Észak-Magyarország, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-228. szám)
2000-09-11 / 213. szám
2000. szeptember 11., hétfő ÉS2AK-MAGYAR8RSZÁG # Kultúra 8 Pataki nagyasszonyok: férfiasak és nőiesek Reneszánsz a bankban A tradíció reneszánsza címmel látható kiállítás Bér Rubinó festőművész alkotásaiból a miskolci Bank Austria Creditans- talt Rt. miskolci kirendeltségében. A művész elsősorban a festészet klasszikus témáit, csendéleteket, tájképeket és aktokat örökít meg vásznain. A tárlat, mely a bank tizedik évfordulójának tiszteletére nyílt, még öt magyar nagyvárosban lesz látható a pénzintézet fiókjaiban. Bér Rubinó munkái Miskolcon szeptember 22-ig tekinthetők meg. Fotó: Bujdos Tibor Az olvasottság versenye Szerencs (ÉM) - Általános iskolásoknak rendezi meg XXXIII. Ifjúsági Olvasottsági Versenyét a szerencsi Városi Kulturális Központ és Könyvtár szeptember 22- én, pénteken délután 2 órától. A zempléni régió általános és középiskolásai három korcsoportban és háromfős csapatokban versenyeznek. A versenyen minden iskola legfeljebb három csapatot indíthat korcsoportonként. A kulturális központtól kért jelentkezési lapokat szeptember 18-ig kell eljuttatni a szervezőkhöz. Bővebb felvilágosítás a 47/362-254-es telefon 17-es mellékén kérhető. Látogatás hajdani miskolci polgároknál Sárospatak (ÉM - BSZA) - Nagyasszonyaként ünnepli Sárospatak Lorántffy Zsuzsannát, és ezzel a címmel tisztelte meg Zrínyi Ilonát is, akinek nevét a napokban vette fel a városi könyvtár. A névadó ünnepségen részt vett R. Várkonyi Ágnes történész professzor, akit arról kérdeztük, mitől válik egy történelmi személyiség „nagyasszonnyá"? • Úgy gondolom, hogy ennek feltétele a kor társadalmi elismerése és olyan maradandó értékek továbbadása, amelyeket a következő évszázadokban is fontosnak tartanak - válaszolta R. Várkonyi Ágnes. - Ha megnézzük Zrínyi Ilona életét, láthatjuk, hogy nem egyszerű feleség volt. A kor uralkodói, főúri feleségeinek nagyon fontos társadalmi feladatai voltak: a szegények gondozása, a műveltség ápolása, a birtokigazgatás. Amikor például Zrínyi Ilona félje meghalt, az akkori törvények értelmében, amíg a fia fel nem nőtt, a főispáni feladatokat is ellátta. Ha megnézzük Zrínyi szem előtt. Zrínyi Ilona pedig átlátta a kor legfontosabb feladatát, hogy meg kell teremteni az ország egységét, ki kell űzni a törököt, s fel kell venni az európai fejlődés léptékét. Ezzel együtt mind a ketten nagyon pártolták a kultúrát, jobbágy gyerekeket taníttattak, s mind a ketten komoly pártolói voltak a kerteknek. □ Zrínyi Ilonáról mindenkinek harcok, háborúk és csupa férfias tevékenység jut az eszébe. A pataki könyvtárosok ezzel szemben azzal indokolták, hogy épp őt választották névadóul, mert „anyasága és nőiessége a XXI. század asszonyai számára is példaként szolgálhat". • Óriási dolog, hogy egy könyvtár veszi fel Zríríyi Ilona nevét. Egy kicsit talán képviseli is Zrínyi Miklós egykori könyvtárát. A XVII. században nagyon fontos volt a könyvkultúra, hiszen a könyvtár tapasztalatok összessége. Ha Zrínyi Ilona arcképét meg akarjuk rajzolni, abban nagyon fontos a kultúra, a műveltség ápolása. Rendkívül érdekes az is, ahogyan a gyermekeit nevelte. Vannak olyan feljegyzések, amelyek szerint már a 3-4 éves gyerekeinek kis kertet kerített el, s nekik kellett azt gondozni. így nevelte őket felelősségre. Fiának írt levelében is érdekes nevelési elvek tükröződnek. „...Szívesen barátkozz az idegenekkel...” - írja. Ezek a gondolatok Szent István intelmeiben is szerepelnek. A további dokumentumok tanulmányozása során pedig egy olyan társadalomszervező személyiség bontakozik ki előttünk, akire nagyon érdemes ma is odafigyelni. meglelni az üzenetet, amit ránk szeretett volna hagyni a modell vagy az alkotó. A nevek többsége nem sokat mond, ám helyenként megillető- dünk - a gyerekkori utca névadóját vagy az ismert család ősét látva ébredünk rá a személyes kötődésre: a távoli „ősök” galériája lépésről lépésre előidézi a régi Miskolc utcasarknyi örökségeit, azokat a hangulatokat, amelyekről úgy hisszük, hogy a múltat éltük meg bennük. A portrékiállítást találóan egészíti ki a Gyurkó Péter képeslap-gyűjteményének miskolci illetve diósgyőri és tapolcai darabjaiból válogató kamarakiállítás. Mintha csak kulisszát teremtene a másik kiállítás szereplőinek. S aztán felmerül a kérdés: száz év múltán rólunk mit mond majd el egy gyűrött fotó, egy amatőr videofelvétel. Hiszen modellt biztos nem ülünk már. Lehet, hogy kellene? A kor főúri feleségeinek fontos társadalmi feladatai voltak: a szegények gondozása, a műveltség ápolása, a birtokigazgatás. R. Várkonyi Ágnes Zrínyi Ilona szobra Miskolcon, Lorántffy Zsuzsannáé Patakon áll Ilona címerét, olyan jegyeket láthatunk benne, amelyek a heraldi- kusok szerint a királynői címerekre jellemzők. Tehát nem csak I. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre felesége volt, hanem míg fia fel nem nőtt, a Rákóczi-család feje is. □ Sárospatak két „nagyasz- szonya” Lorántffy Zsuzsanna és Zrínyi Ilona csaknem kortársak voltak. Mi a közös munkásságukban, illetve miben különbözik az? • A legszembetűnőbb különbözőség az, hogy más feladatokat, kihívásokat követelő korszakban éltek. Lorántffy Zsuzsanna egy sikeres, stabil erdélyi fejedelemnek volt a felesége. Igaz, hogy életének utolsó évtizede férje halála miatt nehéz volt számára, de fiai mindenben tanácsát kérték, s gyakorlatüag ő irányította a családot. Az a korszak más frontokat szabott egy erdélyi fejedelemasszonyra, mint Zrínyi Ilona kora, ami a XVII. század második fele volt. Gondoljuk el, Lorántffy Zsuzsanna Erdélyben járt és Sárospatakon, nagyon szerette Munkács várát, de ezen a körön nem lépett túl. Zrínyi Ilona életét viszont sokkal tágabb területen tudjuk felvázolni. A horvát tengerpartról érkezett Sárospatakra és Munkácsra, járt Bécsben, majd pedig Törökországban. Emellett Zrínyi Ilonának óriási nemzetközi híre volt. A Habsburgokkal levelezett, az európai újságok foglalkoztak vele, Madridban színdarabot írtak róla. Zrínyi Ilona jobban benne volt az európai köztudatban. Lorántffy Zsuzsannára az országon belüli kérdések, az elmélyült vallásosság volt a jellemző, az ország belső ügyeit tartotta Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Van, ki az ősöknek kijáró tiszteletet követelőén néz le ránk. Van, ki csupán pózolva magára figyel. Van, ki szóba elegyedik velünk. A Miskolci Galéria Miskolci portrék (1750-1950) kiállítása a városhoz kötődő polgárokról készített portrékat gyűjtötte egybe. Az idős író, Lévay József fordul barátságosan felénk az első képek közt: mintha csak a „házigazda” invitálásával kérdezné, mire is vagyunk kíváncsiak. Persze, mi sem igazán tudjuk, mire is számíthatunk végigjárva ezt az eredeti arcképcsarnokot. Jó pár képen csak a művészi kivitelre figyelünk: a portréfestészet konvencióit vesszük számba, s az egyik képnél megmosolyogjuk a dilettantizmust, másutt rácsodálkozunk a merész ábrázolásmódra. Próbáljuk megsaccolni, hol idealizált a művész, hol törekedhetett naturalista pontosságra. Vagy a divatot vizsgálgatjuk - irigykedünk vagy elrettenünk egy-egy ruha vagy kiegészítő láttán. S elidőzünk ott, ahol úgy érezzük, a festő többet adott a vonások puszta felvázolásánál - jellemzett nemcsak személyt, de kort, hangulatot is, ábrázolt sorsot. A legjobb képeknél megfog A Dortrékiállítás szeptember 17-ia tekinthető mea egy tekintet, rácsodálkozunk egy arcra. „Mennyire mai karakter!” - mondjuk időnként, s szinte sajnáljuk a távolságot, amit az idő kimért közöttünk. S közben próbáljuk kitalálni, ki miért ült a festő ecsetje ‘elé. Presztízsből? Merő szeszélyből? Emléket hagyni a világnak? Az arcvonásokat kutatva próbáljuk Fotó: Dobos Klára Postázott kiállítás Budapest (ÉM) - Tizenkét megyénkben művész is bemutatkozik a Post Humus - A Magyar Posta múltja és jelene című kiállításon, mely a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban, Budapesten látható. A kiállító hatvankét mail-art művész közül tizenkettő - Ádám János, Urbán Tibor, k. kábái lorant, Csatlós Eszter, V. Dobák Leonóra, Molnár Anna, ifj. Halmai László, Ocela Tibor, Kábái Zoltán, Kárpáti Eszter, Koscsó László és Vass Tibor - érkeztek megyénkből. Ugyanakkor a hatvankét nevet felvonultató nemzetközi küldeményművészeti kiállításon Uruguay, Németország, Belgium, Spanyolország, Hollandia, Brazília, Svájc, Anglia és Japán is képviselteti magát egy-két alkotóval. A tárlatot a miskolci Vass Tibor képzőművész, költő rendezte, aki már korábban is szervezett küldeményművészeti bemutatót Miskolcon. A művész ezekből az alkotásokból hozta létre a Marcelland Nemzetközi Művészeti Gyűjteményt, és ennek anyagából válogatta össze a mostani budapesti kiállítás anyagát. A mail-art a modern művészetnek olyan irányzata, melyben az alkotások mind megjárták a postahivatalokat, és az ott kapott bélyeg, keletbélyegző, expressz- jelzés is a kép szerves részét képezi. Az ily módon a kiállítások helyszínére érkezett szabványos vagy attól eltérő lapok és bontatlan csomagok nyíltságukkal, fedet- lenségükkel, bonthatatlanságukat fejezik ki elküldőjük gondolatait. MOZI Bérgyilkos a szomszédom Für Gabriella Megint egy film, amiben a bűnöző, a mások életét minden gátlás nélkül kioltó, sorozatosan ölő bérgyilkos a szimpatikus figura, aki a szívünkhöz nő. A szituáció már eleve abszurd, de ha az ötlet bejött a León, a profi esetében, akkor miért ne jöhetne be a Bérgyilkos a szomszédom című mozinál is? Az újítás csak annyi, hogy nem tragédia, hanem komédia született a gyilkosságok sorozatából. Már a kiinduló helyzet sem mindennapi. Tulipán, a hírhedt bérgyilkos egy felesége utálatába megkeseredett fogorvos szomszédságába költözik. A két férfi valahogy megkedveli egymást, de a barátság elmélyedésével párhuzamosan egyre több mocskos dolog derül ki a fogorvos mindennapjait benépesítő emberekről. Lassacskán még a legártalmatlanabb szereplőről is kiderül, hogy gyilkos vagy éppen arra akar rávenni valakit, de legalábbis bűnrészes. Egy mai bűnügyi filmhez viszonyítva szokatlanul kevés, mindössze öt halottat lehet megszámolni a Bérgyilkos a szomszédomban. Ez az öt élet mindennemű drámai körítés nélkül tér a másvilágra, pedig vannak köztük igazán kedves gyilkosok is. (Csak az fájó, hogy mostanság, mivel a hidegháború végén nem elég érdekes orosznak megtenni a rosszfiúkat, más „barbár” országok fiait teszik meg egyre gyakrabban erre a posztra, mondjuk minket, magyarokat. Most is ez történt.) A remek szereposztásnak köszönhetően a karakterek a hozzájuk legjobban illő színészeket kapták eljátszásra, tényleg jól áll nekik a fogorvos, a gyilkos vagy az ügy efogy ott feleség figurája. A sok világsztár (Bruce Willis, Matthew Perry, Rosanna Arquette, Kevin Pollak) így végül egy kedves, üde vígjátékot szolgál fel. HÍRCSOKOR • Kolping Akadémia. Simkó Csaba orvos tart előadást szeptember 11-én, hétfőn este 7 órától a miskolci Szent Anna Kol- ping-házban (Szent Anna tér 1.) a Kolping Akadémia című sorozat nyitórendezvényén. • Háborús lexikon. Elkészült a Magyar- ország az első világháborúban című lexikon. A több, mint hetven szerző bevonásával készült lexikon 30-35 százalékban Magyarországon még nem publikált adatokat és eseményeket tartalmaz, helyreigazít korábban helytelenül ismert tényeket, illetve rendszerezi az eddigi ismereteket.
