Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-10 / 186. szám
2000. augusztus 10., csütörtök Hitélet 4 KALENDÁRIUM Augusztus 10. Szt. Lőrinc, Szt. Blanka, Csilla Augusztus 1JL ____________________ Szt. Klára, Szt. Zsuzsanna, Tiborc Augusztus 12. Szt. Hilária, Diána Augusztus 13. Évközi 13. vasárnap Szt. XI. Ince pp., Szt. Ipoly, Vitália Augusztus 14. Szt. Maximilian Kőibe, Szt. Marcell pp. Augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepe, Mária Augusztus 16. Szt. Ábrahám, Szt. Rókus, Asszunta SZENT PETER UTÓDAI Szent Miltiades (311-314) Szent Péter 32. utódja. Isten megadta Mózesnek azt a kegyet, hogy a Nebo-hegy magaslatáról láthassa az ígéretfoldjének hegyeit, völgyeit, virágait, tejjel-mézzel folyó tájait. A pápák vérző dinasztiájának Mózese, a katakombákban bujdosó utolsó pápa Miltiades volt, akinek megadatott a kegyelem, hogy a szabad keresztény egyház perspektíváját távolból láthassa. Euzebius pápa halála után Szent Péter széke egy évig és kilenc hónapig vagy pedig csak kilenc hónapig maradt betöltetlenül, aszerint amint halálát 309. vagy 310. szeptember 26-ra tesszük, mert az évet nem tudjuk megállapítani. A főpapi szék betöltését most is nemcsak Maxentius akadályozta, hanem a keresztények közt az elbukottak visszavétele felett dúló egyenetlenkedés is. Végül 311. július 2-án Miltiades afrikai származású római presbitert választották pápává, akit tévesen Melchiadesnek is neveznek; de az összes római források és Nagy Konstantin a pápához intézett levelében Miltiadesnek nevezik őt. A Liber azt is írja még, hogy helyreállította a templomokat és kápolnákat, rendbe hozatta az üldöztetés idején a betörők által nem egyszer megszentségte- lenített temetőket és a föléjük épített Memóriákat, melyeknek számát a katalógus 20-ra teszi. Miltiades 3 évi és 6 havi uralkodása után meghalt 314. január 10-én. Ő az utolsó pápa, akit a Cellistusi katakombában lévő pápai sírboltba temettek. Porga Zsolt EGYHÁZI HÍREK • A miskolci Minorita-templom búcsúja augusztus 15-én, kedden lesz. Előtte augusztus 11-én, pénteken este a nagy- kaposi nővérek beszélnek a hivatásról, szombaton, vasárnap és hétfőn este pedig lelkigyakorlatos szentbeszédeket hallhatnak a hívek Dolhai Lajos egri teológiai tanár atyától az este 6-kor kezdődő szentmisék keretében. • A miskolci avas-déli plébánia zarándoklatot szervez Kaszap István sírjához Székesfehérvárra valamint Máriabesnyőre augusztus 15-én. Jelentkezni a 46/303- 474-es telefonszámon vagy személyesen lehet. A buszköltség 1700 forint. • Mintegy 2500 magyar fiatal vesz részt Rómában az augusztus 15-én kezdődő XV. Ifjúsági Világtalálkozón, amelyre összességében csaknem kétmillió vendéget várnak a világ különböző országaiból. • Két új káplán atyát helyezett a Miskolc- mindszenti templomba Seregély István egri érsek. Ócsai József tanulmányait Egerben és Budapesten végezte, 1995-ben szentelték pappá, azóta Hevesen, Jászárokszállá- son és Szerencsen volt káplán. Szemenyei Péter Egerben és Rómában tanult. 1996-os pappá szentelése óta Jászárokszálláson, Mezőcsáton és Egerben szolgálta Krisztust és az egyházat. Az érsek atya szeptember 1-től a mindszenti plébánia gondjaira bízta a több mint 3000 lelkes Sajóbábony község lelkipásztori ellátását. • Három nyelven - magyarul, olaszul és angolul - hirdetnek igét azon az ünnepi istentiszteleten, amelyet a kereszténység kétezredik, valamint a magyar keresztény államiság ezredik évfordulója alkalmából a Magyarországi Unitárius Egyház tart augusztus 20-án a Budapesti Unitárius Egyházközség V. kerületi központjában. „Ha akarod, építek itt három sátrat...” Fotó: Dobos Klára Szirmabesenyő (ÉM - DK) - Az elmúlt vasárnap. Urunk színeváltozásának ünnepén Keresztes Szilárd megyéspüspök felszentelte a szir- mabesenyöi görög katolikus templomot. A terv öt éve készült el, az alapkövet 1996 őszén tették le. Idén pünkösd másodnapján a megyéspüspök külön engedélyével már megnyittatott a templom: Isten áldását kérte rá Figeczki Balázs főesperes paróchus, s egyben megáldotta a liturgikus tárgyakat, ruhákat. Azóta volt már itt elsőáldozás, sőt, esküvőt, keresztelőt is tartottak az új épületben. A templomszentelés dátumát azonban nem akarták korábbra hozni, hiszen a templomépítés gondolata augusztus 6-hoz, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kötődik. Ekkor ment fel ugyanis Jézus tanítványaival egy magas hegyre, ahol színében elváltozott előttük. Arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig tündökölt, mint a fény. Mikor megjelent nekik Mózes és Illés, Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó, hogy itt vagyunk. Ha akarod, építek itt három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet...” Egy korábbi vasárnapon a főesperes már megáldotta a szentelésre hívó két kis harangot és a templom előtt álló keresztet is, hogy ez ne hosszabbítsa az ünnepi szentmisét. Általában 100-120-an vesznek részt a vasárnapi miséken, de a felszentelésre legalább kétezren eljöttek. Természetesen nem fért be mindenki, de a kint rekedtek is együtt imádkozhattak a püspökkel és a vendéglelkészekkel a kivetítőn keresztül. Több busszal érkeztek a szomszédos településekről: Sajópálfaláról, Sajó- vámosról, Amótról, de messzebbről, Rakacáról, Viszlóról is, így támasztva alá még inkább a püspök gondolatait ajrról, hogy mit jelent az emberi összefogás és akarat. „Uram, jó nekünk itt lenni" Vannak persze még hiányosságok: kellenek padok, fűtési rendszer, s idővel természetesen iko- nosztázion is kerül a szentélybe. Általában minden vasárnap reggel 8-kor mond Szirmabesenyőn misét a főesperes, de a jövő vasárnap rögtön kivétel, hiszen az itteni hívek közül is sokan mennek zarándoklatra Máriapócsra. Ereklyék Magyarországon, magyar ereklyék külföldön Budapest (MTI) - Szinte megszámlálhatatlan a Magyarországon fellelhető ereklyék száma; csak Esztergomban mintegy száz szent testének kisebb-nagyobb darabjait, illetve tárgyait őrzik - mondta Cséfalvay Pál kanonok, a fennállásának 125. évfordulóját ünneplő Esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója. Borókai Gábor szóvivő a kormány legutóbbi ülése után bejelentette: augusztus 20-án érkezik Dubrovnikből Budapestre Szent István koponyaereklyéje, amely jövő augusztus 20-áig lesz látható a Szent István-bazilikában, illetve az Esztergomi Keresztény Múzeumban. Az esztergomi születésű Szent István koponyájának felső részét évszázadok óta a dubrovniki domonkosok kolostora őrzi. Itt volt látható a Szent Jobb is egészen a XVIII. századig, amikor véglegesen visszakerült Magyarországra. A történészek között nincs egyetértés abban, hogy az ereklyéket a magyarok menekítet- ték-e el, vagy elajándékozták, esetleg a törökök zsákmányként hurcolták magukkal. Cséfalvay Pál, az Esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója az ereklyék viszonylag magas számát magyarázva emlékeztetett arra, hogy a II. vatikáni zsinatot megelőzően, azaz 1964 előtt minden oltárban legalább két szent, leginkább vértanú ereklyéjét kellett elhelyezni. Ma már ez a szabály nem kötelező érvényű. A kezdetekre utalva az igazgató kifejtette: annak idején, az első keresztény összejöveteleket katakombákban rendezték meg, a szentmiséket is ezekben a temetkezési fülkékben tartották. Ahol nem volt a közelben ilyen hely, oda vittek egy-egy ereklyét. Á magyar szentek legtöbb ereklyéje a külföldi államok közül a jelenlegi Lengyelországban és Csehországban, de főként a korabeli Dalmáciában lelhető fel. A Magyarországon található ereklyék sorából talán a legismertebb Szent István kézfejereklyéje, a Szent Jobb, amely Budapesten, a Szent István-bazilikában látható. Cséfalvay Pál tájékoztatása szerint Szent Istvánnak két karereklyéje is ismeSzent László hermája Győrben Fotó: Dobos Klára retes. Az egyiket Bécsben őrzik, de jelenleg az esztergomi múzeum millenniumi tárlatán tekinthető meg. A másik annak idején Krakkóba került. A múzeumigazgató elmondta azt is, hogy Magyarország államalapító királya koponyájának egyes darabjai napjainkban Székesfehérvárott, Kalocsán, Zágrábban, és Dubrovnikban találhatók, de egy csontdarabka Esztergomban, a székesegyházban is fellelhető. Esztergomban őriznek egy kis csontot Szent Imrétől, és egykori nevelője, Szent Gellért vértanú püspök combcsont-ereklyéjét, valamint egy darabot az 1192-ben szentté avatott László, a lovagkirály lábszárcsontjából. Látható még ott Szent Erzsébetnek, II. András lányának egy kis csontszilánkja, illetve egy, az ágyából készített, aranyszalaggal ékesített bot. Cséfalvay Pál közölte: Szent Lászlótól a legnagyobb ereklyét, koponyájának egy részét Győrben őrzik, míg a koponya egy másik darabja Nagyváradon van. A király karjának egy-egy darabja Zágrábban és Dubrovnikban található. Tudomása szerint Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik Szent Kingának (Kunigundának) és Boldog Gizellának, Szent István feleségének egy-egy ereklyéjét. Magyarországon számos külhoni származású szent maradványait is őrzik. Esztergom például a bazilika építésekor, 1856 körül két teljes csontvázat kapott Rómából: Szent Bálintét és Szent Modesztináét. Immár hatvanöt éve olvashatjuk a Vigíliát Budapest (MTI) - Hatvanöt évvel ezelőtt indult útjára a Vigília című katolikus folyóirat, amely századunk legrégebbi havilapja - írja a Keresztény Élet című hetilap legújabb számában Lukács László, a kiadvány fő- szerkesztője, aki egyben a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója. Ismertetése szerint a lap 1935- ben látott először napvilágot, szerkesztőinek a II. világháború idejére sikerült kialakítaniuk a kiadvány arculatát. A háborús kényszerszünet évei után a Vigília 1946-ban indult újra. A kommunizmus ideje alatt az Új Ember című katolikus hetilap mellett ez volt az egyetlen egyházi folyóirat, amely engedélyt kapott a megjelenésre, még ha csak füzet formában is - emlékeztet Lukács László. A jelenlegi főszerkesztő írásában kiemeli: a Vigília oldalain a politikai és anyagi nehézségek ellenére évtizedeken át jelentek meg azoknak az íróknak, költőknek, teológusoknak és lelki- pásztoroknak a művei, akiket a hatalom tiltott vagy nem szívlelt. Ez volt továbbá az a lap, amely a leggyakrabban tudósított egyházi eseményekről. Egyik legjelentősebb szerkesztője Sík Sándor piarista szerze1970 iprilU I&U Jótwf Ünnepelünk H’irk Nitmöfi »'wi« NvwfMUk Karra TrithiH kórul 1'UuuzLy JUnut liíAii* MDr Mm K liafinUfi* UhefMfei ~ Trmsirhtl VrnrtnUjrr Nem Mnhrm rl KwU|ir»irt u __ • .* .. , A Yipfte 1919-tól trniutnttn kr>rli Plllnirkv vrrvit Egy emlékezetes szám tes, számos vallásos költemény szerzője volt. Munkáját később Mihelics Vid folytatta. Később, Rónay György vezetése alatt a lap még tágabbra nyitotta horizontját: átültette magyar nyelvre a II. vatikáni zsinat tanítását, és párbeszédet kezdett a másként gondolkodókkal. A Vigília ma legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy támogassa a katolikus és keresztény gondolkodás erősítését és terjedését Magyarországon: figyelemmel kíséri és értékeli az egyházi és társadalmi eseményeket, ezzel segíti a keresztény értékrend beépülését a társadalomba. Hirdetés IX. Nemzetközi BBSBm 2000 augusztus 17-20 Debrecen Szakmai programjainkból: • Nemzetközi takarmányozási tanácskozás • Burgonya szaktanácsadók továbbkópzése • Cseh nemzeti nap • Élelmiszerek az egészség megőrzésében. Szakmai fórum, termékbemutató, tanácsadás • Méhész nap. Bioméhészet állami támogatási lehetőségei, bioméhészet térségünkben, a bloméhószet feltételrendszerei • Gépészeti Szaktanácsadás • Alma termesztési tanácskozás. Az alma piacra Jutásénak elősegítése - termelők, kereskedők, feldolgozók fóruma és találkozója • Üzletember-találkozó (Litván-Magyar, Román-Magyar, Belorusz-Magyar) • Tenyészállat bemutatók, show bírálat (szarvasmarha, sertés, ló, baromfi) • Nyúlász fórum. Szakmai tanácskozás, nyúlkóstoló • Baromfi fajta (liba, kacsa, csirke és pulyka) és technológiai szaktanácsadás • Vágósertés minősítési bemutató • Országos Nónlusz szemle és készségvlzsga Helyszín: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum területe ,Ví«wA V-TRADE KIÁLLÍTÁSOK KFT. 40)2 Debrccen, Füredi út 76. [7, 7, , , 71 | /■»««/«.• I'-11(1111; ■4001 Debrecen, Pf: 2)7. J |kltl||fwA ■ -f > B-m Telefon: *36 52/436-011 Fax: +.16 52/4)6-012 li-mail: rtradedfinail.matav.hu
