Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-13 / Vasárnapi észak, 11. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. augusztus 13. Hogyan szereztem az első milliót? Sokan rég elfelejtették, hogyan szerezték az első milliójukat, s amikor már tucatnyi céget, kis birodalmat irányítanak, hogy is emlékeznének az első lépésekre. Igaz, akinek mégis felrémlenek az akkori idők, esetleg nem szívesen emlékszik. A Rockefeller-mondás is erre utal, miszerint „csak az első millióról ne kérdezzenek”. A magyar vállalkozók - vagy ha úgy tetszik, nagytőkések - valóban a nulláról kezdték, s bár jó néhányan becsődöltek, tönkrementek időközben, többségük letette az alapokat, hogy unokáik is gazdagságban élhessenek. Egy amerikai felmérés szerint az ottani milliárdosok harmada csak érettségizett vagy még a gimnáziumot se járta ki. Nálunk ez is másképp van, a nagy összeomlik. Ez ’ utóbbiak között nagyon sok olyat találni, akinek nincs diplomája.- Bár ők is a szürkeállományra építettek ötleteik megvalósítása közben, csak nem a sajátjukra, hiszen megtalálták maguk mellé a megfelelően képzett embereket - jelentette ki a szakértő. Szántó szerint nagyon ritka, hogy valaki magasabb iskolázottság nélkül is meg tud amerikai vagy nyugat-európai szintre. Márpedig ő úgy építette fel a cégét, mint egy képletet. A padlásszobából átköltöztek a konyhába, aztán lakást béreltek, majd egy villát, és a végén már a zuglói villát lakták, amikor elkezdték az ipari parkot építeni. A Graphisoft szoftverei a maguk műfajában mindig piacvezetők voltak, a világ 80 országában 75 ezer építész használja ezeket. A kereskedői karriernek más állomásai vannak, s Demján Sándorról egyébként is azt tartják, hogy ösztönös tehetségét sose lehetett volna szabályos pályára terelni, s bármilyen rendszerben milliárdos lett volna. Kereskedelmi főiskolai diplomával FOTÓ: VR/ARCHÍV Palotás János a Prlncz Gábor által vezetett Postabanknak Is kistulajdonosa volt nevek, Demján, Széles, Somodi és Bojár főiskolát, egyetemet végeztek. Várszegi Gábor, a Fotex-birodalom atyja a kivétel, aki hajdan a Gemini zenekar basszusgitárosa és menedzsere volt, így már az egyetemi felvételire se ment el, viszont legalább annyira vitte, mint a többiek. Birodalma határait olyan cégek jelzik, mint a Fotex, Ofotért, Domus és Keravill. Ugyanakkor a bukott nagyvállalkozók többsége (Stadler, Moryai, Petrenkó) legfeljebb érettségizett. Cégeik gyorsan fejlődtek, aztán, mintha hiányoztak volna az alapok, pillanatok alatt dőltek meg. Persze itt is van kivétel, hiszen Dicső Gábor Kontraxa is megbukott. Igaz, most Dicső újrakezdi. Szántó Péter pr-szakember szerint kétféle vállalkozó létezik: a buldog - aki szívósan és következetesen halad előre - és a tiszavirág, aki egy-két jó ötlet kivitelezése után ragadni a gazdasági elitben. Persze a diploma megszerzése után sem állhat le az ember.- Sokan azért nem beszélnek az első millióról, mert azt hiszik, kiderül, hogy kevesebb adót fizettek be az előírtnál - állította Szántó. - Még maga Bili Gates, a világ leggazdagabb embere is megpróbálta egy róla szóló filmből jogi úton kivetetni azt a részt, amely az első milliójáról szólt. A film többi része nem érdekelte, még akkor sem, ha végig negatív figurának állították be. A pert egyébként elvesztette. Bojár Gábornak, aki többségi tulajdonosa a világ egyik vezető építészeti szoftverfejlesztő cégének, a Graphisoftnak, nincs titkolni- valója, hiszen egy padlásszobában kezdte a nyolcvanas évek elején, s két éve ipari parkot épített az óbudai gázgyár helyén. Ő esküszik az iskolára, s attól fél, hogy a magyar oktatás visszacsúszik az a zsebében már két év alatt a csúcsra ért, hiszen a Gorsium Áfész igazgatója lett. Akkoriban pedig aligha voltak jobb iskolák, mint az Áfészek. Elvileg bármivel kereskedhetett, csak rajta ne kapják. „Ha nincs úszógumi, legalább tudja az ember, hogy milyen mély a víz.” A Skála óta ö az ország legjobb kereskedője, ciprusi bort éppúgy eladott, mint lámpagyárat, amikor bankelnökként (MHB) dolgozott. Ám az első dollármillióját akkor kereste, amikor magánzóként az Andrew Sarlós által rábízott dollárokból privatizálta az orosz Kamaz autógyárat. „Nem kértem egy fillért se a privatizációért, amíg a részvények ára nem éri el a 200 százalékot. Viszont aztán felmentek 1000 százalékra. A nyugatiak nem mertek ilyen kockázatot bevállalni, de erre mondtam én azt, hogy a hiánypszichózist csak az érti, aki megélte.” Azóta Demján már legalább tucatnyi cégnek a tulajdonosa, s könnyen mondja, hogy egy bevásárlóközpont is csődbe mehet, hiszen lassan minden üzletágban érdekelt lesz, az építőiparban éppúgy, mint az energiaiparban vagy a borászatban. Kovács Gábor, a Bankár Holding Rt. tulajdonosa a kapcsolati tőke zsenije. Az Orosháza környéki tanyavilágban a levegővel együtt szívta magába az üzleti szellemet, szülei ugyanis kocsmárosok voltak. A moszkvai „zseniképzőbe”, az IMO-ra járt, 1981-ben tolmácsolni hívták, a Citybank kelet-európai főnökével ült hitelügyben vacsorához, de hamarosan átvette a beszélgetés irányítását. Négy év múlva köszönt vissza a híres vacsora, mikor a Citybank a nyugatiak közül elsőnek leánybankot alapított, és meghívták a csapatba. 1989 már Londonban éri, ahol az amerikai pénzintézet keleteurópai befektetéseit intézi, s amikor a Bankár holding beindult, jól tudta, kitől kell kölcsönkérni, hogy az első cégét megvegye. Ma több gyár, ingatlan s egy magánkórház tulajdonosa. A pezsgőkirályként is emlegetett Somody Ferenc - ő alapította a Pharmavitet - a középiskolában még nem tartozott az eminensek közé, és amikor ráébredt a továbbtaTOPMENEDZSEREK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE Demján Sándor Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola Széles GáborBudapesti Műszaki Egyetem Bojár GáborEötvös Loránd Tudományegyetem, fizikus Palotás János Közgazdasági Egyetem, ipari szak Kovács Gábor Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme Somody Imre Közgazdasági Egyetem (Kelet-Berlin) Pintér Józseföt szakmából mestervizsga Petrenkó János elektrolakatos Morvái Ferenc érettségi Várszegi Gáborérettségi Vajda László érettségi Demján Sándor: érik a gyümölcs... nulás fontosságára, a pesti közgázra már nem tudott bejutni. Viszont Berlinben felvették a közgazdasági egyetemre, ahol az intézmény csúcs-KISZ-titká- raként mindent elsajátított, amit csak lehetett. Visszatérve Budapestre a Chinoinnál helyezkedett el, ahol megcsinálta élete első nagy üzletét: a céggel megvásároltatta a nyugatnémet Trental licencét, amely rövid időn belül a cég sztárterméke lett. Ezután jött a nagy dobás, a Pharmavit, amelyet évekkel később 110 millió dollárért adott el. Számos vállalkozása közül vannak veszteségesek is, de amint a vállalkozó mondta, „bukásokra azért van szükség, mert ezek rakják helyre az értékrendeket”. Igazi családfő, a családtagoknak is sínre tette az életét: megoldotta lakásproblémáikat, mindenkinek havi apanázst juttat. Klasszikusabb egy másik ismert arc, a gyáriparosok szövetségének elnökeként is gyakran szereplő Széles Gábor pályája. A Geofizikai Kutató Intézetben dolgozott, de 1981-ben egy társával kilépett, és megalakították a Műszertechnika Gmk-t. Saját kockázatukra terveztek és gyártottak műszereket. Ment az üzlet, ráadásul 1983- ban megvették a Commodore licencét, így az európai rendszerekkel kompatibilis személyi számítógépekkel jelentek meg. Széles levelezőn szerzett egyetemi diplomát, s 1990- ben elvégzett egy tanfolyamot az amerikai Har- vard Egyetemen. Úgy véli, ennek híján a Műszer- technika is összeomlott volna a rendszerváltás után, mint a hasonló magántársaságok zöme, ahol a vezetőknek még alapvető pénzügyi ismereteik sem voltak. Palotás János vállalkozó szerint nem elég egy jó ötlet, ahhoz már tudás is kell, hogy a lehetőséget ki tudja valaki bontani, és hosszú távon képes legyen alkalmazni. Ma már nélkülözhetetlen a nyelvismeret és az informatikai tudás annak, aki sikereket akar elérni. A vállalkozó úgy véli, akit számítástechnikai tudása korlátoz az információk megszerzésében - például internet -, az előbb-utóbb óhatatlanul lemarad ve- télytársai mögött. Palotás nem osztja azt a nézetet, hogy ne nézzük az első milliót, bár elismeri, hogy a törvény minden apró betűjét betartva nagyon nehéz az alapokat megszerezni. Az első millióihoz egyébként annak a számítógépes programnak a segítségével jutott, amelyben azt írta le, hogy miként működjön gazdaságosan egy vállalkozás, valamint adótanácsokat is tartalmazott.- 1985-ben 80 ezer forintért adtam egy csomagot, amely egyrészt huszadannyi- ba került, mint a hasonló állami programok, másrészt 8000 százalékos nyereséget hozott - mesélt a kezdetekről, amikor volt olyan év, hogy 600 cég működött az ő programja alapján. Palotás nevetve emlékezett vissza ezekre az időkre, hiszen az adójogszabályok állandó változása miatt mint VOSZ-elnök naponta tiltakozott a pénzügyi tárcánál, ám vállalkozóként minden évben az eredeti ár 10 százalékáért felfrissítette a tőle korábban megvásárolt programot. A rendszerváltás után híressé vagy hírhedtté vált vállalkozók közül nagyon sokan eltűntek. Többségük azért, mert a cégük összeomlott, ők pedig bukott emberként nem kívántak az újságok hasábjaira kerülni. Néhányan pedig börtönben ülnek, mint például Vajda László, a Globex egykori teljhatalmú ura. Stadler József szabadon védekezik, de már megjárta a börtönt, s köny- nyen elképzelhető, hogy újra ott köt ki az új bírósági eljárás után. Az akasztói mágnás juhászként kezdte, majd liba- tollal kereskedett, végül fuvarozó lett, így szerezte első millióit. Mohósága azonban nagyobb volt, ezzel magyarázható, hogy - a vád szerint - tekintélyes vagyona egy "észét illegálisan szerezte. Képzőművészeti tájé- cozatlansága legendás, I ezért akarta visszaigényelni az áfát Leonardo egyik freskója után. Dicső Gáborról senki sem állíthatja, hogy szakértelem híján vágott bele a Kontrax-biroda- lom megteremtésébe. A kilencvenes évek elején a fiatal és ambiciózus férfit a magyar tőkés követendő mintapéldányaként emlegették. A cég hirtelen hatalmasra növekedett, és épp ez okozta vesztét is. Dicső elveszítette vállalkozását, hatalmas vagyonát, de újrakezdte. Cégeket vesz, azokat reorganizálja, majd eladja. Pintér József pályája hasonló. Az öt mester- vizsgával rendelkező szakmunkás néhány év alatt építette fel Kecelen a Pintér Műveket. Kisebb ipari berendezéseket gyártott néhány alkalmazottjával, ami már kezdetben is jól hozott a konyhára. Később fokozatosan bővítette tevékenységi körét, tartályokat, reaktorokat állítottak elő, és vett föl egyre több embert. Ekkor már nem csupán jómódúnak, hanem kifejezetten gazdagnak számított. A sikerek után egyik pillanatról a másikra a cég csődjéről lehetett hallani. A vállalkozó lapunknak azt mondta, 1992-ben egyik nap kapott egy egymillión! forintos megrendelést, amelyet másnap lemondtak. Ez az ügylet megrendítette a tulajdonost. Még most is gyötrik problémák - vannak rríég kemény vitái az adósaival, hitelezőivel, több per sorsa sem dőlt még el de úgy véli, jövőre egyenesbe kerülhet, elérheti a nullszaldót, Petrenkó János és Morvái Ferenc pályafutásában is sok közös vonás van. Mindketten mélyről kezdték, sikeres és gazdag vállalkozók lettek, a politikai karrierrel is kacérkodtak, majd vállalkozásuk megbukott, ők eltűntek a nyilvánosság elől. Petrenkó kitanulta az elektrolakatos-szakmát, majd az Ózdi Kohászati Művek alkalmazottja lett, később megalakította a PEKO műveket, de igazán ismertté akkor vált, amikor megvette az ózdi durvahengerművet. Ám nem sokkal később egyre-más- ra jöttek a hírek cége gondjairól, s 1994-ben annyi tartozást halmozott fel, hogy kénytelen volt a tartozásai fejében egykori büszkeségét átadni. Most pedig éppen perrel próbálja meg egykori tulajdonát visszaszerezni. Kazánkirály, ezt a nevet kapta a nem túl iskolázott, de annál ügyesebb Morvái Ferenc, akit nagyrédei vállalkozóként, majd később lelkes Petőfi-kutatóként ismert meg a közvélemény. Nem kis feltűnést keltett, amikor - állítólag - pénzért jutott a kisgazda parlamenti mandátumhoz. Tisztázatlan gazdasági ügyei miatt kegyvesztett lett a pártban, s egyre- másra érkeztek az információk a gondjairól. Gyöngyösi fatelepét kénytelen volt tartozásai miatt átadni. Nem tudtuk megkérdezni, mivel múlatja idejét mostanában, mert nemigen áll szóba újságírókkal.
