Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-25 / 199. szám
2000. augusztus 25., péntek Miskolc és környéke I Késés Mészáros István r srsze, nem Japánban élünk, ahol a néhány másodperces késés akkora bűn a vasúttársaságnál, amit szavakba sem lehet önteni. Ismerősöm szívrepesve várja meglehetősen közeli rokonát, no nem Japánban, csak a Tiszáin, aki Budapestről érkezik Miskolcra, s akit már másfél hónapja nem látott. Ráadásul még üzleti ügyben is el kell járnia, az idő kicentizve. Az IC viszont csak nem akar beérkezni a miskolci Tiszaira. Mobiltelefonon hívja, hát hol jártok, már rég itt kellene lennetek, mi a csuda van azzal az InterCityvel? Még csak Csincsénél, de olyan lassan halad a szerelvény, hogy csuda!... Ne bolondozz! Az IC?! Igen, a híres vonatjárat, melyet oly sokan kedvelnek, mert légkondicionált, mert tisztaság van rajta, mert gyorsabb, mint a sima sebes avagy gyors vonatok. Általában, mert ez utóbbi tétel jelen esetben nem áll fenn. Ismerősöm toporog, az üzleti tárgyalás már biztosan nem jön létre, a partner kemény fickó, szerinte a pontosság az egyik legfontosabb dolog az üzleti világban. Igaza van. Ám mit lehet tenni, ha nem ér be időre az a fránya IC? Idegeskedni, le- s följárkálnia vasúti peronon, tekintgetni a hőtől párolgó, a messzi távolban összekapcsolódó síneket. Nyilván, mindez az üzleti partnert nem érdekli. Végre befut a várva várt vonat. Ismerősöm rokona igyekszik, mobil a kezében, szia, szia, elérünk még oda?, nem tudom, hivd fel gyorsan, hátha ott van még. Hívja, már nincs. Üzletnek lőttek... A találkozásba így kissé kesernyés hangulat is keveredik. A fenébe, kérdezzük csak meg az információnál, valamiféle kártérítést adnak-e a vonat késése kapcsán. Valami rémlett ugyanis ismerősömnek, mintha hallott volna ilyesmit a MÁV Rt.- nél, hiába fejlődünk, talán a japán példa „gyűrűzött be" hozzánk? A/7ennek az információs ablakhoz, a hölgy nagyot ásít, majd rájuk nézve mondja: tessék. Késett. Micsoda? A vonat. Kérnénk kártérítést, mert úgy hallottuk, hogy... Jól hallották, csakhogy a vonat nem tizenöt percet meghaladóan késett. Márpedig kártérítés kizárólag akkor van. Valóban, a vonat csupán tizennégy percet, de lehet, hogy csak tizenhárom és fél percet késett. Szóval nem jár? Nem. Mégsem „gyűrűzött be" hozzánk még az a bizonyos japán színvonal. Kár. hírcsokor • Az elmúlt két esztendő során tovább erősödtek Felsőzsolca körzetközponti jellegű feladatai. A Városi Gyámhivatal, a Közoktatási Ellátási Körzet és a kiemelt építésügyi hatóság tevékenységén túl 2000. július 1-jei hatállyal megkezdte működését az okmányiroda is, amely 12 környékbeli település lakosságának okmányügyeivel foglalkozik. • Vándorolt a munkaerő. A felsőzsolcai polgármesteri hivatal dolgozóinak létszáma július 1-ei adat szerint 31 szellemi és fizikai alkalmazottból áll. A személyi összetétel folyamatosan változik, mert új, bővülő feladatkörök alakulnak, továbbá az elmúlt évben a munkaerő-vándorlás is nagy volt. Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást települése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeretné, ha erről szűkebb pátriájában, térségében olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Ma- gyarország zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) rovatában ezt elmeséli. A legjobb sztorikat megírjuk majd, és közöljük azt is, hogy melyik olvasónktól származnak az információk. Ráadásképpen minden hónapban a legjobb sztori beküldőjét jutalomban is részesítjük. Az oldalt írta: Mészáros István, mobil: 20/326-5966 Szerkesztette: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalviOiscomp.hu Közhasznú munkás mobiltelefonnal Annak idején felülvizsgálták, hogyan működik a felsőzsolcai gamesz-szervezet A gamesz központi épülete Fotó: mmi Felsőzsolca (ÉM - MMI) - Annak idején, a nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek eleje felé egyre-másra szűntek meg a gameszok. Mások átalakultak, nevet változtattak. Felsőzsolcán nem így történt, megmaradt a gamesz. Sándor György igazgató elmondja, hogy még 1991-ben döntött úgy a képviselő-testület, hogy egy esztendő elteltével felülvizsgálják, hogyan működik a szervezet, s annak függvényében döntenek majd arról marad-e vagy esetleg átalakul. • Maradt - mondja az igazgató -, s azóta is ebben a formában tevékenykedünk. Igaz jóval több lett a feladat, hiszen a település is város lett, és a fejlődés is ezt diktálta. □ Jelenleg milyen munkákat kell elvégezniük? • A pénzügyekkel foglalkozik kilenc munkatársunk. Ebbe a körbe az intézmények összes gazdasági ügyintézése beletartozik, ami természetesen nem kis feladat. Ezen kívül üzemeltetjük a központi konyhát - kompletten, a beszerzéstől az étel kiadásáig. A hatszáz adagos konyhán tízen dolgoznak. Ezeken túl „miénk” a karbantartó munka, a szállítás, tehát az intézményekben, a polgármesteri hivatalban mi végzünk el minden olyan munkát, mi hárítjuk el a hibákat, ami a jó működéshez hozzátartozik. Ezeken kívül kisebb-na- gyobb felújítási munkálatokat is végzünk. A karbantartó részlegünknél huszonnyolcán dolgoznak. Minden szakma képviselője megtalálható nálunk, vagyis van asztalosunk, kőművesünk, lakatosunk és így tovább. Az ilyen jellegű munkák tehát nem okoznak nekünk gondot. □ A parkok, közterületek rendben tartása, takarítása is a gamesz feladata? • A településen ezt szintén mi látjuk el, itt már közhasznú és úgynevezett közcélú munkásokat is alkalmazunk. Jelenleg tizenhárom ilyen dolgozónk van. Meg kell, hogy mondjam, itt elég nagy a fluktuáció. Volt olyan „dolgozó”, aki a szociális segély megtartása végett kellett, hogy jelentkezzen nálunk. Ó nyugati kocsival, az oldalán mobiltelefonnal jött volna dolgozni... Mikor megtudta, hogy a parkban kell majd sepregetni, takarítani, rögtön otthagyott. Inkább nem kellett neki a szociális juttatás... □ Tavaly volt húszéves a felsőzsolcai gamesz. • Igen erről megfelelő módon meg is emlékeztünk. Meghívtuk a régi dolgozókat, s egy kiadványt is megjelentettünk ebből az alkalomból. □ A jövő? • Mivel Felsőzsolca fejlődik, nekünk is ez diktálja a tempót, úgyhogy van és lesz bőven munkánk. Már használják az autósok az új utat Rövidesen műszaki átadás, majd kezdenék a második ütem építését Az Útszegélyt is kicserélik Fotó: Mészáros István Miskolc (ÉM - LL) - Miután megépült, s az autósok már gyakorlatilag birtokba is vehették, a Miskolc és az arnó- ti körforgalom közötti két kilométeres, illetve a Felső- zsolcát a 3-as számú főúttal összekötő ötszáz méteres útszakasz hivatalos műszaki átadására ma kerül sor. A műszaki szakemberek ma átveszik az új négysávos elkerülő útszakaszt, viszont a teljes üzembe helyezésre még néhány napot várni kell - tájékoztatta lapunkat Peiker Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közútkezelő Kht műszaki osztályvezető-helyettese -, s ez annyit jelent, hogy nem csak az utat építették át, hanem a padka- és árokrendszert is modernizálták. Még napjainkban is tart a József Attila úton a járdaszegély cseréje, ami miatt egy-egy sávszakaszt lezárnak. Emiatt bizonyos pontokon - például a benzinkútnál lévő forgalom irányító lámpánál - nagy torlódások alakulnak ki. Mindenképpen ajánlott a nagyobb figyelem, a türelem a járművezetők részéről. A Miskolcot elkerülő körgyűrű első üteme ezzel elkészült, s a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Részvénytársaság, mint kivitelező betartotta a vállalt határidőt, maga a beruházás pedig 547 millió forintba került. Az első nagy lépés tehát megtörtént a biztonságos közlekedés felé vezető úton, ám következik a Miskolcot elkerülő szakasz második ütemének építési előkészítése. Peiker Tamás arról is tájékoztatott, hogy az úgynevezett előminősítő eljárás - amely az újabb három kilométeres szakasz az M 30-as autópálya csomópontjáig, valamint a Mályi végétől Miskolcig tartó „négy- nyomosítás” építését megelőző szervező munkákra vonatkozik - rövid időn belül szintén kezdetét veszi, s az előzetes számítások szerint 2,4 milliárd forintba kerül majd az építkezés. A kivitelezői szerződés aláírása várhatóan novemberre, decemberre várható. Nemzetiségi néptáncfesztivál a Répáshuta (ÉM - LL) - Szent István királyunk ünnepe tiszteletére a hétvégén immár kilencedik alkalommal rendezték meg a répáshutai nemzetközi nemzetiségi néptáncfesztivált, s természetesen szentelték meg az új kenyeret. Az 570 lelkes település polgár- mestere, Mátrai Károly köszöntő szavait követően Koppányi György, a megyei közgyűlés kisebbségi bizottságának tagja szólt a nemzetiségi hagyományok ápolásának fontosságáról, valamint arról, hogy bár egységesülő Európa közepén élünk, a szlovák és az egyéb nációk kultúrájának, szokásainak megőrzése mindannyiunk érdeke. A répáshutai rendezvénysorozat rengeteg embert vonzott a községbe, ahol fellépett a szlovákiai Cementár Együttes, a DyBükkben chovka fúvószenekar, a latin zenével és tánccal bemutatkozó mezőkövesdi Estrelass csoport, a bükkszentkereszti néptáncegyüttes, a bükkszentlászlói vegyeskórus, a rátkai német és a répáshutai szlovák nemzetiségű, szintén néptáncegyüttesek. Kézművesház Diósgyőrben Civil kezdeményezésre felújítják az 1764-ben épült, helyi védettségű, s egyelőre még meglehetősen romos állapotú diósgyőri kézművesházat - tájékoztatta lapunkat Rózsa György, a Mandorla Közművelődési Egyesület elnöke. Elképzeléseik szerint 2002-ben fejeznék be a helyreállítást, és a diósgyőri mesteremberek illetve alkotók háza lenne. Korábban koronauradalmi épület volt - tette hozzá az elnök -, most viszont a városrész ékességévé szeretnék tenni. Két kulturális, egyfelől a Fügedi Málta Nép- művészeti Egyesület, másfelől pedig a Mandorla Közművelődési Egyesület veszi majd birtokába a házat, amint a rekonstrukciós munkákat befejezik. Addig viszont mindenki pénzügyi, valamint építőanyaggal kapcsolatos segítségére számítanak, az adakozók támogatásait az OTP Rt. 11734004-20441667-es számlaszámon Várják. Fotó: Mészáros István
