Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-03 / 153. szám

2000. július 3., hétfő i í\[(-* íVi í\..fj Yj.lfl ijj&./,í\ Profit 7 HAT A Rí D ÖN A P L Július 5. • Bevallás/adatszolgáltatás - Gyakoribb áfa • Befizetés/támogatásigénylés - Áfa gyakoribb áfa-engedély alapján KAMARAI HÍREK Idegenvezetők katalógusa a kamaránál Megjelent a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara támogatásával az Idegenvezetők katalógusa című kiadvány, amely a Ma­gyarországi Idegenvezetők Szövetségének tagjaira vonatkozó adatokat tartalmazza. Elsősorban az utazásszervezők, a rendez­vényszervezők, a szálláshely értékesítéssel foglalkozók és a vendéglátók figyelmébe ajánlják. A katalógus korlátozott számban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereske­delmi és Iparkamara ügyfélszolgálati iro­dájában díjmentesen átvehető. Ipari Formatervezési Nívódíjat hirdetnek a termékgyártóknak A gazdasági miniszter és az oktatási mi­niszter az idén is pályázatot hirdet az Ipari Formatervezési Nívódíj és Minisz­terelnöki Különdíj elnyerésére. A pályá­zat célja: inspirálni a hazai termékgyár­tókat a design alkalmazására, példát mu­tatni a design sikeres alkalmazásából, és tudatosítani a gazdasági szereplőket, hogy milyen komoly gazdasági ereje van a design-nak. A díjazott termékek meg­kapják - az oklevél és az alkotói díj mel­lett - a megkülönböztető minőségjel vise­lési jogát, ami kiemeli a terméket a ver­senytársai közül. A pályázatot az OM Kutatás-fejlesztési helyettes Államtit­kárság Tájékoztatási Osztálya szervezi. Részletes felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban az 1/266-0408-as telefonszá­mon adnak. A pályázati felhívás és je­lentkezési lap a BÖKIK ügyfélszolgálati irodájában is átvehető. Vállalkozások gazdasági célú ausztriai letelepedése A magyar természetes és jogi személyek számára a gazdasági célú letelepedésre az Európai Unió tagállamaiban Magyaror­szágnak az Európai Unióval kötött szerző­dése ad jogalapot. A szabad letelepedés le­hetősége ma már biztosított nemcsak a társas vállalkozások számára, hanem az egyéni vállalkozóknak, illetve a fióktele­pet, kereskedelmi képviseletet nyitni szán­dékozóknak is, ha állandó jelleggel akar­nak ilyenfajt gazdasági tevékenységet foly­tatni valamely EU-tagországban. A letele­pedési jog nem alanyi jog, hanem az adott partnerország belső jogi szabályainak meg­felelő, a külföldiek letelepedésének körül­ményeit, feltételeit rögzítő előírások sze­rinti eljárásban való részvételt teszi lehe­tővé. Bővebb tájékoztatás kérhető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedel­mi és Ipaorkamaránál, Miskolc, Szentpáli u. 1„ 207. szoba, tel.: 46/328-539. TOP-táblázat Miskolc (ÉM) - A dollár-forint árfolya­mok átszámítása, illetve helyiértékek helytelen megjelölése miatt hibásan jelent meg lapunk TOP 60-as kiadványának az a táblázata, amely a befektetések nagysága szerint állította sorba megyénk cégei kö­zül azokat, amelyek részt vettek különszá- munkban. Az alábbiakban így megismé­teljük a táblázatot, az érintettektől és ol­vasóinktól egyaránt elnézést kérve. termelő és szolgáltató cégek Helyezés rtc Összbefekteté- 2000 sek (1998­1999.) (M Ft) ÖSSZES FORGALOM 1999. (M Ft) 1. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. 91 962 85187 2. Shinwa Magyarország Precíziós Kft. 6154 1923 3. ÓAM Ózdi Acélmivek Kft.336410 986 4. Borsod Volán Személyszállítási Rt. 1935 6039 5. Ongropack Műanyag Fóliagyártó, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. 1214 4044 6, Delco Remy Hungary Felújító Kft. 1030 151 7. Lasselsberger Holding Kavicskitermelő és Értékesítő Kft.7931463 8. Putnok Bánya Kft.592 1761 9. Miskolci Hőszolgáltató Kft.5575430 10. Eurofoam Hungary Pliuretán Gyártó Kft. (volt PORÁN Kft.) 5004640 Mezőgazdaság: nemcsak gazdasági kérdés Vidéken nagyon meg kell becsülni mindenkit, aki foglalkoztat Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - A mezőgaz­daság nemcsak gazdasági té­nyező, hanem helyenként az egyetlen foglalkoztatási le­hetőség, amire nagyon vi­gyázni kell - állítja Mészáros Péter, a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Agrárkamara tit­kára.- A borsodi agrárkamarának 1815 működő vállalkozás a tagja. Közülük 1130 egyéni,- 685 társas. A megye 141 500 fős lakosságá­ból 7500 a mezőgazdaságból és az erdőgazdaságból él, számuk napjainkban a ’90-es évek foglal- koztatotti létszámának csak az egyharmadát éri el. Borsodban az egy fő alkalma­zottra eső bruttó átlagkereset 64 ezer forint, ezzel szemben a me­ző- és erdőgazdaságban csak 51 ezer. Ellenvetésként el szokták mondani, hogy node a második, meg a harmadik gazdaságban is keresnek. Meglehet, de ez továb­bi négy-hat-nyolc munkaórát je­lent. Csak ez a többletmunka hozza körülbelül azt a jövede­lemszintet, amit a más népgaz- ....................... Azokat az agrártársa Ságokat, amelyek munkát adnak, meg kellene becsülni. . .......................... Mészáros Péter A mellékes több munkát is jelent dasági ágazatban dolgozók nyolc órai munkával megszereznek - mondta Mészáros Péter. Önmaguk felemésztők- A nyilatkozatok szerint idén 9-10 százalékos lesz az országos inflációs átlaga, ezzel szemben a mezőgazdasági termékek terme­lői árai átlagosan mindössze két százalékkal nőnek. Ez a tenden­cia értelemszerűen tovább fokoz­za az alacsony jövedelmezőséget, önmagát felemésztő gazdaságot eredményez. A gazdálkodók ki­sebb területen termelnek, a mű­trágya-felhasználás egyharmadá- ra csökkent, a növényvédőszeré ugyancsak. 1999-ben a gabonafé­lék betakarított területe 116 520 hektár volt az előző évi 148 826­Fotó: Bujdos Tibor tál szemben. A búza hektáron­kénti termésátlaga tavaly 2740 kilogrammra csökkent az 1998-as 3750-nel szemben. A kukoricater­més viszonylag kedvező volt, mert a ’98-as 5280 kilogramm után ’99-ben 5180-at takarítottak be. Alacsony volt az őszi árpa a maga 2,6 és durván 2 tonnájával a tavaszi árpa. A gazdák egy ré­szére a saját termesztésű gabo­nafélék visszavetése a jellemző, mert fémzárolt vetőmagra nincs pénzük - sorolta az agrárkamara titkára. Foglalkoztatási oldal- Ahol nincs ipar, nincs szá­mottevő kereskedelem, turisz­tika, ott egyetlen foglalkoztatá­si lehetőség a mezőgazdaság, il­letve az önkormányzat. Gondo­lok a csereháti részekre, a Bod­rogközre, a dél-borsodi terüle­tekre, a Taktaköz egy részére. Ott a nagyüzemek jelentős ré­sze csőd- vagy felszámolásköze­li helyzetbe került. Ez települé­senként 40-50-60 százalékos munkanélküliséghez vezethet. Van egy gazdálkodói kör, amelyik kis területen, viszony­lag egyszerű vetésszerkezettel vagy alacsony állatlétszámmal dolgozik, 10 fő alatti létszámot foglalkoztatva. A gazdálkodói szervezetek másik része több száz vagy több ezer hektáron gazdálkodik, nagy állatlétszám­mal, korszerű, szakosított tele­pekkel. A két véglet között ke­vés számban vannak 100-150 hektáron gazdálkodó vagy 30-50 számos állattal foglalkozó középvállalkozások. Arra kelle­ne rendkívül nagy figyelmet fordítani, hogy kialakulhassa­nak azok a családi gazdaságok - méretre, gépesítettségre, tő­keerőre gondolok -, amelyeket továbbfejleszteni lehet, ame­lyek a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt versenyképe­sek lehetnek. Ezeket kellene fejleszteni és mellettük a jöve­delemtermelő, foglalkoztatni képes nagyobb vállalkozásokat, függetlenül attól, hogy kft.-nek, szövetkezeteknek vagy rész­vénytársaságoknak nevezzük őket. A mai magyar mezőgaz­daságban, a mai magyar vidé­ken rendkívüli módon meg kell becsülni azt, aki foglalkoztat - nyilatkozta az agrárkamara titkára. Eurorégiós hulladékégető a Mitsubishivel!? Miskolc (ÉM - FL) - A környe­zetvédelem az egész Föld problémája, de a hulladékok kezelését a Kassa-Miskolc eurorégióban is helyben kell megoldani. Egy hulladékége­tőmű építéséről tanácskoz­tak a napokban Miskolcon, amelynek megvalósításába a Mitsubishi Corporation is részt vállalna. Az elmúlt hét csütörtökén Lilla­füreden megkezdődött japán- szlovák-magyar tanácskozás Rácz István, Magyarország volt japán nagykövetének közremű­ködésével jött létre. Azzal a cél­lal, hogy Japán, a világ legna­gyobb gazdasági nagyhatalmá­nak képviselői, ezen belül is a Mitsubishi cég képviselői megis­merjék az eurorégió fogalmát, tájékozódjanak a befektetési és pénzügyi lehetőségekről, befek­tetőként netán részt vegyenek egy konkrét program megvalósí­tásában. Az érdeklődés a Miskolc által 1999-ben megkezdett környezet- védelmi programhoz kapcsoló­dik. Ekkor kezdett a város veze­tése intenzíven megoldást keres­ni a kommunális hulladékok fel­dolgozására, illetve égetésére. Időközben létrejött a Kassa-Mis­kolc Eurorégió, amely lehetővé teszi, hogy a 14 ezer négyzetkilo­méteren élő, 1,7 milliós lakosság érdekében a régiók vezetői közö­sen keressenek megoldást - töb­bek között - a kommunális hul­ladékok kezelésére és megsem­misítésére. A magyar szakemberek sze­rint a régióban egy központi he­lyen felépítendő égetőmű megol­daná a hulladék megsemmisíté­sének problémáját. Tapasztala­taik szerint a kommunális sze­mét szállítása 100 kilométeres körzetben rentábilis és megold­ható. Ennek ismeretében szlová­kiai viszonylatban csatlakozhat ehhez a programhoz Kassa, Rozsnyó, Nagymihály, Terebes, magyar oldalról Miskolc, Tisza- újváros, Ózd, Kazincbarcika, Szikszó és környéke. Az égető­mű telepítését önálló, zöldmezős beruházásként képzelik el, ame­lyik nem csatlakozna egyetlen nagyváros távfűtőműre sem. Ez­zel szemben egy olyan üvegház- rendszert látna el hőenergiával, amely egyrészt az interrégió la­kossága részére biztosítaná a primőrt és a virágot, másrészt exportra is termelne. Ennek alapján kezdődtek meg a tárgyalások, amelyek beindu­lását Kassa főpolgármester-he­lyettese, a Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei közgyűlés elnöke, a Kassa-Miskolc Kht. igazgatója egyaránt örömmel üdvözölt. Aoyagi Tadashi, a Mitsubishi Globális Kutató Intézet főosz­tályvezetője elmondta: az álta­luk indított, úgynevezett COI- projekt feladata, hogy a Föld légterének globális felmelegedé­sét megakadályozzák. Ennek ér­dekében kötelességüknek érzik tapasztalataik és fejlett techni­kájuk átadását. A szemét problémája megoldásra vár Fotó: végh Csaba Élénk gazdasági növekedés, stagnáló infláció Budapest (MTI) - Az ipar első négy havi együttes teljesít­ménye 19 százalékkal halad­ta meg az egy évvel koráb­bit, miközben az infláció las­sulása megállt - áll a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) első négy hónapról készített összegzésében. A fogyasztói árak növekedési ütemének több éve tartó mér­séklődése az idén megállt. A má­jusi fogyasztói árszint 9,1 száza­lékkal haladta meg a tavaly má­jusit: ez az áremelkedés valami­vel nagyobb, mint az 1999 azo­nos időszakában mért 8,9 száza­lék. A jelentés szerint az ipari termelés fejlődését legnagyobb mértékben a külkereskedelmi partnerek konjunkturális hely­zetének javulása befolyásolta. Az általános gazdasági élén­külést jelzi, hogy az unió tagál­lamaiban a bruttó haza termék (GDP) az első negyedévben átla­gosan 3,2 százalékkal, az Egye­sült Államokban pedig 5 száza­lékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Tavaly az első negyedévben az EU-országokban 1.8 százalékos, az USA-ban pedig 3.9 százalékos volt a GDP növe­kedési üteme. Az utóbbi években megvalósí­tott beruházások nyomán jelen­tősen bővültek a magyar feldol­gozóipari kapacitások, így jó le­hetőség nyílt az erősödő európai konjunktúra kihasználására. Ki­emelkedő szerepe volt a villa­mosgép- és műszergyártás ex­portjának, amely közel 70 száza­lékkal több terméket értékesí­tett külföldre az első négy hó­napban a tavalyihoz képest. A belföldi kereslet élénkülése ugyancsak hozzájárult az ipari termelés növekedéséhez. A négy­havi belföldi értékesítés 7 száza­lékkal haladta meg a tavalyi szintet. Az élénkülés a belföldi felhasználás majdnem minden területét érintette. Kivételt ké­peznek azonban az energiaterme­lő ágazatok, amelyek esetében a belföldi eladás kissé csökkent. A magas növekedési ütem ki­alakulásában a viszonylag ala­csony bázisadatoknak is szere­pük volt. Tavaly ugyanis az első félévben számottevően vissza­esett az ipari termelés növeke­dési üteme. A négyhavi termék­többlet túlnyomó része, azaz 93 százaléka így a termelékenység javulásából származott. Mezőgazdasági termékekből az első négy hónapban 2 száza­lékkal többet vásároltak fel, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Tovább csökkent azonban az értékesített növények meny- nyisége, miközben a felvásárolt élő állatok és állati termékek vo­lumene emelkedett. Tizenkét hó­nap alatt, 1999 áprilisától 2000 áprilisáig az ipari termelői árak 11,6 százalékkal ezen belül a bel­földi értékesítési árak 14,4 száza­lékkal emelkedtek, csaknem há­romszorta gyorsabban, mint egy évvel korábban.

Next

/
Thumbnails
Contents