Észak-Magyarország, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

2000. október 11., szerda SSiAK'UlMGYARQnSlAG# Aktuális 3 / Uj számon Miskolc (ÉM) - Megváltoztak a B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének telefonszámai. Az új elérhetőségek: 46/500-380 (fővonal), 46/500-381 (telefax). Nyereményátadás. Egy miskolci hölgy nyerte meg a Tesco és a Knorr közös játékának főnyereményét. Az augusztus­ban elkezdett és egy hónapon át tartó játék során Knorr-termékeket kellett felismerni és bejelölni egy játékszelvényen. A sors ke­gyeltje Szigeti Ferencné lett, aki tegnap 1 millió forintot vehetett át az Erste Banktól a Tesco Áruházban. Fotó: séilei Zsolt Az információ üzleti érték Miskolc (ÉM) - Tájékozottsággal, infor­mációkkal megelőzhető, hogy olyan féllel kössön szerződést valaki, akivel a cégről szerezhető üzleti információk birtokában nem tenné. A tegnap Miskolcon tartott előadásokon a megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az ITD Hungary illetékesei az informáltságról beszéltek, a Creditre­form Kft. és a Hermes Hitelbiztosító Rt. szakemberei a hitelezéssel járó kockáza­tok csökkentésének lehetőségeit ismertet­ték, a Raiffeisen Bank Rt. előadója hitele­zési módozatokról tájékoztatott. A postai ünnepség kitüntetett dolgozói az igazgató társaságában Fotó: Liszkay László Ünnepeltek a postások Miskolc (ÉM - LL) - Az 1969-es Tokiói Postás Világkongresszus küldöttei elhatá­rozták, hogy minden év októberének ki­lencedik napját az 1874-ben megalakult Egyetemes Postaegyesület emlékére Pos­tai Világnappá nyilvánítják. A miskolci ünnepségre tegnap délelőtt került sor, elismeréseket, kitüntetéseket adott át Kertész István, a Magyar Posta Rt. mis­kolci igazgatója. Az alsózsolcai Benedek Elek Általános Iskola diákjainak hangulatos műsora után Kertész István, a miskolci 1-es posta dísztermében köszöntötte Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye postásainak képviselőit. Beszédében kiemelte a postai dolgozók áldozatvállaló készségét, hiszen nekik akkor is dolgozniuk kell, ha az ég a földdel összeér, ha fúj a szél, esik az eső, vagy árvíz nehezíti dolgukat. Az ünnepség keretében hatvan éves törzsgárda tagságáért külön köszöntötte Mihályi Jánosnét, a szerencsi posta nyu­galmazott dolgozóját, Czentnár Andrást, a szintén szerencsi posta vezetőjét, miután elnyerte a részvénytársaság által kiírt év postása címet. Természetesen számtalan elismerés ta­lált gazdára a kiváló teljesítményt nyújtó postai dolgozók, illetve a törzsgárdatagok között, ám az örömöt fokozta, hogy az idén először miskolci alkalmazott, neveze­tesen Patakyné Ternák Andrea, a 10-es posta munkatársa nyerte az immár ha­gyományos, és országosan meghirdetett postás szépségversenyt. Megérte várai a szürettel Aszúszedés Fotó: Bódisz Attila Szegi, Tolcsva (ÉM - BSZA) - Javarészt üresek a hegyolda­lak Tokaj-Hegyalján a térség legnagyobb felvásárlója a Tokaj-Kereskedőház Rt. által meghirdetett nagyszüret előtti napokon. A termelők többsége tegnap még mindig a felvásárlással kapcso­latos papírmunkát végezte. A kereskedőház tolcsvai pincésze­tének udvara ugyan kiürült már, ám a szegi felvásárlóhe­lyen még 30-40 ember várt arra, hogy napokra lebontva egyeztet­hesse a szüret idejét. Ugyanitt több tucat sárga-zöld konténer várja a 12-i szüreti rajtot. A tő­kék és lugasok között elvétve tű­nik fel egy-két ember, ők is csak az aszúszemeket csipegetik le a fürtökről. Egy Tolcsva melletti területen négy asszony hajlong a sorok között. Ők is aszúznak. Pásztor Jőzsefné a 600 négyszögöles föld­darab tulajdonosa azt mondja, a környéken az utóbbi időben egy­re gyakrabban fordul elő, hogy megdézsmálják az aszút. Több szőlő tolvajt el is kaptak már a közelben, de a lopások nem szűntek meg. Éppen ezért jobb­nak látják leszedni az idén rend­kívül értékessé vált aszúszeme­ket. - Tolcsván már a hangosbe­mondón keresztül is felhívták a gazdák figyelmét, hogy vigyáz­zanak az ültetvényekre - teszi hozzá Veleczki Gyuláné. Mint kiderül, a család négy tagja há­rom napja jár ki a szőlőbe. A 600 négyszögölről egy mázsa aszúra számítanak. Az aszúszedők szerint megér­te várni a szürettel, a szőlő szé­pen beaszúsodott, s az ára is megfelelő. Megtudjuk: a gazd- asszony a leszedett aszú első fe­lét a Tokaj-Oremus Kft.-nek szán-ja. A második részlet aszút és a szőlőt majd a Tokaj Keres­kedőháznak adják. - Ez azért van, mert az Oremus azonnal fi­zet, s a szüret közvetlen költsé­geit - például a napszámosok pénzét - abból ki tudjuk fizetni- mondja Pásztor Jőzsefné. Ba­csó András is a Tokaj-Oremus Kft. ügyvezetője megerősíti: cé­gük valóban azonnal fizet az át­vett termésért. Elmondja: idén - mivel saját területeik is vannak- 3000 mázsa jó minőségű szőlőt és 6-800 mázsa aszút vesznek át gazdáktól. A szőlőt csaknem ki­zárólag azoktól vásárolják fel, akikkel a cég közel 4 éve együtt dolgozik. Ezek a termelők már eleve az Oremus igényeinek megfelelően művelik a szőlőt. A tolcsvai központú cég árai ha­sonlóképpen alakulnak, mint a Tokaj Kereskedőházé. Megtud­tuk azt is, hogy az Oremus háza táján nem ritka a 26-27 fokos must sem, ugyanis van olyan le­hetőségük, amely segítségével a szőlőt egy ideig áztatni tudják. Az aszúnál pedig nem képeztek harmadosztályú árat. Az I. osz­tályúért 1400 forintot, a II. A osztályért 1300 forintot, míg a II. B-ért 1200 forintot fizetnek. Bacsó András elmondása szerint az eddigi tapasztalatuk az, hogy szinte minden aszúszemet első osztályúként vehetnek át, na­gyon jó az idei minőség. A szü­retet 13-án kezdik, míg várható­an november elején zárják. Rothad a tó - olykor pusztulnak a pisztrángok Miskolc (ÉM - BAL) - A víz­utánpótlás hiánya, ennek kö­vetkeztében a rothadó álla­potban lévő Hámori-tóból ki­szabadult kénhidrogénes víz okozhatta néhány tucat pisztráng pusztulását a pa­pírgyári Szinva-szakaszon. Vasárnap érkezett lakossági bejelentés az Észak-magyaror­szági Környezetvédelmi Felü­gyelőségre (ÉKF), amely sze rint döglött halak úsznak a Szinvában. A hatóság munka­társai még aznap megnézték a helyszínt, majd másnap hely­színi mintavételt végeztek, azt követően a papírgyári szenny­vízkivezető előtti és utáni, il­letve a csőből kifolyó vizet ve­tették vizsgálatnak alá. Egyút­tal megállapították: a patak vi­zének felszínén pisztrángtete­mek lebegnek, legfeljebb egy­két tucat. így az ÉKF-től ka­pott értékelés szerint szó sincs tömeges halpusztulásról. Nem egyértelmű A minták kémiai vizsgálata nem mutatott ki semmit, ami aggoda­lomra adna okot - számolt be la­punknak az eredményről a felü­gyelőség vízvédelmi osztályveze­tő-helyettese, Dernei Lászlóné -, a toxicitásvizsgálat, amelyet az adott vízmintába helyezett ha­lakkal végeznek, ugyan mutatott kismértékű toxicitást, de ennek eredménye sem volt egyértelmű. „Berohadt” A vizsgálat még folyik, de a leg­valószínűbb magyarázatnak a szakember szerint az tűnik, hogy a Hámori-tó erősen „bero­hadt” állapota folytán - amit a vízutánpótlás hiánya, az ala­csony vízszint okoz - pillanat­nyi oxigénhiány alakult ki a Szinva adott szakaszán. A tóban nagymértékben felgyülemlett a bomlásnak indult szerves anyag (belehullott növények, faleve­lek), ami azután került a patak­ba, hogy a tó kezelését végző társaság a múlt héten két-három napon át nagy mennyiségű vizet engedett ki a zsilipen. Azt, hogy valakinek a hibája, mulasztása okozta-e a halpusztu­lást, s hogy mekkora a kár (a je­lek szerint pénzben mérve nem komoly), csak egy későbbi, a ví­zügyi hatóság által lefolytatandó vizsgálat tárhatja fel. A haleset: baleset A tavat kezelő Garadna-völgyi Vízi Társulatnál (amelyben az önkormányzat és több városi cég részes) nem gondolják, hogy az ő hibájuk volna a „baleset”. Bár szakemberektől az a „vád” hang­zott el, hogy a tóból rosszul - az alsó zsilipen - leengedett víz mi­att pusztultak el a halak, ezt Csé­csi Endre, a társulat ügyvezetője cáfolta: a felső zsilipen engedik le mindig a vizet, s az alsó kifo­lyó is csak méterrel lenne lej­jebb. Hogy a tóban felgyülemlett bomlott anyag, azaz a gázosodás okozná a kárt, azt is vitatja: a tó­ban magában nem találtak tete­meket. Az viszont tény, hogy a napokban nagyobb vízkieresztés zajlott (a papírgyár állandó vízfo­gyasztása mellett a Damesz is nagyobb vízmennyiségre szo­rult), ennek lehet következmé­nye, hogy a Szinva sodrása előbb felgyorsult, majd amikor lelas­sult, száraz szakaszok alakulhat­tak ki, és ez vezetett a pisztrán­gok fulladásához. Ez az ügyveze­tő szerint most és jövőben is el­kerülhetetlen balesetnek tekin­tendő. Bármiféle kártérítési igény esetén a társulat amúgy sem tudna fizetni: vagyona a ta­von kívül - évi két és fél millió forintos költségvetéssel - nincs. Az utóbbi években egyre több a katasztrófa Miskolc (ÉM - BAL) - Az el­múlt évtizedben jóval több ter­mészeti és egyéb katasztrófa tör­tént a világban, mint korábban. A 90-es éveket az ENSZ a katak­lizmák elleni küzdelem nemzet­közi évtizedévé avatta. Ezt a Van is, nincs is Az elmúlt néhány évben - párhuzamosan a megnöve­kedett feladatokkal - ug­rásszerűen javultak a ka­tasztrófa-elhárítási hatóság technikai feltételei. A tegna­pi beszámolóból kiderült: ma 19 olyan, az alapfelsze­reltséget jelentő jármű talál­ható megyénkben, amelyek a világszínvonalat képvise­lik. A speciális eszközök (például a magasból való mentésre alkalmas berende­zések) tekintetében viszont nagy a lemaradás: a különle­ges feladatú járművek gyak­ran több évtizedesek. A szak­emberek úgy tudják: van kormányzati szándék mind a járműkorszerűsítési prog­ram folytatására, mind kor­szerű regionális műszaki bá­zisok (ezek egyike Miskol­con lenne) kialakítására. programot most meghosszabbí­tották - nem ok nélkül. Hogy az elmúlt időszak ka­tasztrófákban szokatlanul gaz­dag, azt hazánkban, különö­sen Északkelet-Magyarorszá- gon nem kell külön bizonygatni. A mai „ünnep”, a természeti ka­tasztrófák elleni védelem napja alkalmából tegnapi tájékoztató­juk alkalmából a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság ve­zetői megkísérelték összefoglal­ni a közelmúlt nagy kárt okozó eseményeit. Többmilliárd forintba kerül­tek az elmúlt három év árvizei, amelyek százmilliókban mérhe­tő kárt okoztak, a védekezés és a helyreállítás ennél nagyobb összegeket igényelt és igényel még ma is. Mint Radványi Lász­ló, az igazgatóság vezetője fel­idézte, a rossz széria 1998 no­vemberében vette kezdetét, a va­laha mért legmagasabb vízszin­tet közelítő áradással. A követ­kező télen előbb a gyorsan le­hulló egyméteres hó okozott problémákat (82 elzárt telepü­lés), majd a tavaly tavaszi árvíz (több mint ezer sérült lakóház). Jött a hollóházi földcsuszamlás (elhárítása ma is folyamatban van), a nyári tartós esőzés és vi­har (800 megrongálódott lakás­sal). Végül következett „az évez­red árvizeként” aposztrofált idei másfél hónap, amely során más­fél ezer otthon vált lakhatatlan­ná, ezreknek kellett szállást ta­lálni, majd a helyreállítás után visszaköltöztetni. A esőstől jött baj azonban si­kereket is hozott. Létrejött és folyamatosan dolgozott a me­gyei védelmi bizottság, ez év elejétől a katasztrófavédelmi igazgatóság. Kiderült, hogy a la­kosság ilyen nehéz időkben sem esik pánikba, a települések ve­zetői képesek irányítani a men­tést, a hatóságok hatékonyan tudnak együttműködni, a kari­tatív segítség pedig nagy mennyiségben érkezik mind belföldről, mind külföldről. Mindez összhangban áll a nem­zetközi szinten megfogalmazott célkitűzésekkel - és a világnap, illetve a meghosszabbított „nem­zetközi évtized” erre próbálja ráirányítani a figyelmet: a ter­mészeti és más (olykor éppen az ember által kiváltott) katasztró­fák elleni küzdelemben csak az összefogás, az országok közötti segítségadás és szakembercsere jelenthet megoldást. A miskolci speciális mentőcsoport a tavalyi tajvani földrengésnél is segített Fotó: Lehóczki László

Next

/
Thumbnails
Contents