Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-07 / 183. szám

2000. augusztus 7., hétfő / Uj templomot avattak Szirmabesenyőben Miskolc (ÉM - PTA) - Új görög katoli­kus templomot szenteltek tegnap Szirmabesenyőben. A tervek elkészí­tésétől számítva 5 év munkájába, és mintegy 10 millió forintba került az építés. „Uram, jó nékünk itt lennünk, ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet (Má­té)”. Ez az evangéliumi idézet adta a templomépítés mottóját és az építészeti kompozíciót Szirmabesenyőben. Három sátor - hajlék - formája sejlik föl az épületben a szentély, a sekrestye és a hitoktatóterem kialakításának köszön­hetően. A torony tetejére a görög hagyo­mányok szerinti egyszerű sisak került - tudtuk meg Szunyogh László építésztől. A templomépités ötlete több mint 5 éve fogalmazódott meg a helyiekben. Eddig a településnek nem volt görög katolikus temploma: az egyház hívei közé tartozó emberek csupán ebben a században tele­pültek Szirmára. A tervek elkészíttetésé­től a kivitelezésig több mint 5 év telt el. Alig akad helyi lakos, aki így vagy úgy ne vette volna ki a részét a templomépí­tésből. A hívek mellett munkaerővel, épí­tőanyaggal segített az önkormányzat és több szirmai vállalkozó. Szirmabesenyő új temploma Hazavárt komlóskaiak Komlóska (ÉM - BSZA) - Évek óta ha­gyomány, hogy augusztus első szombat­ján rendezik meg a komlóskai falunapot. Az eseményre hazavárják a településről elszármazott embereket is. Köteles László a hegyaljai település pol­gármestere ünnepi beszédében elmondta: örvendetes, hogy minden évbe egyre töb­ben érzik azt, hogy el kell menniük oda, ahol születtek, ahonnan elindultak. En­nek is köszönhető, hogy a 400 lelkes tele­pülés ünnepén a helyben lakók számánál jóval többen vesznek részt - fogalmazott a polgármester. Az elöljáró hozzátette: Komlóska azért létezik több mint 600 éve, mert a faluban élők mindig összefogtak és segítették egymást. Az eseményen Keresztes Szilárd hajdú­dorogi megyéspüspök megáldotta a helyi görögkatolikus templom restaurált belsejét. Tánc a főutcán. A károlyfalvasi, a rátkai és a vendéglátó település hagyomány- őrző csoportjainak felvonulásával vette kezdetét vasárnap a Hercegkúti Falunap egész napos rendezvénysorozata. Mindhá­rom települést összeköti múltja és lakos­ságának nemzetiségi hovatartozása, a sváb örökség. Fotó: Puskár Tibor Borfesztivál, lanyhuló érdeklődéssel A hangulatot rontotta a szőlő- és bortermelők bizonytalan helyzete ______________iHMHMBWMKBjt#_____________________________ Aktuális 3 A bor íze a régi maradt Fotó: Puskár Tibor Tokaj (ÉM - PT) - A Tokaji Borfesztivál 2000 bora címet Erdős Zoltánná 1996-os édes szamorodnijával nyerte el. A hatodik alkalommal megren­dezett fesztivál iránt érdek­lődök száma azonban igen­csak megcsappant. A bor városának hagyományos fesztiváljára ez alkalommal nem sokan voltak kíváncsiak. A szó­rakoztató programokat is első­sorban a városban lévő turisták tekintették meg. Igazán nagy si­kere a szombat esti utcabálnak és a Veres szekér fogadóban egymásnak randevút adó halász- léfőzők versenye volt. A legza­matosabb halászlét Mészáros Béláné és édesapja, Újfalusi Ist­ván főzte meg az érdeklődők sze­me láttára. A fesztivál hangulatára talán az nyomhatta rá a bélyegét, hogy a hegyaljai szőlő-, és bor­termelők bizonytalan helyzetben vannak most, augusztus elején is. Egyelőre ugyanis nincs az a meghatározó nagyságrendű fel­vásárló, aki a kisebb területen gazdálkodó szőlőtermelőktől meg­vásárolná az idei termést. Né­hány termelővel a tokaji Fő té­ren beszélgettünk az idei szüret kilátásairól. A gazdák hangulata általában nyomasztónak és bizonytalan­nak tekinthető. Azok sem érez­hetik magukat biztonságban, akik tavaly ilyenkor már ren­delkeztek egyfajta „kapaszko­dóval”: egy valamicskét is ígérő, reményt keltő felvásárlási elő­szerződéssel. A kiútra senki nem tudott hasznosítható javaslatot adni. Azt azonban sérelmezték, hogy a külföldi érdekeltségű cégek vi­szik el azokat pályázati pénzeket, aminek alapját a magyar adófize­tők teremtik meg. Tévhit - állí­tották többen -, hogy az idegen cégek manapság tőkét hoznak Hegyaljára. Inkább arról van szó, hogy a meliorációs-, földvé­delmi alapból, valamint az ültet­vénytámogatásból juttatott visz- sza nem térítendő milliókat szer­zik meg, és profitálnak belőle. A jövő évi borfesztivált a ren­dezők augusztus helyett május­ban szeretnék megrendezni. Hát­ha akkor többen jönnének el a - már évekkel ezelőtt szebb napo­kat is megélt - találkozóra... „Az új évezred első építkezése” Református imaterem alapkövét rakták le szombaton Sárospatakon Virágh Sándor, Hörcsik Richárd és Tőkés László a parókia udvarán Fotó: Vincié Tamás Sárospatak (ÉM - VT) - Ha az úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ezzel, a 127. zsoltárból vett idézettel köszöntötte Virágh Sándor református lelkész az egybe­gyűlt vendégeket és híveket a sárospataki református templom udvarán, a majdan Lorántffy Zsuzsanna nevét viselő, új imaterem alapkö­vének lerakása alkalmából. Az imaterem alapkövét elhelye­ző Hörcsik Richárd, a térség parlamenti képviselője beszédé­ben megköszönte a 100 éves Pa­taki Református Nőegylet segít­ségét, amit az imaterem építé­sének előkészítésénél nyújtott. A honatya fontosnak tartotta megemlíteni Orbán Viktor mi­niszterelnök támogatását is. Egyben rámutatott: a gyüleke­zet számára az új évezred első építkezését jelenti ez a mostani. A pataki református egyházkö­zösség 450 éves történelmében minden évszázadban volt egy nagy építő és építkezés - hang­zott el. Az ünnepélyes alapkő-letételt követően a templomban hála­adó istentisztelet kezdődött. Tő­Füzérradvány (ÉM - BSZA) - A település milleniumi zász­laját, valamint a magyar ál­lamalapítás ezredik évfordu­lójáról elnevezett díszteret adta át szombaton Füzérrad- ványban Boross Péter, a mi­niszterelnök főtanácsadója. Az egykori miniszterelnök el­mondta: idén hármas ünnepet ül az ország. - Kétezer évvel ízelőtt a büntető, megtorló he­lyett megjelent a megbocsájtó, íz újrakezdést lehetővé tevő, reményt hirdető istenkép. Ez- lel együtt olyan kulturális ér­tékrend teremtődött meg, ami íz emberiség sorsát alapvetően meghatározta - jelentette ki Boross Péter. Az ünnepi szónok hozzátette: ezer éve annak, aogy a „hetyke, hódító magyar aép” elsőként maradt meg a Kárpát-medencébe érkezők kő­iül. Mindenki más feladta ma­ját, beolvadt a nagyobb nemze­tekbe. A magyarság azonban le­telepedett, megerősödött és ki- 3írta az évszázadok viharait. A harmadik ünnep, hogy éppen tíz éve zajlottak le a parlamen­ti választások a polgári demok­rácia törvényeinek megfelelő­in. - A mű még nem befejezett. Mem elég, hogy saját magunk sorsát igazgathatjuk, az is fon­kés László, királyhágó-melléki református püspök szent beszé­dében arról szólt, hogy mai vi­lágunkban fejtetőre állt min­den, felborult az évezredes rend. úgy tűnik, minden nap olyan, mint a másik, egybemo­sódnak az unalmas vasárnapok és a szürke hétköznapok. Nem számít már sem a millennium, sem a sátoros ünnep. De az idő­számítás nem időmérés kérdé­se. Aki nem Istenhez méri ide­jét, az leszakad az életnek fájá­ról - zárta gondolatait a refor­mátus püspök. A határon túli magyarokról szólva elmondta, felemelő érzés volt látni, halla­ni, ahogy a Himnuszától meg­fosztott magyarság himnusza­ként énekelte a 90. zsoltárt: Te benned bíztunk, eleitől fogva... Mint kiderült, az elhangzot­taknak különleges aktualitást adott az, hogy az ünnepség-so­rozaton részt vettek a pataki és környékbeli híveken kívül az ország távoli vidékeiről és a ha­táron túlról érkezett vendégek is. Az istentiszteletet követően az Iskolakertben a résztvevők megkoszorúzták Lorántffy Zsu­zsanna szobrát. Mint ismert, az tos, hogy ezt jól tegyük - fogal­mazott a miniszterelnöki főta­nácsadó. A milleniumi zászlót Czili Mátyás, Füzérradvány polgár- mester vette át. Az elöljáró be­szédében hangsúlyozta: reméli, hogy településüknek nemcsak múltja, hanem jövője is van. A polgármester felsorolta az eddig elért eredményeket, míg a gon­ország idén ünnepli a fejedelem­asszony születésének négyszá­zadik évfordulóját. Ennek szel­lemében hallgathatták meg az érdeklődők Dienes Dénes teoló­giai professzor Lorántffy életé­ről szóló előadását. Elhangzott: a fejedelemnét magánéleti tra­gédiái nem törték meg, inkább mások segítésére sarkallták. Az erdélyi Fogarason a ro­mán jobbágyoknak iskolát, dók közül első helyen a térség­ben is tapasztalható munkanél­küliséget említette. Az átadott dísztérrel kapcso­latban elmondta: az építkezés Orosz Viktor tervei alapján zaj­lott le. A nyolcmillió forintos beruházást 4,5 millióval'a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Fej­lesztési Tanács is támogatta - hangzott el. míg Munkácson kórházat ala­pított. Ő hívta Sárospatakra Comeniust, akinek munkássá­gával tett szert világhírnévre az ősi iskola. Délután a Rákóczi-várban nyitotta meg Kovács Tibor, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Lorántffy küzdelmes életét be­mutató kiállítást. Ezt követően Tőkés László emlékezett meg Sárospatak Nagyasszonyáról. Plaza-kaszinó Miskolc (ÉM) - Ünnepélyes keretek között megnyitották tegnap a Miskolc Plaza leg­újabb szórakoztatási egysé­geit: a sportcentrumot illetve a kaszinót. Az elmúlt napok­ban már üzemelő centrumot Sárosi Pál, a plaza igazgatója és a tulajdonosok ajánlották a vendégek figyelmébe. Ko­hold Tamás polgármester ünnepi beszédében kifejtette: a bevásárlóközpont és szóra­koztatócentrum új stílust ho­zott Miskolc életébe. A nívós vásárlási lehetőség mellett immáron színvonalas szóra­kozást is nyújt. Az új épület­részben kaszinó, biliárdsza­lon, fallabdapálya, kanadai bowlingpálya és játékterem várja az érdeklődőket. Hármas ünnep a millenium évében

Next

/
Thumbnails
Contents