Észak-Magyarország, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-228. szám)

2000-09-23 / 224. szám

2000. szeptember 23., szombat ÍSZAK-MAGYARORSZÁG# Aktuális 5 hírcsokor • Fogadóóra. Fogadóórát tart hétfőn dél­után 5 órától Feledy Péter önkormányzati képviselő (Fidesz-frakció) a miskolci Her­mán Gimnáziumban. • Ingyenes jogtanácsadás. Ingyenes jogi tanácsadást szervez a Keresztény Szakszer­vezetek Megyei Szövetsége kedden dél­után 2 és 5 óra között a szakszervezetek házában (Mindszent tér 3. szám alatt). Dél­után 1-től kérhető a helyszínen sorszám. Parti az Eötvösben Miskolc (ÉM) - Kilián-déli Eötvös-parti név alatt szervez műsoros délutánt az Eötvös József Szakképző és Művészeti Szakközépiskola ma, szombaton a Gaga- rin utcai létesítmény udvarán. A nem tit­kolt cél: hagyományteremtés. A délután háromnegyed 2-kor kezdődő programban bányászzenekartól areobikig, dzsessztánctól színielőadásig sok minden szerepel. 'Az estig tartó műsorban bemutat­kozik az iskolaudvaron a Pécsi Sándor Gu­ruló Színház, a Kondenzgyíkok sportegye­sület, kung-fusok, görkorcsolyások, gör­deszkások tartanak bemutatót. Sztárven­dégként várják a rendezvényre a miskolci speciális mentőcsoport vezetőjét, Lehóczki Lászlót világhírű kutyájával, Manccsal. Egyetemi előkészítő Miskolc (ÉM) - Egyetemi felvételi előké­szítőt szervez magyarból, történelemből, matematikából és fizikából a miskolci Fé­nyi Gyula Jezsuita Gimnázium. Információ kérhető a (46) 560-458, vagy az 560-459-es te­lefonszámon (ugyanitt fogadják az előzetes bejelentkezéseket is). A beiratkozást és az alakuló megbeszélést szeptember 28-án, dél­után 5 órakor tartják az intézményben. A megújítható egészség Miskolc (ÉM) - A megújítható egészségiül tartanak - öt estén át, naponta más-más té­mában - ingyenes előadássorozatot a kali­forniai Weimar Egészségügyi Intézet orvo­sai Egészség Expo 2000 címmel Magyaror­szágon, több helyszínen, így Miskolcon is. A borsodi megyeszékhelyen szeptember 24. és 28. között esténként 6 és 8 óra között várják az érdeklődőket a Rónai Művelődési Központba (Mindszent tér 3. sz.). A rendez­vényt a minőségi életkor számítógépes vizsgálatával, koleszterinméréssel, állóké­pesség-vizsgálattal, egészséges ételek bemu­tatójával, gyermekfoglalkozásokkal gazda­gítják, szintén térítésmentesen. Megrágták az arcát Encs (ÉM - PT) - Horrorisztikus látvány fogadta a halottszemle résztvevőit a napok­ban egy Krasznokvajda környéki települé­sen, ahol a helyi csordást holtan találták. Dr. Lipusz György alezredes, Encs rend­őrkapitánya arról tájékoztatott, hogy a helyi csordás szombaton még ellátta a dolgát, de hétfőn reggel nem látták az ál­lattenyésztők, és nem tudták kiengedni a jószágjaikat. Keresni kezdték hát, akit otthonában halva talált a rendőrség. Az élettelenül fekvő illető természetes halál­lal halt meg. Két eb a zárt ajtó mögött együtt tartózkodott a gazdájával. Nem tudni miért, de a kutyák lerágták a csor­dás fél arcát. Eljárás harapás miatt Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - Gondatlan­ságból elkövetett súlyos testi sértés ala­pos gyanúja miatt indítottak eljárást egy mikóházi kutyatulajdonos ellen a Sátoral­jaújhelyi Rendőrkapitányságon. Mint. azt Csikász Gyula századostól, a bűnügyi osztály vezetőjétől megtudtuk: a kutya augusztus 30-án harapott, Mikóhá- zán. Az egyik ingatlan előtt elhaladó nőt a portáról az utcára kikerülő nagytestű eb harapta meg. A gyalogos védekezett, de így is több helyen - a karján, a combjain - sé­rülést szenvedett. Az orvosszakértő szerint e sérülések súlyosnak minősülnek és nyolc napon túl gyógyulnak. A törvény szerint egy évig terjedő sza­badságvesztéssel, közérdekű munkavég­zéssel, vagy pénzbüntetéssel sújtható az ilyen bűncselekmény elkövetője. A veszélyes eb veszélyesnek látszik? Nem szigorodnak, de hangsúlyosabbá válnak az állattartás helyi szabályai Ismét napirendre kerül az ebtartás szabályozása Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - Várható­an nem hoz lényeges válto­zást a helyi állattartási rende­let küszöbön álló módosítása. A jogszabályalkotók jobbára a korábbi szigorítások értel­mére, illetve betartására sze­retnék felhívni a figyelmet. Az elmúlt években számos alka­lommal módosított állattartásról szóló helyi rendelet újabb módo­sítását tervezi az önkormányzat. A képviselő-testület elé október elején kerül az az előterjesztés, amelyet a városháza hatósági osztálya készített el, s amely hétfőtől a különböző szakbizott­ságok fórumait is megjárja. A megszavazandó új rendelet nem annyira újabb szigorításokat tartalmaz, mint a korábbiak hangsúlyozását, pontosításokat, aktualizálást. Tilos a kínzás Bekerül például a nemrég szüle­tett állatvédelmi törvényre való hivatkozás, amely a különböző, állatokkal kapcsolatos jogsérté­sek - állatkínzás, csendháborí- tás, kutyaviadal, veszélyeztetés - esetén 5-100 ezer forintos bír­ság kiszabását is lehetővé teszi. Utóbbi az eddigiekhez képest annyiban változik, hogy a sza­bálysértést felfedező közterület­felügyelő vagy rendőr közvetle­nül kezdeményezi a szabálysér­tési eljárást, a feljelentés tehát nem megy át a hatósági osztály mérlegelésének szűrőjén. A jel­szó: szankció nélkül a szabályok nem tudják betölteni a szerepü­ket - amint arra kérdésünkre Csepregi Csaba, a városháza il­letékese rámutatott:- A rendelet révén arra pró­báljuk rávenni az állatartókat, hogy a mások nyugalmának megzavarásától tartózkodjanak, ugyanakkor vegyék figyelembe, hogy az állatok is érző lények, amelyeket csakis a megfelelő kö­rülmények biztosításával szabad tartani - magyarázta a polgár- mesteri hivatal főtanácsosa. A fentiek nem igazán a kutyá­sokra, mint inkább az egyéb ál­latokat - így az utóbbi időben egyre nagyobb számban egzoti­kus, veszélyes állatokat - tartók­ra vonatkoznak. A rendelet ab­ban az irányba hatna, hogy kí­gyót, piranhát, oroszlánt tényleg csak olyas valaki vállaljon, aki képes minden feltételt biztosíta­ni a tartásához, s ahhoz is, hogy az állat semmilyen veszélyt ne jelentsen környezetére. Ám azt a szakember is elismeri, hogy a „veszélyes” fogalmát nehéz jog­szabályba sűríteni. A „veszélyes állatnak tekintendők mindazon állatfaj egyedei, amelyek geneti­kai, biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó termé­szet, mérges csípés, marás, ha­rapás lehetősége) révén az em­berek életére, testi épségére ve­szélyt jelentenek” megfogalma­zás, amellyel most bővülne a ko­rábbi rendelkezés, nemigen lép túl az általánosságok, evidenci­ák szintjén. Konkrétumnak számít vi­szont, hogy a közgyűlés elé ke­rülő tervezet az ebek féregtele- nítésére vonatkozó kötelezettség eltörlését helyezi kilátásba (egy erre vonatkozó, csak a veszett­ség elleni oltás kötelezőségét en­gedélyező alkotmánybírósági döntés nyomán). Bővülne továb­bá két lista is: egyrészt a legszi­gorúbb állattartási korlátozás alá eső városi övezeteké, más­részt az ebfuttatásra kijelölt te­rületeké; utóbbi bővítéssel a „lefedetlen” területek arányát csökkentenék. Bevált a szigorítás Mindezen változtatásokat az in­doklás értelmében a két éve alko­tott alaprendelettel kapcsolatos tapasztalatok, képviselők észrevé­telei, lakossági fórumok tanulsá­gai indokolják. Az akkor vitát kavart, alkotói által is szigorú­nak nevezett jogszabály alaptézi- sei Csepregi Csaba szerint bevál­tak: javult az állattartók és kör­nyezetük kapcsolata. A finomítá­sok előkészítésébe bevonták az állategészségügyi hatóságot, az Agrárkamarát, a MIK-et és az eb­tenyésztők érdekképviseleti szer­vét is; a MEOE miskolci szerve­zetének vezetése szóban támogat­ta a módosítást. Nem bűnbak Gyarapodnak a kutyatartást övező korlátok. A jogalkotók az ebek - különösen bizonyos faj­ták - jelentette potenciális, illet­ve yalós veszélyre hivatkoznak. Kutyáik veszélyes voltát az ese­tek többségében tagadják a ku­tyások. Főleg amikor az állat megjelenése, termete a hivatko­zási alap. Egy hazánkban újnak számító fajta_ tartóinak egyikét, a Moszkvai Őrkutyások Függet­len Egyesületének elnökét, Ér­sek Zsoltot kérdeztük erről. Egyes kutyafajtákat veszé­lyesnek minősítenek, mert vala­kik - emberek - eszközként használják azokat a viadalokon. Sem betiltásuk, sem kiirtásuk nem visz közelebb a jelenség el­törléséhez, mert tulajdonosaik új fajtát keresnek és velük foly­tatják. Utóbbiak megbüntetésé­re kellene fektetni a hangsúlyt, nem az ártatlan állatéra - hang­súlyozta Érsek Zsolt. Ő úgy véli, „a kutya az ember legjobb ba­rátja” megállapítás a helyes ki­indulási alap: a kutya sok min­denre megtanítja gazdáját, le­gyen felnőtt vagy gyerek.- Önkéntes választás, ki tart kutyát és ki nem - fogalmaz. - Ezt a döntést mindenkinek tisz­teletben kell tartania. Viszont akinek nincs kutyája, alapja sincs, hogy beleszóljon a kutya­tartásról szóló jogszabályok ki­alakításába. Sokszor éppen az jelenti a problémát, hogy olya­nok döntenek, akik maguk még csak nem is állatbarátok. Nem szabadna pedig elfelejteni, hogy kutyák mentik ki a sérültet a barlangból, vezetik a látását vésztőt, azonosítják a bűnözőt, vigyáznak a kisgyerekre. A szakember az általa tartott fajta, a moszkvai őrkutya pél­dáját említi: a termetében, megjelenésében a bernáthegyi­hez hasonló eb kelthet egyesek­ben félelmet, ám indokolatla­nul. Ezeknek a nagytestű őrku­tyáknak Érsek Zsolt megfogal­mazása szerint „lovagi eré­nyekkel” párosulnak rendkívü­li képességei. Azt számolják, ki száll ki, ki száll be Az MVK Rt. az adatokat a menetrendi változások tervezéséhez használja majd fel Számba veszik az utasokat Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - BAL) - Néhány évente jön el az ideje, hogy az MVK felmérje a miskolci tömegközlekedési eszközök forgalmának pontos jellem­zőit. Most két év múltán újra utast számlálnak majd az er­re szerződtetett diákok. Aktuális utasszámláló akcióját két őszi napon, szeptember 26- án és október 4-én tartja a Mis­kolc Városi Közlekedési Rt. E két időpontban egész nap sta­tisztikai tevékenységet folytat­nak a cég (részben alkalmi) munkatársai: hajnali fél 5 és es­te fél 11 között utasszámlálók, a közbeeső éjjeli időszakban pedig a járművezetők jegyzik, hol há­nyán szállnak fel és le. Az utasszámlálók a végállomá­sokon, illetve a központi telepen szállnak fel műszakkezdetkor, még az utasok előtt, az ajtó mel­letti üléseken foglalva el. Szóló buszra hárman, csuklósra né­gyen, villamosra öten ülnek fel. Az első napon a Tiszai pálya­udvarról, az Új győri főtérről, a diósgyőri és a Szondi György ut­cai végállomásról induló járatok kerülnek sorra, a másodikon a Búza térről, a repülőtérről, az avasi kilátótól és az avasi város- központtól induló viszoriylatok. A két nap alatt összesen 5088 já­ratok zajlik majd az akció, ami a járművek közül másfélszáz autó­buszt és kéttucatnyi villamost érint. Két-három-négy évente végez­tet a közlekedési társaság hason­ló vizsgálatot (legutóbb 1998-ban), rendszerint erre az alkalomra fel­vett diákok százaival. A felmérés az utasforgalomra, a szolgáltatás minőségére elvileg nem lehet ha­tással: a számlálók nem kérdez­getik az utasokat, csak megszá­molják őket. Az így összegyűjtött adatok, azokból levont következ­tetések a következő évek aktuális menetrendi módosításaihoz, a teljesítmény tervezéséhez nyújta­nak majd alapot. Tisztujitas Miskolc (ÉM - BGO) - össze­vont taggyűlés tart ma az MSZP Miskolc és Környéke Szervezete. A tisztújító értekezlet állásfogla­lást dolgoz ki a párt hosszú távú programtervezetéről is. Mint Korinthus Katalin, a je­lölőbizottság elnöke kérdésünk­re elmondta: a városi elnök, alelnök, választmányi elnök, el­nökség posztját érintő tisztújí­tást megelőzően augusztus kö­zepén kaptak a párt tagjai aján­lóíveket. Ezeken megtehették javaslataikat. A tagság egyne­gyede élt a lehetőséggel. Ezt és a 4 napos személyes meghallga­lesz ma a miskolci MSZP-nél tást követően a jelölőbizottság kiválasztotta azok nevét, akik az egyes posztokra 10 százalék­nál magasabb arányú jelölést kaptak. Az elnöki posztra ketten, Káli Sándor és Tompa Sándor kapta meg a szükséges mennyiségű je­lölést, az alelnökire hárman, Nyakó István, Rohanka Sándor és Szilágyi Gizella. A nyolc el­nökségi tagságra 57 nevet aján­lottak, közülük 20 kapta meg a szükséges arányt. A választmányi elnöki poszt­ra az egyetlen szóba jöhető jelölt Fedor Vilmos volt. Káli Sándor 1951-ben szüle­tett, két gyermek édesapja, családjá­val az Avason la­kik. Villamosmér­nöki diplomáját Drezdában, gazdaságmérnöki oklevelét a Miskolci Egyetemen szerezte. 1994-1998 között Mis­kolc alpolgármestereként dol­gozott. Jelenleg az MSZP mis­kolci önkormányzati frakcióve­zetője. Tompa Sándor 1952-ben született Nyíregyházán. Gé­pészmérnöki diplo­máját Miskolcon szerezte, utána az egyetemen maradt mint oktató-kutató, majd tudo­mányos munkatárs. Egyetemi adjunktus. 1994 óta országgyű­lési képviselő. Jelenleg az MSZP miskolci elnöke és a párt önkormányzati képviselője is.

Next

/
Thumbnails
Contents