Észak-Magyarország, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-10 / 238. szám

2000. október 10., kedd ÉSUK-MMnUHKSUIS# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Heraldika, ősi magyar címerekből ren­dez kiállítást a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma. A tárlat október 13-án, pénteken délután 2 órakor nyílik a kollégium repozitóriumában. • Nyékládházi leletek. Az 1953-tól Nyék- ládháza területén végzett ásatások anya­gából válogat a helyi művelődési házban szombattól látható kiállítás. Az anyagot két hétre a miskolci Hermán Ottó Múze­um biztosította. A tárlókban avarkori, szkíta, kelta leleteket, többek között cse­répedényeket, kétezer éves lószerszámo­kat, kőbaltát, agancsbaltát is bemutatnak. Könyves tárlatok Miskolc (ÉM) - A könyvtári hetek első rendezvénye a Gutenberg öröksége című, az 1807 és 1949 között Abaúj-Toma, Bor­sod és Zemplén vármegyékben működő nyomdákat bemutató tárlat ma délután 3 órakor tartott megnyitója. A kiállítást V. Ecsedy Judit, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, könyvtörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe, majd Régi nyomdák Északkelet-Magyarorszá- gon címmel tart előadást és bemutatja A könyvnyomtatás Magyarországon a kézi­sajtó korában (1473-1800) című kötetét. Könyves kiállítást rendez a Miskolci Városi Könyvtár is. A kereszténység 1000 éve Magyarországon című tárlatot októ­ber 13-án, csütörtökön délután 3 órakor Veczán Pál evangélikus esperes nyitja meg, közreműködik a mindszenti plébá­nia Magnificat Kórusa. Gyermektáncfesztivál Sárospatak (ÉM) - A jövő évben is meg­rendezi Zempléni Gyermek Szólótánc Fesztiválját Sárospatakon A Művelődés Háza. A Magyar Kultúra Napja tiszteleté­re 2001. január 20-án tartandó fesztivál résztvevőinek dél-alföldi táncokból kell kötelezően készülnie. A részletes kiírással és a jelentkezéssel kapcsolatban A Műve­lődés Házában kérhető információ. Eichmann Miskolc (ÉM - CsM) - A legutóbbi londo­ni holokauszt-per legnagyobb szenzációja nem az a meghökkentő tény volt, hogy a népirtást tagadó történész, Dávid Irving volt a felperes. Nem is az ítélet, amely az alperessé lett holokauszt-kutató Deborah Lipstadt szavait támasztotta alá; vagy az furcsa helyzet, hogy rágalmazási perben (Lipstadt egy írásában kétségbe vonta Ir- ving szakmai tisztességét, ezért az bepe­relte) került bíróság elé a holokauszt ügye. Hanem az, hogy Lipstadt érvelését segítendő az Izraeli Állami Levéltárból nyilvánosságra került az évtizedekig tit­kosított, majd elvi megfontolásokból el­zárt Eichmann-kézirat. Ebben a Gestapo zsidóügyi referatúrájának vezetője - ahogy a könyv címe is jelzi, a „Tárgyalás­tól ítéletig” terjedő időszakban - precíz le­írását adja a holokausztnak. A kéziratot az elsők között fordították le magyarra, a Trifer Kiadó adta közre jegy­zetekkel, a könyvben szereplő személyek adattárával, időrendi táblázattal és rövid, fontos kérdésekben tájékoztató kiadói elő­szóval. Hasznos útmutatások ezek, hiszen Eichmann számos szervezet és tisztségvise­lő, magas rangú katonatiszt nevét említi, az utókor számára nem mindig feltétlenül közérthető módon. Bár Eichmann precíz ember lehetett. „Intésül” leírt soraival „tárgyilagos és higgadt hivatalos stílus­ban” fogalmazta meg, hogyan is zajlott „az emberiség történetének legnagyobb bűntet­te”. Az idézőjeles részek természetesen a könyvből vett részletek, mint ahogy onnan citáljuk az SS-Obersturmbannführer ön­meghatározó mondatát is. „Láttam ördögöt és poklot, végig kellett néznem a megsem­misítés tébolyát, én is a sok befogott igásló egyike voltam, és a kocsis parancsa szerint sem balra, sem jobbra nem törhettem ki.” Ettől félelmetes ez a könyv. Hogy min­dig talált észérveket annak bizonyítására: nem tehetett mást. A saját felelősségét egy pillanatra sem ismerte el. És ezzel va­lószínűleg nem volt egyedül Eichmann. Sokan lehettek még így, többek között az általa a deportálások kapcsán sokat di­csért magyar hivatali gépezetben is. Meghívás egy kegyetlen vacsorára Péntek este tartja az évad első premierjét a Miskolci Nemzeti Színház Miskolc (ÉM - MG) - Még az előző szezonban hirdette meg a Miskolci Nemzeti Szín­ház Albee Nem félünk a far­kastól című drámájának be­mutatóját. Tavaly azonban betegség miatt félbemarad­tak a próbák, s az idei sze­zonkezdésre került át a pro­dukció: október 13-án, pén­teken este 7 órakor kezdődik a kamaraszínházi premier. „A drámaíró egyik fő feladatá­nak mindig azt véltem: mutassa meg az embernek, hogy milyen, és hogy milyen korban él, ab­ban a reményben, hogy talán változtatni fog rajta” - vallja az amerikai szerző, akinek mind­máig legtöbbet játszott műve a Nem félünk a farkastól. Egy ke­gyetlen éjszaka történetét mesé­li el a dráma: egy megkesere­dett egyetemi tanár és felesége lát vendégül egy fiatalabb há­zaspárt, ám az este kellemes társalgás helyett az ördögűzés éjszakája lesz - leszámolás az illúziókkal, szembenézés a ma­gánélet és az értelmiségi lét ku­darcaival. A Kamaraszínház színpadán bemutatásra kerülő drámáját Albee életművének legjelentő­sebb munkájaként tartják szá­mon, amin több évtized sem fo­két megformáló Olasz Ági és Kiss László alakítása is. A ren­dezésre pedig Fehér György vál­lalkozott, aki korábban a Petra von Kant keserű könnyei című drámát vitte színre Miskolcon a Csarnokban. A Fassbinder-mű bemutatója Margitai Ágival ki­vívta a szakma és a közönség ér­deklődését. Bíznak benne a mis­kolci színházban, hogy ez most sem lesz másként - ezért is ke­rült át a tervezett helyszínről, a Csarnokból a Kamaraszínházba a produkció, ahol több néző ta­lálkozhat az eddig leginkább csak a képernyőről és mozivá­szonról ismert két nagy művész­szel és partnereikkel. A két főszereplő: Almási Éva és Andorai Péter Fotó: Dobos Klára gott. 1962-ben volt a mű ősbe­mutatója, négy évre rá már film készült belőle Elisabeth Taylor és Richard Burton fősze­replésével, s az azóta eltelt évti­zedekben is újra és újra megta­lálták az alkotók az adott idő­szaknak szóló üzenetet. A ma­gyar színpadokon is volt min­dig érvényes mondandója az amerikai kisvárosi közegben játszódó műnek. Albee „aktuálisabb, mint valaha” - ol­vashattuk a nyolcvanas évek­ben. A kilencvenes évek köze­pén a Radnóti színházi bemuta­tó pedig díjak sorát kapta meg. Á mostani miskolci produkci­ót is nagy várakozás előzi meg, hiszen Martha és George, az egymást gyűlölve szerető házas­pár szerepét - Tolnay Klári és Gábor Miklós, Csomós Mari és Bálint Miklós kettőse után - ezúttal Almási Éva és Andorai Péter kelti életre. A két művész színpadi találkozása izgalmas, kivételes feszültségű produkciót ígér. De bizonyára meghatározó lesz a két fiatalt, Honey-t és Nic­_ Edward Albee: Nem félünk a farkastól Dráma két részben Fordította: Elbert János Martha George, a férj Honey Nick, a férje AlmAsi Éva Andorai Péter Olasz Ági Kiss László Díszlettervező: Dávid Attila Jelmeztervező: Bozóki Mara Rendező: Fehér György Tanulságos tehetségtalálkozó Miskolc (ÉM) - Még a lépcső­ház is zsúfolásig megtelt a Különleges zenei tehetségek első miskolci találkozójának vasárnapi, a városházán meg­tartott koncertjén. A rendez­vény tanulságai túlmutatnak az egyszeri élményen. Fő szervezőként Gergely Péter Pál nem szeretné minősíteni a rendezvényt, azt azonban el­mondja, mindenképpen megérte a fáradságot a kassai és dorseti fiatal zenészek vendégül látása - amelyben nagy szerepe volt a miskolci gyermekek szüleinek.- A muzsikusok között zenei barátság szövődött, mind a há­rom fél igényli a folytatást. És miért ne lehetne itt Miskolcon a kamarakórusok mellett a hang­szeres muzsikusoknak is rend­szeres, kétévenkénti találkozója? Bővíthetnénk is a kört, például Német-, Francia- és Olaszország­gal, Ausztriával, ahol már most is jó kapcsolataink vannak. A fiatal tehetségeknek most po­litikus kísérőik is voltak, így ­Gergely Péter Pált idézve - ismét a kultúra lehet az úthenger, amely elsimítja a többi terület előtt az utat. Ugyanakkor sokat tanulnak egymástól is a zenészek.- A kassai Musica Iuvenalis ze­nekar mutatott mindenképp kö­vetendő példát Miskolcnak. Kas­sa városa ugyanis támogatja, hogy nem is egy, hanem korosz­tályonként külön ifjúsági szimfo­nikus zenekara legyen a város­nak. Nyolc éves a gyerek, még alig tudja megfújni a hangszerét, de ott van a zenekarban - amely végül remekül zenél! - mondja a példát Gergely Péter Pál. - Sorra nyerik a nemzetközi versenyeket fiatal és igen tehetséges karna­gyuk, Igor Dohovic vezetésével. Most ünnepelték 35. születésnap­jukat, így azt kell mondanom, Kassa ránk vert 35 évet. A zenei nevelésben ugyanis nagyon fon­tos a közösségi, a zenekari muzsi­kálás, és sok tehetséges gyermek él a városban. Miskolcon évtize­dek óta küzdenek a városi ifjúsá­gi zenekarért kiemelkedő tanár- egyéniségek. Egyelőre hiába. Az egyházi zene ünnepe Miskolc (ÉM - SZ) - Hetedik alkalommal rendezik meg az Egyházi Kórusok Talál­kozóját Miskolcon. A hang­versenyek október 12-én, csütörtökön kezdődnek, s a találkozó zárórendezvénye 15-én, vasárnap lesz. Az egyházi kórusok találkozó­ját Veczán Pál evangélikus es­peres indította útjára hét év­vel ezelőtt, egyfajta bemutat­kozási lehetőséget biztosítva az egyes felekezetek miskolci kórusai számára. A napjaink­ra hagyományossá vált őszi hangversenysorozat idei ren­dezvényein azonban már a vá­ros határain túlról érkező kó­rusok is fellépnek.- Az idén tizenkét kórus mutatkozik be a találkozón. A korábbi évekhez képest bővül azonban a fellépők sora: a Miskolcon már jól ismert kó­rusok mellett hallható majd egy nyíregyházi és sárospata­ki kar, valamint nem kifeje­zetten egyházi hátterű, de egy­házi műveket előadó énekkar is - mondta Veczán Pál. Mint hozzátette, az egyházi zene ökumenikus ünnepének szín­helyeit megválasztva igyekez­tek az egész várost bevonni. Ennek jegyében a Búza téri görög katolikus templomban kezdődik a hangversenysoro­zat október 12-én, csütörtökön délután 5 órakor, majd a diós­győri evangélikus templom­ban péntek délután 5 órától, a mindszenti templomban szom­baton délután 4 órától, s végül a Kossuth utcai református templomban vasárnap ugyan­csak délután 4 órától lépnek fel a kórusok. Itt lesz a talál­kozó zárórendezvénye, ahol újra hallhatók a korábban már bemutatkozott- karok, s végül Bach halálának 250 éves évfordulójára is emlékezve közösen adják elő a János Passió zárókorálját. Egy kis fécamp-i séta Gömörszőlősön Gömörszőlős (ÉM - OKI) - A franciaországi Normandia Fé- camp nevű városából érke­zett a napokban Gömörsző- lősre egy tárlatra való fotó. Alkotójuk, Patrice Blondin, a fécamp-i Francia-Magyar Ba­ráti Társaság elnöke nem tartja magát profi fotósnak - bár a képei ennek ellenkező­jéről tanúskodnak. A normandiai város három év­vel ezelőtt lépett testvérvárosi kapcsolatra Putnokkal. Időköz­ben szélesedett a kör, ennek kö­szönhető, hogy Gömörszőlősön láthatók a felvételek. Gömör hagyományainak leg­főbb ápolója, É. Kovács László kapta a feladatot, hogy Gömör­szőlős 1977-től működő Kisgalé- riájában rendezze be a fotókiál­lítást. Örömmel vállalta, hiszen két évvel ezelőtt Fécamp adott otthont az É. Kovács László fest­ményeit, feleségének szőtteseit és Judit lányuk grafikáit bemu­tató tárlatnak. A képek egyéb­ként kalandos úton jutottak el Gömörszőlősre. A Nemzetközi Ifjúsági Cserék nevű pályázaton tizenegy, francia nyelvet tanuló Jacqline Buchy és Patrice Blondin a megnyitón Fotó: Kovács István putnoki gimnazista nyert és Vá- radyné Nagy Andrea francia nyelvtanárnő vezetésével részt vehettek egy Párizs-Fécamp úton. Ők hozták magukkal Blon­din úr alkotásait. A fotókiállításon kiemelt sze­repet kap a víz, a hajók és a ki­kötők, hiszen Fécamp a La Manche csatorna partján fek­szik. Patrice Blondint is minden az óceánhoz és a csatornához köti. Egyik nagyapja egy halász­bárkával együtt tűnt el, de csa­ládjuk ősidők óta közel áll a hal­iparhoz - hajóztak, halásztak vagy éppen kereskedtek. A megnyitón részt vett a nor­mandiai város alpolgármestere, Jacqline Buchy asszony is, aki Gömörszőlős után Pécsre tar­tott, hogy alárja az Európai Kul­turális és Történelmi Városok Egyezményét.- Az önök hazája gazdag kul­turális és történelmi hagyomá­nyokban és ezt ki kell használ­ni. Franciaországban a 2001-es év Magyarország éve lesz, s erre az eseménysorozaton több ma­gyar művészt szeretnénk vendé­gül látni. Tovább akarjuk széle­síteni Normandia és Gömör kapcsolatait is. É. Kovács László a feletti örö­mének adott hangot, hogy a ki­állításon keresztül újra Gömör­szőlős felé fordul a figyelem. Volt már ebben az évben egy francia rendezvény a faluban, mikor a Fécamphoz közeli Iporty város halász ének- és ze­nekara adott hangversenyt a re­formátus templom előtt. Az Egy kis fécamp-i séta című kiállításnak a következő állomá­sa a Putnoki Városháza lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents