Észak-Magyarország, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-18 / 245. szám
2000. október 18., szerda Gazdaság 9 HÍRCSOKOR • Raiffeisen-nyereség. A Raiffeisen Bank adózás előtti nyereségként ez év szeptember végén 7,59 milliárd forintot könyvelt el, ami jelentősen meghaladja a tavaly szeptember végi 5,76 milliárd forintot. Az adózás utáni nyereség ez év szeptember 30-án 5,98 milliárd forint volt, míg tavaly a kilencedik hónap végén 5,03 milliárd forintot ért el. • Nevet váltott az Euronet. Az ATM-há- lózatot üzemeltető Euronet Services Rt. világméretű növekedése miatt Euronet Worldwide Rt.-re változtatta nevét. A cég 1998-ban 11,9 millió dolláros forgalmat bonyolított le, amely egy év alatt 41,5 millió dollárra nőtt. A tavalyi bevétel 40-40 százaléka Nyugat-Európában és Kö- zépkelet-Európában, 20 százaléka a Távol-Keleten realizálódott. Az idei első féléves forgalom 24,9 millió dollár volt. • Új cégben a Philips Magyarországon. A hollandiai székhelyű Royal Philips Electronics döntése értelmében a Philips magyar- országi ipari érdekeltségeinek tulajdonjogát egy új magyarországi vállalatban, a Philips Industries Magyarország Elektronikai Mechanikai Gyártó és Kereskedelmi Vámszabad területi Kft.-ben konszolidálja. A magyarországi Philips-csoport 17 Philips érdekeltségű vállalatot foglal magában. Vállalkozói igazolványok gyártói lesznek Budapest (MTI) - Az Állami Nyomda Rt. és a Pénzjegynyomda Rt. konzorciuma készítheti el az okmányvédelemmel ellátott egyéni vállalkozói igazolványokat 2000 és 2003 között - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A Belügyminisztérium Központi Adat- feldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást hirdetett, mintegy 700 ezer egyéni vállalkozói igazolvány és 500 ezer pótlap legyártására, amelyet éves lebontásban 2003-ig kell a nyertesnek teljesítenie. A megrendelés megközelíti a 300 millió forintot. A megbízó igénye szerint a darabszámoktól plusz-mínusz 40 százalékkal eltérhet a gyártó. Az eljárás sürgősségét az indokolta, hogy az okmányirodáknak 2000 novembertől kell az új egyéni vállalkozói igazolványokat kiállítaniuk, és az okmányirodák hardver- és szoftvereszközeinek beállítása, valamint a személyzet betanítása megkívánja, hogy már októberben rendelkezésre álljanak új okmányok. Tovább nőtt az ipari termelés Budapest (MTI) - Az ipari termelés augusztusban a végleges, szezonálisan és munkanap-korrekcióval kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal nőtt a júliusihoz képest, az egy évvel korábbi szintet pedig 21,8 százalékkal haladta meg - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. Tavaly augusztusban az ipari termelés 1,8 százalékkal volt magasabb a júliusinál, és 9,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A termelésnövekedés forrása döntően az export volt: az exportértékesítés az előző év első nyolc hónapjához viszonyítva 31 százalékkal emelkedett. Augusztusban a feldolgozóipari termékek 56 százalékát külpiacokon értékesítették - áll a KSH jelentésében. A kivitel 51,3 százalékát az ipari vámszabad területeken működő szervezetek adták. Kevesebb megtakarítás Budapest (MTI) - Az év eddig eltelt 9 hónapjában a háztartások inflációszűrt pénzügyi megtakarítása 222,1 milliárd forintot tett ki, ami némileg elmarad a tavalyi év azonos időszakának értékétől, miközben a pénzügyi megtakarítása, a nettó finanszírozási képessége 461 milliárd forintot tett ki, ami 13,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál - áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentésében. A háztartások tartozása az elmúlt hónapokban megszokott mértékben növekedett, de ezen belül az építési hitelek bővülése már meghaladta a fogyasztási hitelekét. Bővülő hitelkínálat kisvállalkozóknak Hitellehetőségekről tájékozódtak Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - KI) - Kisősz- szegű kölcsönökröt, a hiteligénylésről s azok folyósításról, valamint az üzleti tervek kialakításáról és a fedezetek biztosításáról is szó volt az Észak-Magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség és a DFC spanyol konzultációs cég tegnap és ma rendezett tájékoztatóján. Mára jellemzővé vált, hogy a kereskedelmi bankok nyitnak a kisvállalkozók felé is - mondja Lehel Zoltán. A • DFC spanyol konzultáns cég EU-PHARE menedzsere szerint ennek két fő oka van: a bankok kereskedelmi érdeke, hogy a kisvállalkozóknak nyújtott hitelek mellett más szolgáltatásaikat is el tudják adni, s a kisvállalkozások ilyen szempontból potenciális ügyfélkört jelentenek. Másrészt a gazdaságnak ez a rétege is kezd stabilizálódni - megfelelő fedezetet tud felmutatni -, így a bankok számára a hitelnyújtás kockázata is csökkent. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az idén 1 millió forintról 3 millióra emelte a mikrohitel maximálisan igényelhető keretét. Az Európai Unió a hitelösszeg felét finanszírozza, másik felé a Gazdasági Minisztérium. A tanácsadó olyan példákat említett, amely ezeket az összegeket kiegészíti. Az egyik kereskedelmi bank a 3 millió forintot maximálisan 7 millióval pótolja ki az inflációt alig meghaladó kamattal. Egy másik pénzintézet akár 30 millióig meghitelezi kis- és középvállalkozások beruházásait. Lehel Zoltán szerint rendkívül fontos, hogy a hitelelbírálási technikák jelentősen javultak. Korábban sok gondot okozott, hogy a magas kamatok mellett jó ideig tartott, amíg az igényelt összeget megkapta a vállalkozó. Ma már az a gyakorlat, hogy nagyon rövid idő - néhány nap - alatt pénzhez juthat az igénylő. Ma már az is a napi gyakorlat része, hogy - szükséges fedezet hiányában - hiteltámogatások, a hitelgarancia szolgáltatások is igénybe vehetőke az erre szakosodott pénzintézeteknél. A csomagolástól a nyomdatechnikáig Budapest (ÉM) - A budapesti vásárvárosban tegnap nyílt meg - s tart október 20-ig - a 19. nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási szakkiállítás és a 9. nyomdaipari szakkiállítás. A csomagolástechnikai Buda- transpack Magyarországon a legnagyobb rendezvény e témában, 1970 óta biztosítja a lehetőséget a szakma képviselőinek bemutatkozására, az üzleti kapcsolatok kialakítására és ápolására. A kiállításon meghatározó arányban csomagolóipari cégek mutatkoznak be, de a tematikában szerepelnek mellettük többek között logisztikai szolgáltatásokkal, raktározással, valamint anyagmozgatással foglalkozó társaságok. A Budatranspackon idén összesen 204 cég mutatkozik be hatezer négyzetméteren. Tavalyi felmérések szerint a kiállító céBudatranspack • BC Ongropack (Kazincbarcika) • Tisza Textil (Tiszaújváros) • Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (Tiszaújváros) Printexpo • Diósgyőri Papírgyár Rt. (Miskolc) • Teca-Print Kft. (Miskolc) gek 16 százaléka napi 15-20, 13 százalékuk pedig ennél is több üzleti kapcsolatot létesített. A Printexpo a nyomtatott kommunikáció legnagyobb közép-európai fóruma, amely évről évre átfogó képet ad a szakma fejlődéséről, a nyomdaiparban rejlő gazdasági lehetőségekről. Ezt jelzi, hogy javul a termékek minősége, élesedik a piaci verseny. A Printexpon idén 140 kiállító jelent meg. A főleg szakmai közönség érdeklődésére számot tartó két kiállítást az elmúlt évben 17 ezren látták. Ahány termék, annyiféle csomagolás Mezőgazdasági minőségbiztosítás Béremelésben vezet a versenyszféra Budapest (MTI) - Az év első nyolc hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 13,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 11,2 százalékkal, a reálkereset pedig 1,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó nominális átlag- keresete 83 040 forint volt az első nyolc hónap átlagában. Augusztusban a bruttó átlag- kereset 83 173 forint volt, 12,4 százalékkal több, mint 1999 augusztusában. A versenyszférában ennél valamivel többet, 86 759 forintot kerestek, a bruttó bér növekedése 14 százalékos volt. A költség- vetési körben a bruttó átlagbérek 8,6 százalékos emelkedés nyomán 75 083 forintot értek el. A nettó átlagkereset augusztusban 53 412 forint, a versenyszférában 55 168 forint, a költségvetési intézményeknél 49 470 forint volt. Az előző év augusztusához mért emelkedés 10,5, 12, illetve 6,9 százalék. Az első nyolc hónap átlagában a versenyszférát 14,5 százalékos, a költségvetési szférát 10,7 százalékos keresetemelkedés jellemezte. A meghatározóan a költségvetés által finanszírozott három gazdasági ág közül januáraugusztusban legnagyobb mértékben, 13,5 százalékkal az egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresete emelkedett, a betegellátást végzők részére történt júliusban kifizetett egyhavi alapbérnek megfelelő egyszeri, rendkívüli juttatás hatására. Az oktatásban 10,1 százalékkal, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágban 9,7 százalékkal volt magasabb a dolgozók havi bruttó átlagkeresete, mint 1999 január-augusztusban. A legjobban fizető gazdasági ág változatlanul a pénzügyi tevékenység, ahol a bruttó átlag- kereset 184 330 forint volt, ezt követte a vegyipar 122 460 forinttal. Legkevesebbet a szociális ellátásban kerestek, ahol az első nyolc hónapban a bruttó átlagkereset mindössze 49 290 forint volt. Az egy hónappal korábban közölt adatok szerint január-júliusban is 1,6 százalékkal javult a reálkereset, 13,4 százalékos bruttó, és 11,3 százalékos nettó átlagkereset-növekedés mellett. A foglalkoztatottak száma január-augusztusban 2,714 millió volt, ami 0,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Augusztusban 2,731 millióan álltak alkalmazásban, közülük 1,899 millióan a versenyszférában, 794,9 ezren a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél. A létszámbővülés a nemzetgazdaság egészében augusztusban 1,2 százalékos volt. Ez gyakorlatilag a versenyszférában történt felvételeknek köszönhető, ugyanis a közszférában a létszám 0,3 százalékponttal mérséklődött az előző év augusztusához képest. Budapest (MTI) - A minőség- biztosítási rendszerek bevezetését, az élelmiszerbiztonság növelését az élelmiszeriparban és a mezőgazdaság területén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az idén 1,2 milliárd forinttal támogatja - mondta Mucsi Imre, az FVM helyettes államtitkára kedden egy szakmai tanácskozáson. Tavaly a támogatás egy- milliárd forint volt és várhatóan jövőre is több lesz, mint az idei 1,2 milliárd forint. A kisüzemekben a jó higiéniai alapok és az úgynevezett HACCP-rendszer bevezetése az alapvető feladat, ugyanis ezek garantálhatják az élelmiszerek fogyaszthatóságát, azaz biztonságát. A HACCP-rendszer a veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok módszere, amelynek segítségével az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás és ételkészítés során fellépő élelmiszer-biztonsági veszélyek - például kémiai, fizikai, mikrobiológiai vagy idegenanyag- szennyeződések - lehetséges forrásait előre fel lehet ismerni és az előállítás során ki lehet küszöbölni. IDEIGLENES TELEFONHASZNÁLAT Ha az előfizető lakását, irodahelyiségét kiadja, a telefon- használattal, illetve a díjfizetéssel kapcsolatban problémák adódhatnak. A Matáv ilyen esetekre is kínál megoldást. A telefontársaság az előfizető hozzájárulásával az üzemszünet tartamára (maximum két év) ideiglenes jogviszonyt létesíthet. Abban az esetben, ha az előfizető lakását telefonhasználattal adja ki, jeleznie kell az üzemszünet iránti igényét, egyidejűleg bejelentenie a bérlőt ideiglenes ügyfélként. Az ideiglenes ügyfél nem fizet belépési díjat, de az állomással kapcsolatos minden felelősség őt terheli, és a számlát is neki kell fizetni. Az ideiglenes jogviszonyba lépő ügyfél igénybe veheti a Matáv szolgáltatásait, de szerződésmódosítási kérelemmel csak az eredeti előfizető élhet. Az ideiglenes jogviszonyra vonatkozó megrendelést csak írásban, az érintett ügyfelek (eredeti és ideiglenes) által aláírva fogadja el a Matáv. A megállapodás megkötésének díja 1850 Ft + áfa), amelyet az ideiglenes használó fizet meg. Az üzemszünet idejére kötött megállapodás megszűnik, ha az eredeti ügyfél az üzemszüneteltetésre vonatkozó kérését visszavonja, vagy az ideiglenes ügyfél a megállapodást felmondja.
