. A jellem fejlődését árnyaltan ábrázolja Pásztor Edina. Az ő Sen Téje valójában jó ember, s szeretne is az maradni. Szenved a felismeréstől, hogy saját érté­kei szerint is rosszá, Sui Tává kell lényegülnie. A két énje csak lassan válik két végletté, fehérből feketévé, felismerhe­tően meghagyva a belső küzde­lemben a jóban a rosszat és a rosszban a jót. A rendezői elképzelésnek (az emberek jót akarnak, csak nem mindig sikerül nekik) megfele­lően számos példáját láthatjuk a miskolci előadásban a jóra tö­rekvésnek, ami mindig valami­lyen gyarlósággal, gyakran az önzéssel elegy. Vang vízárus szerepében Szegedi Dezső az em­beriség sorsán búsong (ha min­denkinek jó lenne, neki is jó le­hetne). A repülőt adó Fandl Fe­renc beérné vele, ha szerelme, Sen Te áldozata révén ismét ál­lást kaphatna. Ábrahám István, mint Isten nyűgnek érzi a saját magára kényszerített penzumot, a jó ember keresését. Kivételes pillanatokhoz jut a jóra képtelen borbélyt megformálva Molnár Sándor Tamás, aki saját nagy- szerűségén ábrándozna el, ha az örömlány által jót tehetne. Mennyi ismerős és hiteles ka­rakter. Az általuk elbeszélt törté­netben olyan terepre érünk, ahol kockázatos, ha nem éppen lehe­tetlen ítéletet alkotnunk: Sen Te elveszett volna, ha jó marad, s el­veszett, mert rosszá vált. Az előbbi esetben azt kockáztatta, hogy a körülmények lesznek úr­rá rajta, az utóbbiban az elveivel egyetemben a jósága lett oda. Elvei ma is biztos alapot jelentenek Kiállítás és konferencia Comenius Sárospatakra jövetelének 350. évfordulóján Sárospatak (ÉM - FL) - Co­menius Sárospatakra jövete­lének 350. évfordulója alkal­mából kiállítást, majd tudo­mányos konferenciát ren­deznek a Bodrog-parti Athénban. Felidézik a kiváló pedagógus emlékét, mun­kálkodását és nevelői tevé­kenységének máig érvényes eredményeit. A Sárospataki Református Kol­légium Tudományos Gyűjtemé­nyei, a Miskolci Egyetem Come­nius Tanítóképző Főiskolai Ka­ra, Sárospatak Város Önkor­mányzata, a Pataki Diákok Sá­rospataki Baráti Köre és a Ma­gyar Comenius Társaság Come­nius Sárospatakra jövetelének 350. évfordulója alkalmából de­cember 1-jén a Tanítóképző Fő­iskola épületében tudományos konferenciát rendez. Az ese­mény előkészítéseként a Sáros­pataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeiben november 23-án, csütörtökön megnyíló Comenius-kiállítással tisztelegnek a nagy pedagógus emléke előtt. Mint Ködöböcz Józseftől, a Magyar Comenius Társaság el­nökétől megtudtuk, a szerveze­tük 1986-ban azzal a céllal ala­kult, hogy Comenius eszméit ku­tassa, feldogozza, terjessze, a ne­velő-oktató munka mai gyakor­latában hasznosítását elősegítse. Ennek érdekében évente rendez­nek konferenciát - ezeken is­mertetik a Comenius-kutatás legújabb eredményeit, illetve mindezeket kötetbe gyűjtve meg is jelentetik. Eddig nyolc kötet látott napvilágot, benne több olyan Comenius-írás is, amelyet ezelőtt még nem nyomtattak ki. Idei konferenciájukat decem­ber 1-jén tartják. Áz előadások szólnak Comenius írásos mun­káiról, természetszemléletéről és utilitarizmusáról, több vetület- ben a pataki kollégiumról, és természetesen a Comeniust kö­vető pedagógiai munkálkodás eredményeiről, a mai nevelési problémákról, de elhangzik több iskolatörténeti beszámoló is. Komédiásokat keres az Art-Kommandó Először az „Ezerév" fesztiválon találkozhattunk az Art-Kommandóval Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - SZ) - Állandó társulatának bővítéséhez ke­res 15 évnél idősebb tehet­ségeket a miskolci Art- Kommandó Színházi Társu­lat. A komédiások felhívásá­val kapcsolatban Szeszák Szilvia drámapedagógust, a társulat vezetőjét kérdeztük. A Diósgyőri vár több ez évi ren­dezvényéről - az „Ezerév” feszti­válról és a várbornapokról - so­kak ismerhetik már a miskolci Art-Kommandó Színházi Társu­lat komédiásait. Az idén megala­kult csoport a vásári komédiák, az utcaszínház és a commedia de’l arte stílusát alkalmazza kü­lönféle - elsősorban szabadtéri - rendezvényeken, fesztiválokon. Az amatőrök mellett hivatásos bábszínészekből és színészekből álló társulat két alkalommal is toborzót tart a napokban, melyek célja az állandó társulat bővítése.- Fiatal csoportról van szó, hi­szen az „Ezerév” fesztiválon lép­tünk fel első alkalommal, tulaj­donképpen erre az egy rendez­vényre verbuválódtunk. Azonban olyan nagy érdeklődést váltot­tunk ki, hogy azóta több felkérést is kaptunk - a jövő évben tavasz­tól őszig már kötött is a progra­munk -, így már hosszabb távra tervezünk. Ezért is van szükség további állandó és lelkes tagokra - utalt felhívásuk előzményeire Szeszák Szilvia. Mint hozzátette, lelkesnek lenni persze nem ele­gendő. A legfontosabb ugyanis a jó improvizációs készség, ugyanis a társulat nem a hagyományos értelemben vett közönségnek ját­szik, hanem a fesztiválok látoga­tóinak, például bizonyos történel­mi korokba kalauzolva őket. Alapvető tehát az imrpovizációs illetve a jó kapcsolatteremtő kész­ség, s a szabad alkotószellem is.- A toborzók után - melyekre 15-99 éves „fiatalokat”, középis­kolásoktól tehát egészen az idő­sebb korosztályokig mindenkit várunk - egy hónapig tartó felké­szítőn vesznek részt a kiválasz­tott jelentkezők. Itt a lényegesebb színpadi technikákkal ismertet­jük meg őket, s e közben kerül­nek ki közülük a koméjiiázásra valóban alkalmas, tehetséges ta­gok - mondta Szeszák Szilvia. Az említett toborzók novem­ber 24-én, pénteken délután 4 órakor, valamint november 25- én, szombaton délután 3 órakor kezdődnek a miskolci Ady End­re Művelődési Házban.

Next

/
Thumbnails
Contents