Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-06 / Vasárnapi észak, 10. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. augusztus 6. Sztárügyvéddel is lehet pert veszíteni • Húszezer forintos órabér Ambrus Attilának, a whiskys rablónak egy gyilkosság! kísérlettel kevesebbért kell majd felelnie a bíróság előtt, a koszovói magyar KFOR- alakulat egykori vezetőjének, Papp Gyula alezredesnek pedig már nem kell attól tartania, hogy háborús fosztogatás miatt is elítélik. S ebben nem elhanyagolható szerepet játszott a két védő. képp néhány tízmilliós végkielégítéshez jut - a munkadíjként megkapott kettő-öt százalékos ügyvédi honorárium is tisztességes összegnek számít. Persze ezek nem mindennapos esetek, az ügyvédek többsége Bármennyire is hihetetlen, igaz. A rendszerváltás előtt volt olyan ügyvéd, aki úgy tervezte meg apaságát, hogy a gyermeke akkorra tegye le a szakvizsgát, s legyen belőle ügyvédbojtár, amikor ő nyugdíjba megy, tehát ne csak a vezetéknevét örökölje, hanem az ügyfélkörét, irodáját is. Akkoriban ugyanis még szigorúan meghatározták az ügyvédek számát, s a legkeresettebb jogi pályára csak a legkiválóbb, végzett joghallgatók kerülhettek, továbbá azok lehettek a kiválasztottak, akiknek protekciójuk vagy jó adag szerencséjük volt, illetve örököltek egy helyet valamelyik munkaközösségben. Most viszont többen vannak az optimálisnál, főleg Budapesten. A jelenlegi szabályozás alapján az egyetemi diploma és a szakvizsga megszerzése, valamint három év gyakorlat után a jogászok közül bárki választhatja ezt a pályát. Kenyérharcról ugyan még nem lehet beszélni, de az ügyvédek többsége nem válogathat a kliensek között. A létszámtöbblet azzal a veszéllyel is járhat, hogy sokuknak csökkenhet az anyagi biztonsága, így megnőhet az etikai vétségek elkövetésének, netán a korrumpálódásnak a veszélye. Ha csupán a statisztikát vennénk alapul, nem kellene aggódni, hiszen évente a bejelentett panaszokból 150 fegyelmi vétség megállapítására kerül sor, s ez önmagában elenyésző szám, miután évente több százezer esetben járnak el. Ám az ügyvédek reflektorfényben dolgoznak, az ő munkájuk az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik, így egy általuk elkövetett és nyilvánosságra került sikkasztás vagy magánokirat-hamisítás súlyos következményekkel jár. Az emberek joggal vethetik fel, hogy ha már az ügyvédekben sem bízhatnak, akkor ugyan kiben... A munkajog, a társadalombiztosítás nem számít népszerűnek, de ha csupán az anyagiakat vesz- szük, akkor nem is rossz üzlet egy menedzsert'képviselni. Nem nehéz kiszámítani: ha az ügyvéd sikerrel jár egy csúcsvezető ügyében - aki ennek eredményenem keres horribilisán sokat. De hogy mennyit, azt csak az APEH tudná megmondani. Az biztos, az ügyvédek negyedének-harma- dának igen alacsony a bevétele. Ők azok, akik nyugdíjuk kiegészítéseképp vállalnak havi egykét ügyet, s jutnak tíz-, húsz-, harminc ezer forinthoz havonta, s ebbe a körbe tartoznak azok is, akik korábban elkerültek a pályáról, s most visszatérve nosztalgiából ügyvédeskednek. A másik nagy csoportot alkotja az ügyvédek többsége, akik a szakértelmükkel, tudásukkal és kemény munkájukkal arányos jövedelemhez jutnak, amely a jól fizetett értelmiségi munkakörökhöz hasonlítható; tehát hat számjegyű összeg havonta. Egy szűk réteg persze kiugró jövedelemmel rendelkezik, havonta hét számjegyű összeggel gyarapszik a bankszámlájuk. Ok azok, akik jó nevű, hatalmas multinacionális cégeknek, irodáknak dolgoznak, illetve vagyonos emberek képviseletét látják el. Feltehetően ebbe a körbe tartozik a sztárügyvédek egyike- másika is. Ők azok, akik rögvest feltűnnek a nyilvánosság előtt, ha valamely ismert ember képviseletét kell ellátni, vagy nagy horderejű az ügy. Ez a folyamat pedig öngerjesztő. Szőgyényi József például nyugdíjas kora előtt lett ügyészből ügyvéd, s addig szinte senki sem ismerte a szakmán kívül. Miután azonban Tocsik Márta képviselője lett, híresség vált belőle, és saját bevallása szerint megnőtt az ázsiója. Ilyen Magyar György is, aki néhány jelentéktelenebb pártban betöltött funkciót vállalva a politikával is megbarátkozott, de sok sikerélményről nem tud beszámolni, s Ambrus Attila, a whiskys rabló ügyvédjeként lett népszerű, azóta keresett ügyvéd. Azt azonban tévedés hinni, hogy az ismert ügyvédek közreműködésével biztosan nagyobb esélyünk van a per megnyerésére. Az vitathatatlan, hogy ezek a jogászok a médiának és a szeren- I csőjüknek is köszönhetik, hogy sztárok lettek, de mindezek a külső körülmények elégtelenek, ha nem elég felkészültek. Ugyanakkor nem biztos, hogy mindenkire ugyanannyi idejük, energiájuk jut, gyakran az irodájukban dolgozó kollégáik segítségét veszik igénybe, ők maguk elsősorban csak reprezentálnak. Másrészt az sem igaz, hogy a bíróságok könnyebben azonosulnak a sztárok álláspontjával. Épp ellenkezőleg, a bírók nem igazán szimpatizálnak velük, ezért gyakran nehezebb dolguk van, mint kollégáiknak. Tehát egy ismeretlen, de több idővel, kapacitással rendelkező és alapos ügyvéd, elképzelhető, hogy sikeresebb lehet egy perben. Magyar- országon tehát jóval kisebb az esélye annak, ami Amerikában előfordul, s amit legutóbb 0. J. Simpson esete is tanúsít, miszerint a szuperügyvédek szinte bármire képesek, feketéből fehéret, de legalábbis szürkét csinálnak. Ezért hazánkban nem kell attól tartani - állítja a kamara elnöke -, hogy sérülne az esély- egyenlőség, hiszen a rosszabb anyagi helyzetben lévő kliensek Orosz Balázs: 0. Nagy Imre bankár Kunos Péter bankár Lupis József bankár Pintér Sándor belügyminiszter Juszt László riporter Zamecsnlk Péter: Kovács Mihály bankár Császár Előd popénekes Anatolij Bikov orosz alumínium- báró Szőgyényi József: Tocsik Márta sikerdíjas jogász Körösi Imre, a FIK Rt. elnöke Magyar György: Ambrus Attila, a whiskys bankrabló is találhatnak maguknak felkészült, megfizethető ügyvédet. Ügyvédet fogadni persze akkor sem olcsó mulatság. Miután az ügyek képviseleténél működnek a piaci viszonyok, s minden szabad megállapodás tárgya, nem lehet megmondani, mi mennyibe kerül. Mindent az alku dönt el. Ez persze egyik félnek sem túl Bánáti János: Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke Kelemen Iván, a Kordax tulajdonosa Vajda László, a Globex vezetője Nehéz-Posony István: Fekete János, volt MNB-alelnök Bánó András tévériporter Princz Gábor, a Postabank volt elnöke Bárándy György: Földi László volt titkosszolgálati vezető Tribuszer Zoltánná piramisjáték-szervező szerencsés, ezért a kamara azt tervezi, hogy a legfontosabb ügyek esetében tájékoztató jelleggel „árlistát" határoznak meg, amelytől mindkét irányban el lehet majd térni - akár radikálisan is -, de az ügyfeleknek legalább lesz valami fogalmuk a viszonyokról. A. B. Cs. Ügyvédek Magyarországon 1990-ben 2500 700 budapesti 1800 vidéki 2000-ben 8500 4400 budapesti 4100 vidéki ÜGYVÉDI HONORÁRIUMOK Ingatlaneladás: a vételár 1-2 százaléka, (közvetítéssel 3-5 százalék) házassági bontóper: 10-60 ezer forint, vagyonjogi per: a pertárgyérték 3-8 százaléka, bt-alapítás: 20-50 ezer forint, kft-alapítás: 30-100 ezer forint, irodák órabére: 5-20 ezer forint Az utolsóharcolnak Papp Gyula alezredes sosem gondolta volna, hogy egyszer majd képtelen lesz magát megvédeni, s egy ügyvéden múlik, megmarad-e a becsülete. A KFOR koszovói magyar alakulatának leváltott vezetője katonaként nem bírálhatja feletteseit, így védekezni sem Igazán képes. Az ügyvédje viszont kitálalhat az újságíróknak is. Természetesen az utolsó „golyóig” harcolnak. Amikor a KFOR-parancsnok még egy tálból ehetett az embereivel Papp alezredes megpróbáltatásai tavasszal kezdődtek. Akkor menesztették a koszovói magyar békefenntartók parancsnokát, s fegyelmit, majd büntetőeljárást kezdeményeztek ellene. Holott korábban Magyarországon is elismerték, hogy kitűnően dolgozott, és a NATO vezetői is elégedettek voltak vele. Elöljárói intézkedés elmulasztását - állítólag nem vizsgálta ki kellőképpen azokat az eseteket, amikor egy férfi katona benyitott a női zuhanyozóba, okirat-hamisítást, később csalást - róttak a terhére. Aztán már háborús fosztogatással is gyanúsították. Ez elképesztő feltételezés volt, miután emberiség elleni bűncselekménynek számít, s leginkább háborúban szokták elkövetni fegyveres hordák. Bár Koszovó nem éppen a nyugalom szigete, de a KFOR- erőket épp azért küldték oda, hogy rendet tegyenek. A tábor építése közben használtak fel honvédjeink a megvásárolt építési anyagok mellett a körbekerített területén elszórt építési törmelékeket, eldobott vascsöveket, s ezt ítélte háborús fosztogatásnak a Budapesti Katonai Ügyészség. A Katonai Főügyészség rádöbbent, hogy nem blamálhatja magát ilyen gyanúsítással, ezért szerintük legfeljebb a lopás állhat meg. Az egyik „eltulajdonított” tárgy - egy vascsövekből készített zászlórúd, amely azóta is a táborban van - értéke 62 forint. Papp Gyula jó viszonyban van Zeke László debreceni ügyvéddel, aki korábban egyszer már képviselte. Amikor megkezdődtek az alezredes elleni támadások, többször beszéltek az ügyről. Miután pedig megindult az eljárás, Papp felkérte barátját, legyen a védője. Zeke László szerint az egész ügy agyrém, és védencét képtelen, abszurd bűncselekményekkel gyanúsítják. Az ügyvéd gyakorlatilag állóháborút folytat, folyamatosan megpanaszolja az eljárási szabálytalanságokat. A jegyzőkönyv felvétele során nem engedték meg neki, hogy az általa elmondottak pontosan kerüljenek be az iratba. Amikor kézzel kiegészítette a dokumentumot, megbírságolták 50 ezer forintra. S megtörtént, hogy az eljáró ügyész indulatosan megfenyegette, miszerint indítványával az ügyvéd a hamis vád bűncselekményét követte el. Zeke kifogásolta, hogy nem a törvényben meghatározott módon közölték a gyanúsítást, pedig ennek nagy jelentősége van. S azt sem érti, miért nem engedték ki Koszovóba, a helyszínre vizsgálódni. Ám a Katonai Főügyészség a bírság miatt benyújtott ügyvédi panasznak helyt adott, és az ominózus indítványt is jogsze-, rűnek fogadta el. Az alezredes katonaként nem bírálhatja feletteseit, nem tud az elképesztő gyanúsítgatásokra frappánsan reagálni, s nem nyilatkozhat a sajtóban sem. Zeke László védekezési taktikája egyebek mellett arra épül, hogy az ügy legapróbb részleteit is nyilvánosságra hozza, és védencét megpróbálja megismertetni a közvéleménnyel. Másrészt az utolsó golyóig küzdenek az igazukért. Már nemcsak Papp Gyula, hanem az egész KFOR, sőt áttételesen a NATO becsülete is a tét. Az ügyészség most még hallgat, de augusztus 24-ig mindenképp el kell döntenie, hogy vádat emel-e. Almási B. Csaba
