Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

2000. augusztus 1., kedd Háttér - Üdülő-összeírás 15 Miskolc (ÉM) - A 2001. évi népszámlálás programjában a népesség és a lakásállo­mány teljes kérd felmérése mellett szerepel az ország területén levS üdülőegységek pontos számbavételi kötelezettsége is. Minthogy nem szokványos dologról van szó, s igen sokakat érint - a szerszámos- kamrányi bódék tulajdonosait éppúgy, mint a kacsalábon forgó kiskastélyok bir­toklóit a Központi Statisztikai Hivatal „Népszámlálás" című hírlevele alapján ezen összeállítással segítjük olvasóinkat a tájé­kozódásban. További kérdéseikre választ kaphatnak a 06-80/202-690-es zöld számon. JtikmmwmwfflmmmmMMmtémmmmMmwMtm,. A népszámlálás része Az üdülőösszeírás nem új eleme a nép- számlálásoknak, legutóbb 1960-ban szere­pelt az összeírás programjában helyszíni üdülő-összeírás. Az akkori adatok sze­rint a lakásállományból mindössze 11 ez­ret minősítettek úgynevezett nyári laká­soknak. 1980-ban ismét számba vették az üdülő­ket, ám ez a felmérés nem volt teljes kö­rű, mert az összeírás nem a helyszíni adatfelvétel módszerével készült, hanem az összeírt személyektől kérdezték meg: rendelkeznek-e az országban bárhol üdü­lőépülettel vagy beépítetlen üdülőtelek­kel. Az így kapott menyiség természete­sen messze elmaradt a szakemberek által becsült mennyiségtől. Ez volt az oka, hogy ezt az üdülő-összeírást végül is ered­ménytelennek minősítették, és a feldolgo­zott adatok sem kerültek nyilvánosságra. Az üdülők a fogalom definíciója értel­mében az ország lakásvagyonának részét képezik, részben ez indokolja összeírásuk­at. Mint időszakosan használt lakóegysé­gek a népszámlálásra vonatkozó ENSZ- ajánlásban is alapvető ismérvként szere­pelnek, ez is szempont. Összeírásukat ezen kívül indokolja az utolsó számbavé­tel óta eltelt négy évtized alatt jelentősen megnövekedett számuk is. Az üdülő-összeírás időpontjának meg­határozásakor szembesülni kellett egy alapvető ténnyel: az üdülőépületek - jel­legüknél, funkciójuknál fogva - a nép- számlálás időpontjában, 2001 februárjá­ban lakatlanok, felmérésük tehát lehe­tetlen. Ezért született döntés a használat szempontjából kecsegtetőbb előzetes nyári számbavételről. A népszámlálás tényleges, 2001 februári összeírási idő­szakában a számlálóbiztosok ellenőrzik, hogy a nyáron felvett adatok még helyt- állóak-e, és összeírnak minden olyan la­kást és üdülőt, amelyről 2000 nyarán nem vettek fel adatokat. Az üdülők túl­nyomó többségét ugyanis csak nyáron, az üdülési idényben lehet felkeresni adatfelvétel céljából, amikor a tulajdo­nosok feltételezhetően jelen vannak az építményekben. Ám ez a jelenlét is elég­gé bizonytalan - hiszen sokan pl. kiad­ják üdülőiket -, ezért az eredményes adatgyűjtéshez másfél-két hónapos összeírási időszakot kellett biztosítani, hogy a számlálóbiztosok szükség esetén többször is felkereshessék az össze­írandó címeket. Mindezeket figyelembe véve az üdülő­egységekre kiterhedő helyszíni adatfelvé­telre a népszámlálás előtt, 2000. július 1-je és augusztus 31-e között kerül sor. Az üdülő-összeírások folyamatából ki­esett negyven év számos megoldatlan hely­zetet eredményezett az idők során. így pél­dául a próbaszámlálás tapasztalatai sze­rint esetenként teljesen rendezetlen a hely­zet a beazonosíthatóság szempontjából a belterületeken kialakult üdülőterületeken, a főleg városok határában fekvő hobbitel­keken és a volt zártkertekben. Ez a rende­zetlenség még a legális, szabályos engedé­lyek alapján beépült területeken is fennáll, ami csak azzal magyarázható, hogy nem lakóterületről van szó, az ezekkel kapcso­latos ügyintézés pontos címek hiányában is működik, így a polgármesteri hivatalok­nak tulajdonképpen nincs szükségük még egyszerű házszámozásra sem. Az üdülő-összeíráshoz pedig feltétlenül szükség lenne az ilyen területeken leg­alább a folyamatos házszámozásra, mert pillanatnyilag csak nagy méretarányú, a telekhatárokat és a helyrajzi számokat is feltüntető térkép segítségével azonosítha­tók az ingatlanok, ám egy ilyen térképen való eligazodás nem várható el sem a számlálóbiztostól, sem a címjegyzék összeállításával megbízott személyektől. A házszámozás hiánya jelentősen megne­hezíti az üdülő-összeírás végrehajtását, márpedig az ilyen területeken lévő üdü­lők, nyaralók nélkül - akár engedéllyel, akár engedély nélkül épültek - nem lehet teljes az üdülők felmérése. Az üdülők az ország lakásvagyonának részei Fotó: végh Csaba Mi, miért, kik, mikor és hogyan? Kérdések és válaszok a kötelező adatszolgáltatásról az üdülő-összeírás kapcsán □ Mi a célja az üdülők összeírá­sának? • Az előző népszámlálások al­kalmával az üdülők közül csak a lakásként használt, illetve a lakott üdülőket írták össze, hol­ott a csak idényjelleggel, több­nyire nyáron használt másodla­gos lakások, üdülők is - bizo­nyos kritériumok teljesülése esetén - az ország lakásállomá­nyához, lakásvagyonához tartoz­nak. Az ország üdülőinek szá­mára vonatkozóan csak becslé­sek léteznek, az üdülők állapotá­ra, felszereltségére, komfortos­ságára pedig még azok sem. Az összeírás célja a valós helyzet rögzítése. □ Mi indokolja az összeírást? • Hazánkban utoljára az 1960- as népszámláláskor írták össze az üdülőket. 1980-ban ismét megkísérelték ezt, ám a beval­láson alapuló adatgyűjtés ered­ménye messze alulmúlta a szak­emberek becsléseit, így az összeírást érvénytelennek mi­nősítették, az adatfeldolgozás eredményeit sem hozták nyil­vánosságra. Mára tehát még megközelítőleg helytálló ada­tok sem állnak rendelkezésre az üdülők számát illetően. Az adatok pontosításának szüksé­gessége, az elmúlt évtizedek­ben végbement tulajdon-átren­deződések, valamint az a tény, hogy az ENSZ népszámlálási ajánlásaiban a lakóegységek minél teljesebb körű összeírása is szerepel, teszik indokolttá a felvételt. □ Büntethető-e és hogyan a nem nyilatkozó? • Az adatszolgáltatás a törvény értelmében kötelező, megtagadá­sa szabálysértésnek minősül. A KSH azonban lehetőség szerint igyekszik elkerülni eljárások kezdeményezését, előnyben ré­szesíti a lakosság megfelelő tájé­koztatását és az összeírók kor­rekt felkészítését. □ Miért pont 2000 nyarán zajlik az összeírás? • A teljes körű népszámlálást elrendelő törvényhez kapcsolódó 76/2000. (V.31.) sz. kormányren­delet előírja az üdülők összeírá­sának szükségességét, és megha­tározza annak időpontját is. A népszámlálás időszakában (2001. február) az üdülőket lehetetlen lenne számba venni, mivel azok idényjellege miatt a tulajdono­sok télen nem találhatók meg üdülőikben. Ezért tették az idő­pontot a nyári, üdülési szezon­ra, mivel így nagyobb az esély pontos adatszolgáltatásra. A két­havi időtartam lehetővé teszi, hogy a számlálóbiztosok több­ször is felkeressék az üdülőket, az adatfelvétel érdekében. □ Kik végzik az összeírást? • A népszámláláshoz, így az elő­zetes üdülő-összeíráshoz is, a hagyományoknak megfelelően az önkormányzatok jegyzői szer­vezik és - a KSH megyei igazga­tóságának segítségével - képezik ki a számlálóbiztosokat. Erre a nélkülözhetetlen helyismereten és hagyományokon túl a nép­számlálási törvény végrehajtá­sát szabályozó kormányrendelet is kötelezi őket. □ Mindenkit érint-e az előzetes üdülő-összeírás? • Azt, akinek nincs üdülője, és az összeírás, időszakában nem tartózkodik más üdülőjében, nem fogják a nyáron ilyesmiről kérdezni. Mindenhol az üdülő­ben éppen tartózkodó személyek fognak tudni adatot szolgáltatni. □ Megoldható-e az önkitöltés? • Az adatszolgáltatónak joga, hogy a kérdőívet áttanulmá­nyozza, illetve saját maga töltse ki, és a számlálóbiztossal egyez­tetett időpontban részére átadja. □ Használhatják-e az önkor­mányzatok a már meglévő adat­bázisukat? • Nincs olyan előírás, amely til­taná, hogy az önkormányzat támpontul használja fel a már meglévő adatbázisát, két alapve­tő szempontnak azonban min­denképpen érvényesülnie kell. Az egyik, hogy a népszámlálási adatgyűjtés bevalláson alapul, tehát nem megengedett a meglé­vő dokumentumokból, íróasztal­nál történő kiírással helyettesí­teni. (Ez annál is inkább igaz, mivel a valós állapot sok eset­ben eltér a hivatalosan regiszt­rálttól.) A másik: a legszigorúb­ban tilos az összeírás során szerzett információkat a nyil­vántartások, adatbázisok kiiga­zítására, javítására, az önkor­mányzat vagy bármely hatóság más jellegű igazgatási tevékeny­ségeire (mint adóztatás, segélye- ... zési ügyek, építési bírság) fel­használni. Az ilyen felhasználá­sok ugyanis nem férnek bele a statisztikai cél fogalmába, ellent­mondanak a statisztikai és az adatvédelmi törvény előírása­ink, ráadásul a lakosság bizal­mának megrendítésével hosszú időre ellehetetlenítenék a KSH adatgyűjtési tevékenységét. □ Mi történik, ha nem találják a tulajdonost? • Az előzetes üdülő-összeírásnál nem kérdés és így nem is fontos a tulajdonos személye: tökélete­sen megfelel, ha az üdülőt éppen használó személytől vagy a kö­zelben lakó más személytől meg lehet kapni az üdülővel kapcso­latos információt. □ Mennyire számítanak pontos adatokra? • Az előzetes üdülő-összeírás önmagában nem tekintendő tel­jes körűnek, mivel a jegyzők ál­tal kijelölt üdülőterületekre kor­látozódik. Minden most begyűj­tött adattal teljesebb és ponto­sabb lesz azonban a lakásállo­mány 2001 februárjában esedé­kes teljes körű felmérése. □ Érheti-e bármiféle hátrány (adó, bírság) az adatszolgálta­tókat? • A KSH adatgyűjtése nyomán sem a szerszámoskamrának nevezett lakóegység, sem a ka­csalábon forgó kastély, sem pe­dig az engedélyezett tervtől el­térő módon - vagy éppen enge­dély nélkül - épült nyaraló tu­lajdonosát nem fogja senki megbüntetni vagy megadóztat­ni. Az adatgyűjtés, a kérdőív nem is tartalmazza a tulajdo­nos kilétének kérdését. Az adatfelvétel és -feldolgozás résztvevőire - az önkormány­zatok munkatársaira, az ön- kormányzatok által toborzott külső munkaerőre, a KSH köz- tisztviselőire - szigorú titok- tartási kötelezettséget rónak a statisztikai és az adatvédelmi törvény előírásai. □ Mi lesz a sorsa a kérdőíveknek az üdülő-összeírás után, jövő feb­ruárban újra lekérdezik őket? • Az előzetes üdülő-összeírás kitöltött kérdőíveit a települési népszámlálási felelő a teljes kö­rű, 2001 februári összeírásig megőrzi, majd átadja a megfele­lő körzet számlálóbiztosának, aki ellenőrzés után (megfelel-e a kérdőív a valós helyzetnek) átmásolja a népszámlálási la­káskérdőívre. Amennyiben ak­kor az üdülőben laknak, ellen­őrzés után a megfelelő számú személyi kérdőívet is ki kell tölteni. □ Nem érezhetik-e úgy az embe­rek, hogy túl sok helyre gyűjtik össze az adataikat? • A Központi Statisztikai Hiva­tal adatgyűjtéseinek értelme és célja nem az, hogy az adatszol­gáltatók zsebében kotorásszon vagy öncélúan információkat halmozzon föl, hanem az, hogy statisztikailag összesített, meg­bízható adatokkal hozzájáruljon az ország egészére és kisebb te­rületi egységeire vonatkozó is­meretek megszerzéséhez, a meg­felelő intézkedések, döntések megalapozásához. Az adatfeldolgozás régi és új technikája A XIX. század közepétől a rend­szeressé váló népszámlálások so­rán összeírt adatok feldolgozásá­nak hatékonysága rohamosan nő­ni kezdett. Az élénkülő információ- éhség, az adatfelhasználók széle­sedő köre szükségessé tette az egyre pontosabb, gyorsabb és szerteágazóbb statisztikák készí­tését. Erre a célra kialakult egy apparátus, amelyben az egyre ta­pasztaltabb szakemberek részvé­telével a feldolgozás módszerei tö­kéletesebbé váltak. A XX. század elejére már nem elégedtek meg a felvett adatok egyszerű összesíté­sével, hanem az információkat összefüggéseikben kezdték feldol­gozni és publikálni. Az adatokat nemcsak adattár jelleggel közöl­ték, hanem különböző fórumokon (kormányzat, a tudományos köz­vélemény) elemezték, vizsgálták, majd ezeket az eredményeket is nyilvánosságra hozták. A számítógép megjelenése alap­vetően megváltoztatta az adatfeldol­gozás helyzetét Egyfelől befolyásol­ta a népszámlálások egész technoló­giai folyamatát másfelől pedig ko­rábban soha nem tapasztalt módon megnövelte a felvett adatok kombi­nációs lehetőségét, jelentősen lerö­vidítve egyúttal a feldolgozás idejét. A magyar népszámlálások anyagát 1960 óta teljes egészében számítógéppel dolgozzák fel. 1960 és 1990 között a kérdőívek adatait kódolták, majd „hagyományos” billentyűk használatával rögzítet­ték a kódszámokat. Ehhez nagy létszámú kódolóra és jelentős adat­rögzítő kapacitásra volt szükség. A kilencvenes évek során egy­re több ország és egyre több szervezet határozott úgy, hogy a nagy tömegű adatbevitelt igény­lő feladatok esetében a billentyű­zés helyett valamilyen más mó­don „kommunikál” a számító­géppel. A KSH szakembereinek is keresniük kellett egy másik módszert, végül gondos mérlege­lés után az optikai adatbevitel mellett döntöttek. Ez az a mód­szer, amelyhez megteremthetők a technikai feltételek, kiváltja a hiányzó élőmunkát és legalább olyan minőséget biztosít, mint a hagyományos adatbevitel, idő­igénye pedig megegyezik a ko­rábbi módszerével. A 2001. évi népszámláláshoz erre a techno­lógiára épülő összeíróív készül. A kérdőívről Az üdülő-összeírási kérdőívet a szakemberek úgy állították össze, hogy kitöltése ne le­gyen megterhelő az adatszol­gáltató számára, ugyanakkor tartalmazzon minden lényeges információt az épületről. A kérdőív nem tartalmaz a tu­lajdonos nevére, címére vo­natkozó kérdéseket, kizárólag az üdülő pontos helyét hatá­rozza meg. A mindössze kétol­dalas ív az épület állagára, ko­rára, anyagára, alapterületé­re, helyiségszámára és kom­fortosságára vonatkozó kérdé­sekre vár választ az adatszol­gáltatóktól, kitöltése optimális esetben mindössze 10-15 per­cet vesz igénybe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents