Észak-Magyarország, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-04 / 233. szám
2000. október 4., szerda Miskolc és környéke 1 JEGYZET Tényleg? Nagy Zoltán A Miskolci Rádió bi vezetője gyakran e gette az előtte másol is megfogalmazott igazságot: akinek nincs humorérzéke, egyéb aljasságokra is képes. Mármint szellemi és nem a Búza téri zsebtolvajlások síkján. A bölcs tanár úr intelme jutott eszembe a minap. Miskolc városrészének ünnepét a Görömbölyi Őszt az idén Kádas Mihály, a terület fideszes országgyűlési képviselője nyitotta meg. Beszédében utalt arra, hogy a rendezvénysorozat nyitánya egybeesik az olimpia idei ausztráliai ünnepélyes kezdetével. A képviselő köszöntője után, amúgy programon kívül a mikrofon elé lépett Szótér László önkormányzati képviselő, és gratulált a rendezvények kezdeményezőinek, merthogy elérték: Sydney megnyitóját a Görömbölyi ősz kezdőnapjára időzítették. M humoros fellépést derűs taps fogadta. Ugyancsak meglepődött azonban a képviselőnk, amikor a pódiumról visszatérvén a közönség soraiban az egyik utcabeli rákérdezett: Hát tényleg, te Laci? A spontán szereplővé vált hazánk fia csak ámult, bámult: hát ennyire nincs humorérzékünk manapság, emberek?! HÍRCSOKOR • A kamarák helyett. A jövőben a helyi okmányirodák adják ki az egyéni vállalkozói igazolványokat. Felsőzsolcán is így van, a már nyilvántartásba vett egyéni vállalkozóknak 2002. nyaráig kell kicseréltetniük a jelenlegi igazolványukat. • Bővül a kastély. A felsőzsolcai Bárczay- kastély rekonstrukciós munkálatai során új szociális helyiségekkel is bővül az épület. így összesen 751 négyzetméternyi hasznos alapterület áll rendelkezésre az átadást követően. • Folytatnák az építkezést. A tornacsarnok vázai már évek óta állnak Répáshután, ám még nem sikerült teljes egészében befejezni az építését. Ennek oka pedig az, hogy hiába pályáznak erre a célra szolgáló pénzre, mivel nem forráshiányos a község költségvetése, nem jutnak hozzá. A legjobb orvosság Alsózsolca (ÉM - KSZA) - A magány ellen legjobb orvosság egy idős számára a közösség. Az alsózsolcai öregek Napközi Otthona 1986-ban jött létre, amely 1996-tól a Gondozási Központ nevet viseli. Iróczki Lászlóné két esztendeje irányítja a szociális, egészségügyi intézményt, amelyben jelenleg huszonhárom alsózsolcai időskorú tölti napjai nagy részét. Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást települése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeretné, ha erről szűkebb pátriájában, térségében olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Magyarország zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) rovatában ezt elmeséli. A legjobb sztorikat megírjuk majd, és közöljük azt is, hogy melyik olvasónktól származnak az információk. Ráadásképpen minden hónapban a legjobb sztori beküldőjét jutalomban is részesítjük. Az oldalt írta: Nagy Zoltán telefon: 414-022 Szerkesztette: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu Vőfélykendők, gyúrósurcok-kötények Száz éve készült kézimunka is látható a görömbölyi kiállításon A szirmabesenyői általános iskolások is meglátogatták a kiállítást. Köztük Szúnyog Tiborné a kiállítás főszervezője. Fotó: N. z. Miskolc (ÉM - NZ) - Kellemes színfoltja volt az ide Görömbölyi ősz rendezvénysorozatnak a Vőfélykendők, gyúrósurcok-kötények című kiállítás, amelyre félszáznyian hozták el saját készítésű, vagy a szülőktől, nagyszülőktől örökölt kézimunka remekeket.- Görömbölyön régen híres lakodalmakat rendeztek, a vőfélykendőket nagy becsben őrizték a legények, az asszonyok pedig gyúrósurcot-kötényt kaptak az előkészületekben való részvételükért, mind azt az egyik var- rottasra hímzett köszönet is mutatta: „Jutalom a fáradságért”. Gyertyafény mellett készült Úgy gondoltuk, hogy a még petróleumlámpa, vagy gyertyafény mellett készült hagyományőrző kézimunkákat meg kell ismernie a mai fiataloknak, gyermekeknek is. Lássák, a szépre, a jóra milyen fogékonyak voltak az elődök, az egyszerű parasztasszonyok is - mondja Szúnyog Tiborné, a kiállítás főszervezője. Tanúsíthatjuk, sok fiatal látogatta, látogatja a népművészeti ihletésű kézimunkákat. Ott- jártunkkor éppen a szirmabesenyői általános iskolásoknak tartottak amolyan kedvcsináló tárlatvezetést. Kecskés Lászlóné több munkával is jelen van a kiállításon, született görömbölyi, jól ismeri hát a helyi kézimunka sajátosságokat, hagyományokat. Díszesen hímzett szontelőkendők- Két részre bonthatók ezek a kézimunkák, szőttesek, attól függően, hogy ünnepi alkalmakra készültek-e, vagy mindennapi használatra. Az ünnepiek lakodalmakhoz kötődtek - vőfély-, násznagykendők, gyúrósurcok, kötények - a templomba vittük az ugyancsak díszesen hímzett szentelőkendőt, ugyanilyenek voltak a komatálakat, a lakodalmas kalácsokat takaró kendők. Hétköznapi használatra készültek az asztalterítők, törlők, a szakajtókendők - magyarázza Kecskés Lászlóné és kalauzunknak szegődve mutatja a bemutatott anyagot. - Régebben kevesebb színnel és mintával dolgoztak a görömbölyiek is. A kék és a piros volt az uralkodó szín. Édesanyámék még a per- metkékkel dolgoztak, ezt követte a búzakék. A szövésnél a piros volt az uralkodó, azt kevés kékkel tették aztán változatosabbá. Később jöttek a színesebb megoldások. Az én időmben a konyhagarnitúrát már színessel csináltuk. A motívumok is egyszerűbbek, mégis nagyon szépek voltak régen, így a rozmaringos, epres, fuksziás sávok díszítették a vásznat. Ismerkednek a gazdag kincsestárral Szerettük mind a keresztszemes, mind a lapos öltéses hímzést. Kecskésné a kiállítás bemutatása közben büszkén mutatja az anyósa által száz évvel ezelőtt készített két munkát, és hozzáteszi: - A fiatalabbaknak már nincs idejük erre. Leköti őket a munka, a család, no meg sok időt elvesz tőlük a tévé. Lassan már csak hagyomány marad, esetleg szakkörökben él tovább a kézimunkázás, a népművészet.- Ilyen szakkör a közösségi házban is működik, ők is kiállították dlszpárnáikat, térítőikét. Czink Lajosné vezetésével rendszeresen találkoznak, megmutatják egymásnak legújabb munkáikat, ismerkednek a népművészet gazdag kincsestárával - tájékoztat Szúnyog Tiborné, bizonyítván, hogy másabb formában, mint régen, tovább él a hímzés szeretete. Ezt igazolta az is, hogy a kiállítók büszkén vették át, és őrzik meg a részt- vételüket bizonyító emléklapot, amelyet a Görömbölyi Kulturális Egyesület adott minden résztvevőnek. Jelen lenni a közösségben Szúnyog Tiborné, Kocsis Klárika tősgyökeres görömbölyi. Itt éltek, dolgoztak szülei, nagyszülei is.- Kincsként őrzöm a régi emlékeket, és szeretném mindezt megmutatni tanítványaimnak is - vallja igazi pedagógusként az általános iskola tanítónője, és Széchenyit idézi: „Ki a múltját nem ismeri, jelenét nem becsüli, jövőjét nem érdemli”. A megszállottságig szoros kötődését bizonyítja, hogy egyik főszervezője - szerencsére többen vannak ilyenek - minden helyi rendezvénynek. Kellemes benyomást tett, milyen olajozottan zajlottak legutóbb is az őszi rendezvény eseményei. Mindenki tudta és tette a dolgát. Igazi csapatmunka volt. Klárikát sokan ismerik a városrészben. - Bizony már a tanítványaim gyermekeit tanítom. Én minden alkalmat felhasználok, hogy a lakóhely sze- retetére buzdítsak mindenkit. Jó érzés tapasztalni, hogy ha megtaláljuk a megfelelő hangot az emberekkel, mindig vannak segítőink. Ennek köszönhető, hogy közügynek tart a lakosság minden helyi megmozdulást, ahol illik ottlenni. No meg úgy tervezik a programokat, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelőt. A lokálpatriotizmus ápolásában partner Klárika férje is, aki a helyi kertbarátkör elnöke és szintén erős mozgatórugója sok jó kezdeményezésnek. Náluk családi beütés, hogy jelen legyenek a közösségben. Mintakertszemle Miskolc Miskolc (ÉM - NZ) - A megyeszékhely határában az egyik legrégibb kertegyesület a Hermán Ottó, amelyet még 1967-ben alakítottak a kertbarátok. Az országos viszonylatban közepes nagyságrendű egyesület - jelenleg 100 tagja van - aktív résztvevője a Miskolci és környéke kertbarát mozgalomnak.- Részt veszünk minden országos és helyi akcióban, amely a kertészkedés célkitűzéseit szolgálja. így például örömünkre szolgál, hogy az idén is kezdeményezte a Pingyom Környéki Kertváros Szövetség a „Mintakert” pályázatot. Tagjaink közül ebbe tizennyolcán neveztek be. A zsűri a napokban tartotta második szemléjét, minden benevezett elnyerte a „szép kert” minősítést, és közülük öten kerültek be abba a kategóriába, amelyből kiválasztják a mintakert-helyezetteket - újságolta lapunknak Barczaházi István, a Hermán Ottó Kertegyesület elnöke. Miskolc határában háromféle kert található: leggyakoribb a vegyes - pihenő és termelő - kert, ezt követik a szakosított gyümölcsösök, szőlők, és a harmadik csak pihenést szolgáló kertek, hétvégi határában családi, baráti partik számára, avagy játszótérként a gyermekeknek. Mindhárom csoportban találhatók kiváló eredményre, szép környezetformálásra törekvő versengők. Labda - barátok közt Alsózsolca (ÉM - KSZA) - Több mint egy évtizeddel ezelőtt szerveződött az a baráti társaság, Alsózsol- cán, amely a mai napig, minden héten kétszer esténként összeáll, hogy rúgja a labdát. Korábban a nevelőotthon tornatermében játszottak, de amióta ott a parkettát felszedték, kiszorultak a helyről. Azóta a Benedek tornatermében döngetik a lasztit. Azt mondják, szeretik a jó focit. A játék remek kikapcsolódás számukra. Játszottak már sajóládi, budapesti csapattal. Most Romániába készülnek. A baráti kör tagjai: Molnár Zoltán, Orosz Sándor, Molitorisz János, Szilágyi László, magos Attila, Dallos László, árpád Jenő, Nagy Lajos, Nagy Attila, Orosz Zsolt, dr. Jenei Csaba, Vartnel Csaba, Szegő Szabolcs. Kertszemle után Szentiványi Pálnál, a Hárslevelű utcában Fotó: sz. i
