Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-27 / 174. szám

2000. július 27., csütörtök HÍRCSOKOR • Pályázat. A Béla király tér teljes aszfal­tozására, valamint parkolók kialakítására, bővítésére nyert pályázaton támogatást a sárospataki önkormányzat - tájékoztatta lapunkat Bárány István, a hegyaljai város alpolgármestere. A munkálatokat a ter­vek szerint még az idén elvégzik. • Tarcali Napok. Dr. Kupa Mihály a 11. számú választókerület független egyéni országgyűlési képviselője lesz a díszven­dége az immár hagyományos V. alkalom­mal megrendezésre kerülő Tarcali Napok rendezvényének, amelyet a honatya júli­us 28-án, pénteken 18 órakor Tarcalon, a sportpályán nyit meg. Társadalmi összefogás Sajószöged (ÉM - SZP) - A megszo­kottól eltérően idén a TVK Triatlon Nagyhét úszószámait nem a Tiszá­ban, hanem a sajószögedi Tolnai-tó­ban rendezik meg. A versenysorozatot megelőzően a szerve­zőknek „Életet a tónak” jelmondattal si­került életre hívniuk egy letűnt kor, álta­lában elveszettnek hitt fogalmát: a társa­dalmi munkát. Mintegy kettőszáz sportszerető vagy a versenyért elkötelezett ember vett részt jú­lius 21-én a tó környékének rendbetételén, amely jórészt az esztendők során a parton „felejtett” hulladék, szemét eltakarításából állt. A tó vize viszont nem szennyezett, er­ről tanúskodnak a nemrégiben elvégzett laborvizsgálatok. A tó más paraméterei is lehetőséget adnak a viadal megrendezésé­re, így elképzelhető, hogy a szervezők vég­leg átteszik Sajószögedre az úszószámok helyszínét. Márkus Gábor, a versenysoro­zat főszervezője elmondta, hogy örömmel látja a városlakók összefogását, amelynek értékét csak milliókban lehet mérni. A munkálatokban a „civileken” kívül részt vett a Zabos Géza Horgászegyesület, a tűz­oltóság, az Alterra Kft. és a T-Contractor Kft. is. A közösségi munka nosztalgiája ügy lett teljes, hogy a szervezők este a Mártika Robinson tanyáján vendégül lát­ták a résztvevőket egy finom gulyásra. Tótakarítás Sajószögeden FotóiSzegő Péter Tábla és Apáczai Ózd (ÉM - KKM) - Nem túlzás, ha azt ál­lítjuk, hogy Gál Zoltán, a Táblai Általá­nos Iskola és Óvoda igazgatója egy peda­gógiai ezermester. Vezetése alatt ugyanis még nem múlt el év úgy, hogy ne talált volna ki olyan kisebb-nagyobb ötletet, ami ne vitte volna előbbre az oktató-nevelő munkát. A mos­tani esztendő egyik kezdeményezése ré­vén új nevet kap az általa vezetett intéz­mény. Augusztus 28-től Apáczai Csere Já­nos Általános Iskola és Óvoda Ózd Tábla névre változik az eddigi elnevezés. Az igazgatói beadványában azzal indo­kolta ezt a lépést, hogy névadójuk példa­képül szolgálhat majd a tanulók számára, továbbá az intézmény bázisiskolája lesz az Apáczai Kiadónak, ami több szempont­ból is kedvező lehet az ózdiak részére. Azt is tervezik, hogy felveszik a kapcsolatot az Apáczai nevet viselő iskolákkal. Ez az iskola Ózd egyik legnépesebb pe­remkerületének, Tábla település részé­nek, évtizedek óta meghatározó oktatási, nevelési, közművelődési, kulturális intéz­ménye. Ebben az oktatási intézményben, az elmúlt évtizedek során egymásra épülő generációk nőttek fel, adták át és vették át egymástól az élet stafétabotját. Az iskola is a rendszerváltást követően teljes és jogos méltósággal vehette birtok­ba azt a nevet, mely az itt élő lakókat, az egymásra épülő nemzedékeket szolgálta és fogja szolgálni, melyet nemes egyszerű­séggel e városban mindenki ezen öt betű­vel illet, de az itt élők szívét, lelkét míg e térségnek történelme lesz, mindig megdo­bogtatja: „Tábla”. Áldatlan rossz utak Tokaj-Hegyalján _____________ISIM-MflOTIMMHISlIill $_____________________________aktuális 6 Szerencs (ÉM - SFL) - A szik­szói Közútkezelő Kht.-hoz tartozó, a Szerencs környéki településeket összekötő uta­kon (Ond-Rátka, Tállya-Mád, Tárcái) karbantartási munká­kat végeznek az Egri Útépítő Rt. gépei. Semmi kétség, valóban ráfért a kátyúkkal tűzdelt aszfaltcsíkokra a kozmetika, ám arra senki nem gondolt, hogy az új megoldás rosz- szabb lesz a réginél. A pályatest­re terített szurokra, durva zúza­lékot szórtak és sorsára hagyták azt, elvonultak a kivitelezők. A gépkocsik azóta valósággal szen­vednek. A szembejövő jármű ál­tal felvert kavicsok szélvédőket, lámpatesteket törnek szét. De sé­rül a karosszéria, rongyolódik a gumiabroncs. Bár ki vannak rakva a 30-40 ki­lométeres sebességet diktáló, kor­látozó táblák, csak bele kell gon­dolni az egészbe! Ha két gépkocsi negyven-negyven kilométeres se­bességgel ütközik, az annyi, mint­ha egy autó nyolcvannal hajt a falnak. Hasonló a helyzet termé­szetesen a felvert zúzalékkal is. A Szerencsen működő OTP Garancia Biztosító Rt.-nél nem számottevően, az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt.-nél és a Hungária Biztosító Rt.-nél mint­egy tíz-tizenöt százalékkal növe­kedett meg a törött-repedt szél­védőkkel és lámpatestekkel kap­csolatos bejelentések száma. Azt viszont azonban csak igen kevesen tudják, hogy némely biztosító cég a felvert kavics ál­tal okozott kárra nem fizet. Fizet azonban akkor, ha a gépjármű- vezető igazolni tudja, hogy a sé­rülést okozó kődarab egy másik, kőszállító autóról esett le. Panasz- szal a miskolci központú Közút­kezelő Kht. Igazgatóságának jogi osztályán lehet élni. De próbál­kozhat a károsult a templomban is, történtek már csodák. Summázva a fentieket - az Európába vezető hegyaljai utak zsebbe nyúlósak lettek az utóbbi időszakban. Ahol a nevek egyáltalán nem fontosak... Tíz éve működik lelkisegély-szolgálat Észak-Borsod központjában, Ózdon Ózd (ÉM - KKM) - A közérde­kű telefonszámok között bön­gészve pillantottam meg a 06-80/505-004-es számsort, melynek „gazdája" a Telefo­nos Lelkisegély-szolgálat Ózdon. Egy kedves női hang jelentkezett be, akiről ma sem tudom, hogy ki volt, ugyanis csak annyit közölt ve­lem, hogy ő az x számú ügye­lő. Néhány nap elteltével si­került a szolgálat vezetőjével is kapcsolatba kerülni. • Hazánkban az első ilyen tele­fonszolgálat harminc éve alakult. Ózdon tíz évvel ezelőtt - hallot­tuk a névtelenséget kért vezető­től. - Ma már harminchat műkö­dik az országban, minden na­gyobb városban elérhető, és hí­vása természetesen ingyenes. Mint azt tapasztalta a szolgálat névtelen a munkatársakat csu­pán számok jelölik. Itt a nevek nem fontosak, annál inkább a szolgálat alapelvei. □ Melyek ezek? • A névtelenség (anonimitás) a bizalom megtartásáért, az állan­dó kapcsolattartás lehetősége, a probléma iránti érzékenység és az élet mint érték tiszteletének képviselete. Tehát nem kérdez­zük senkinek a nevét, számunkra a személye és a sorsa fontosabb. Mindig lesznek olyan emberek, akik nehéz helyzetbe kerülnek, magukra maradnak, kétségbees­nek, tanácstalanokká válnak az életükkel játszanak, vagy csak egyszerűen arra vágynak, hogy valaki elbeszélgessen velük. □ Kikből áll a munkatársi gárda? • Arra alkalmas, tapasztalattal és speciális adottságokkal rendel­kező személyekből. Ajánlásra ke­rülnek ide, és önként vállalják a szolgálatot egy tanfolyam után. Bizonyos időnként tapasztalatcse­rékre, továbbképzésekre kerül sor. Nemrég a debreceni kollégák hívtak meg bennünket egy talál­kozóra, ahol több előadás is el­hangzott. Bodó Sára előadó nagy­szerűen foglalta össze a lelki első­segély, a munkánk, tevékenysé­günk, a szolgálat lényegét. Egye­bek mellett megállapította: a baj­ba jutott emberekkel beszélgetve hamar kitűnik, hogy a legtöbb gond mögött olyan egészen ősi igények sérültek meg, mint a sze­retet, a bizalom, a védettség. Az elbizonytalanodott ember talán még kétségbe esettebben akar új­ra és újra meggyőződni arról, hogy mégiscsak létezik az a bizo­nyos szeretet és elfogadás. Ha kell, provokálja, ha kell, koldulja. Kinek milyen az eszköztára. Aki fölemeli a telefonkagylót, hogy egy számára ismeretlen ember­nek, egy ismeretlen hangnak el­mondja, mi bántja, az legtöbbször a lét legalapvetőbb kérdéseit fir­tatja - miközben talán egészen másról beszél. A szavaiban talán egy elrontott keserű napról, él­ményről beszél, de szavai mélyén kimondatlanul is megszólal a kérdés: elfogadsz, meghallgatsz, megértenél, bíznál bennem? Egy- egy bajba jutott ember gondját hallva a segítő olykor talán mo­solyogna: „Ez olyan nagy baj? Csak ennyi?” S valóban: a lét nagy kérdéseihez képest apróság­nak tűnhet egy elveszített tárgy, egy rosszul sikerült beszélgetés, egy főnöki igazságtalanság, egy elmulasztott jókívánság, egy ha­zug mondat, egy meglopott kap­csolat - de sohasem tudhatjuk, hogy milyen személyes összefüg­gésben szólal meg egy bagatellnek látszó mondat. Annyi látszólagos apróság „vághat bele” hirtelen a létbe, s befolyásolhat minden mást. Olyan bizonyos „utolsó cseppé egy túlöntött pohárban”, amit már nem lehet meginni. Nem könnyű a puszta létüket is feleslegesnek érző emberekkel se­gítő beszélgetést folytatni. Az egyik legfontosabb törekvésünk a haladékszerzés. Hiszen csak az időnyeréssel szerzett haladék ad­hat módot arra, hogy segítsünk belátni: az eredendő vagy azzá váló létkérdésekre újra lehet vá­laszolni. Az élet egyszeriségét és megismételhetetlenségét újra el lehet fogadni. Mert az élet való­ban a legfontosabb létkérdés. Kinek szívügye a királyi nedű? A borosoknál nem érzékelhető az együttműködési szándék Tarcalon tanácskoztak a borút egyesület tagjai Fotó: Serfőző László Tárcái (ÉM - SFL) - Az elmúlt év decemberében kötele­zettséget vállalt a tarcali központú Tokaj-hegyaljai Bo­rút Egyesület arra nézve, hogy továbbképzést szervez a bortermelőknek és a dön­téshozóknak a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei önkor­mányzattal karöltve. A tanácskozásra az elmúlt hét­végén került sor Tarcalon a Bo­rok Házában, illetve a helyi polgármesteri hivatalban. A meghívott előadók a borkeres­kedelem kapcsán kitértek az idegenforgalomra, a borutak szerepére, személyes tapasztala­tok alapján adtak tájékoztatást európai borvidékek hagyomá­nyairól, az ott alkalmazott ter­melési technológiákról, elma­gyarázták, „mi fán terem a PR”, és bemutatkozási lehetősé­get kaptak a Magyarország más tájegységein működő borút egyesületek is. Pataky Sándor, a házigazda település polgármestere, a To­kaj-hegyaljai Borút Egyesület el­nöke a két nap összegzéseként elmondta, hogy az elsődleges cél egy minősítési rendszer kialakí­tása lenne, mai az egyesületi tagságon keresztül a szolgáltató helyeket minősítené, megfelel­nek-e az előírásoknak, belefér- nek-e a minőségi garanciát je­lentő gyakorlatban. Le lehet vonni azt a konzek­venciát, hogy a térség még nem mérte fel kellő súllyal a borút jelentőségét. Ez megmutatkozott a konferencia látogatottságán. Az előadók által közérthetően megfogalmazottakat szívügyé­nek kell tekintenie minden he­gyaljai borosgazdának és szol­gáltatónak. Nem túlzottan érzékelhető az együttműködési szándék, már­pedig az egyesület továbbra is elsődleges céljának tekinti a tör­ténelmi borvidék idegenforgal­mának javítását, a királyi nedű jó áron történő értékesítését. Maga a borút arról szól konkré­tan, hogy a termelők olyan kíná­lati rendszerben szerepeljenek, hogy az közvetlenül, gazdasági előnyökhöz juttassa őket. Tovább vezetik intézményeiket Ózd (ÉM - KKM) - Az észak-borsodi város lakossá­ga életében meghatározó je­lentőséggel bíró két nagy óz­di intézmény vezetője ismét bizalmat kapott az önkor­mányzattól azzal, hogy meg­erősítették pozíciójukban. Dr. Benkőné Fehér Éva, a Brassói Úti Általános Műve­lődési Központnak igazgató­ja lesz a következő öt eszten­dőben is, s ugyancsak Boda István, aki pedig az Árpád Vezér Úti Általános és Szak­iskola vezetője, igazgatója. Együtt könnyebb Ózd (ÉM - KKM) - Szeptember elsejétől összevonásra kerül két „külvárosi” kulturális intéz­mény Ózdon. Konkrétan az Ózd-Somsály Úti Általános Művelődési Köz­pontot az Ózd-Csépányi Úti Mű­velődési Központhoz csatolják. Az összevont intézmény ezt kö­vetően az Ózd Csépány-Somsály Általános Művelődési Központ névre hallgat majd. Vezetője Kossuth László, akinek kineve­zése 2004. augusztus 31-ig szól.

Next

/
Thumbnails
Contents