Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

2000. július 24., hétfő ÉSIM-MMYMOfiSZtó# Aktuális 3 Gógl Árpád átadja a zászlót Fotó: Llszkai Millenniumi zászlókat adtak át Vizsoly (ÉM-LL) - Nagyszabású falunap rendezvénysorozat keretén belül szomba­ton délelőtt Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter adta át a millenniumi zászlót Vi­zsoly polgármesterének Sváb Józsefnek. A vizsolyi református templomban Gógl Árpád a magyarság történelmének viha­ros napjairól szólt, s szavai szerint kevés az az európai nemzet, amely képes volt megőrizni nemzeti identitását. A zászló jelkép, s azért tűzték őseink lándzsavégre, mert a gyilkos szerszám erőt és hatalmat jelképez. A millenniumi zászló alapszíne fehér, amely alapvetően tisztaságot tük­röz, s mint arról a miniszter szólt, számá­ra azért is fontos a zászló kettős kereszt jele, mert a középkor végén amikor a pes­tis járványt sikerült leküzdeni, a kereszt igazából akkor jelent meg a magyar lobo­gón. Gógl Árpád - aki vasárnap Alsószu- hának is millenniumi zászlót adott át - re­ményét fejezte ki, hogy az ország elfoglal­hatja helyét Európában, ami egyértelmű­en kijár neki. Közös ünnepségen Az Aggteleki Falunapok rendezvénysoro­zat harmadik napján, vasárnap, a Baradla Barlang Hangversenytermében került sor Aggtelek és Jósvafő községek számára millenniumi emlékzászló átadására. Matolcsy György gazdasági miniszter - a zászlók átadása előtti ünnepi beszédében - emlékeztetett arra, hogy maga a hely­szín is a megmaradást jelképezi, hiszen a sok évezredet megélt cseppkövek átvitt ér­telemben jelképezhetik a viharos múltú magyar nemzet fennmaradását. Éles Miklós Aggtelek polgármestere a zászló átvétele utáni köszöntőjében el­mondta: a történelem viharai a helytál­lást, a küzdést váltották ki a települése­ken élőkből, bizonyítva ezzel, hogy az itt lakók méltóak elődeik örökségére. A két község egymásra talált, amelynek jelképe a közös ünnepség is, és a szán­dékok szerint ez az együttműködés foly­tatódni fog. Aggtelek és Jósvafő zászlója Fotó: Bujdos Mozgássérültek: vidáman a Csanyikban Miskolc (ÉM - BAL) - Nagyon nehéz a fogyatékosok jelentős részét kimozdítani otthonából: ennek oka részben pszichikai, részben - különösen a mozgásukban kor­látozottaknál - fizikai. Évről évre legin­kább csak ugyanazok jönnek el a külön­böző rendezvényekre, így a nyári juliális- ra is. Pedig az évközi, tavaszi-őszi kirán­dulások mellett immár több mint fél évti­zede szervezi meg rendszeresen a Majális­parki találkozót a Mozgássérültek és Ba­rátaik Miskolc Városi Egyesülete. A hét­végén hatvan-hetven vendéget vártak - árulta el Hegyesi István, a szervezet el­nökhelyettese ám ennek csak a harma­da érkezett meg. Akik kijöttek a Bükkbe, azokat jó idő fogadta, és az egyik faház­ban tartott kellemes kultúrműsor. A Gö- römbölyi Asszonykórus mellett a Miskol­ci Nemzeti Színház művészeinek produk­ciója után tapsolhattak a jelenlévők, dél­utánra pedig a Vadasparkban tett séta és az estébe hajló beszélgetés maradt. Ormosbányai nem a hulladék-égetőre Ormosbánya (ÉM - KI)) - A szavazóurnához járuló 717 ormosbányai közül mind­össze 45 támogatta, 663-an pedig ellenezték a vasárnap tartott véleménynyilvánító népszavazáson, hogy a tele­pülés határában, Rudabánya közigazgatási területén ve­szélyeshulladék égetőmű épüljön. A véleménynyilvánító népszava­zás tárgya a francia Tredi cég többségi tulajdonában lévő Hun- garopec Rt. Rudabánya külterü­letén építendő veszélyeshulla­dék-égetője volt - tájékoztatta la­punkat Nagy Tibor ormosi pol­gármester. Dr. Sallai Árpád körjegyző ér­deklődésünkre elmondta: az al­kotmány lehetőséget ad a véle­ménynyilvánításra, a népszava­zás eredménye pedig köti a kép­viselőtestületet. Mint megtud­tuk: a népszavazás megnehezít­heti ugyan a beruházó Hungaro- pec Rt. tevékenységét, de az építkezést nem gátolhatja meg az ormosbányai szavazók szán­déka. A beruházó - a rudabányai égető mellett - Szuhogy hatá­rában egy hulladéklerakó épí­tését is tervezi. Az égető 2003- ban kezdené meg működését, a lerakó 2001-ben. A két beruhá­zás első ütemben 10-12 milliárd forintba kerülne - tájékozta­tott Bóna István, a Hungaro- pec Rt. vezérigazgatója. Mint mondta: az építés során 200- 300, a későbbiekben 70 ember­nek adnának munkát. A kivi­telezés során számítanak a környék és a régió beszállítói­ra. A társaság már megkapta a környezetvédelmi engedélyt a veszélyeshulladék égetőre és hulladéklerakóra - tájékoztatott Raisz Gyula, az Észak-Magyaror­szági Környezetvédelmi Felügye­lőség műszaki igazgató-helyette­se. Mint mondta: ez szükséges ahhoz, hogy a beruházó besze­rezhesse a szükséges építési és egyéb hatósági engedélyeket. A körjegyző szerint a márciu­si közmeghallgatáson a lakosság soraiból hangzottak el aggályok a veszélyeshulladék-égetővel kap­csolatosan. Információink sze­rint - a híradásokban elhangzot­takkal ellentétben - Rudabá- nyán is volt népszavazási kezde­ményezés ebben a témában, ám áprilisban nem gyűlt össze elég aláírás annak kiírásához, s egy' éven belül ugyanarról a kérdés­ről szavazni nem lehet. Megtud­tuk továbbá, hogy a beruházás hatásaiban érintett Szuhogyon is történt népszavazási kezdemé­nyezés, ám annak kiírásáról még nem döntött a település kép­viselőtestülete. Verseny a legszebb, legfinomabb ételért Negyedik alkalommal rendezték meg az ízek csodáját a Diósgyőri várban Miskolc (ÉM - BAL) - Tucatnyi ínycsiklandozó ételvarázslat több száz - eleinte korgó gyomrú, később jóllakott - nézelődő, a szakácsszakma ki­válóságai: szombaton a Diós­győri várban rendezett ízek csodája elnevezésű gasztronó­miai versenyen minden adott volt hogy valami finomság főjön ki belőle. Idén negyedszer szervezte meg Az ízek csodája elnevezésű gaszt­ronómiai versenyt a várban az Ifjúsági és Szabadidő Ház (az Észak-Magyarországi Gasztronó­miai Társaság szakmai védnök­ségével). A rendezvényen a ma­gyar szakácsművészet számos, hazai és nemzetközi címekkel büszkélkedő képviselője felvo­nult. Magára a versengésre 11 csapat nevezett: néhány miskolci vendéglátóhely konyhai gárdája mellett az ország minden pontjá­ról érkeztek a főzőtudásukat be­mutatni kívánó „sportemberek”. A munka már korábban, a program hivatalosan szomba­ton délután 2-kor indult. Elő­ször a hidegkonyhai kategória pályamunkái váltak megtekint- hetővé: két helyiségben sora­koztak az - állítólag inkább lát­ványra, semmint fogyasztásra készült - legkülönbözőbb salá­ta- és hústekercs-csodák. Látha­tott a nagyérdemű - az ételköl­teményeket kísérő táblácskák feliratai szerint - hal- és szar­vasvariációkat, felismerhetett továbbá szoborrá nemesedett dinnye- és más gyümölcs-deko­rációkat. Egész addig, míg orra a várárok felé nem fordította érdeklődését. A 11 csapat képviselői a dél­után folyamán örökkévalóságnak tűnő órákon keresztül, sütötték, pörkölték, párolták, melegítet­ték, főzték, flambírozták, grillez- ték az alapvetően húsokból meg­álmodott alkotásokat. Láthat­tunk - az illatáról nem is beszél­ve - például töltött gödölyét nyárson sütve, parázson sült zöldségekkel, vagy tejfölös-tárko­nyos malaclevest, fülével, farká­val, erdészné-gombóccal. A ké­szülő étkek képe mellett szokat­lan konyhai eszközök is megra­gadhatták a laikus érdeklődő fi­gyelmét: egy csillárszerű, ijesztő kampói révén középkori kínzó­eszközre emlékeztető berendezés például húsok, égőfoglalatszerű csészéi pedig mártások elkészíté­sére, valamint tálalására szolgá­ló alkalmatosságnak bizonyult. És végül a legfontosabb: a ver­sengés és a zsűrizés végeztével a várba látogatók egytől egyig vé­gigkóstolhatták a nem minden­napi, válogatott „étlapot”. Rekla­mációnak helye nem volt. Eszmecsere a sültek készítésének mikéntjéről Fotó: Bujdos Tibor Fellobbant a gázláng, kiépült az infrastruktúra Bükkzsérc (ÉM-SZI) - Bükk- zsércen, a bükkaljai községben sokan a fatüzelést részesítik előnyben, tekintve könnyű elér­hetőségét. Ráadásul több vállal­kozásnak ad megélhetést a tűzi­fa-kereskedelem, fűrészüzem is. Most azonban változás követ­kezhet be: megépült a gázháló­zat, melyet szombaton adtak át a lakosságnak. Két éve szorgalmazták, első­sorban az idős emberek, hogy szívesen áttérnének gázfűtésre. A kipostázott szándéknyilatko­zatot több mint háromszázan ír­ták alá, így elkezdődhetett a be­ruházás tervezése. Ebben az 1998-as önkormányzati választás sem okozott fennakadást: Nagy Lajosné polgármester megkez­dett munkáját az új polgármes­ter, Pintér Károly folytatta. A gázhálózat építése Cserépfa­luval közösen indult, a két önkor­mányzat a Dél-Borsodi Gázközmű Kft.-vel az elmúlt év elején kötött megállapodást a munka elvégzé­séről. A közműárkok kiásása ősz­szel kezdődött meg, s néhány hét múlva a cserépfalui iskola már örülhetett a gázfűtésnek. Bükkzsércen most szombaton lobbantotta fel a fáklyalángot Tállai András országgyűlési képviselő (Fidesz) és Pintér Ká­roly polgármester. A beruházási Tolcsvai tűzoltóünnep Tolcsva (ÉM-BSZA) - Fennál­lásának százhuszadik évfordu­lóját ünnepelte tegnap a Tolcs­vai önkéntes Tűzoltó Egyesü­let. Ebből az alkalomból avat­ták fel a település főterén a tűz­oltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a szobrát, amelyet Stumpf István kancelláriami­niszter leplezett le. Vojnár László az egyesület elnöke beszédében visszatekin­tett az eltelt 120 esztendő törté­néseire. Felidézte a megalaku­lás mozzanatait, amelyet írásos anyagok őriztek meg az utókor számára. Az elnök beszédében megemlékezett azokról az em­berekről is, akik sokat tettek a település önkéntes tűzoltóságá­nak sikerei érdekében. A csa­pat két alkalommal (1978-ban és 1996-ban) nemzetközi poron­don is megmérettetett, hangzott el. A tolcsvai tűzoltók mai eredményeit bizonyítja a ren­delkezésre álló két gépjármű, a felszerelés, valamint a felújított klubépület és tűztorony - tag­lalta Vojnár László.- A tűzoltás mindig a legne­hezebb, legkeményebb felada­tok közé tartozott - tette hozzá Stumpf István a Miniszterel­nöki Hivatalt irányító minisz­ter. Mint elmondta, ritka az olyan ember, aki mások életé­költségek felét a Mól Rt. vállal­ta, másik felét az önkormányzat és a lakosság. A belterületen 14 utcában, több mint 7 kilométer hosszú vezetéket építettek ki. Az első napokban már 60 in­gatlanra bekötötték a gázt, s a fűtési szezonban a lakosság 80 százaléka tér át a gázfűtésre. Miután Bükkzsércen két éve készült el a szennyvízhálózat, mostantól a teljes infrastruktú­ra kiépült. Gázlángon A Szent Flórián szobrot Stumpf István leplezte le ért hajlandó a sajátját kockáz­tatni, s ez az értékrend egyben erős közösségeket teremt. - A Szent Flórián szobor emlékez­tessen mindenkit azokra az ér­tékekre, amelyek itt Európá­ban összekötnek bennünket - zárta szavait a miniszter. Az ünnepi beszédeket köve­tően elismeréseket adtak át a legjobban teljesítő tűzoltók­nak. A nap folyamán lezajlott nemzetközi tűzoltó emlékver­senyen szlovákiai és osztrák lánglovagok is részt vettek. Fotó: Szatmári Irén

Next

/
Thumbnails
Contents