Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-15 / 190. szám
2000. augusztus 15., kedd ÍSZM-MA8YARQRSIA6# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Diavetítéses előadás. Edelény és a Bód- va-völgy műemlékeiről tart diavetítéses előadást Hadobás Pál a Borsodi Tájházban, csütörtökön délelőtt 10 órától. • Encsi fesztivál. Néptánc- és népzenei együttesek lépnek fel pénteken este 7 órától az encsi Szent Anna-templom mögötti parkban. Az Abaúji Néptánctalálkozót este fél 10-kor kezdődő tűzijáték követi. • Szerencsi vendégszereplés. Holland és grúz csoportok szórakoztatják Szerencs lakosságát szombaton este 6 órától a Rákóczi úton zenés-táncos felvonulásukkal. A sátoraljaújhelyi V. Zemplén Nemzetközi Gyermektánc Fesztiválról érkező vendég- csoportok ezután a várudvarban lépnek fel bemutatkozó műsoraikkal. Olasz vendégkórus. Az olaszországi Noro városából érkezett Enni Porino Vegyeskórus adott hangversenyt tegnap este a miskolci jezsuita gimnázium templomában. A koncerten fellépett a miskolci Hassler Énekegyüttes is. Fotó: Bujdos Tibor Gyermektánc- világfesztivál kezdődik Sátoraljaújhely (ÉM) - Zenés-táncos felvonulással kezdődik ma délután fél 6-kor az V. Zemplén Nemzetközi Gyermektánc Fesztivál Sátoraljaújhelyen. A tizennyolc települést átfogó rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját követően a fesztivál résztvevői adnak rövid ízelítőt művészetükből a város Kossuth terén, este 7 órától. A vasárnapig tartó fesztivál nyitónapját az este 9 órakor kezdődő táncház zárja. Nyírségi fesztivál Nyíregyháza (ÉM) - Magyar és külföldi együttesek műsoraival, tánctanítással és karneváli felvonulással várja a közönséget az augusztus 19-én, szombaton délelőtt 11 órakor kezdődő III. Nyíregyházi Nemzetközi Néptáncfesztivál. A magyar és székely tánccsoportok mellett Jugoszláviából, Albániából, Spanyolországból, Izraelből, Szlovéniából, Görögországból és Nepálból érkező táncosok vesznek részt az ötnapos találkozón. Holnap nyílik a Tokaji írótábor Tokaj (ÉM) - A millenniumi Tokaji írótábor holnaptól várja az írókat a háromnapos rendezvényre, melyen idén a magyar költészet változásairól tanácskoznak a résztvevők. A megnyitón, vagyis holnap délelőtt fél 12-től a tokaji Rákóczi-pincében Májer János polgármester és Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő Rt. vezérigazgatója mond köszöntőt, majd a tábort Hubay Miklós író, kuratóriumi elnök nyitja meg. Még ezen a délután, negyed 3-tól a Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában el is kezdődik a „Harc az ünnepért” mottójú konferencia költészetünk változásairól. A témához a három nap folyamán többek között Jan- kovics Marcell, Lukács László, Nagy Gáspár, Pomogáts Béla, Hámori József, Ke- resztúry Tibor, Mezey Katalin, Oravecz Péter és Cs. Varga István szól hozzá. Kiadóbemutatkozó Az írók természetesen nem csak tanácskozni gyűlnek össze Tokajban. A személyes tapasztalatok cseréjét, a kapcsolatteremtést segítik elő a közös zempléni kirándulások, szakmai szempontból pedig a Székelyföld című folyóirat és a Csokonai Kiadó bemutatója teheti még tájékozottab- bá a résztvevőket. Szent István nagyáruházas látomásai Az államalapító elkerülhetetlen döntéséről rádiódráma született Für Gabriella Miskolc (ÉM) - Ősbemutatóra készül augusztus 20-án a Magyar Rádió valamennyi körzeti stúdiója. A délelőtt 9 órakor egyszerre sugárzott rádiódráma, a Jövőlátó egy Miskolcon élő szerző. Serfőző Simon munkája. □ Miért az egri Gárdonyi Géza Színház művészeivel rögzítették a drámát? • Nekem nem volt beleszólásom abba, hogy kikkel készül el a hanganyag - mondta Serfőző Simon író, költő. - Jónás Zoltán, a Magyar Rádió Eger körzetének újságírója vetette fel a rádiós feldolgozás ötletét, és mivel ő az egri viszonyokat ismeri, az ottani művészekkel és stúdióval vette fel a kapcsolatot. Én azonban nagyon örülök ennek a megoldásnak, mert a fővárosi színészek mellett végre vidéki, nagyon tehetséges színészek is kaptak lehetőséget egy szélesebb körű bemutatkozásra. □ A Jövőlátó István királyról szól, arról a döntéséről, amely egy új vallás, a kereszténység felvételét hozta az országnak. A témaválasztás a millenniumi évből következett vagy abból, hogy kevés dráma dolgozta még fel történelmünknek ezt a mozzanatát? • Mindkettő befolyásolt, sőt még egy harmadik tényező is közrejátszott a megíráskor. Évekkel Serfőző Simon és a Jövőlátó CD-váltOZata Fotó: Farkas Maya ezelőtt ugyanis már írtam egy drámát a szülőfalumnak, a Szolnok megyei Zagyvarékasnak, alapításának 650. évfordulójára. Akkora sikert aratott, hogy most újra felkértek: írjak megint. A millennium idén eleve adva volt, így Istvánt választottam, már csak azért is, mert foglalkoztatott a téma. István királyról érdekes módon eddig elég kevés dráma született. A legkorábban a századfordulón írtak kettőt-hármat, de azoknak már a szerzőjük sem ismert. Nem csoda, hiszen négy-öt felvonásból álltak és a nyelvezetük is nehézkes volt. Annál több Szent Istvánról szóló énekkel, himnuszszál, verssel büszkélkedhetünk, de maradandó drámánk nincs. □ Miért foglalkoztatta régóta István királyunk? • Mert újra aktuálisnak érzem azt a helyzetet, amiben ő volt ezer évvel ezelőtt. Megint csak Európához akarunk csatlakozni, szeretnénk, hogy maguk közé vegyenek minket a nyugati országok. De én személy szerint úgy érzem, hogy ez az állandó igazodás már-már megaláz minket. Mintha nem lenne megfelelő önbecsülésünk, tartásunk. Pedig fontos lenne, hogy büszkék legyünk a saját identitásunkra, mert máshogy nem tekintenek minket olyan népnek, amely teremtett valamit magának az elmúlt ezer évben. □ Mindez azonban jóval az István utáni évszázadok hozadéka. Ennyire jövőlátónak ábrázolta államalapítónkat? • A valóságban egy vagy két évszázadra előre láthatta csak a jövőt, legfeljebb ennyi időre számíthatta ki előre a római kereszténység mellett való elkötelezettségének következményeit. Az elkerülhetetlen döntés, amit meghozott, némi védelmet nyújtott az egyre erősödő német befolyás ellen, de kivívta Bizánc ellenszenvét. Azt is láthatta, hogy a nyugat még sokáig nem felejti majd /el a magyarok kalandozásait, és ebből is lehetnek még gondjai népének. Az én feldolgozásomban azonban jóval messzebbre is lát István. Látomásaiban feltűnnek a tatárok, a törökök, a labancok, németek, osztrákok és még az oroszok is. □ Nagyon pesszimista látomások... • Mégis ebből áll a történelmünk. Ezek a népek itt éltek, gyarapodtak és mit kaptunk érte fizetségül? Kifizettek minket déli harangszóval, felszabdalták az országot, forradalmat nyomtak el, ma pedig plazákat kapunk tőlük. Ugyanaz a helyzet, mint mindig is volt. Kegyesen idejönnek a hatalmasok, megszerzik a saját hasznukat, aztán továbbállnak. Mi pedig hagyjuk mindezt, mert el akarjuk nyerni a kegyeiket. □ Ezek tükrében mit jelent önnek, hogy a drámája ilyen széles nyilvánosságot kap? • Pénzben nem jelent hasznot, időből túl sokat rabol, és az egészségnek sem tesz jót az ilyen nagy munka. A legnagyobb nyereségem az, hogy végre elmondhatom a gondolataimat egy egész ország előtt. Ezek éppen olyan gondolatok, amiket mások is megfogalmaztak, csak nem tudják szélesebb körben elmondani, esetleg nincs tehetségük úgy megfogalmazni, hogy az mások számára is érthető, érdekes legyen. Én író vagyok, és ezért szent kötelességemnek érzem, hogy kimondjam helyettük is azt, amit régen szeretnének. □ Vagyis tette a kötelességét? • így van. Várszínpadon a magyar történelem Határon túli magyar társulatok bemutatói a diósgyőri „Ezerév” Fesztiválon sisnry Miskolc (ÉM - MG) - Immár egy évtizedes hagyomány, hogy augusztusban a határon túli magyar színházak előadásait tekinthetjük meg a Diósgyőri várban. Most az „Ezerév" Fesztivál keretén belül rendezik meg a diósgyőri várszínházi estéket. A történelmi forgatagban a magyar múlt különböző korszakait idéző drámákkal lépnek fel a jól ismert társulatok. Olyan produkciókat láthatunk, amelyeknek különleges atmoszférát és perspektívát adhatnak az ódon falak. Ma este fél kilenckor a fesztivál ünnepélyes nyitóelőadása Jókai Mór regényének, A kőszívű ember fiainak színpadi változata lesz. Az 1848/49-es szabadság- harcnak emléket állító művet nemcsak a magyar történelem, de a magyar mitológia részének is tekinti a rendező, Gáli László, aki fontosnak tartja, hogy a néző „tiszta emberi szót halljon, az emberi sors legyen az érték.” A komáromi Jókai Színház előadásában a társulat „nagy öregjei” a huszonéves fiatalokkal együtt gondolkodnak el azon, mit jelent a hazafiság, a becsületesség. Állandó program augusztus 16. és 20. között, délelőtt 10 órától este 8 óráig:- Mátyás-korabeli királyi város életének bemutatása - korhű díszletekkel, kosztümös statisztákkal és mesteremberekkel. (Középkori fogadó, csapszékek, piactér, céhmesterek, kóbor lovagok, kolduló barátok, pénzváltó, páncélkovács, fegyverkovács, [jász, fazekas, dalnokok, tűznyelő, zsonglőr, jelenetek.) A fizetőeszköz korabeli: a királyi pénzváltóknál kapható Mátyás dénár. Augusztus 16: délelőtt 10 és délután 4 órától:- a Visegrádi Szent György Lovagrend honfoglalás és Árpád-kori harci ízelítője. ((jászbemutató a honfoglalás korából, solymászok, pajzsraemelés, Kassai Lajos világhírű lovasíjász bemutatója, honfoglalás kori táncok, csallóközi lovasíjászok, gyalogos és lovas hajítófegyver bemutató, Szent László harca a kunokkal, II. András lovagjai.) Királydráma KassárólFotó: Dobos Klára Történelmi sorskérdéseket feszeget múlt és jelen fénytörésében Ratkó József műve, a Segítsd a királyt! is, amelyet szerdán este a kassai Thália Színház mutat be a komáromi társulat és a debreceni Csokonai Színház művészeinek vendégszereplésével. A költői példázatban István király fia, Imre herceg halála után szembesül eddigi életművével, törekvéseivel, a magyarság jövőjének kérdéseivel. A Beke Sándor rendezte előadásban Csendes László kelti életre Istvánt, rajta kívül többek között Kövesdi Szabó Máriát, Pólós Árpádot, Dráfi Mátyást láthatjuk. Könnyedebb estét kínál a kassaiak másik produkciója csütörtökön, amikor Heltai Jenő népszerű játékát, A néma leventét adják elő. A Mátyás udvarában játszódó komédiának keresve sem lehetne ihletettebb helyszínt találni a reneszánsz várudvarnál. Az olasz özvegy, Zilia és a magyar lovag Agárdi Péter szerelmi csatározása 1936 óta sikerdarab a magyar színpadokon. Bajor Gizi, Ruttkai Éva, Udvaros Dorottya után most Bandor Éva alakítja a büszke nemes hölgyet, aki némaságra ítéli Mátyás vitézét. Mellette Petrik Szilárd, Bocsárszky Attila, Szvrcsek Anita, Fabó Tibor lép fel a történetben, amelynek bája, játékos érzelmessége mögül a vérbőbb, erotikusabb színeket is megpróbálta előcsalni a rendező Szegvári Menyhért. Elment a téka, bezárt a galéria is Miskolc (ÉM) - Megszűnt Miskolc legkisebb kiállítóterme, a Fényírda Kamaragalériája. A Déryné utcában éppen csak egy évig állítottak ki a fiatal művészek és a lelkes tehetségek.- A helyiséget egy videotékával közösen béreltem, ami nemrégiben megszűnt, én pedig egyedül nem bírom fizetni a bérleti díjat - mondta el a volt galéria vezetője, Szécsi Zoltán fotóművész. - Ha új bérlője lesz az üzletnek, akkor természetesen megpróbálok megegyezni vele, hogy a galéria újra működhessen, de persze az sem mindegy, hogy kivel kell tárgyalnom. Egy pipereüzlethez például nem nagyon illik egy kortárs kiállítótér. A Fényírda Kamaragalériája fiatal művészeknek kínált bemutatkozási lehetőséget és helyet kapott benne Szécsi Zoltán állandó portrékiállítása és archív fotográfiákból álló gyűjteménye is. A kis tér most üresen áll. Az igazi megoldás persze az lenne, ha sikerülne támogatót találni a teljesen non- profit vállalkozáshoz.- Sajnálom, hogy a pénz hiánya vetett véget az egésznek - folytatta a fotós. - Talán létrehozok egy alapítványt, hogy tovább élhessen a galéria. A galériával eddig is csak a szabadidőmben tudtam foglalkozni, hiszen mellette nekem műtermem van, de továbbra is fontosnak érzem, hogy egyszer újra. megnyíljon ez a kamaragaléria. Már csak azért is, mert sokan keresik még a kiállításokat a Déryné utcában. Újra kezdenék Fotó: Vajda János
