Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-30 / 203. szám
2000. augusztus 30., szerda ÉSUK-HUGYUtORSZáG* Háttér: Tanévkezdet / Hirdetés 11 HÍRCSOKOR • Határrendészképzés. Kétéves határren- dészképzés kezdődik 71 diák részvételével a most induló oktatási évben a Soproni Rendészeti Szakközépiskolában. A végzettek az útlevélkezelésnél, a határren- dész-járőrözésnél, továbbá az idegenrendészet területén hasznosíthatják tudásukat tiszthelyettesként. • Tankönyv szobafestőknek. A szobafes- tő-mázoló, tapétázó szakmát tanuló diákok számára a legújabb gyártási és alkalmazástechnológiát bemutató tankönyv készül a 2001/2002-es tanévre. A kiadvány különlegessége, hogy azt a magyarországi piacon jelenlévő gyártó és forgalmazó cégek közreműködésével állítják össze. VÉLEMÉNYEK Jegy helyett szöveg Budapest (MTI) - A három országos pedagógus-szakszervezet és a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete támogathatónak tartja a változtatásokat, amelyek bevezetésére az idei tanévtől nyílik lehetőség. A 2000/2001-es tanévtől az iskoláknak nem kell megbuktatniuk a gyengébben teljesítő diákokat, lehetőségük nyílik az első négy évet egységes pedagógiai szakaszként kezelni. Ezentúl arra is mód lesz, hogy hatodik osztályig csak szövegesen értékeljék a diákokat. Készéi Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke elmondta: szervezetük helyesli a változtatásokat. A módosítások véleménye szerint lehetőséget adnak a tanulásban lemaradóknak a felzárkózásra. Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára elsősorban pedagógiai kérdésnek minősítette a változásokat. Hangsúlyozta: a szöveges értékelés sok esetben elősegítheti, hogy a problémásabb, nehezen kezelhető gyerekek jobban tűrjék az iskolát és jobb eredményeket produkáljanak. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője úgy vélte: az iskoláknak fel kell mérniük a szülők és a diákok igényeit. Meg kell kérdezni az érintetteket, hogyan vélekednek a lehetőségekről. Kajtárné Botár Borbála, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szintén jónak tartja a szöveges értékelés lehetőségét, azt, hogy ne kelljen a gyengébben teljesítő diákokat az első négy évben megbuktatni. Mi kerül a bizonyítványba? (Illusztráció) Iskoláztatási támogatás Budapest (MTI) - A tavalyi gyakorlattal szemben a szülők többségének az idén egyszerűsödik a gyermeke után járó iskoláztatási támogatás igénybevétele - derül ki az Országos Egészség- biztosítási Pénztár (OEP) kommunikációs főosztályának közleményéből. A tájékoztatás szerint míg a múlt év őszén az ellátás igényléséhez minden iskolás tanulói jogviszonyát igazolni kellett, addig az idén csak az általános iskola első évfolyamára most beíratott gyermekek, illetve a tankötelezettség 16 éves felső korhatárán már túljutott, de még 20 év alatti, közoktatási intézménybe járó fiatalok esetében kell kiállíttatni a dokumentumot. A közleményben hangsúlyozzák: az iskolai igazoláshoz használható nyomtatványt az oktatási intézmények kötelesek beszerezni a székhelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárak ügyfélszolgálati irodáiban, és kötelesek szabályosan kitöltve időben átadni azokat az érintetteknek. Az iskolai igazolásokat szeptember 30- áig kell a szülőknek eljuttatnia az ellátást folyósító munkahelyi vagy területileg illetékes társadalombiztosítási szervezethez. Oktatási „számtan” Fotó: MTI Miskolc - (ÉM - KJ) - Az oktatási reform céljainak magvalósításához, az iskolák működéséhez az alkalmas jogszabályi keretek mellett sok pénz szükséges. Az idén 25 százalékkal (50 milliárd forinttal) nőtt az állami támogatás, jövőre úja'bb 14 százalékos növekedés várható: utóbbi elsősorban a tervezett 20 százalékos béremeléshez, a taneszközprogram megvalósításához és az enyhén értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkozó iskolák fejlesztéséhez szükséges. Az idén 7,2 milliárd forintért rendeltek tankönyvet az iskolák, ebből 3,2 milliárdot vállalt át az állam (2 ezer 550 forint támogatás jutott egy gyerekre). 180 kiadó állította elő az 1745-fé- le tankönyvet, melyek ára 99 és 3500 forint között van. Örvendetes, hogy a tankönyvek 33 százaléka olyan tankönyv, amelyet több diák is használhat majd: az úgynevezett tartós tankönyvek iránt (az összes rendelésen belül) a tavalyi 6 százalékról 12 százalékra nőtt az iskolák igénye. Leghamarabb jövő februárra készülnek el az új kerettan- tervhez kapcsolódó tankönyvek: ezek egyelőre kézirat formájában léteznek, ősszel bírálják el őket. Mint ismeretes, a kerettan- terv bevezetése (ami jelentősen késik a tervezetthez képest) először az 1-5-9. évfolyamokat érinti, majd 2004-től a többit is. Jövőre ki kell építeni az iskoláknak saját minőségbiztosítási rendszerüket. Az idén még „fakultatív módon” lehetett ezt megtenni és pályázni a Comeni- us-program e célt támogató 1,85 milliárdos keretére: az 1400 pályázóból 450 jutott pénzhez, közöttük 26 borsodi iskola (ennél több intézmény csak Budapesten Tankönyvbőség pályázott sikerrel). 2003 őszéig kell az iskoláknak megteremteniük a kötelező taneszközparkot: az idén erre a célra a borsodi iskolák 226 millió forinthoz kaptak (az ígéretek szerint a támogatás a következő években nő majd). A minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez már van kézikönyv és tandíjmentes továbbképzés a pedagógusoknak, sőt jövőre lesz bérkeret is a rendszer kidolgozásában résztvevők számára. Csökken viszont valamelyest a pedagógus-továbbképzés támogatása: a felmérések szerint azonban a pedagógusok többsége már túl van a továbbképzésen. Leckék iskoláknak és pedagógusoknak A hazai közoktatásban két évtizede a folyamatos változás tekinthető a leginkább állandónak - hangzott el egy minapi, Miskolcon megrendezett megyei közoktatási szakmai tanácskozáson. A folyamatos változás annak az - 1981-ben kezdődött, és ki tudja meddig tartó - reformnak köszönhető, melynek során a merev központi irányítású iskola- modellt lassanként felváltja az autonóm módon működő iskola. A reform folyamatában a nagyobb állomásokat (törvénymódosításokat) a megváltozott törvény gyakorlatba történő átültetése követi. Ez zajlik most is: a tavalyi közoktatási törvénymódosítás számos új „leckét” adott fel a pedagógusoknak, közoktatási szakembereknek. Még az idén el kell készíteniük az iskoláknak az intézkedési és fejlesztési tervüket, amit továbbítaniuk kell az illetékes önkormányzatnak. Ezekből állnak majd össze (2001. július 31-ig) a megyei fejlesztési tervek, így közvetve az iskolák pénzhez jutási lehetőségeit is nagy mértékben meghatározzák. Az idei tanévben második igazgatóhelyettesi státusok lesznek a 400 főnél nagyobb tanulólétszámú iskolákban, a 300 főnél nagyobbaknál szabadidőszervezőt kell alkalmazni, 2002- től pedig könyvtáros tanárok vezetik majd az iskolai könyvtárakat. A folyamatos változás a jövőben is jellemzi a közoktatást. A küszöbön álló legnagyobb horderejű változás a felnőttoktatásban várható: a törvényhozók szándéka azonos értékre hozni a felnőtt oktatásban megszerezhető bizonyítványokat a többi iskolai bizonyítvánnyal. Iskolaorvosi szolgálat: a világítástól a tornateremig Budapest (MTI) - Mi a feladata az iskolaorvosoknak? Erről beszélgettünk dr. Kaposvári Júlia egyetemi adjunktussal, a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság főtitkárával. Elmondta: az iskolaorvos megelőző munkát végez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a gyerekek testi, pszichés fejlődését. Átfogó, egész osztályra kiterjedő vizsgálatokat előírás alapján kell végeznie. Összetett feladatköre kiterjed az iskolai osztályok megfelelő megvilágításának ellenőrzésére éppúgy, mint a berendezési tárgyak, a bútorok, az étkező, a tornaterem, a balesetvédelem rendszeres vizsgálatára is. Ez az elérendő állapot, ami nyilvánvalóan ma még sok helyen nem köznapi valóság. Főként nem az vidéken, ahol egyetlen orvos lát el több iskolát és mindennap másutt van.- Az 1998-99-es statisztikai adatok szerint 7561 óvodában, általános és középiskolában 1430 házi gyermekorvos, 210 főfoglalkozású iskolaorvos és 104 mellékfoglalkozású iskolaorvos teljesített szolgálatot, 462 főfoglalkozású védőnő és olyan védőnők segítségével, akik saját körzetük látogatása mellett vállalták ezt a feladatot (3519). Rendelet írja elő, hogy 800 tanuló-létszám feletti iskolában iskolavédőnő foglalkoztatása kötelező. A főfoglalkozású védőnők számának gyarapodása emelhetné az iskolaorvosok munkájának minőségét, mert az orvosnak a kötelező feladatain túl több ideje jutna például a serdülőkorúak- ra, valamint az óvodából iskolába menőkre és az úgynevezett problémás gyerekekre - magyarázta az adjunktus. A tapasztalatokról szólva, hogy vajon sok vagy kevés a problémás gyerek, Kaposvári Júlia úgy nyilatkozott: szerencsére az alapproblémák már többnyire iskoláskor előtt kiderülnek; 3-3,5 százalék az úgynevezett születési fogyatékosság, ami 6 éves, tehát iskoláskorra mintegy 7 százalékra nő. Az iskolaérettség 96 százalékban már az óvodában eldől és az is, hogy a gyereknek esetlegesen milyen speciális foglalkozásra, felzárkóztatási programra van szüksége. Erre valók például az úgynevezett nulladik osztályok. Vannak halmozottan sérült gyermekek, akik speciális iskolákba irányítandók, 1-2 százalékhoz a pedagógus házhoz megy. SZXIWAPARK Szolgáltató - és Szabadidőközpont Nyitás augusztus 3 1-én! Az irányadó Q □ Interspar ESSO Étterem Gyermek- Sport Hollywood Parkoló benzinkút megőrző Multiplex PostaRaiffeisen Ruházat Bank
