Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-14 / 266. szám
2000. november 14., kedd ÉSMK-MAGYIRfliiSUG * Kultúra 8 hírcsokor • A háború utáni művészetről. Legéndy Péter művészettörténész tart előadást az 1945 utáni magyar művészetről a Bocskai István Szabadegyetem keretében november 16-án, csütörtökön délután 5 órától, a Miskolci Bölcsész Egyesületben. • Kardos Sándor az év operatőre. A Glamour című magyar játékfilmben nyújtott operatőri munkája elismeréseként Kardos Sándor lett az idén az Év operatőre, a Mokép Rt. és az MTM - SBS Televízió Rt. díját hétfőn, a tv2 stúdiójában nyújtották át. A 31. Magyar Filmszemle fődíjas filmje, a Glamour a Madridimagen operatőri fesztiválon elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó fődíjat. Twist Olivér: a tévétől a Petőfi Csarnokig Miskolc (ÉM) - A Twist Olivér kórusról készített rövid összeállítást nemrégiben a Magyar Televízió Miskolci Regionális Stúdiója. A november 17-én délután 1 órakor adásba kerülő felvételek bepillantást adnak a miskolci Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában működő, Báthori László vezette kórus tevékenységébe. A Twist Olivér kórus eddigi kitartó munkájának és sikereinek köszönhető következő meghívásuk is, amely a budapesti Petőfi Csarnokba szól - tudtuk meg a kórus vezetőjétől. A fővárosban a legendás rockzenészekből álló Tunyogi Bánd december 21-i koncertjén közreműködőként lépnek föl - feltéve, ha az utazást a szponzori feltételek is lehetővé teszik. Ezredvégi történet Dobos Klára Lapok jönnek, lapok mennek, ezen már nem lepődik meg az ember, fel sem tűnik az újságos standokon egy-egy új kiadvány. Most mégis elszorul a szívem, mert lehet, hogy egy olyan lap megy, ami csak alig jött. Pedig jó, hogy jött, ráadásul elegáns külsejével kitűnt a többi lap közül. Bensője miatt pedig egyformán örömmel forgatták szakemberek és egyszerű olvasók - értsd: színházcsinálók és színházbarátok. A Zsöllye című színházi folyóiratról beszélek, ami szíve szerint; havilap lenne, ám anyagi nehézségek - lassan csordogáló pénzforrás - miatt már több összevont (kéthavi) száma jelent meg. Lehet, hogy a decemberi is egybekél a januárival. S ez még a szerencsésebb eset... A Zsöllye ki van találva. Nem csak egyszerűségében is nagyszerű címlapja (jó színészportré, jó tipográfia), de tartalma is: minden színház minden előző havi bemutatójáról szeretett volna írni - természetesen interjúkkal színesítve - nem csak olyan esetlegesen, mint teszik ezt a többi szaklapok. Ráadásul minden helyről mindig más kritikus tudósított, így az egyes szerzők egyes színházakkal szembeni esetleges pozitív vagy negatív alapállását rögtön kiküszöbölték. Az elegáns külső viszonylag egyszerűbb belsőt takar (értsd: színes fotók csak középen vannak, a többi sárgás alapon kicsit archaizáló, régies hatást keltő fekete-fehér), talán ez lehet az oka, hogy (egyelőre) viszonylag olcsón, 300 forintért vásárolhattuk meg a duplaszámot is. Az októberi számban (a novemberi a hónap közepén jelenik meg) Miskolcról a tavalyi évad bemutatóiról, A fösvényről és az Elisabethről olvashatunk, s a kassaiak új darabjait is követhetjük, hiszen a lap veszi a fáradtságot, és a határon túli magyar színházakra is odafigyel. Szóval nagy kár lenne érte, hisz a számok teljes képet adhatnának az ezredvég - s az ezredelő - összmagyar színjátszásáról. A lap hatásos, tetszik mindenkinek, akihez eljut, a szerkesztőt, Lajos Sándort lépten- nyomon „vállon veregetik”, ám pénzhez nehezen jut. Mint annak idején Csokonai, aki pedig egész az országgyűlésig elment, hogy támogatókat szerezzen. Meglehet, a mai szerkesztőnek is ezt kellene tennie - bár félő, nincs nagyobb esélye, mint elődjének. Színházcsinálók harca a hatásért Tehetséggondozás - a gránit jegyében Tízéves születésnapjára készül a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégium Péntektől Verdi Rigolettójával bővül a miskolci színház operarepertoárja Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A Rigoletto a tíz legnépszerűbb opera egyike - derült ki egy korábbi, a lemezeladások alapján végzett felmérésből. Verdi remekműve természetesen az operaszínpadokon is hasonló népszerűségnek örvend, amit az is bizonyít, hogy egymás után két hazai premier is követi egymást: a pécsi színház után péntektől a miskolci társulat is műsorára tűzi a zenedrámát. Miskolcon többször is találkozhatott Verdi remekével az operabarát közönség: először az 1922-23- as évadban adták, majd 1954-ben Orosz György rendezésében játszották. Utoljára pedig 1995-ben a Diósgyőri vár falai között elevenedett meg a tragikus történet. Rémlátomás Az előzetes információk alapján úgy tűnik, a mostani produkció, amelyet maga a karmester, Kesselyák Gergely rendez, éppen úgy új stílust hoz a miskolci operajátszásban, mint annak idején az eredeti mű az opera műfajban.- Nálunk Rigoletto rémlátomásaként elevenedik meg a történet. Ami százötven évvel ezelőtt sokkolta a közönséget, az nem biztos, hogy ugyanúgy megdöbbenti a mai nézőt - vallja a rendező karmester. - Ezért a mai nézők ingerküszöbéhez igazítjuk a művet. Az előadás így nem lesz Kesselyák Gergely a Rigoletto próbáján hagyományos, de tulajdonképpen modem sem, hiszen a zene, amit hallunk, nem modem. Annak idején Verdinek is szembe kellett néznie azzal a kérdéssel, mennyire sokkolható a közönség. „Nagyszerű helyzetek vannak benne: minden fordulat szülője Ferenc király könnyelmű, élvhajhász személyisége, ez okozza Triboulet udvari bolond rettegését, Biancának, Triboulet lányának szenvedélyét, aki enged az álruhás uralkodó szerelmi vágyának” - mondta lelkesen Verdi Dumas A király mulat című drámájáról, mikor hozzáfogott annak megzenésítéshez 1851-ben. De az elkészült műben - a Rigolettóban - nem találjuk Ferenc király nevét, s a „prózai” XVIII. századból is átkerült a történet a „zenés” XVI. századba. „Gyermekded” klasszikus Mi történt? Nem Verdi és a szövegíró Piave átdolgozói lelkesedése változtatta át az eredeti darabot, hanem a cenzúra, amely „visszataszítóan erkölcstelen és közönségesen trágár” minősítéssel illette a témát, de a tervezett Átok cím sem aratott sikert. Verdi azonban hevesen ellenállt, s végül a hely és idő valamint a cím- és névváltoztatást leszámítva nem szenvedett csorbát az alkotói szándék. Fotó: Dobos Klára Ezután a közönséggel és a kritikával már magának az operának kellett megvívni a harcot. A velencei premieren ugyan tomboló volt a siker, ám a külföldi kritika Verdi leggyengébb alkotásának minősítette a Rigolettót: „gyermekded és nevetséges”, „dallamszegény”, „kevés eredetinek mondható gondolattal rendelkezik” - hangzott az ítélet, amelynek hátterében az állhatott, hogy a zeneszerző a mű újszerű zenedramaturgiájával nemcsak saját pályáján, de az olasz opera vonulatában is új fejezetet nyitott. Ám a siker megállíthatatlan volt, a mű klasszikussá lett az idők folyamán. Miskolc (ÉM - SZ) - Az idén ünnepli alapításának 10. évfordulóját a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégium. Az évforduló kapcsán Gáspár Lászlóval, a diákotthon márciusban kinevezett igazgatójával beszélgettünk. A 10 éves múltra visszatekintő Teleki Tehetséggondozó Kollégiumot a B.-A.-Z. Megyei önkormányzat, valamint Kádas Mihály - napjainkban országgyűlési képviselő - kezdeményezésére alapították. Az első éveket - mintegy számadatokkal illusztrálva a nagyobb fordulókat - így idézte fel Gáspár László igazgató.- Kezdetben 170 középiskolás számára adott otthont a kollégium. Néhány év múltán 400 főre nőtt a bentlakók száma, míg a tantestület létszáma változatlan maradt. Ez a kedvezőtlen változás napjainkban is érezteti hatását, hiszen egy pedagógus 20-23 diákért felel. A felelősséget pedig igen széles körben kell értenünk, ugyanis ha valakinek - tegyük fel - 23 gyereke van, képtelenség mindannyiuk családi, szociális, iskolai gondjairól tudnia, ugyanakkor tanulmányai felől is érdeklődni, szükség esetén pedig segíteni - utalt a meghatározó nehézségekré az igazgató. A nevelőtestület lényegi szerepe alapjaiban különbözteti meg a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumot a város többi diákotthonától. E megkülönböztető jegyeket összefoglalva Gáspár László a következőket emelte ki.- A megyei önkormányzat működteti a diákotthont, mely a megyében élő vidéki, jó képességű középiskolásokat gyűjti egybe, gyakorlatilag az iskolatípusra való tekintet nélkül. Felvételükkor egy meglehetősen szigorú, telekis követelményrendszernek kell megfelelniük, mely alapján elsősorban intelligenciájukról, kreativitásukról nyerünk képet - kezdte az intézményvezető. Mint hozzátette, a kiemelkedő diákotthoni ellátás - a 3-4 ágyas szobák, a berendezés színvonala, a környezet hangulata - ugyancsak egyedinek mondható. Csak úgy, mint a diákokra fordított szellemi energiák: a legalább ................................. Meghatározó, hogy ellensúlyozni tudjuk az oktatási rendszer teljesítmény-orientáltságát. Gáspár László .................................................................................................................. egy egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógusok ismeretei a tanulók érdeklődésének, szakterületének megfelelően sokoldalúak. Segítséget egy-egy tantárgybeli hátrány esetén éppúgy várhatnak tőlük a diákok, mint speciális ismeretek elsajátításakor - ilyen például a középvagy felsőfokú nyelvvizsgára való felkészítéskor.- Mindannyiunk számára meghatározó, hogy ellensúlyozni tudjuk az oktatási rendszer teljesítmény-orientáltságát. A diákok többsége komoly stresszhelyzetben éli mindennapjait, tehát a pszichológiai segítséget is meg kell adnunk számukra - hangsúlyozta Gáspár László, aki határozott célokkal vette át márciusban az igazgatói teendőket. Ezek elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozás következményeire készítenék fel a diákokat szakterületükön, az idegennyelvek valamint az alkalmazott számítás- technikai ismeretek terén. Ezt segítik a pályázati úton kialakított idegennyelvű számítástechnikai labor felszerelései, a tanulóknak szervezett gyakorlati lehetőségek, a kiállítások, valamint a pedagógusok tudását is gyarapító kurzusok.- Legfőbb célom, hogy sokoldalú, egy életre szóló tudást adjunk az itt lakó diákok kezébe. Ezt szimbolizálja az évforduló alkalmából felavatandó tábla anyaga is: a gránit. MEGKÉRDEZTÜK A DIAKOKAT: miben más a Teleki Kollégium? U gyan nem vagyok kollégista, de egyik osztálytársam a Telekiben lakik. A jó közösséget szokta kiemelni: hogy sok barátja van ott, illetve azt, hogy gyakran segítenek egymásnak. Gyakran említi a jó bulikat. Szeret ott lakni, de mástól sem hallottam rosszat a diákotthonról. Tóth Péter (17), Andrássy Gyula Műszaki Szakközépisk. N egyedik éve lakom a Telekiben. A felvételi nehéz volt, de örülök, hogy sikerült bekerülnöm. Az idegen környezet azóta bizonyos szinten az otthonommá vált. A közösség és a tanáraink is segítettek ebben. A vidám légkör és a közvetlen hangulat biztosan hiányozni fog. Németh Éva (18), Fáy Közgazdasági Szakközépiskola N agyon szeretek a Telekiben lakni. Nem pusztán egy szálláslehetőségről van szó, hanem a tehetséggondozásra is nagy hangsúly jut, a körülmények is a tanulást segítik. Persze a kikapcsolódás lehetőségei is adottak. Ráadásul úgy tudom, itt kisebb költséggel jár az ellátás, mint máshol. Lapis Zoltán (18), Avasi Gimnázium A zenét tanuló diákok helyzete sajátságos ezért én is csak esténként jövök vissza, addig az iskolában gyakoriok. Egyébként szeretek itt lakni, barátságos a hangulat, s a feltételek - a számítógépek, az internethez való hozzáférés - is a mi ismereteink bővítését szolgálják. Járdány Krisztián (18), Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola H armadik éve lakom a Központi Leánykollégiumban. Úgy tudom, a telekisek szabadabban élnek más kollégistáktól. Ez biztosan jó a diákoknak, de nem tudom, mennyire lehet így tanulni. A közösségi szellem viszont erősebb náluk és a bentlakás feltételei is kedvezőbbek. Kiss Valéria (17)- Földes Ferenc Gimnázium *