Észak-Magyarország, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-228. szám)
2000-09-05 / 208. szám
2000. szeptember 5., kedd ÉSZAK-MftSYUK38SZ4t6 * Aktuális 6 hírcsokor • Tejakció. Az idei tanévben is folytatódik az iskolatej-akció. Az Északtej Rt.-vei kötött szerződés értelmében december 31-ig valamennyi tiszaújvárosi óvodában és iskolában minden gyermek naponta 2 dl tejet kap térítésmentesen. • Parkolás - emelt áron. Mezőkövesden a múlt héten a jövő évi fizető-parkolási díjakról határozott a képviselő-testület. Az 1 órás parkolójegy ára változatlanul 50 forint, de az éves bérletet 6 ezerről 8400 forintra emelkedik. A nyaralók heti, havi bérletet is válthatnak, 900, illetve ezer forintért. • Egy kis Amerika. A távoli földrészen járt Koncz László és az expedíció tagjai Mezőkövesd Közösségi Házának kiállító termében mutatják be fotókon, tárgyakon, népviseleti ruhákon a perui, bolíviai, equadori ősi kultúrát, tájakat, a három dél-amerikai ország lakóit. Terítéken a megye költségvetése Miskolc (ÉM - LL) - Jövő héten csütörtökön ülésezik ismét megyénk közgyűlése, s az egyik sarkalatos napirendi pont éppen az idei költségvetés első félévének teljesítéséről szóló beszámoló. A végrehajtás során feltétlenül érvényesültek a 2000. évi megyei önkormányzati költségvetés jóváhagyásánál a közgyűlés által meghatározott legfontosabb szempontok. Nevezetesen elsődleges feladatnak tekintették a képviselők az intézmények működtetési feltételeinek biztosítását. A bérfejlesztés, dologi növekedés, szakmai programok folytatásának ellentételezése pedig szavatolja az ön- kormányzat kötelező feladatellátását. A felhalmozási kiadások a jóváhagyott kereten belül elsősorban a címzett támogatásból megvalósuló rekonstrukciókhoz, illetve az alapvető működést veszélyeztető felújítási feladatokhoz kapcsolódnak. Ugyanakkor - mint azt az előterjesztés tartalmazza - a költségvetés egyensúlyát úgy kell megteremteni, hogy a hiány mértéke ne haladja meg a 650 millió forintot. Az Országgyűlés, a Kormány és Borsod- Abaúj-Zemplén Területfejlesztési Tanácsa döntései alapján a megyei önkormányzat az idei első félévben központi állami támogatásban is részesült. A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház bővítéses rekonstrukciójához 60 millió, az encsi Pszichiátriai Otthon és Módszertani Intézet létrehozásához közel 99 millió, a megyei kórház folyamatban lévő rekonstrukciójához 3 és fél millió, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési cél megvalósításához csaknem 24 millió, míg céljellegű decentralizált támogatásként 19 és fél millió forintot kapott. Ünnep Sóstófalván Sóstófalva (ÉM - LL) - A hétvégén, szeptember 9-én szombaton falunapot rendeznek Sóstófalván, a programok délelőtt 10 órakor kezdődnek a helyi sportpályán. Mazsoretek kíséretében vonulnak át a meghívottak a leendő iskola telkére, ahol ünnepélyes keretek között lerakják az intézmény alapkövét. Beszédet mond dr. Kupa Mihály, a Zempléni Településszövetség elnöke, országgyűlési képviselő. A ceremóniát követően a faluházban folytatódnak az események, a vendégek megtekintik a Karino díszkovácsüzem kiállítását, majd Szakács Barna ózdi festőművész tárlatát láthatja a közönség. Délután 3 órakor dr. Orosz Gábor helyettes államtitkár, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője adja át Sztra- kon Béla polgármesternek a község millenniumi zászlaját, ezután pedig - négy kategóriában - motocross versenyt rendeznek. Fekvőkerékpárral Ózd (ÉM - KM) - Betty Kruitbosch és barátja, Rónáid H. W Van Den Bungelaar a hollandiai Nijmegen városából érkeztek Magyarországra. Elhatározták, hogy Fle- vobikével (fekvőkerékpár) bejárják hazánk egy részét. Mi az ózdi kempingben találkoztunk velük, ahol sokan megcsodálták járművüket. Érdeklődésünkre elmondták, hogy Egerből érkeztek Ózdra. Nagyon tetszett nekik az itteni táj, és jól érzik magukat Magyarországon. Egyébként hazájukban gyermeknevelő intézetben dolgoznak mind a ketten. Nem fizetik a lánglovagok pótlékait Harminc tiszaújvárosi tűzoltó indított pert tavaly márciusban, melyet megnyertek Tiszaújváros (ÉM - SzP) - A város humánus, ám mégsem vállalhat olyan terheket, melyek az államot „illetik" - ez a végső kicsengése az önkormányzati hivatásos tűzoltók kifizetetlen pótlékainak és díjainak rendezéséről szóló képviselő-testületi polémiának. Mivel a Belügyminisztérium nem fizet, így az önkormányzati tűzoltóságok nem tudják kifizetni a pótlékokat - a lánglovagok a bírósághoz, a tűzoltóságok az önkormányzatokhoz fordultak segítségért. A minisztérium két éve tétlenül „figyeli”, hogy a tűzoltók . ~ ’ijfg '■; í-v i SjL 1J . ,' "'A -i; íWfW^ií Ki fizeti - ez esetben nem a révészt, hanem - a tűzoltót? költségeit a központi költségvetés állja, méghozzá normatív állami hozzájárulás formájában. Az elmúlt időszakban az ország valamennyi hivatásos ön- kormányzati tűzoltóságát érintő munkaügyi perek kezdődtek a délutáni, illetve éjszakai pótlékok és a munkaszüneti napokon teljesített szolgálat után járó távolléti díj elmaradt kifizetésének tárgyában. A tiszaújvárosi állományból mintegy 30 fő indított pert tavaly márciusban, melyet meg is nyertek. A Miskolci Munkaügyi Bíróság kötelezte a Tiszaújvárosi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságot, hogy az állomány tagjai részére fizesse ki a mintegy 44 millió forintnyi pótléktartozást. Erre a parancsnok a képviselő-testülethez fordult segítségért.-i sorra beperelik a tűzoltóságokat. Mielőtt a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok létrejöttek, a helyhatóságok a Belügyminisztériumtól azt az „ígéretet” kapták, hogy a működési kiadásokat a BM fedezi. A kifizetések mégsem érkeztek, mivel a belügyminiszter másként értelmezte az idevágó törvényt. Holott e törvény egy bekezdése világosan kimondja, hogy a működés és fenntartás Hol a garancia! A legutóbbi testületi ülésen a képviselők hosszú vita után úgy döntöttek, hogy az önkormányzat nem vállalhatja magára az összeg kifizetését, mert nem lát garanciát arra, hogy az állam visszatéríti a megelőlegezett összeget. Ugyanakkor a testület kinyilvánította szándékát, hogy december 31-ig rendezni kívánja ezt a problémát, s kérte a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a belügyminiszterrel, és próbáljon megállapodni vele ebben a kérdésben. „Talán a vérünkben van az alkotás...” Bocs (ÉM - SzP) - Hajdan az egyik legnagyszerűbb szórakozási forma, mely színt vitt a tősgyökeres bocsi Lengyel Gyuláné hétköznapjaiba is, az olvasás volt. Az idén 80. születésnapját ünneplő Juliska néni - a saját szórakoztatására és egyfajta belső késztetés hatására - ma már inkább ír. Egy régi írógépen, novellákat, humoreszkeket, dolgozatokat, esszéket.- Az olvasás kicsi korom óta mániám - mondja lelkesen Juliska néni. - Máig emlékszem: három pengőbe került életem első könyve, Az ember tragédiája. Hetven fillérért jártam napszámba, csakhogy megvehessen! azt a könyvet. Egy hétig dolgoztam érte. Később megjelentek olcsóbb könyvek, de akkor már olvastam mindent. Ma már kicsit bánom is, hogy olyan sok időt fecséreltem például a ponyvairodalomra.- Szóval az olvasás végigkísérte az egész életemet, s én ennek tulajdonítom grafomániám, íráskényszerem. Ez csak később alakult ki, már nyugdíjas éveim elején, úgy húsz éve. Előtte nem értem rá írni, hiszen dolgozni kellett, pénzt kellett keresni, az írás pedig nagyon időigényes.- Legelőször személyes élményeimet vetettem papírra, családtörténetet írtam. Mindig is érdekelt a múlt. Ma is szívesen mesélek régi történeteket, még a felnőtt korú unokám is szívesen hallgatja a „hogyan is volt hajdanán” történeteket. Nem mintha akkor jobb világ lett volna. Mi megöregedtünk ugyan, de attól még látom, hogy ma nagyobb a gazdagság, könnyebb a fiataloknak. Sokan bántják őket, hogy nem becsülik a meglévőt, mindig jobbat és jobbat akarnak, de szerintem ez így van rendjén, ettől lesz gazdagabb a világ. A mi falunk is, Bocs, nagyon sokat szépült az utóbbi időben. A faluban azonban inkább híres tojásfestőként ismerik Juliska nénit. A népi motívumokra épülő egyéni mintázatú tojásai eljutottak távoli országok gyűjtőihez is.- A tojásfestést mintegy harminc éve kezdtem el. Talán a vérünkben van az alkotás, mert már a nagyapám is ilyen ezermester-féle volt. Egy húsvét alkalmával megpróbáltam megfesteni néhány tojást. Elég szépek lettek, többen bíztattak, hogy folytassam. Később rendesen megtanultam a technikát, s egyre szebbek lettek a tojásaim. Égy utazási iroda versenyt rendezett, melyen díjat nyertem. Ettől kezdve minden évben, húsvét előtt hívtak a Néprajzi Múzeumba tojást árusítani. Volt, hogy 100 tojást is felvittünk, és meg is vették mindet.- A baj csak az volt, hogy errefelé nincs hagyománya a tojásfestésnek, így nem használhattam eredeti motívumokat. Ezt nem bántam nagyon, hiszen imádtam magam kitalálni a mintákat, ez volt benne a legszebb. Volt év, hogy 250 olyan tojást festettem, melyek között nem volt két egyforma.- Manapság csak ritkán festek, nem nagyon tudok már kimozdulni a faluból, a tojásokat pedig mindig vinni kellene kiállításra és vásárra. Pedig hívnak még a mai napig Miskolcra, Lengyel G Pécsre, Budapestre. A háznál maradt néhány szép darab a tojásokból. Ezeket már nem akarja eladni Juliska néni: megmaradnak emléknek és különleges alkalmakra tartogatott ajándéktárgynak. Fejlesztik a borturizmust Dél-Abaújban A Kárpátok Eurorégió pályázatán huszonhétmillió forintot nyertek Szikszó (ÉM - LL) - Szikszó rendkívül híres borászati hagyományokkal rendelkezik, s az elmúlt évtizedekben mintha megfeledkeztek volna erről. A régen letűnt korok emlékeit a város vezetése újra feleleveníti, közel 500 hektárnyi területet telepítenek be szőlővel rövid időn belül. Panyik József szikszói polgár- mester szerint településének természetesen nem a szőlőtermelésből, borászkodásból kell megélnie, de ha már a klíma alkalmassá teszi a környező területet a mezőgazdaság ezen ágazatának fejleszthetőségére, akkor érdemes kihasználni a lehetőségeket, s bár ha nem is nagy számban, de a munkahelyteremtés sem hagyható figyelmen kívül. Szőlőt telepít az önkormányzat A város egyre szebb, bővelkedik látnivalókban, s ráadásul ideális helyen fekszik. Nem beszélve arról, hogy a 3-as út tranzitforgalma óriási, az utazók pedig szívesen megállnak egy kis időre olyan helyen, ahol színvonalasan kialakított borospincékben még szórakozni is lehet. Az idegenforgalom fejlesztésének kategóriájába tartozik a borturizmus, s ez az ágazat egykor évszázadokon át hírnevet szerzett Szikszónak. Az újabb időkben a XVI-XVII. század kitűnő hagyományait elevenítik fel, szőlőültetvények telepítésére vállalkozott az önkormányzat. A tokaji borokkal nyilván nem versenyezhet a helyben előállított nedű - tette hozzá -, azonban az ország borászatáról ismert vidékei között előkelő helyet foglalhat el, amint elkezdődik a termelés. Csak a város környékén 442 hektárnyi terület alkalmas szőlőtelepítésre, így az önkormányzat máris megtette a fejlesztéshez szükséges intézkedéseket. Summa summárum, a bortörvény értelmében Szikszó, valamint Aszaló és Megyaszó csatlakozott a Bükkaljai Borvidékhez, ugyanakkor a hegyközség megalakítása szintén kötelező. Ennek jogi folyamata elkezdődött, a cím megszerzése pedig az ősz végére várható. Az egész borászkodás szabályzott keretek között zajlik majd, tehát a város több mint száz év után újra a borászat regionális központja lesz. Több elemből álló program- TÉSZ típusú szövetkezet létrehozását tervezzük - jegyezte meg Panyik József miközben szeptemberben a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskolában a szakmai • ismeretek tanítása ugyancsak beindult. A szükséges és jelentős infrastrukturális beruházások kivitelezését végrehajtjuk, s ezt nem csak tervezzük, hanem a már pályázaton megnyert pénzekből valóban realizáljuk. A Magyar-hegy jobb megközelítése érdekében utakat építünk, s a gyakorlati képzések feltételeit szintén megteremtjük. A Kárpátok Eurorégió pályázatán 27 millió forintot nyertünk, noha a mikrorégiós SAPARD pályázatokról még szót sem ejtettük. Egy olyan, több elemből álló program megvalósítását Szőlő Szikszón is Fotó: Vajda János tűztük ki célul, ami által szeretnénk, ha a helyi adottságokat minél nagyobb tömeg ismerhetné meg. A pincesori rekonstrukció javában tart, de talán sosem lesz vége a fejlesztésnek, mert mindig akadnak újnál is újabb ötletek.
