Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

2000. november 14., kedd ÉSMK-MAGYIRfliiSUG * Kultúra 8 hírcsokor • A háború utáni művészetről. Legéndy Péter művészettörténész tart előadást az 1945 utáni magyar művészetről a Bocskai István Szabadegyetem keretében novem­ber 16-án, csütörtökön délután 5 órától, a Miskolci Bölcsész Egyesületben. • Kardos Sándor az év operatőre. A Glamour című magyar játékfilmben nyúj­tott operatőri munkája elismeréseként Kardos Sándor lett az idén az Év operatő­re, a Mokép Rt. és az MTM - SBS Televízió Rt. díját hétfőn, a tv2 stúdiójában nyúj­tották át. A 31. Magyar Filmszemle fődí­jas filmje, a Glamour a Madridimagen operatőri fesztiválon elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó fődíjat. Twist Olivér: a tévétől a Petőfi Csarnokig Miskolc (ÉM) - A Twist Olivér kórusról készített rövid összeállítást nemrégiben a Magyar Televízió Miskolci Regionális Stú­diója. A november 17-én délután 1 órakor adásba kerülő felvételek bepillantást ad­nak a miskolci Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában működő, Báthori László vezette kórus tevékenysé­gébe. A Twist Olivér kórus eddigi kitartó munkájának és sikereinek köszönhető kö­vetkező meghívásuk is, amely a budapesti Petőfi Csarnokba szól - tudtuk meg a kó­rus vezetőjétől. A fővárosban a legendás rockzenészekből álló Tunyogi Bánd de­cember 21-i koncertjén közreműködőként lépnek föl - feltéve, ha az utazást a szpon­zori feltételek is lehetővé teszik. Ezredvégi történet Dobos Klára Lapok jönnek, lapok mennek, ezen már nem lepődik meg az ember, fel sem tűnik az újságos stando­kon egy-egy új kiad­vány. Most mégis el­szorul a szívem, mert lehet, hogy egy olyan lap megy, ami csak alig jött. Pedig jó, hogy jött, ráadá­sul elegáns külsejé­vel kitűnt a többi lap közül. Bensője miatt pedig egyformán örömmel forgatták szakemberek és egyszerű olvasók - értsd: színházcsinálók és színházbarátok. A Zsöllye című színházi folyóiratról beszé­lek, ami szíve szerint; havilap lenne, ám anyagi nehézségek - lassan csordogáló pénzforrás - miatt már több összevont (kéthavi) száma jelent meg. Lehet, hogy a decemberi is egybekél a januárival. S ez még a szerencsésebb eset... A Zsöllye ki van találva. Nem csak egy­szerűségében is nagyszerű címlapja (jó színészportré, jó tipográfia), de tartalma is: minden színház minden előző havi be­mutatójáról szeretett volna írni - termé­szetesen interjúkkal színesítve - nem csak olyan esetlegesen, mint teszik ezt a többi szaklapok. Ráadásul minden helyről mindig más kritikus tudósított, így az egyes szerzők egyes színházakkal szembe­ni esetleges pozitív vagy negatív alapállá­sát rögtön kiküszöbölték. Az elegáns külső viszonylag egyszerűbb belsőt takar (értsd: színes fotók csak közé­pen vannak, a többi sárgás alapon kicsit archaizáló, régies hatást keltő fekete-fe­hér), talán ez lehet az oka, hogy (egyelő­re) viszonylag olcsón, 300 forintért vásá­rolhattuk meg a duplaszámot is. Az októberi számban (a novemberi a hónap közepén jelenik meg) Miskolcról a tavalyi évad bemutatóiról, A fösvényről és az Elisabethről olvashatunk, s a kas­saiak új darabjait is követhetjük, hiszen a lap veszi a fáradtságot, és a határon túli magyar színházakra is odafigyel. Szóval nagy kár lenne érte, hisz a szá­mok teljes képet adhatnának az ezredvég - s az ezredelő - összmagyar színjátszásáról. A lap hatásos, tetszik mindenkinek, akihez eljut, a szerkesztőt, Lajos Sándort lépten- nyomon „vállon veregetik”, ám pénzhez ne­hezen jut. Mint annak idején Csokonai, aki pedig egész az országgyűlésig elment, hogy támogatókat szerezzen. Meglehet, a mai szerkesztőnek is ezt kellene tennie - bár félő, nincs nagyobb esélye, mint elődjének. Színházcsinálók harca a hatásért Tehetséggondozás - a gránit jegyében Tízéves születésnapjára készül a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégium Péntektől Verdi Rigolettójával bővül a miskolci színház operarepertoárja Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A Rigoletto a tíz legnépszerűbb opera egyike - derült ki egy koráb­bi, a lemezeladások alapján végzett felmérésből. Verdi remekműve természetesen az operaszínpadokon is ha­sonló népszerűségnek ör­vend, amit az is bizonyít, hogy egymás után két hazai premier is követi egymást: a pécsi színház után péntektől a miskolci társulat is műso­rára tűzi a zenedrámát. Miskolcon többször is találkozha­tott Verdi remekével az operaba­rát közönség: először az 1922-23- as évadban adták, majd 1954-ben Orosz György rendezésében ját­szották. Utoljára pedig 1995-ben a Diósgyőri vár falai között eleve­nedett meg a tragikus történet. Rémlátomás Az előzetes információk alapján úgy tűnik, a mostani produkció, amelyet maga a karmester, Kesselyák Gergely rendez, éppen úgy új stílust hoz a miskolci ope­rajátszásban, mint annak idején az eredeti mű az opera műfajban.- Nálunk Rigoletto rémlátomá­saként elevenedik meg a törté­net. Ami százötven évvel ezelőtt sokkolta a közönséget, az nem biztos, hogy ugyanúgy megdöb­benti a mai nézőt - vallja a ren­dező karmester. - Ezért a mai nézők ingerküszöbéhez igazítjuk a művet. Az előadás így nem lesz Kesselyák Gergely a Rigoletto próbáján hagyományos, de tulajdonkép­pen modem sem, hiszen a zene, amit hallunk, nem modem. Annak idején Verdinek is szembe kellett néznie azzal a kér­déssel, mennyire sokkolható a közönség. „Nagyszerű helyzetek vannak benne: minden fordulat szülője Ferenc király könnyelmű, élvhajhász személyisége, ez okoz­za Triboulet udvari bolond rette­gését, Biancának, Triboulet lá­nyának szenvedélyét, aki enged az álruhás uralkodó szerelmi vá­gyának” - mondta lelkesen Verdi Dumas A király mulat című drá­májáról, mikor hozzáfogott an­nak megzenésítéshez 1851-ben. De az elkészült műben - a Rigolettóban - nem találjuk Fe­renc király nevét, s a „prózai” XVIII. századból is átkerült a tör­ténet a „zenés” XVI. századba. „Gyermekded” klasszikus Mi történt? Nem Verdi és a szö­vegíró Piave átdolgozói lelkese­dése változtatta át az eredeti da­rabot, hanem a cenzúra, amely „visszataszítóan erkölcstelen és közönségesen trágár” minősítés­sel illette a témát, de a tervezett Átok cím sem aratott sikert. Verdi azonban hevesen el­lenállt, s végül a hely és idő va­lamint a cím- és névváltoztatást leszámítva nem szenvedett csor­bát az alkotói szándék. Fotó: Dobos Klára Ezután a közönséggel és a kri­tikával már magának az operá­nak kellett megvívni a harcot. A velencei premieren ugyan tom­boló volt a siker, ám a külföldi kritika Verdi leggyengébb alko­tásának minősítette a Rigolettót: „gyermekded és nevetséges”, „dallamszegény”, „kevés eredeti­nek mondható gondolattal ren­delkezik” - hangzott az ítélet, amelynek hátterében az állha­tott, hogy a zeneszerző a mű új­szerű zenedramaturgiájával nemcsak saját pályáján, de az olasz opera vonulatában is új fe­jezetet nyitott. Ám a siker megál­líthatatlan volt, a mű klasszikus­sá lett az idők folyamán. Miskolc (ÉM - SZ) - Az idén ünnepli alapításának 10. év­fordulóját a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollé­gium. Az évforduló kapcsán Gáspár Lászlóval, a diákott­hon márciusban kinevezett igazgatójával beszélgettünk. A 10 éves múltra visszatekintő Teleki Tehetséggondozó Kollé­giumot a B.-A.-Z. Megyei önkor­mányzat, valamint Kádas Mihály - napjainkban országgyűlési kép­viselő - kezdeményezésére alapí­tották. Az első éveket - mintegy számadatokkal illusztrálva a na­gyobb fordulókat - így idézte fel Gáspár László igazgató.- Kezdetben 170 középiskolás számára adott otthont a kollé­gium. Néhány év múltán 400 fő­re nőtt a bentlakók száma, míg a tantestület létszáma változatlan maradt. Ez a kedvezőtlen válto­zás napjainkban is érezteti hatá­sát, hiszen egy pedagógus 20-23 diákért felel. A felelősséget pedig igen széles körben kell érte­nünk, ugyanis ha valakinek - te­gyük fel - 23 gyereke van, képte­lenség mindannyiuk családi, szociális, iskolai gondjairól tud­nia, ugyanakkor tanulmányai fe­lől is érdeklődni, szükség esetén pedig segíteni - utalt a meghatá­rozó nehézségekré az igazgató. A nevelőtestület lényegi sze­repe alapjaiban különbözteti meg a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumot a város többi diá­kotthonától. E megkülönböztető jegyeket összefoglalva Gáspár László a következőket emelte ki.- A megyei önkormányzat működteti a diákotthont, mely a megyében élő vidéki, jó képessé­gű középiskolásokat gyűjti egy­be, gyakorlatilag az iskolatípus­ra való tekintet nélkül. Felvéte­lükkor egy meglehetősen szigo­rú, telekis követelményrendszer­nek kell megfelelniük, mely alapján elsősorban intelligenciá­jukról, kreativitásukról nyerünk képet - kezdte az intézményveze­tő. Mint hozzátette, a kiemelke­dő diákotthoni ellátás - a 3-4 ágyas szobák, a berendezés szín­vonala, a környezet hangulata - ugyancsak egyedinek mondható. Csak úgy, mint a diákokra fordí­tott szellemi energiák: a legalább ................................. Meghatáro­zó, hogy el­lensúlyozni tudjuk az ok­tatási rend­szer teljesít­mény-orien­táltságát. Gáspár László .................................................................................................................. egy egyetemi végzettséggel ren­delkező pedagógusok ismeretei a tanulók érdeklődésének, szakte­rületének megfelelően sokolda­lúak. Segítséget egy-egy tan­tárgybeli hátrány esetén éppúgy várhatnak tőlük a diákok, mint speciális ismeretek elsajátítása­kor - ilyen például a közép­vagy felsőfokú nyelvvizsgára va­ló felkészítéskor.- Mindannyiunk számára meghatározó, hogy ellensúlyozni tudjuk az oktatási rendszer telje­sítmény-orientáltságát. A diákok többsége komoly stresszhelyzet­ben éli mindennapjait, tehát a pszichológiai segítséget is meg kell adnunk számukra - hangsú­lyozta Gáspár László, aki határo­zott célokkal vette át márciusban az igazgatói teendőket. Ezek első­sorban az Európai Unióhoz való csatlakozás következményeire készítenék fel a diákokat szakte­rületükön, az idegennyelvek va­lamint az alkalmazott számítás- technikai ismeretek terén. Ezt segítik a pályázati úton kialakí­tott idegennyelvű számítástech­nikai labor felszerelései, a tanu­lóknak szervezett gyakorlati le­hetőségek, a kiállítások, vala­mint a pedagógusok tudását is gyarapító kurzusok.- Legfőbb célom, hogy sokol­dalú, egy életre szóló tudást ad­junk az itt lakó diákok kezébe. Ezt szimbolizálja az évforduló alkalmából felavatandó tábla anyaga is: a gránit. MEGKÉRDEZTÜK A DIAKOKAT: miben más a Teleki Kollégium? U gyan nem vagyok kollégista, de egyik osztálytársam a Tele­kiben lakik. A jó közös­séget szokta kiemelni: hogy sok barátja van ott, illetve azt, hogy gyakran segítenek egymásnak. Gyakran említi a jó buli­kat. Szeret ott lakni, de mástól sem hallottam rosszat a diákotthonról. Tóth Péter (17), Andrássy Gyula Műszaki Szakközépisk. N egyedik éve lakom a Telekiben. A felvételi nehéz volt, de örülök, hogy sikerült bekerül­nöm. Az idegen környe­zet azóta bizonyos szin­ten az otthonommá vált. A közösség és a taná­raink is segítettek ebben. A vidám légkör és a köz­vetlen hangulat biztosan hiányozni fog. Németh Éva (18), Fáy Közgazdasági Szakközépiskola N agyon szeretek a Te­lekiben lakni. Nem pusztán egy szálláslehe­tőségről van szó, hanem a tehetséggondozásra is nagy hangsúly jut, a kö­rülmények is a tanulást segítik. Persze a kikap­csolódás lehetőségei is adottak. Ráadásul úgy tu­dom, itt kisebb költséggel jár az ellátás, mint máshol. Lapis Zoltán (18), Avasi Gimnázium A zenét tanuló diákok helyzete sajátságos ezért én is csak estén­ként jövök vissza, addig az iskolában gyakoriok. Egyébként szeretek itt lakni, barátságos a han­gulat, s a feltételek - a számítógépek, az internethez való hozzáfé­rés - is a mi ismereteink bővítését szolgálják. Járdány Krisztián (18), Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola H armadik éve lakom a Központi Leánykollé­giumban. Úgy tudom, a telekisek szabadabban él­nek más kollégistáktól. Ez biztosan jó a diákok­nak, de nem tudom, mennyire lehet így tanul­ni. A közösségi szellem viszont erősebb náluk és a bentlakás feltételei is kedvezőbbek. Kiss Valéria (17)- Földes Ferenc Gimnázium *

Next

/
Thumbnails
Contents