Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-31 / 177. szám
2000. július 31., hétfő Aktuális 6 hírcsokor •Ingyenes jogi tanácsadás. A Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete miskolci székházában (Baross Gábor u. 18. sz.) ingyenes szóbeli jogi tanácsadást tart dr. Korcsmáros Attila, az FKGP B.-A.-Z. megyei ügyvédje minden szerdán délután kettőtől négy óráig. • Hatezer személyre. Lakomán lehet részt venni a Diórgyőri Vigasságok Hagyományőrző Vacsoraestjén augusztus 12-én a várárokban, ahol hatezer személyre terített asztalnál várják a vendégeket. A két szervező: dr. Adorjáni Ferenc (balra) és Tárnoky Ferenc Fotó: Bódisz Attila Alkotó rehabilitáció Füzérradvány (ÉM - BSZA) - Lelki beteg emberek szocioterápiás kezelésének eszköze az a képzőművészeti alkotótábor, amelyet július 29. és augusztus 6. között rendeznek meg a füzérradványi ifjúsági táborban. A program 1981-ben indult el a Pomázi Pszichiátriai Szakkórházból dr. Adorjáni Ferenc pszichiáter kezdeményezésére. Mint megtudtuk, a lelki beteg embereknél a kapcsolatteremtés rendkívül nehéz. Az aktivitásuk viszont megnő, ha közösen, közös célokért dolgozhatnak - jelentette ki a pszichiáter. Idén a Janssen Cilag Gyógyszergyár állt a kezdeményezés mögé a Pomázi Pszichiátriai Szakkórházzal és a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházzal közösen. így szervezhették meg első alkalommal Füzérradványban az egyébként tizenhetedik alkotótábort. A táborvezető pszichiáter véleménye szerint a gyönyörű környezet miatt valószínűleg ezentúl a hegyközi településen rendezik meg az alkotótábort. A résztvevők továbbfejlődéséről Tárnoky Ferenc művészeti vezető gondoskodik. Mint elmondta, az alkotások között több nagyon értékes is található, de leginkább az a fontos, hogy elfoglalják magukat a betegek. A sátoraljaújhelyi kórház részéről Holló István gyógyfoglalkoztató segíti a táborszervezők munkáját. A közönséget ismert budapesti színészek is szórakoztatták Fotó: Bódisz Attila Anna-napi műsor Háromhuta (ÉM - BSZA) - Az Anna- napi búcsúhoz kapcsolódó, szombat este megrendezett esemény a 196 lakosú Háromhuta legnagyobb rendezvényének számít. Az évek óta hagyományosan életre hívott ünnepséget mindig a búcsú előtti napon rendezi meg a település önkormányzata - tájékoztatta lapunkat Karmanóczki László polgármester. A három üdülőfalut (Óhuta, Középhuta, Űjhuta) magába foglaló település lakóházainak fele üdülő, így az Anna-napi rendezvényen számos vendég is részt vett. A műsorban felléptek az erdőhorváti és a nagydobosi általános iskola diákjai, Fehérvári Márta és színésztársai, valamint formáciős táncosok produkciójában is gyönyörködhetett a közönség. Az eseményt tűzijáték és utcabál zárta. Egy régiséggyűjtő egyetemista A tulipántos láda még hiányzik Csokvaomány (ÉM - ÓKI) - A garázsban annyi a régi bútor és az egykor használatos munkaeszköz, hogy azt tájházak és kisebb múzeumok is megirigyelhetnék. Mindegyik feltűnően jó állapotban van, mivel gyűjtőjük, a csokvaományi Papp Gábor elvégezte a restaurálásukat is. • Egy évvel ezelőtt találtam az öreg mamám padlásán egy mángorlót, amely javításra szorult. Nekiláttam és kijavítottam. Mikor megfelelő állapotba került, a falra akasztottam. Annyira tetszett az eredmény, hogy elhatároztam: megpróbálkozom a nagy- és dédszüleink által használt eszközök, bútorok gyűjtésével - mondta el indíttatásának körülményeit Papp Gábor, a Miskolci Egyetem közgazdasági karának ősztől másodéves tanulója. □ Mintha túl sokan foglalkoznának hasonló dolgokkal. A még meglévő régiségek begyűjtésére különböző csoportok szakosodtak, hogy a fillérekért szerzett értékeket később komoly pénzekért értékesítsék, illetve külföldre juttassák. Csokvaományi eddig elkerülték ezek a kereskedők? • Inkább úgy tűnik, bizalmatlanok velük szemben az itt élők. Engem viszont ismertek és nem zárkóztak el a számukra fölöslegessé vált eszközök átadásától. A kezdeti sikerek pedig további munkára sarkalltak, hiszen volt olyan napom - nem is egy -, mikor egy szekérderék „lommal” állítottam haza. Abban a formában viszont tényleg csak értéktelen halmaz lett volna az egész, ezért autodidakta módon nekia hegyháti községben levő kollekcióból L _____41 Papp Gábor láttam a restaurálásuknak. Vásároltam festéket, olajokat, lakkot és a szú irtására alkalmas szereket. Pótolni kellett továbbá a hiányzó részeket is, amelyben egy ismerősöm segített. így sikerült mindent eredeti állapotba hozni. □ Forintosítva mit jelent ez a gyűjtemény? • Különböző szakkönyvekben találhatók meg a régiségek értékbecslései. Onnan tudom, hogy egy komód - 15-30 ezer forintot ér. □ A festett ágynak, szövőszéknek, rokkáknak, régi szerszámoknak is jó ára lehet. Mi a gyűjtemény legkülönlegesebb darabja? • Egyik kedvencem egy görbebot. Aki meglátja, annak úgy tűnik, hogy egy faragott darabról van szó. Márpedig téved. Ha a facsemetét bizonyos távolságokban bevagdossák, utána a vágások helyén forradások keletkeznek. Ahogy nő, azok úgy teljesednek ki és egy bizonyos kor után csak le kell aratni a termést, ami így szép természeti képződmény. Tetszik a két végén festett nyoszolya is, amelynek egyik lábát kellett pótolni, mert szét volt korhadva, mikor hozzám került. □ Mennyi időt vesznek igénybe a restaurálási munkák? • Egy rokkára átlagban 9 munkaórát fordítottam, míg egy ágy teljes felújítására 24 órára volt szükség. □ Láthatók azonban egyéb dolgok is ebben a házi múzeumban... • Hozzájutottam porcelán- és üvegedényekhez, valamint régi ruhákhoz. Az ingváll, a régi falvédők és asztalterítők ma már nemigen jellemzők a hétköznapi életben. A százéves keszkenő pedig azért kedves a számomra, mert abba Fürjes Katalin nevét hímezték egykoron, márpedig édesanyámnak is ez a leánykori neve. □ Bányászlámpák, védősisakok... • Azok is kerültek hozzám, mivel a község egykor bányásztelepülés volt. Ezen a területen is próbálok majd fejleszteni. □ Több fajtából három is található, még ha nem is egyformák. Ezek cserealapul szolgálnak? • Magánzó vagyok, és kapcsolataim sincsenek. Amit pedig egyszer felújítottam, attól nem válnék meg. □ Mi az, ami legjobban hiányzik a kollekcióból? • Egy tulipántos ládára még nem sikerült szert tennem, most minden vágyam ez. A régiséggyűjtő egyetemista birodalmának egy része Fotó: Kovács i. Szükség lenne egy tájházra Csokvaományban is! □ A helyiség most egy ízlésesen berendezett tájházra hasonlít, de további gyűjtőmunka után inkább lesz raktár, mint múzeum. • Ezért szeretnék létrehozni itt a faluban egy tájházat - jelentette ki Papp Gábor. Ebben az ügyben hamarosan megkeresem Borbás János polgármestert, hogy egy olcsó régi házat ilyen módon hasznosíthasson az önkormányzat. Már most rendelkezésre áll egy bemutatható helyi gyűjtemény. A nyári szünetben még próbálkozni fogok Lénárddaróc és Csernely, illetve a többi hegyháti település felkeresésével, hogy teljesebbé váljon a készlet. □ Sikerült mindezt összeegyeztetni a tanulással? • Az ózdi József Attila Gimnáziumban érettségi előtt álltam, mikor belevágtam a feladatba. Sikerült ez is, az is, és már az egyetem első évfolyamán is túl vagyok. Papp Gáborhoz közel állnak a honismereti dolgok is. Még gimnazista korában „Olvasó egyletek, kulturális egyesületek, könyvtárak és egyéb kulturális intézmények létesítése és működése lakóhelyemen 1867-1939 között” címmel honismereti pályázatot adott be több mint száz oldalon, amellyel a díjazottak között szerepelt. A természetet is kedveli, sőt ismeri. Gyógynövényeket gyűjt saját célra, különösen a kakukkfű áll hozzá közel. Gyűjtőszenvedélye most újabb terület felé irányította. Idős falubeliekkel régen elfelejtett nótákat énekeltet, hogy azokat - csakúgy mint a tárgyakat - megmentse az utókornak. Egyelőre csak a szöveget írja le és kottákat készít. Elkelne egy diktafon, vagy hang- felvételre alkalmas magnetofon, de az ösztöndíjból egyelőre arra nem telik. A felújított régiségekből pedig „csak azért” nem fog eladni egyet sem, mivel azok féltve őrzött kincsek. Ki kaphat területet a sárospataki strandfürdőben? Sárospatak (ÉM - BSZA) - A sárospataki fürdőzők az egész ügyből csak annyit vettek észre, hogy egy új pavilon emelkedik ki a strand zöld gyepéből. A körülmények pedig szóbeszéd szintjén terjedtek szerte a városban. Kérelem A történet úgy kezdődött, hogy Baba József sárospataki férfi kérelmet adott be a hegyaljai város önkormányzatához. Ebben azt kérte: a helyhatóság biztosítson számára olyan helyet a strandfürdő területén, ahol el tudná indítani vállalkozását. Az első kérelmét április hetedikén adta be az önkormányzathoz. Állítása szerint erre nem kapott választ. Baba József májusban újabb kérelmet nyújtott be, amelyben három vállalkozási lehetőséget jelölt meg. Elképzelései szerint egyedül, vagy pedig édesapja már (a fürdőben) működő vállalkozása alatt szeretett volna valamilyen üzletet nyitni. Az önkormányzat legutóbbi ülésén azonban úgy döntöttek a városatyák, hogy előbb megvizsgálják a lehetőségeket és csak azután döntenek: hogyan és milyen feltételekkel adnak területet újabb vállalkozásoknak a fürdőben. Erre Baba József azt mondja: igen ám, de egy jól menő helyi vállalkozó, aki az övével együtt juttatta el a jelentkezését, már fel is építette a maga pavilonját a strand területén. Emiatt a pataki férfi megalázónak tartja, hogy „kisemberként” benyújtott kérelmét félretolták. Annál is inkább nehezményezi az eljárást, mivel információi szerint az ügyre leghamarabb szeptemberben tér vissza az önkormányzat. Az strandidőszak végeztével azonban már a tulajdonosi engedély esetleges beszerzésével sem tud mit kezdeni. Számára ez az év így elveszett. A fürdő ügyei a sárospataki ön- kormányzaton belül Bárány István alpolgármesterhez tartoznak. Mint közölte lapunkkal, a helyhatóság 1990-ben kapta meg a fürdőt a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Vízműtől. Akkor örököltek egy adott vállalkozói réteget is, amely az eddigi igényeket ki is elégítette. Bővítés? Ez a kör az évek során nem is bővült. Az utóbbi néhány esztendőben azonban pályázatok segítségével több mint 200 millió forintot költött a ott elbontott anyagot fel lehetett volna használni a cigány kisebbség életkörülményeinek javítására. Bárány István válaszában kifejtette: azt az elvet, ami korábban jellemző volt, hogy az anyagért elbontottak egy házat vagy épületet, ma már el kell felejteni. A bontással először az önkormányzati tulajdonú kommunális szervezetet bízták meg, amely elfoglaltsága miatt nem tudta azt elvégezni. Emiatt megversenyeztették a munkát, s a legjobb ajánlatot tevő vállalkozás kapta azt meg. Az alpolgármester szerint akadt olyan vállalkozó is, amelyik 4,5 millió forintért bontotta volna el a területen álló épületeket. A másfél millió forintos volt a legolcsóbb ajánlat. A tulajdonos jó színvonalú szolgáltatást akar Fotó: Bódisz Attila i
