Észak-Magyarország, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-28 / 253. szám

2000. október 28., szombat Kultúra 7 s V.ÍM- )VI iSl Vilii I Ilin/! !.Ul k HÍRCSOKOR • Pokolgép és HWG. A Pokolgép együt­tes ad koncertet ma este 8 órától a mis­kolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Az est vendége a HWG zenekar lesz. • Templomi hangverseny. A Le Mans-i Katedrális Gregorián Énekkara ad hang­versenyt október 31-én, kedden a miskol­ci Szent Anna templomban. A rendez­vény este 6 órakor kezdődik. • Zorán Szerencsen. Szerencsen lép fel Zorán november 6-án, hétfőn. A Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskolában tartandó koncert este 7 órakor kezdődik. Jegyek a helyszínen vagy elővételben a Városi Könyvtárban válthatók. Népszerű bérlet Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt a Népszerű bér­let sorozatban október'30-án, hétfőn este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban. A műsoron Beethoven III. Leonóra nyitá­nya, Mozart C-dúr zongoraversenye, Wag­ner Trisztán és Izolda című müvének elő­játéka és Izolda szerelmi halála valamint Strauss Rózsalovagja szerepel. A szimfo­nikusokat Kovács László vezényli, zongo­rán pedig Franki Péter működik közre. Nonstop felolvasás Budapest (MTI) - Nonstop felolvasást tartanak a magyar irodalomról és történelemről szóló művekból 2000 szóig meg se állj...! címmel a Fővárosi Szabó Ervin Gyermekkönyvtár szervezésében. A szünet nélküli olvasási akcióra a kezdésig 120-an jelentkeztek a Terézvárosi Gyer­mekkönyvtárban. Kucska Zsuzsa, a könyvtár vezetője elmondta: a felolvasást a Könyvtári Napok és az Olvasás Éve tiszteletére rendezték meg. A vasárnap éjfélkor záruló eseményen 80 órán keresz­tül a magyar irodalomról és történelem­ről szóló műveket olvasnak a résztvevők. Kucska Zsuzsa jelezte: egy mű csak egyszer hangozhat el, s minden jelentkező körülbelül 15-30 percig olvas majd. Az akcióval az 1997-es rekordot szeretnék túl­szárnyalni, amikor 57 órán át 257 ember ol-vasott folyamatosan. A három évvel ezelőtti akciót Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából rendezték meg. Egy gimnázium könyve Halász Magdolna Hagyomány már, hogy a sárospataki Ár­pád Vezér Gimnázium minden új tanév kezdetén megjelenteti évkönyvét. Az 1999/2000-es tanévről szóló doku­mentum szerkezetileg tíz fejezetet foglal magába. Legterjedelmesebb az Oktató-ne­velő munkánk című első rész, melyben az egyes tantárgyakat oktató szaktanárok, pedagógusok tanulmányokban számolnak be a humán munkaközösségben végzett sokoldalú tevékenységről, az idegen nyel­vek oktatásának magas színvonaláról, a természettudományi munkaközösségben végzett munkáról. Nagy szerepe van a testnevelő, a művészeti nevelő munkának is. Kiemelkedően fontosnak tartják a szakemberek a tehetséges diákokkal való foglalkozást, a tehetséggondozást. Fontos megbízatást teljesít ugyanakkor az osz­tályfőnöki munkaközösség és a Móricz Zsigmond Kollégium nevelőtestülete is. A következő fejezetben az intézmény új kezdeményezéseiről, a gimnázium kapcso­latainak bővítéséről olvashatunk. Olvasnivalók között címmel a gimná­zium könyvtárának alapításáról, működé­séről, dokumentumállományáról, olvasó­szervező munkájáról, a tehetséggondozás eszközeiről olvashatunk egy tanulmányt. Az évkönyv ezután az iskolai vöröske­resztes mozgalom eredményeit összegzi. A dokumentum rendkívül eredeti, szí­nes és értékes része az ötödik fejezet, mely alkotó tanárok és diákok munkáit teszi publikussá. Az évkönyv külön feje­zetben adja közre azoknak a tanév folya­mán megjelent cikkeknek a jegyzékét, melyek a gimnáziummal és programja­ival foglalkoznak. Dobay Béla: A Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium 1999/2000-es évkönyve Sp. 2000 Az utókornak való átörökítés lenyomatai Gutenberg nyomán Fotó: Nagy Gábor Miskolc (ÉM - SZ) - Guten­berg öröksége, nyomdák Abaúj-Torna, Borsod és Zemp­lén vármegyékben (1807-1949) címmel nyílt kiál­lítás a közelmúltban a miskol­ci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Ennek kapcsán V. Ecsedy Judit könyvtörté­nésszel beszélgettünk. A könyvtárbeli kiállítás Guten­berg, a német kézműves és felta­láló cserélhető és mozgatható betűtestekre alapozott nyomta­tási technikájának északkelet­magyarországi utóéletét mutatja be. Á kassai, vizsolyi, sárospata­ki, valamint miskolci nyomdák termékeit felsorakoztatva az új­ságok, hasonmás kiadások, lepo­rellók, emlékkönyvek, almana­chok, reklámanyagok és kalen­dáriumok az 1700-as évek köze­pétől az államosítás koráig en­gednek bepillantást az egykori vármegyék nyomdatermékeinek sokszínűségébe. Láthatjuk pél­dául Gutenbei'g híres negyven­két soros Bibliájának - a leghí­resebb ősnyomtatványnak - egy hasonmás oldalát, ugyanis a kiállítás anyagának egy része az európai nyomdászat feltalálójá­hoz, illetve Szent Jánoshoz, a nyomdászok védőszentjéhez kapcsolódik. A tárgyi emlékek között vannak még - például - Miskolc első nyomdásza, a könyvnyomdáját 1812-ben meg­nyitó Szigethy Mihály kiadvá­nyai is. Mint azt V. Ecsedy Judittól, a kiállítást megnyitó könyvtörté­nésztől megtudtuk, kultúrtörté­neti szempontból többszörösen is szerencsésnek mondható e ré­gió. Részben helyzetéből adó­dóan, hiszen döntően a királyi Magyarországhoz és az erdélyi fejedelemséghez tartozó terület­nek pusztán a szegélyrésze volt hódoltsági terület. S a könyv- nyomtatás történetének tárgyi emlékei, valamint a levéltári adatok országos viszonylatban is bőségesek. Mondhatni, itt fo­kozottan érvényesült a régió egykori nyomdászainak célja, az „örökkévalóságnak” való átörö­kítés szándéka. E forrásokbólű kiderül, legtermékenyebbnek a 18. század mondható e téren.- Mintegy 20 nyomda műkö­dött akkoriban a térségben - el­lentétben például a 16. század 6-7 nyomdájával -, s jellemzően több is volt egy városban. A könyvek iránti igény azonban így is biztos megélhetést nyúj­tott számukra. A könyvmennyi­ség szempontjából is kiugró ez az időszak, a korábbiakhoz ké­pest ötször annyi könyv került ki a nyomdákból - mondta V. Ecsedy Judit. S mint hozzátet­te, a kor leggyakoribb kiadvá­nyai között említhetők a tan­könyvek. kalendáriumok, me­lyek igazi - a kiállításon is megtekinthető - különlegesség­nek számítanak napjainkban. Ide sorolhatjuk még a ponyva­nyomtatványokat is - a kiállí­tás például egy Szigethy Mi­hály nyomdájából való ponyva­nyomtatványt is bemutat -, me­lyekből bármilyen sok került is ki az említett időszak nyomdái­ból, az utókor ismeretei megle­hetősen hiányosak e téren.- Magyarázható ez részben a ponyvanyomtatványok kis mé­retével, mely megkönnyítette az elkallódást. Érdekes ugyanak­kor, hogy ezeken nem szerepel a kiadás helye, s ráadásul kis pél­dányszámban jelentek meg - utalt a nyomdatörténeti emléke­ket kutatók munkájának nehéz­ségeire is a könyvtörténész. A kiállításra ellátogatók mégis nagyobb összefüggésében tekinthetik át e történetet: a ré­gió nyomdászatának egy egysé­gét a könyvnyomtatás egyete­mes történetébe helyezve. .......................... Kultúrtörté­neti szempont­ból többszörö­sen is szeren­csésnek mond­ható e régió. V. Ecsedy Judit .................................................... Másképp indultak, mégis győztek Sály (ÉM-SZI) - Egerben lé­pett fel a közelmúltban a sá- lyi Mozgásjavító Intézet Moz­dulat tánccsoportja, a Tűzva­rázsló című slágerre készült koreográfiával. Piros fénnyel megvilágított szín­padon, piros ruhában tűzvarázs­lóként előadott produkciójuk nagy tetszést váltott ki a zsűri­ből és a közönségből. Mi van a siker mögött?’ Renge­teg munka, szorgalmas gyakor­lás, s ez a sályi intézetben hatvá­nyozottan igaz. Petrus Tünde gyógypedagógus a felkészülésről elmondta, a zene és az alapfelál­lás ötlete hamar megvolt, a töb­bit a próbák során közösen ala­kítgatták. Hetente háromszor gyakoroltak, s mivel sérült gye­rekekről van szó, aprólékos gonddal szinte minden mozdula­tot külön be kellett tanítani. Né­melyiküknek nagyon nehéz volt a ritmusra figyelni és követni azt, s még az utolsó próbán is volt, aki elrontotta. A fellépés azonban hibátlanul ment, lát­szott a rendkívül nagy igyekezet. Az egri MÁS fesztiválnak egyetlen hátránya volt: tolószék­kel nem lehetett feljutni a szín­padra, tehát eleve csak olyan gye­rekek szerepelhettek, akik mozgá­sukban kevésbé korlátozottak. Sporttalálkozókra 10 éve jár­nak az intézet diákjai, az orszá­gos Sportolj velünk! versenyen kezdetben csak a budapesti Me­xikói úti iskola pezsdítette fel a hangulatot zenével, tánccal. Eb­ből merítették az ötletet a sályi pedagógusok, s 2-3 éve már ők is táncos koreográfiával érkeznek a sportversenyekre. Amikor két éve meghirdették az egri feszti­vált, nem volt kétséges, hogy ott a helyük. Akkor is, és az idén is jutalomkirándulással járt a fel­lépés. Megnézték a barokk város nevezetességeit esti fényben is, a napokban pedig Gödöllő, Bu­dapest volt az autóbuszos túra célpontja. Szükség van az élmé­nyekre, kikapcsolódásra, hiszen kemény munka folyik a sályi Eötvös-kastély falai között. A napi tanuláson, gyógytornán, úszáson kívül mindig készülnek valami egyébre is. Már a no­vember 23-ai miskolci sereg­szemlére tanulják a színdarabot. Hasonló népszokást játszanak el, mint a tavaszi tantárgyi ver­senyen. Hogy mit, az addig ma­radjon titok. A Tűzvarázslók próbáján. Egerben nagy tapssal jutalmazták a produkciót. Fotó: Szatmári Irén Pannó a gimnáziumnak, régi diákjaitól az iskola aulájának hangulatát barátságosabbá tegyék. így me­rült fel a pannó. elkészítésének lehetősége, melyet régi avasisták - Czidor Ágnes és Sütő Róbert - valósítottak meg.- Nem pusztán esztétikai szempontból fontos ez a pannó, hanem egyfajta üzenetet is hor­doz, úgy az idegen látogatók, mint az iskola pedagógusai, diákjai számára - mondta Arday István. Az aula földszintjén berende­zett kiállítás is a két fiatal al­kotó munkáit mutatja be, itt már táblaképek formájában. Kiállításukat egyetemi évfo­lyamtársuk, László Dániel nyi­totta meg, aki e képeket jelle­mezve az ecsetvonások reduká­lására, s a színek tiszta színek­ké való bontására is utalt. Végül Homonna György rajz­tanár szólt a kiállítókhoz. Mint mondta, tanuló korában szeret­te volna túlszárnyalni meste­reit, tanárként pedig olyan diákok­ra várt, akik túlszárnyalják őt, s akik előtt fejet hajthat.- Most fejet hajtok - tette hozzá. Miskolc (ÉM - SZ) - A Magyar Képzőművészeti Egyetem két hallgatójának alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap délelőtt a miskolci Avasi Gimnázium­ban, a diákok egykori középis­kolájában. A rendezvényen felavatták Czidor Ágnes és Sü­tő Róbert pannóját is. A miskolci Avasi Gimnázium aulájában megrendezett kiállí­tások sorában egyedülállónak mondható a tegnap megnyitott tárlat. Nem pusztán azért, mert az iskola régi diákjai hozták el alkotásaikat, hanem azért is, mert egyik munkájuk az aula állandó elemének tekinthető már. Utóbbi alatt egy pannót, azaz egy nagyméretű festményt kell értenünk, mely az aulát mintegy körbefogva a második emeleti korlátfalon látható. Mint arra Arday István, a gimnázium igazgatója köszön­tőjében utalt, két évvel ezelőtt született meg a szándék, hogy Avasisták az új pannó körül Fotó: Vajda János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents