Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-17 / 269. szám
2000. november 17., péntek ÉSttK”MAGYARQRSZÁ6 i Színlap 8 :'ío‘ „Egy perc volt ez a huszonöt év...” Beszélgetés Leblanc Győzővel huszonöt éves jubileumának szerepeiről Az udvari bolond titokban nevelt lánya, Gilda beleszeret az álruhás hercegbe. Az udvaroncok elrabolják, s a herceg palotájába viszik Gildát. Rigoletto nem tudja megvédeni lánya becsületét. A karmester visszaveszi régi szerepkörét Kesselyák Gergely szerint a színházi nyelv nem ütheti a zene nyelvét Miskolc (ÉM - MG) - Az operairodalom szebbnél szebb szerepeit énekelte el a huszonöt éves énekesi jubileumát most ünneplő Leblanc Győző, ám a Rigoletto hercege eddig valahogyan kimaradt a repertoárjából. Rövidesen Miskolcon játszhatja el a nálunk inkább bonvivánként ismert művész a szerepet, amit az Operaházban októberben énekelt Bánk bán mellett másik jubileumi ajándékának tekint. □ Hogyan éli meg az idő múlását egy operaénekes, aki nagyjából ugyanazt a szerepkört énekli végig pályája során? • Egy perc volt ez a huszonöt év. Fel se ébredtem belőle. Mi operisták olyanok vagyunk, hogy hajtjuk a szerepeket: még ezt is szeretném elénekelni, meg azt is. S mikor átadják a jubileumi gyűrűt, nem akarjuk elhinni, hogy elment az idő. Mire a lelkesedés mellé kialakul egy olyan énektechnika és színpadi tudás, amiből élni lehet, addigra oda a Leblanc Győző próbál Fotó: Éder v. fiatalság - s illúzió nélkül ma már nem megy az operajátszás sem. Ott a sok vékony, magas, fiatal tenor, idővel keresni kell olyan feladatot, amit még hitelesen el lehet énekelni és játszani, mint a Bánk bán... □ A nagyúr szerepe nemcsak ezért új szerepkör a pályáján... • Sokan nem hitték, hogy a lírai szerelmes szerepek után képes vagyok erre a drámai feladatra is. Éreztem az erőt magamban. Ne nevessen ki, de furcsa mód egy operettdal is biztatott: a Mari- ca grófnőben a Hej, cigányt manapság mindig könnyedén elmulatozzák a színpadon, miközben abban a dalban a magyar fájdalom szólal meg, ökölbe szorított kézzel kell elzokogni - akárcsak a Hazám, hazámat. De Simándy és Ilosvai - a két legnagyobb Bánk - óta nem szorítják ökölbe kezüket a kollégák, ez a hiányérzet vezérelt, ezért vágtam bele, hogy minden erőmmel éreztessem egy élet tragédiáját. Szó van róla, hogy tavasszal Miskolcon is életre kelthetem Erkel hősét □ A miskolci Bánk bán másfajta rendezés, mint az operaházi. Szívesen énekli ugyanazt a szerepet egy másféle koncepcióban? • Az az énekes gazdagodik, aki minél több rendezővel dolgozhat egy szerepen. A Faust címszerepét négy különböző produkcióban játszhattam, s attól lett jó az alakítás, hogy ötvözni tudtam a különböző előadások ötleteit. Az énekes kiszűri azokat a megoldásokat, amelyek jól állnak neki, az őrültségeket meg - amiket az adott előadásban fel kell ugyan vállalni -, legközelebb elfelejti. □ Ezzel a Verdi-szereppel viszont most találkozik először... • Szinté az összes gyönyörű tenorszerepet elénekeltem Rodolhpe-ot a Bohéméletben, Pin- kertont a Pillangókisasszonyban, André Chéniert, Don Jósét a Carmenben. Talán csak A Manón Lescaut lovagja maradt ki, meg a Rigoletto mantuai hercege. Valamikor főiskolás koromban olasz nyelven tanultam ugyan a szerepet, de most gyakorlatilag elölről kellett kezdenem a tanulást. Az operairodalomnak nemcsak az egyik legszebb, de legnehezebb feladata is - szélsőségesen magas szerep. S maga az eljátszandó figura is nagyon összetett - a herceg az udvarban cezaromániás őrült, de amint egy szép nőt megpillant, igazi szerelmessé válik. Vágyik a szépség után - ez az a pont, ahol találkozunk, ebbe próbálok kapaszkodni. „Sok a szép nő, de nekem az egyre megy..." a mantuai herceg udvaroncaival mulat. A mulatozásnak Monterone gróf megjelenése vet véget, aki számon kéri a herceget lánya elcsábításáért, és megátkozza az őt kigúnyoló bohócot, Rigolettót. Rigoletto fájdalmában felbéreli a bérgyilkos Sparafucile-t, hogy ölje meg a herceget. Gilda kihallgatja a bérgyilkos és nővére beszélgetését, s hogy megmentse a herceget, az éjszakai viharban visszatér, S Ő lesz az áldozat. Fotó: Dobos Klára Fotó: Dobos Klára • Ez az előadás a zenéből kiinduló látomás. Azokat az emberi viszonyokat akarom megmutatni, amit a zenéből kihallottam. Verdi minden instrukcióját megvalósítom, az utolsó szögig benne lesz az előadásban minden, ami a zenében is benne van, csak épp egy modern látomás formájában. Ha Verdi és a szövegíró Piave megnézné az előadást, és perre vinnék a dolgot, minden megoldást meg tudnék indokolni a partitúrából, □ Mi indokolja a hagyományoktól való eltérést? • El vagyunk kényeztetve - a multimédia, a film, a hihetetlen színpadtechnika korában megemelkedett az ingerküszöbünk. Sok megoldás ma már nem váltja ki azt a hatást, amit az alkotók el szerettek volna érni annak idején. Hívebben tükrözöm az eredeti drámát író Victor Hugó és a zeneszerző Verdi szándékát, ha hozzáidomítom a mai világhoz a művet. Ráadásul az énekeseket a szokatlan színpadi szituációk erősebb konGiuseppe Verdi Rigoletto Victor Hugó műve nyomán - opera 3 felvonásban, magyar nyelven Fordította: Blum Tamás A mantuai herceg Rigoletto Gilda Sparafucile Maddalena Nyári Zoltán Leblanc Győző Győrfi István Bede Fazekas Csaba Busa Tamás Györgyfi József Bazsinka Zsuzsanna Eperjesi Erika Molnár Marica Fellegi Balázs Horváth Ádám Molnár Anna Vízin Viktória Monterone Kincses Károly Marullo Molnár Erik Borsa Sztankovszky Miklós Ceprano gróf Demeter.Sándor Ceprano grófné Jancsó Dóra Giovanna Orth Éva Apród Kecskeméti Edina Porkoláb Pécskay Tibor Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, férfikara és tánckara, a Szemere Bertalan Középiskola táncos növendékei Karigazgató: Regős Zsolt Látványterv: Kesselyák Gergely, Zeke Edit Vezényel: Kesselyák Gergely, Rácz Márton Koreográfus-társrendező: Majoros István Rendezte: Kesselyák Gergely centrációra kényszerítik, a poros kulisszák mögül kilépve könnyebben előjön a megszokott rutin. De nem akarok a modern rendezések mellett kardoskodni. A legfontosabb, hogy a színházi nyelv nem ütheti a zene nyelvét. Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Néhány éve, mikor a Diósgyőri várban vezényelte Kesselyák Gergely a Rigoletto előadását, megfogadta, ha öreg karmester lesz, megrendezi ezt az operát. Nem kellett agg koráig várnia - ma este az ö rendezésében mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Verdi remekművét. □ Manapság egyre több mindenkiről hallani, hogy „hobbija” a vezénylés. Ellenlépésre szánta el magát? • Eredetileg Kovalik Balázs vitte volna színre az operát. Túl későn derült ki, hogy nem tudunk időt egyeztetni, s így más rendezőkről is lecsúsztunk. Úgy éreztem, itt az alkalom, nem várom meg az „öregkort”. Egy éjszaka leültem, végighallgattam a művet, s hajnali fél egyre ,'kész volt” bennem az előadás. Régi középiskolai vázlataim alapján rajzoltam meg a díszletet - mondhatom, hogy sokévi tudatalatti van az előadásban. □ A rendező Peter Brook szerint a karmesterek nem értenek a látványhoz, a karmester Patané szerint viszont az operában nincs szükség rendezőre. Állásfoglalás- e a vitában az Ön rendezése? • Nem kárhoztatom a rendezőket, inkább a karmestereket hibáztatom, akik kiengedtek a kezükből egy nagyon fontos dolgot - lemondtak arról, hogy a darab lelkét a zenéből kiindulva ők hozzák elő. Régen a karmester „csinálta meg” az előadást - nem véletlen, hogy nem tartjuk számon, hogy például a Toscanini vezényelte előadásoknak kik voltak a rendezői. Mára viszont a karmester feladatköre arra korlátozódott, hogy a zenekar és a kórus szépen szóljon. De hogy minek miért és hogyan kell megszólalnia - annak megmagyarázása, Kesselyák Gergely értelmezése a rendező feladata lett. Pedig az lenne a dolgok rendje, hogy a zenéből kiindulva a karmester kezében legyen az opera. Most abba a szerepkörbe bújok bele, ami igazság szerint is az enyém lenne. □ A gyakori konfliktus rendező és dirigens között most kikerülhető. Van más haszna is a két feladat egyesítésének? • Rendezőként igyekszem a karmester keze alá dolgozni. Megpróbáltam olyan színpadi helyzeteket teremteni, melyekben a forte valóban forte lehet... □ Ezt hogyan lehet a játékkal biztosítani? • Az első jelenet végén például van egy crescendo - dinamikai utasítás a hangerő növekedésére -, amit úgy biztosítok, hogy a kar lassan emelkedik fel a földről, vagy az egyik finálé végén egy emelvény alól nyakát behúzva jön elő a kórus a kívánt piano érdekében. □ Azaz a játékmegoldásokat a zene inspirálja a legapróbb részletekig... Rigolettók nyomában Miskolc (ÉM)Kesselyák Gergely Rigoletto-látomását egy Joan Sutherlanddel készült felvétel ihlette. A miskolci színház zene- igazgatója az 1950-60-as évek felvételeit kedveli, többek között azért, mert ezeken még nem érvényesül a technika beavatkozása. Utánanéztünk, hogy a miskolci lemezboltok vajon milyen Rigoletto-felvételeket kínálnak? A karmester kedvenc korszakából egy Maria Callas-felvétellel találkoztunk: századunk egyik legcsodálatosabb szopránjának „legnagyobb éveit” bemutató sorozatot az egyik hipermarket polcán fedeztük fel a közelmúltban - más Verdi-hősnők, az Álarcosbál Amáliája, a Trubadúr Leonórája - mellett GUdaként is hallhatjuk Callast, meglepően kedvező áron. De aki napjaink legnagyobb- jaira kíváncsi, az is talál magának való felvételt: a legjobb ko- loratúrszopránként számon tartott Edita Gruberovával a Philips készítette el az opera felvételét. A sztártenorok közül Luciano Pavarottit a Metropolitan együttesével hallhatjuk, míg a Placido Domingóval készült felvételen többek közt a magyar közönség előtt is jól ismert Elena Obrazcova énekli Madda- léna szerepét. A keresztmetszetek közül több üzletben is kezünkbe került a Classic art lemeze, amelyen a drezdai opera művészei tolmácsolják a művet. Hasonló - ezer forint alatti - áron kapható a Hallmark Classics komolyzenei sorozata, melyen romániai énekesekkel és zenészekkel készítették el több népszerű opera felvételét, ezek közt a Rigolettót a bukaresti opera művészeinek előadásában hallhatjuk.
