Észak-Magyarország, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-228. szám)
2000-09-09 / 212. szám
2000. szeptember 9., szombat fUffij-üüliMilIíii' ♦ Aktuális 3 Megállt-e az idő? Miskolc (ÉM - KJ) - Miskolcon látszik a fejlődés, bár... - válaszolják kérdésünkre a közélet ismert szereplői. Demeter Zoltán (elnök, Zöld Akció Egyesület): - Miskolci születésű vagyok, így saját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy jelentős a fejlődés. Más kérdés, hogy a fejlődés iránya nem szerencsés: gyakorlatilag „begyűrűztek” hozzánk is a fogyasztói társadalom vívmányai. A város fejlődése ma elsősorban azt tükrözi, hogy külső befektetők miben látnak üzletet. Jobban kellene támaszkodni a helyi erőforrásokra, amelyek nem feltétlenül anyagiak: az is lehet, hogy Miskolc adottságai inkább egy csendes középvároshoz valók, mint a pénzügyi-kereskedelmi központéhoz. Ehhez persze először az értékeknek kell megtalálniuk valódi helyüket az emberek gondolkodásában. Például a Szinvapark ugyan szép épület, de képzeljük el, ha a helyén egy igazi, ápolt közpark létesült volna... Veres Pál (iskolaigazgató, Földes Gimnázium): - Ózdi vagyok, de 15 éve élek Miskolcon: a kapcsolatom a várossal azonban régebbi keletű. Az iskolába sok vendég érkezik, olyanok, akik már jártak itt, de olyanok is, akik először jönnek Miskolcra. A régi látogatók gyakran rá sem ismernek a városra, az először érkezők pedig nem ritkán prekoncepcióval jönnek: füstös, poros iparvárosra számítanak, így aztán kellemesen csalódnak. Nemrégiben svájci és belga vendégeinket vittük városnézésre, a belvárost ők minden szempontból európai megjelenésűnek ítélték. A pedagógusok persze szakmai szemüvegen keresztül nézik a fejlődést. Mi például elsősorban azt szeretnénk, ha az iskolánk fejlődne: a jó öreg Földesre már igen ráférne egy alapos felújítás. Régi-új igazgató Miskolc (ÉM - SZ) - Nyertesnek fogadta el Járai Zsigmond pénzügyminiszter a Pénz- ügyminisztérium B.-A.-Z. Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatát (TÁKISZ) korábban is vezető Kerezsi Lóránt (képünkön) igazgatói pályázatát. Kerezsi Lóránt - aki az elmúlt kilenc évben hat alkalommal részesült belügyminiszteri dicséretben és jutalomban - 1972-ben kezdte közigazgatási pályafutását. E területen végzett munkáját az akkori B.-A.-Z. Megyei Tanács vb. pénzügyi osztályának főelőadójaként kezdte, majd a Megyei Illetményhivatal munkatársa lett. A hivatal jogutódjának, a B.-A.-Z. Megyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatalnak igazgatójává 1982-ben nevezték ki. A Belügyminisztérium, majd a Pénzügyminisztérium B.-A.-Z. Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatának igazgatói feladatait 1991-től látja el. A közelmúltban benyújtott, sikeres pályázata alapján a pénzügyminiszter továbbra is érvényben tartja Kerezsi Lóránt igazgatói megbízását. Csuka fogta volna, avagy ki kit ejtett rabul Ez a csuka már nem harap Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - SzK) - Száz évben ha egyszer harap meg egy embert egy csuka - véli egy miskolci horgász, Tóth Imre a sajtóból ismert cseh eset kapcsán. A Magyar Távirati Iroda híre alapján tegnap több napilapban - így az Észak-Magyarországban is megjelent a hír: egy fürdőző hölgy bokáját - vélhetően az azt díszítő bokalánc csábítására - elkapta egy csuka, s több méteren át el sem engedte. A ragadozó ugyan csak néhány centiméteres sebet ejtett a hölgyön, a történeten azonban sokan elcsemegéztek. Egyesek - a csukát az emberre veszélytelen állatnak ismerve - inkább arra a feltételezésre hajlanak: nem is csuka fogta azt a bizonyos bokát, hanem valamely más, vérmesebb ragadozó. Az egyik miskolci horgászboltban az immár 40 éves horgászmúltra visszatekintő, (most 54 esztendős) Tóth Imrét kértük meg, ossza meg olvasóinkkal véleményét az ominózus történettel kapcsolatban.- A ragadozóhalak, köztük a csuka - igen finoman érzékelik a mozgó tárgyak által keltett rezgéseket. Például egyszer az egyik barátom a csónakból kilógatva a lábát pancsolt, ez ingerlőleg hatott egy közelben lubickoló halra (az harcsa volt), s rárabolt. Az is kétségtelen, hogy a csukák horogra kerítéséhez használt műcsalik is aranyos, ezüstös villo- gásúak, ezek tiszta, sekély vízben, kedvező fényviszonyok mellett - a tapasztalatok szerint - vonzólag hatnak a csukák számára. így nem lehetetlen, hogy a hölgy lábán csillogó ékszer is hasonlóan hatott a cseh csukára. Hogy mennyire veszélyes a fürdőzés közbeni ékszerviselet? - erről Tóth Imre óvatosan fogalmazott:- Az ékszernél lényegesebbnek tartom magát a mozgást, az általa keltett finom rezgéseket. Alapvetően ezekre figyel fel egy ragadozó hal. Az sem lehet mellékes, hogy mennyire van kiéhezve. De az ominózus esethez hasonló, száz évben ha egyszer fordulhat elő, ezt támasztja alá, hogy ez a mostani is ilyen szenzációszámba megy. Alkalmi horgászszakértőnk még hozzátette: azt viszont csodálja, hogy a harapásnyomból a külföldi halszakértők nem tudták biztosan megmondani, hogy csuka fogta-e a hölgyet. A csuka fogazata ugyanis keskeny ívben hajló, hosszúkás (ellentétben a harcsáéval, amely szélesebb ívű). S ami különösen jellemzi: fogai visszafelé hajlók.- Valószínűleg épp e vissza- görbülés okozhatta, hogy a csuka több méteren át nem engedte el áldozatát: beakadt fogai miatt nem tudott szegény megszabadulni a hölgytől. Tíz ággyal kezdték, tíz év alatt megerősödtek Hónapokat kell várni a csanyiki pszichoterápiás osztály helyeire Miskolc (ÉM - BGO) - Tíz éve várja a rászorulókat a Csa- nyikban a miskolci Szent Ferenc Kórház pszichoterápiás osztálya. A jubileumra tegnap kezdődött tudományos üléssel emlékeznek. Osztályos pszichoterápiás rezsim kialakulása és helye a hazai ellátásban, tudatipar és pszichoterápia az ezredfordulón, a pszichotikusok „szemfényvesztése”, pszichoterápia és vallás, a depresszió, mint túlélési stratégia - néhány előadáscím a kétnapos rendezvény meghívójából. Az eseményen képviseltetik magukat a téma hazai szakemberei, összesen 160-an vesznek részt a kétnapos sorozaton, melynek fővédnöke dr. Odor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, védnöke dr. Várhelyi Krisztina, a megyei önkormányzat egészségügyi főosztályának vezetője és dr. Sója Szabolcs, a megyei közgyűlés egészségügyi tanácsosa, házigazdája pedig Dr. Kása Miklós, a Szent Ferenc Kórház igazgató főorvosa. A tegnapi ünnepi megnyitón dr. Várhelyi Krisztina felidézte a „hőskort”, amikor az osztály összesen 10 ággyal működött, és méltatta az azóta eltelt évek munkáját, aminek köszönhetően ez ma már egy országosan ismert osztály, amely idén rehabilitációs részleggé minősült. Dr. Kása Miklós (képünkön) rámutatott: a kórház ajándéka a tizedik születésnapra a fekvőbetegellátó részleg teljes bútorcseréje. Hozzátette azonban azt is, a jelenlegi 55 ágy nem elég, több hónapig is várnia kell egy- egy betegnek, mire bekerülhet. Hangsúlyozta, hogy a pszichoterápiás járóbeteg-szakellátás nem csak itt, de az országban sehol nem megoldott. Az utóbbi években csökkent ágyszámuk ellenére 1991-ben 525 ambuláns ellátású beteggel foglalkoztak, 1999- ben pedig már 4126-tál. Dr. Vas József osztályvezető főorvos (felvételünkön) a megnyitón elmondta, az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint 1998-ban 400 millió szorongásos és 270 millió kedélybeteg embert regisztráltak. A főorvos felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak hosszadalmasabb, de drágább is a későn kezdett kezelés. Ezek a zavarok - hangsúlyozta -, összefüggésben állnak az aktuális politikai és társadalmi viszonyokkal. Míg 1998-ban hazánkban csökkent a depressziós zavarokban és az öngyilkosságot megkísérlők száma, 1999-től ez ismét növekszik. Rámutatott továbbá dr. Vas József arra: az OEP megvonta a 100 százalékos támogatást az an- tidepresszáns szerektől és 90 százalékra változtatta ezt. A térítési díjat több tízezer beteg nem tudja kifizetni, így állapotuk sokkal súlyosabbá válhat. Dr. Kása Miklós ünnepi beszéde Fotó: végh Csaba Zombomak áll a zászló Mezőzombor (ÉM - LL) - A kormány nevében Járai Zsigmond pénzügyminiszter adta át tegnap délután Mezőzombor polgármesterének, Láng Jánosnak a millenniumi zászlót a helyi görög katolikus templomban. Ünnepi beszédében a pénzügyi tárca vezetője a magyarságban rejlő hatalmas lelkierőre hívta föl a figyelmet. Járai Zsigmond továbbá arról beszélt, a tudósok még ma sem tudják pontosan megfejteni, hogy miért, de a Kárpát-medence vonzotta az idegen nációkat, s akik itt letelepedtek, soha többé nem kívánkoztak el innen. Örökké bölcső volt Európában Magyarország, ám a rendszerváltás újra bizonyította, egységes nemzeti gondolkodással minden elnyomási kísérletet meg lehet törni. Járai Zsigmond Fotó: Liszkay László Akik az elszigeteltség ellen harcolnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is eredményesen működik a falugondnoki hálózat Miskolc, Garadna (ÉM) - Tíz éve működőképes az a hálózat, mely a vértesacsai Kemény Bertalan ötletének és kemény munkájának, valamint a miskolci Szabó György segítségének köszönhetően a megyénk falvaiban élők mindennapjait könnyíti meg. A hiányzó szolgáltatások kisebb településekre történő eljuttatásának gondolata még az 1980-as évek elején született, 1990-ben pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - eleinte kísérleti jelleggel - megkezdődhetett a falu- gondnoki rendszer kiépítése. Ma már több mint száz falugondnok tevékenykedik megyénkben, akik a "kistelepülésen élő emberek ügyes-bajos dolgaiban segítenek: recepteket váltanak ki, óvodába, iskolába szállítják a gyerekeket, kórházba, orvoshoz a betegeket. De alkalmanként kulturális és sportrendezvényekre is eljuthatnak általuk az elszigetelt falvakban élők. Az egy évtizede sikeresen működő szolgálat eredményei közé tartozik, hogy megszűnt a kistelepülések elnéptelenedése is. A falugondnoki rendszer fenntartásának és működésének kiadásait a költségvetés normatív támogatásából fedezik a helyi önkormányzatok, mely évi egymillió forintot jelent falvan- ként. Csáji József, Garadna falugondnoka, a megyei szervezet vezetőségének tagja szerint ennek az összegnek legalább a duplájára lenne szükségük. Elsősorban a mikrobuszok szervizelésének magas költségei jelentenek nehézséget. A közeljövő tervei között szerepel a falugondnokok képzésének bővítése, munkálkodásuk működési engedélyhez kötése, és az igazolványok kiadása. Csáji Józseftől megtudtuk azt is, hogy néhány településen előfordul: a polgármester hatalmával visszaélve használja a falugondnokok járműveit.- Garadnára ez nem jellemző, de több társam panaszkodott már emiatt - árulta el a falugondnok. - Ennek megszüntetése mellett azt is fontos feladatA falugondnok ahol tud, segít nak tartom, hogy ne csak a képzést, hanem a létszámot is bővítsük. Megyénkben, bár országosan kiemelkedő a szervezettség, legalább húsz-harminc falugondnoki feladatokat ellátó ember munkája hiányzik. Fotó: Mészáros István
