Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
2000. augusztus 19., szombat ü # ÍM-iinnep 9 Emlékező kincseink Övveretek - honfoglalás kor Karperec - honfoglalás kor Szablyamarkolat - honfoglalás kor Ereklyetartó mellkereszt - X. század vége, XI. század eleje Szent István király (1000-1038) dánéra Hajfonatko- rongpár- honfoglalás kor Miskolc (ÉM) - Szent István ünnepén és az államalapítás ezredik évfordulóján nem elegendő csak képzeletben visszautazni a történelemben, hanem - ha csak lehet - személyesen is találkozni kell a régi időkkel. A miskolci Hermán Ottó Múzeum kiállítási anyagának legszebb, honfoglalás korában és az államalapítás időszakában készült kincsei ezt az élményt hozzák közelebb hozzánk. Tarsolylemez - honfoglalás kor Az a bizonyos emberi tényező A magyarok csúnyák, Béla hagymaszagú - állították az államalapítás korának utazói Lovász Emese, a Hermán Ottó Múzeum régésze Fotó: Farkas Maya Kiss József Miskolc (ÉM) - Ezer éve és most is történelmi jelentőségű átalakulást éltünk-élünk meg, amelyben sok külső tényező mellett fontos szerepet játszott és játszik az úgynevezett emberi tényező. Erről beszélgettünk Lovász Emese régésszel, akinek szűkebb munkaterülete a népvándorlás és a honfoglalás kora. □ Az iskolai történelemórák sokunk számára az évszámok bif- lázását, csaták, békekötések és háborúk végeérhetetlen sorát, egyszóval az unalmat jelentették. Talán érdekesebb lett volna, ha az évszámok mögött elrejtett emberről többet megtudhatunk. Hogy áll ezzel a kérdéssel a régész? • A régész számára - noha látszólag örökösen a tárgyak felkutatásával foglalkozik - valójában a leletek csak eszközt jelentenek: ezek segítségével próbáljuk meg rekonstruálni az írásos emlékekkel még alig, vagy egyáltalán nem kutatható korokban élt emberek mindennapjait. □ Röviden (ha ez egyáltalán lehetséges) hogyan írható le az államalapítás kora? • A legfontosabb jellemző talán a folytonos változás. Átmeneti kor volt ez, amely évtizedekig tartott, és igen nagy változásokat hozott az egyes ember életében is. Nehéz behatárolni a pontos korszakokat, azt viszont tudjuk, hogy az életmódbeli változás már az utolsó őshazában elkezdődött: a magyarság a Kárpát-medencébe a gabonatermesztés, a szőlőművelés és a borkészítés ismereteivel érkezett. □ Hogyan élték meg eleink ezeket a nagy változásokat? • Az akkori társadalmat az éles rétegződés jellemezte, így a lehetőségek, célok és korlátok határolta „többféle” történelemről beszélhetünk. Az uralkodók, az őket támogató és szolgáló erős katonai elit és a köznép igen eltérő körülmények között élt. Erről is sokat elárulnak a tárgyi emlékek: a híres karosi lelet például a katonai elit életének hú lenyomata. □ Ez az izgalmas nyomozás laikus számára igen vonzó, azonban nehéz elképzelni, hogyan áll össze a kép... • A leletek nagyon sokat elárulnak azoknak, akik olvasni tudnak közöttük. Nem találtuk meg például a fényűző sátrakat, jurtákat, amelyekben az elit élt, azonban megtaláltuk a körülár- kolás nyomait, a sátorcövekek helyét. Áz idő elpusztította a faházakat, de megmaradtak a gödrök, amelyek felé építkeztek. A fatárgyak jórészt elenyésztek, de megmaradtak a csontfaragások, amiből nyilvánvaló, hogy ugyanilyen magas színvonalon értettek a fa megmunkálásához is. Apró foszlányokban ugyan, de találtunk bársony- és selyem- ruha-maradványokat, sőt a köznép által viselt szőttes ruhák darabjait is, létezett tehát „import ruházat”, és tudtak szőni. □ írásos emlékek htján azonban sok dolog mégis örökre rejtve marad előttünk... • Vannak írásos emlékek erről a korról is, amelyek utazóktól, külhoni vendégektől származnak. Ezeket megfelelő forráskritikával kell kezelnünk, hiszen a szubjektív véleményeket (nem oktalanul) gyakran a félelem is motiválta. A nyugat-európai kolostori évkönyvek például „csúnyának” írják le a magyarokat, és fontosnak tartották megjegyezni, hogy IV. Béla „büdös a hagymától”. Ugyanakkor ezek a források apró részletekig leírják,a sátrakat, a magyarok viseletét, fegyverzetét, így igen sok hasznos információval szolgálnak.. □ Mit tudunk az akkori ember gondolkodásáról, világképéről? • Közvetett forrásokból sokat. Többek között abból, mit tiltottak István törvényei: például a régi istenek imádását. A kettősség sokáig jellemezte az emberek gondolkodását, hiszen a hagyományoktól nehéz megválni, és - valljuk be - a keresztényi magatartás aligha lehetett vonzó az akkori, a pogány létben gyökerező ember számára. Sokáig titokban hódoltak a régi isteneknek, de Géza fejedelem megengedhette magának, hogy nyilvánosan is megtegye. Amikor kérdőre vonták, Így válaszolt: „vagyok akkora úr, hogy’ több istent imádjak”... Az ezer évvel ezelőtti magyarság gondolkodásának, szokásainak nyomait ma is megtaláljuk, ha „ásatást” végzünk a közelmúlt és a jelen szokásaiban. A nyári-téli szállásrendszert például eredetileg a nomád állattartás logikája diktálta, azonban jócskán túlélte azt: a múlt században sok paraszt család ingázott évszakosán a tanya és a faluban lévő ház között, sőt a nyári konyhák - tiszta szobák máig élő divatja is részben e szokásban gyökerezik. „A politika vizének felszínén úszom” Dávid Ibolya a politikai kultúráról, a nők szerepéről, a közkegyelemről Faragó Lajos Ónod (ÉM) - Dávid Ibolya igazságügy-miniszter augusztus 12-én, szombaton hétezred magával átúszta a Balatont. Másnap Ónodon felavatta Lorántffy Zsuzsanna szobrát. Itt kérdeztük a minisztert időszerű kérdésekről. □ Hogy érzi magát a vízben és a politikai mélyvízben? • A Balatonban remekül éreztem magam. Nagyon szeretek úszni, csöppet sem fárasztott az 5,2 kilométeres táv, amit két és fél óra alatt teljesítettem. Gyorsabban is végezhettem volna, de feltartottak az újságírók. Kételkedtek: nem kaszkadőr helyettesít-e. Most két ok miatt szurkoltam: egyrészt az úszás napján volt a születésnapom, másrészt negyvenen túl az ember szereti még kipróbálni önnön erejét. Sikerült bizonyítanom. Ami pedig a politika vizét illeti: általában a felszínen úszom, és ezért nem érdekel, hogy milyen mélységek vannak alattam. □ A politikánál maradva: úgy tűnik, mintha az új köztársasági elnök és az önök által kezdeményezett Békejobb szándéka egybecsengene, amikor a politikai kultúra javításának fontosságát taglalják, illetve azért tesznek. • Meggyőződésem szerint az elmúlt évszázad mindenkit megtaníthatott arra, hogy aki nem tanul a történelem hibáiból, az arra ítéltetik, hogy újra átélje azokat. Ha nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy sokkal szelídebb, békésebb Magyarország köszöntsön ránk, ugyanabba a hibába esünk, mint az előző évszázadban élt eleink. Ezért nem véletlen a köztársasági elnök úr szavainak egybecsengése a mi mondandónkkal, politikai üzenetünkkel. Aki ma felelősen gondolkodik a közéletben, a politikában §gy nemzet sorsáról, az arra is figyelemmel van, hogyan lehet minél kiegyensúlyozottabbá tenni a közéletet, hogyan honosíthatjuk meg hazánkban az egymás iránti tiszteletet, megbecsülést, a másik ember iránti felelősségünket és a társadalmi szolidaritást. Enélkül vegetáció lesz az élet Magyarországon, de hogy egy nemzeti közösséget ezek nélkül nehéz alkotni, az egészen biztos. Kell az, amit a köztársasági elnök úr mondott: összefogás, az együvé tartozásunk érzése, a nemzeti megújulás iránti igény. Próbáljuk meg az új évezredet fehér lappal kezdeni, hogy mindannyiunknak be tudjuk bizonyítani: nemcsak gazdagabbak, de jobbak is akarunk lenni. □ Az ön helyzete sajátos: nőként teszi a dolgát a közéletben. Hogyan látja: melyek a magyar nők mai történelmi feladatai? • Nekünk, magyar nőknek az elmúlt évszázadokban igazán hatalmas példaképeink lehettek és voltak. Nem véletlen, hogy az Árpád-házi királyok közül került ki a legtöbb szent és a női szent is. És a későbbi évszázadokban is - Dobó Katicától Lorántffy Zsuzsannáig, Zrínyi Ilonától Kossuth Zsuzsannáig - még sorolhatnánk a magyar nőket, akikre igazán büszkék lehetünk. Akik egyszerre tudták a családot, a nemzetet és a haladást szolgálni. Olyan korban, amikor a feltételek sokkal nehezebbek voltak, mint a mi időnkben. Tudtak hitből, derűből, szeretetből és önfeláldozásból a mai napig mindannyiunk számára követendő példát adni. Hiszem, hogy az elkövetkező években mind több nő vállal közéleti szerepet. Ehhez nem jelentett túl kedvező hátteret az államszocializmus negyven éve. □ Lesz-e közkegyelem Magyarországon augusztus 20-án? • Nem lesz. Közkegyelmet törvénnyel lehet gyakorolni. Egy törvénynek pedig legalább két hónap az Országgyűlésben a tárgyalási ideje. Tehát augusztus 20-ára semmi szín alatt nem lehet közkegyelmet hirdetni. Már előkészítettem egy anyagot, két variációban, követve a Szentatya közkegyelemre vonatkozó Dávid Ibolya felszólítását. Ez nem szakmai, hanem politikai kérdés, a kormány még nem foglalkozott vele. Ha foglalkozik is, akkor is csak az ősz folyamán. De egy biztos: a kormány, ha bele is kezd egyfajta közkegyelem előkészítésébe, annak összhangban kell állnia az elmúlt év szigorú büntetőpolitikájával. Tehát nagyszabású közkegyelemre számítani szerintem nem lehet. Fotó: Vajda János
