Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-04 / 181. szám

2000. augusztus 4., péntek Miskolc és környéke 7 • Kirándulnak. A sajósenyei polgárőrök munkáját elismerendő az önkormányzat egy kirándulást szervez az önkéntes segí­tőknek. Ez minden évben így van, idén augusztus 5-én Bogácsra utaznak, ahol a teljes programot, ellátást a polgármesteri hivatal állja. • Kőkereszt az út mellett. A régi felső- zsolcai bekötőút melletti kőkeresztet fel­újítják, s áthelyezik az új út mellé. Az új­raállítás költségeihez hozzájárulnak a ke­reszt állítóinak a leszármazottai is. • Kutatják. Bükkszentkereszten nagy fi­gyelmet szentelnek annak, hogy a jelen és a jövő nemzedékkel megismertessék az üveggyártás történetét, múltját. Ezért kutatják, feltárják az ezzel a mesterség­gel kapcsolatos történéseket, restaurálják az egykori üveghutát, amihez pályázati pénzt is nyertek. Szép kert, szép környezet Mályiban Mályi (ÉM - MMI) - Fő célunk, hogy minél tetszetősebb, virágosabb le­gyen Máiyi - mondja Csengeri Pál, a Mályiban működő kertbarátkor veze­tője. Ezért hirdették meg a községi önkor­mányzattal karöltve idén a Millennium tiszteletére a „Szép kert, szép környezet” mozgalmat. Mint azt Csengeri Páltól meg­tudtuk, a jelentkezések határideje június 15-e volt. A minősítéseket, értékeléseket ezekben a napokban végzik el a bíráló bi­zottság tagjai. Felkeresik a benevezettek házát, kertjét, egytől százig pontozzák a megadott kritériumok alapján a kerteket, a környezetet, majd meghozzák döntésüket.- Az ünnepélyes díjkiosztót szeptember elején tartjuk - mondja a kertbarátkor ve­zetője - Itt az első hat helyezett kap díjat. Szerencsére növekszik azok száma, akik felismerték e mozgalom jelentőségét, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy szép legyen környezetük, gondozott a kertjük. Nem mindegy, hogy a lakosok milyen környezetben élnek, nem mindegy mennyire szemetesek vagy tiszták az ut­cák, s ezt nagyban befolyásolhatják a Má­lyiban élők. Csengeri Pál személyesen is példát mu­tat: az övé mintakert a javából Fotó: mmi Folklórfesztivál a sajósenyei faluház előtt Jövőre már bővül a kulturális program - falunapokat tartanak Ha rendbe teszik a faluház előtti teret, minden szabadtéri progra­mot itt tartanak Fotó: mmi Sajósenye (ÉM - MMI} - Amikor befejeződik a tele­pülésen a szennyvízcsator­na-építés, a faluház előtti területen tartjuk majd a szabadtéri rendezvényein­ket - mondja Takács István, Sajósenye polgármestere. Persze, ez azért nem akadálya annak, hogy már ebben az év­ben is itt tartsák meg azt a folklór fesztivált, mely várha­tóan megmozgatja a település minden lakóját, s a környező községekben élőket is. A tavaly megtartott fesztivál is nagy si­kert aratott, éppen ezért hatá­rozták el a senyeiek: hagyo­mányt teremtenek, s rendsze­resen megrendezik a népdalo­sok, néptáncosok találkozóját. Most második alkalommal jön­nek el a helyieken kívül Sajó- senyére az együttesek, tánc­csoportok, hogy bemutassák mit tudnak, hogy szórakoztas­sák a közönséget. Ezúttal egy spanyol együttes is szerepel a programban - tud­tuk meg a polgármestertől. - A messziről jött együttes bizony­nyal elnyeri a közönség tetszé­sét. Természetesen a különle­gesség mellett a helyi és a szir­mabesenyői népdalkörök, a Bodrog Néptáncegyüttes, a sa- jóvámosi formáciős táncegyüt­tes és a sajósenyei mazsoretek bemutatója is számos érdekes­séget tartogat. A rendezvény augusztus 11-én este hat órakor kezdődik a faluház előtti téren. A fenti fellépőket figyelembe véve várhatóan százhúszan jön­nek el Sajósenyére, akiket a fa­lu vendégül is lát a műsort kö­vetően. A polgármestertől megtud­tuk, hogy a következő esztendő­ben - amikor már szépen kiala­kítják a falu főterének számító faluház előtti területet - már két-három naposra tervezik ezt a fesztivált, amit a bővítés kap­csán falunapnak fognak elne­vezni. A négyszázötven lelkes község Faluházának dísztermé­ben egyébként máskor is tarta­nak különféle kulturális ren­dezvényeket: gyakorta hívnak meg művészeket, akiket szin­tén szívesen fogadnak a falu­ban élők. Augusztus - a parlagfű igazi szezonja Ilyentájt a kínok-kínját kénytelenek átélni a pollenekre érzékenyek Miskolc (ÉM) - Az allergia lassan népbetegségnek szá­mít hazánkban. Az augusz­tus különösen veszélyes hó­nap, hiszen július végétől őszig szórja pollenjét a par­lagfű, az üröm és a liba- topfélék. Az allergia a szervezet védeke­ző rendszerének kóros túlmű­ködése. Allergiás betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet egészségre ártalmatlan anyag­gal szemben válaszreakciót produkál, mintha az az anyag káros lenne. Allergia-túlérzékenység A tünetek igen sokfélék lehet­nek. A bőrön megjelenhetnek csalánkiütések, vagy sömör va­lamilyen allergénnel való érintkezés után. Ha a szem kötőhártyája érzé­keny, ott kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, ami szemviszke­téssel és könnyezéssel jár. Az orrnyálkahártya túlérzékeny­sége pedig tüsszögéssel, orrfo­lyással járó szénanátha. A legsúlyosabb megnyilvá­nulása az allergiának a lég- utakban a nagy és kishörgők túlérzékenysége, amely tartó­san fennálló, időnként igen sú­lyos állapotot jelentő betegsé­get, az asztmát váltja ki. Bizonyos ételféleségek is ki­válthatnak allergiás reakciót. Például a szájüregbe került étel szájpadlásviszketést, nyelv­ödémát okozhat. A tápcsator­nából felszívódó anyagok vi­szont hányást, hasmenést, hasi fájdalmakat, vagy csalánki­ütést válthatnak ki. Egyes szakemberek csupán a lélek betegségének tekintik az allergiát, különösen asztmát, míg az ellenkező végletet val­lók izoláltan, csak az immun- rendszer, vagy a hörgők bioké­miai működésének zavarának tekintik. Az ellentét nem fel­oldhatatlan. A valóságot való­színűleg azok az elméletek ír­ják le a legpontosabban, ame­lyek e két nagy összetett rend­szer az idegrendszer és az im­munrendszer szoros kapcsola­tával magyarázzák a tünetek összetettségét. Öröklődik a hajlam Az allergiára való hajlam iga­zoltan öröklődik. Egyes vizsgá­latok kimutatták, hogy azok­ban a családokban ahol leg­alább az egyik vagy másik szü­lő allergiás a gyerekek is na­gyobb valószínűséggel lesznek betegek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szere­pet az allergia kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz idő kell, vagyis az allergénnel való első találkozáskor még nem je­lentkeznek a tünetek, csak ké­sőbb. Hogy mikor? Az nagyon változó. Van rá példa, hogy valaki egyfajta ételből csak egyszer fogyasztott, és már a második alkalommal súlyos tünetei van­nak, de igen gyakori az is, hogy valaki 30-40-50 éven ke­resztül szívja be panaszmente­sen a pollennel teli levegőt, de allergiája csak felnőtt korában jelentkezik. Az USA-ban a leg­súlyosabb asztmás rohamokat az allergiát kiváltó földimogyo­ró elfogyasztása váltja ki. Ma­gyarországon viszont legfőbb allergénünk a parlagfű. Irtsuk a parlagfüvet! A növényvédelemről szóló tör­vény kimondja: minden föld- használó köteles ingatlanán és az ingatlan előtti járdán a gyommentesítést elvégezni. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - köztük a miskolci intézete- szorgal­mazza a társadalmi összefo­gást a parlagfű mentesítésére. A Nemzeti Környezetegészség­ügyi akcióprogram keretében kézikönyvet adtak ki Tanárok­nak röviden az allergiáról címmel. Ebben többek között szerepel az iskolák, önkormányzatok kezdeményezései a parlagfű mentesítésre. Az iskolai akciók célja, hogy felhívja a gyerekek figyelmét a parlagfű által ki­váltott allergizálódás lehetősé­gére, és hogy a gyerekeket arra nevelje: felnőttként tudatosan gondozzák környezetüket. Az önkormányzatok is sokat tehet­nek a megelőzés érdekében. Nagyon sok településen hoztak önkormányzati rendeletet a parlagfű mentesítés érdekében. A hatóságok ennek alapján el­járhatnak a határozatok meg­szegői ellen. A négyleveles parlagfű Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást te­lepülése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeretné, ha erről szűkebb pátriájában, térségében olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Ma- gyarország zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) ro­vatában ezt elmeséli. A legjobb sztori­kat megírjuk majd, és közöljük azt is, hogy melyik olvasónktól származnak az információk. Ráadásképpen minden hó­napban a legjobb sztori beküldőjét juta­lomban is részesítjük. Az oldalt írta: Mészáros István, mobil: 20/326-5966 Szerkesztette: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalviOiscomp.hu Aki találkozott Horthy Miklós kormányzóval Az emlékezetes különvonat közvetlenül a helyszínre tudott érkezni Miskolc (ÉM) - Vitéz Nagy­bányai Horthy Miklós kor­mányzó 1923-ban gyárláto­gatáson vett részt a vas­gyárban, és megtekintette a lakótelepet, a kórházat és a fiú iskolát is - idézi a múltat Balogh Sándor, helytörténész. Látogatását Diósgyőr közgyűlé­se V130/13. sz. jegyzőkönyve az alábbiakban rögzítette: „Ligethy Béla főjegyző, napi­rend előtt szót kérve bejelenti, hogy Magyarország kormány­zója, Nagybányai Horthy Mik­lós úr Ó főméltósága f.év. no­vember 24-én reggel fél tíz óra­kor érkezett a m.kir. vas és acélgyárat meglátogatni mél- tóztatott. Ó főméltóságának lá­togatása kizárólag a vasgyár­nak szólt, ahol ünnepélyes fo­gadtatás után néhány üzemet tekintett meg, egyes munkáso­kat megszólításával tüntetve ki, majd délután fél egy órakor a vasgyári tanácsteremben fo­gadta a küldöttségeket, ahol a község is küldöttségileg tisztelgett.” A vendéglátás után még meglátogatta a vasgyári kórhá­zat, a fiú iskolát, és a látottak felett magas megelégedésének adva kifejezést 3.50 órakor a Túrán különvonattal elutazott.- A kormányzó úr láthatása­kor a fiú iskola II. osztályos ta­nulója voltam - mondja Balogh Sándor - Az osztályunk a főbe­járat folyosójából nyílt, amikor belépett a folyosóra, volt alkal­mam közelről meglátni a kor­mányzót. Gondolatomban a kö­vetkezők játszódtak le: de sok dísz van a kabátján, ez a díszes bácsi a kormányzó? Ez a be­nyomás maradt meg gyermek­kori emlékként még nagyon sokáig. A rövid ideig tartó látogatá­sát a diósgyőri közgyűlés jegy­zőkönyve tette hitelessé. A leg­magasabb államférfi ismerte el a híressé lett acélgyárat és az akkor legmodernebb lakóte­lepet. A látogatásra érkezett kor­mányzó úr különvonata a vas­gyári MÁV állomáson keresz­tül érkezett az acélgyár első fo­gadó üzemének közelében lévő sínpárra, ahol már előre piros szőnyeget terítettek le a fogadó üzemig. A kormányzót a gyár akkori igazgatója, Allender Henrik üdvözölte. Hogy a különvonat közvetle­nül a helyszínre tudott érkez­ni, az annak tudható be, hogy 1873-ban helyezték üzembe a Miskolc-Vasgyár közötti vasút­vonalat, mely kezdetben csak teherszállításra volt üzembe helyezve. Az emlékezetes láto­gatás aznap 3.50 órakor a kü­lönvonat elindulásával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents