Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-08 / 184. szám
2000. augusztus 8., kedd Aktuális 6 HÍRCSOKOR • Kutyavilág Csernelyben. Az ózdi gyepmester négy kóborló ebet fogott be és szállított el az észak-borsodi faluból. A csernelyi önkormányzat ebtartásra vonatkozó rendeletéi addig süket fülekre találtak, a sintér megjelenése óta viszont eltűntek a kutyák az utcákról. • Rozsnyón a Sajó-Rima Eurorégióért. Nemrégiben magyar küldöttség járt Rozsnyón, amelynek tagja volt Strohmayer László ózdi és Tamás Barnabás putnoki polgármester is. Az utazás célja a Sajó-Rima Eurorégió létrehozásával és a szerződés aláírásával kapcsolatos időpontok és a még felmerülő vitás kérdések egyeztetése volt. Kertvárosi településrész Hernádkak (ÉM - MMI) - A községben nagy igény volt az elmúlt időszakban az építési telkek iránt. Ebbe beleértendő a belegrádi településrész is, ahol már minden telek elkelt.- Terveink közt szerepel újabb telkek kialakítása - tájékoztatta lapunkat Juhász Sándor, Hernádkak polgármestere. - Ezt a későbbi elképzelések között rögzítettük, s mintegy tizenkét hektáros terület szolgál majd e célra. A Hernádkak és Hernád- németi közötti területen közel kétszáz telek lesz, melyeket természetesen teljes közművel látunk majd el. A hernádkaki polgármestertől azt is megtudtuk, hogy itt tágas, nem sűrű beépítésekre adnak majd engedélyt, hiszen a fő cél ez esetben egy szellős, kertvárosi településrész kialakítása. A globalizációról a széphalmi diétán Sátoraljaújhely, . Széphalom (ÉM BSZA) - A western modernizáció - minden pozitív hatása ellenére - evolúciós zsákutca - jelentette ki tegnap Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Széphalomban. A tegnap megkezdődött Széphalmi diéta címet viselő rendezvényt Antalóczy Attila országgyűlési képviselő hívta életre. Mint elmondta, a - tervek szerint - hagyományteremtő rendezvény helyszínéül azért választotta Sátoraljaújhely kertvárosát, mert szeretné feléleszteni a Széphalom történelméhez kötődő szellemi műhelyt - akár csak öt napra is. Az első nap a globalizációval kapcsolatos kérdéseket járták körül a résztvevők. A beszélgetést Hegyi Gyula országgyűlési képviselő (MSZP) vezette le. Az első előadás keretében Bogár László a modernizációval kapcsolatos kérdéseket helyezte mérlegre. Mint elmondta, a globalizáció - bár egy több évszázados folyamat eredménye - az utóbbi időben hihetetlen módon felgyorsult és szétterjedt. A modernizáció planetáris méretűvé fejlődése azonban hátrányosan hat az emberi létezés belső szféráira - fogalmazott az előadó. Az amerikai modernizációval kapcsolatos kérdéseket Raskó György (MDNP) saját tapasztalataival egészítette ki. A politikus a tengerentúli törekvésekből az oktatás fontosságát és az emberek hihetetlen alkalmazkodóképességét emelte ki. Antalóczy Attila hozzátette: az mindegy, hol gazdag az ember, csak az nem mindegy, hol szegény. Véleménye szerint az adott kormány felelőssége az, hogyan sáfárkodik a rábízott vagyonnal. A képviselő úgy látja, a mai politikai élet szereplői a társadalom jelentős hányada előtt leszerepeltek. Ennek az a veszélye, hogy a következő választásokon csak kevesen mennek el szavazni. És csak a „dühös” emberek járulnak az urnákhoz. Ez pedig a szélsőségek előre törését eredményezheti - jelentette ki Antalóczy Attila. A szocialista képviselő a megoldást a véleményformáló értelmiségtől várja. Kétmilliárdos környezetvédelmi beruházás Összefogott három dél-borsodi település, Mezőcsát, Igrici és Hejőpapi Két és félszeresére növelik a csáti tisztítómű kapacitását Fotó: Liszkay L. Hejőpapi, Igrici, Mezőcsát (ÉM - LL) - A helyi infrastruktúra teljes kiépítettsége rövid időn belül valósággá válik Hejőpapi, Igrici, illetve Mezőcsát önkormányzatainak összefogásával, miután megépítik a több mint hatvan kilométernyi hosszú szennyvízcsatorna-hálózatot. Nehéz anyagi körülmények között sikerült hozzájutni a kétmilliárd forinthoz, ám a hálózat környezetvédelmi jelentőségén túl egyéb előnyökkel is számolnak az építtetők. Amint az autópálya Dél-Borsodba érkezik, máris jöhet a tőke, ugyanis Mezőcsát, valamint a két szomszédos község, Hejőpapi és Igrici, kétmilliárd forintot fordít a szennyvízcsatorna kiépítésére. Ezzel a beruházással az infrastrukturális ellátottság immár kiteljesedik a három településen, s az önkormányzati vezetők arra számítanak, hogy a ma még harmincszázalékos munkanélküliségi arány az autópályával és a szükséges alapellátottsággal jelentős mértékben csökkenthető.- Három évvel ezelőtt kezdtük a pályázatok megírását, beadását - mondotta Arnóth János, Mezőcsát polgármestere -, s az elmúlt napokban egyértelművé vált, sikerült célt érnünk. Még a PHARE is támogatja törekvéseinket, ami annyit jelent, összeállt a pénz a kivitelezéshez. Természetesen nem csak a mi érdemünk a siker, Steinerné Vasvári Éva országgyűlési képviselőnk rengeteget lobbizott értünk. Állami céltámogatással, megyei területfejlesztési tanácsi segítséggel, önkormányzati és lakossági hozzájárulások megszerzésével jutottunk el idáig, a maradék 314 millió forint előteremtése pedig a létrehozott Vízépítő Társulás dolga lesz. Nem kevesebb, mint 3309 lakás, valamint legalább negyven intézmény köttetik majd rá a hálózatra - tette hozzá Mezőcsát polgármestere -, miközben a már működő csáti szennyvíztisztító telep mostani kapacitását, a napi ötszáz köbmétert 1200-ra növelik. Anyagilag a családok számára valószínűleg nem túl megerőltető megoldást talált a társulás a rákötések finanszírozására, hiszen havi néhány száz forintos törlesztőrészlet fizetésével járulnak hozzá a lakások rákötéshez. A munka akkor kezdődhet, ha PHARE delegáció aláírta a szerződéseket, Arnóth János szerint azonban erre az aktusra mindössze néhány napot kell várni. A modernizáció mindenképpen fontos lépés a fejlődés szempontjából, mivel a környezetvédelem hiányosságainak felszámolása uniós csatlakozási feltétel. Arnóth János úgy véli, eddig is tiszta víz folyt a Rigós csatornán át a Tiszába a szennyvíztisztító műből, a korszerűsítést követően viszont még hatékonyabbá válik a telep működése. A szerződés értelmében tizennyolc hónap áll rendelkezésre a nagyberuházás kivitelezési munkáinak befejezésére, s úgy tűnik, a határidők betartása nem okoz gondot sem a kivitelezőnek, sem az építtetőnek. A 61 kilométer hosszú vezetékrendszer 100 százalékos lefedettséget jelent Mező- csáton, Igriciben és Hejőpapiban egyaránt, ám az első igazán nagy lépés a foglalkoztatási gondok leküzdése felé. Tiszacsegei napok hajós programokkal Tiszacsege (ÉM) - A július 1- től várossá lett Tiszacsege ismét megrendezte az évről évre népszerűbbé váló programsorozatát, amelyre az ország egész területéről, de még külföldről is egyre többen jelentkeznek. Az augusztus 4-5-6-án „nonstop” jelleggel folyó műsorszámok közül kiemelkedtek a millenniumi emlékzászló és emlékpark átadásával kapcsolatos programok, a szépségverseny, a millenniumi emlékkoncert, a főző-, horgászás evezős versenyek, az ökörsütés, a mazsoretek és néptánc- csoportok bemutatói, a Kutyaütők, a Baby Sisters, United, a Lókötők és a 100 Főik Celsius együttesek koncertjei - közölte lapunkkal Kiss László kapitány. Leglátványosabb bemutató augusztus 5-én, este 21-22 óra között a lampionos, fáklyás csónakfelvonulás volt a Tiszán, amelyet a legendás Csege motoros vezetett fel, majd az ezt követő színpompás tűzijáték. Mivel a hajókikötő térségében zajlik a legtöbb program, ezért a több ezres közönségnek a jelentkező igények alapján akár óránként is indulnak az egy órás sétahajó-járatok a szélesre duzzasztott romantikus, kanyargó folyón. A Csege motoros egésznapos túrái is folytatódnak. így augusztus 12-én, szombaton a „Klára-túra”, augusztus 20-án, vasárnap az „István király-túra” indul Tiszacsegéről reggel kilenc órakor a Tisza-tavon át Kisköréig, ahonnan este hét órára érkezik vissza. Augusztus 13-án, vasárnap viszont reggel hét órakor indul leghosszabb útjára a „Tokaj-tú- ra”, amely 21-22 óra között érkezik vissza Tiszacsegére, s a legutolsó lehetősége a Csege motorosnak ebben az esztendőben, mivel augusztus 20-tól hajózási zárlat lesz a tiszalöki zsilipen! Augusztus 11-én és 18-án, pénteki napokon ismét órás sétajáratra lesz lehetőség 18 és 19 óra között. Érdeklődni a részletes hajós programokról az 52/373- 633 és a 06-60/489-531-es telefonszámokon lehet. „Navigare ne- cesse est!” Kerchner János hegybíró és Espák Márton szőlősgazda Fotók: vincze Tamás Arthat a borturizmusnak a változás Sátoraljaújhely, Hercegkút (ÉM - VT) - A jövedéki törvény borral kapcsolatos változásait úgy készítették el a törvényalkotók, hogy feltehetően nem vették figyelembe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának javaslatait. Ezt a sátoraljaújhelyi hegybíró mondta lapunk kérdésére válaszolva. Takács Jánosné hozzátette: - Ezzel nem azt akarom mondani, hogy íróasztal mögött ülő, álmodozó bürokraták fogalmazták a törvényt, vagy olyanok, akik életükben nem láttak közelről szőlő-, illetve bortermelést. A hegybíró arról is beszélt, vannak olyan furcsa szabályok is, amit ha betű szerint betartana az érintettek, azonnal véget érne a borral kapcsolatos kisárutermelés. A pincéből való boreladás, borkóstolás ugyanis nem létezhet a jelenlegi szabályozás betűi szerint, hiidőre törvényi kötelezettségének - tudtuk meg. A hegybíró véleménye szerint hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a szőlő- tulajdonosok belássák: ezek a szankciók nem ellenük, hanem értük vannak, pontosabban a borhamisítás visszaszorítására. Ilyen helyzetben mi lesz a jogkövető magatartással? - kérdezte mintegy önmagától Takács Jánosné.- Rengeteg tehát a megválaszolatlan kérdés, de még több az olyan, amelyre már ma tudjuk a választ: ezt így nem lehet végrehajtani - zárta a gondolatokat a sátoraljaújhelyi hegybíró, Takács Jánosné. Hercegkúton az ottani hegybíró, Kerchner János arról beszélt, hogy náluk kevesebb az üyen jellegű gond. Ezt azzal magyarázza, hogy a hercegkútiak zárt, és igen összetartó közösséget alkotnak. Itt a bejelentésre kötelezettek csaknem mindegyike regisztráltatta magát. szén az ezzel foglalkozó pincetulajdonosnak boltvezető végzettséggel kellene bírnia. Nem szólva a pincékre vonatkozó rendeletekben követelményként szereplő hideg, meleg vízről, és az angol WC-ről. Van néhány ilyen pince az országban, Tokaj-Hegyalján viszont alig. Visszakanyarodva a jövedéki törvény rendelkezéseihez, a szakember rámutatott: a sátoraljaújhelyi hegyközségben a szőlőtermelők többsége 60 év körüli ember, akik félnek a „fináncoktól”. Legalábbis azoktól, akiket az ’50-es, ’60-as években így hívtak, és felforgatták a krumplisvermeket, meg átszur- kálták a szénaboglyát, „fekete” árut keresvén. A Pénzügyőrség városi kirendeltségének munkatársai igazán segítőkésznek mutatkoztak, de a régi beidegződéseket nem lehet kitörölni ilyen hamar. A szőlőtulajdonosok jelentős része ezért kereste lázasan a kiskapukat. Akadt közöttük olyan, aki Takács Jánosné több családtagja nevére íratta szét az 1500 négyzetméter feletti szőlőjét. Ez a megoldás még törvényes. Sokan pedig egyszerűen nem regisztráltatták magukat. A hegyközség területén ez annyit jelent: 340-ből 180 gazda tett eleget határA szőlőhegyek ismerője A törvény „harminc literes” kitételéről (ha a pincéből egyszerre 30 liter fölötti mennyiséget akar hazavinni a gazda, öt nappal előtte útvonalengedélyt kell kérni a pénzügyőrségtől) úgy gondolkodik a hegybíró, hogy a gazdák ezt nem teszik meg, inkább több alkalommal fordulnak. Az emberek errefelé is azt nehezményezik leginkább, hogy csak a korábban már említett, nagyon szigorú feltételek teljesülése esetén lehet a pincéből bort kimérni. De ez itt megvalósíthatatlan, hiszen ilyen esetben „többe kerülne a leves, mint a hús”. A hercegkúti hegybíró úgy látja, a rendelkezés akár a borturizmusnak is károkat okozhat. Megkérdeztük a hegybírót arról is, vajon lesz-e szőlőátvétel az idén is Hercegkúton. A hegybíró válaszában elmondta: az idén legalább annyi szőlőt vesznek át, mint tavaly, szerencsés esetben többet. A szőlőhegyek ismerője azzal zárta beszélgetésünket: „Ha a szőlészember nem bízik a jó termésben és a szebb jövőben, akkor válasszon más foglalatosságot...”
