Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

2000. július 20., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Évszázados lantmuzsika. Kónya István lantművész ad hangversenyt július 22-én, szombaton este 7 órától a sárospataki Rá- kóczi-vár Öregpalotájában. A három évszá­zadot átfogó koncerten reneszánsz és ba­rokklanton szólalnak meg a zeneművek. • Kassák gyűjteményéből. 20. századi mű­vészet Kassák Lajos gyűjteményéből címmel rendez kiállítást a fővárosi Kassák Múzeum július 24-től október 29-ig. Ezúttal azokból a festményekből, grafikákból, szobrokból adnak válogatást, amelyeket Kassák Lajos az 1910-es évek közepétől 50 éven keresz­tül magyar és külföldi pályatársaitól kapott. Zene- és táncolimpia Budapest (MTI) - A világon elsőként Ma­gyarországon rendeznék meg az 5 Líra Ze­ne- és Táncolimpia elnevezésű nemzetközi művészeti erőpróbát a jövő évben - szá­molt be a rendezvény előkészítő bizottsága keddi budapesti üléséről Bercsényi László, a művészeti olimpia szervezésére létreho­zott alapítvány kuratóriumának elnöke. Az 5 Líra Zene- és Táncolimpián az egyes nemzetek énekesei, muzsikusai és táncművészei szállnának versenybe az aranyból, ezüstből és bronzból készülő, antik istenséget formázó trófeákért. A művészeti olimpia elindítása, illetve az azon való részvétel iránt nagy a nem­zetközi érdeklődés, eddig 58 ország jelezte diplomáciai úton, hogy közreműködne, je­lölné művészeit a megmérettetésre. Az 5 Líra Zene- és Táncolimpia megren­dezéséhez többszáz millió forintra lenne szükség. Az előkészítő bizottság a jövő hét­re összeállít egy művészeti naptár-terveze­tet, amelynek alapján már körvonalazódna, hogy a művészeti ágak képviselői a kilenc- naposra tervezett versenyen mely napokon mérnék össze tudásukat. Az elképzeléseik szerint a kéthetes fesztivált kétévente más­más országban rendeznék meg Eljutni a látványtól az absztraktig Tizenkét napig újra szabad volt az iskola a képzőművészetre fogékony fiataloknak Miskolc (ÉM - FK) - Nyári Kép­zőművészeti Szabadiskola. Az idei már a hetedik a Miskolci Galéria Alkotóházában. A la­posra facsart tubusok és a csonkig használt krétadara­bok között múlt hétfőtől ti­zenkét napon át ismét lázas munka folyik. A Nyári Képzőművészeti Szabad­iskola egyedinek számít az egész országban. Egyetlen más rendez­vénynek sem sikerült az, ami a miskolcinak igen. Míg az eszkö­zárak folyamatosan emelkedtek az elmúlt évben, az iskola díja változatlan tudott maradni. Ez pedig nem kis teljesítmény, ha tudjuk, hogy a résztvevőknek még egy ecsetet sem kell maguk­kal hozniuk. Az alkotáshoz szük­séges összes eszközt megkapják helyben. A szabadiskola színvo­nalát jelzi, hogy a Városi Mecé­nás Alap mellett a Nemzeti Kul­turális Alapprogram és a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma is feliratkozott a támo­gatók listájára. Függőségben A negyedórás szünet kezdetét az jelzi az Alkotóházban, hogy az egyik teremből egy lepedőbe bur­kolt szőke nő suhan ki. Látszik, hogy a fehér vászon alatt más nincs. Ő a modell. Éppen kijött a rajzlapok gyűrűjéből, de már el is tűnik egy másik teremben. A modell fontos személy egy ilyen alkotóközösségben. Iskolai kere­teken belül is csak ritkán van al­kalom aktot rajzolni a résztvevő tizen-huszonéveseknek. A folyosón nyüzsgés támad. Széntől és festéktől sötét kezű fia­talok járnak át rajta, keresve a többiek rajzait, kíváncsiak, ki meddig jutott a rajzán, festmé­nyén az elmúlt órákban.- Függővé tesz ez a tábor - véli Gál Béla Sárospatakról, aki már negyedjére tért vissza. - A tech­nikai tudás terén veszem igazán nagy hasznát, hogy itt vagyok, mert év közben nincs lehetősé­gem litográfiát készíteni, és itt modell is van. Szeretem, hogy na­gyon intenzív, napi nyolc órás munka folyik. Itt tényleg sokat lehet tanulni.- Én viszont most vagyok itt először - veszi át a szót a buda­pesti Somogyi Gábor. - A rajzta­nárom és egy osztálytársam is mondta, hogy lesz egy szabadis­kola Miskolcon. Ennek ellenére majdnem nem jöttem el. Az utol­só pillanatban gondoltam meg magam. Szerencsére, mert na­gyon tetszik, hogy folyamatosan lehet dolgozni, és a társaság is nagyon jó. Biztos, hogy jövőre is itt leszek. Önálló világ A fiúk gyorsan eltűnnek az egyik közeli rajzteremben. Otthonosan mozognak az épületben, ahogy a művészek is, vagyis Szarvas Ildi­kó és Csordás Zoltán, akik már másodjára irányítják a munkát. Ők tanítják a jelentkezőket feste­ni, rajzolni, részkarcot, litográfi­át, metszeteket készíteni.- Nem sok nekik az a tizenkét nap, ami rendelkézésükre áll a tanulásra, de nekünk sem túl hosszú idő a tudás átadására - mondja Szarvas Ildikó. - Ez alatt kell ugyanis a látvány utá­ni ábrázolástól eljutni az abszt­raktig. Kép létrehozásához nagy energia kell, mert a kép egy önálló világ, egy tökéletes rend­szer. Ez a legfontosabb, amit meg kell nekik tanítani, mert ma sajnos éppen ez a szemlélet kezd felbomlani. A folyosó közben újra kihal az Alkotóházban. Végétért a szünet, mindenki visszatér a félbeha­gyott munkájához. A modell is visszaül a rajztáblák gyűrűjébe, virágkoszorút tesz a fejére és hagyja, hogy tucatnyi fiatal szén­foltokra vagy színes ecsetvoná­sokra fordítsa le körvonalait. Pimasz p/r/olihisztor Fecske Csaba Bizony keveseknek adatik meg, még a szó­lamvezető költők közül is, hogy ötvenéves koruk táján, talán még a hegygerinc felé haladtukban monográfia íródjék róluk. Bár Gyimesi László, a Varga Rudolfról szóló, fenti alcímet viselő könyv szerzője szerint nem szabályos monográfia, csupán szubjektív részlet - tanulmány, mégiscsak Varga eddigi életművének értékelésére vállalkozott, saját szavaival: „összefoglalja Varga Rudolf hosszúra nyúlt, de annál ígé­retesebb indulásának eredményeit, értéke­lő is, mert fel kívánja csillantani a művek sorának értékeit, a. közösség kincsévé való darabjait, hódolatteljes nem lesz - inkább a szerzőhöz méltóan: tiszteletlen.” Gyimesi hangsúlyozza elfogultságát a könyv „tárgyával” szemben, és ebben nincs semmi kivetnivaló. A vélt objektivi­tás éppúgy torzíthat, mint a bevallott és vállalt szubjektivitás, és az utóbbi se zárja ki a tisztánlátás lehetőségét, a hitelességet. Kronológiai sorrendben vizsgálja és elemzi Varga eddig megjelent valamennyi könyvét, ezek között a versesköteteké az el­sőség mennyiségileg és minőségüeg, aztán a prózai munkák, és végül a Köpés a leves­be című regény kerül górcső alá. Egyetlen észrevétel. Talán szerencsés lett volna áttekinteni a Varga-recepciót, és erre akár egyetértőleg, akár vitatkozva reflektálni. Árnyaltabb kép alakulhatott volna ki, esetleg kijelölhető lett volna Varga Rudolf helye líránkban. Persze mondtuk, ez nem szabályos monográfia. Számomra a kötet legizgalmasabb feje­zete a Ki ez a pimasz p/r/olihisztor c. in­terjú, mely végigpásztázza Varga kacska­ringókkal teli életútját. Olyan sodró len­dületű és eleven, hogy fölvetődött ben­nem: mi lenne, ha folytatnák a beszélge­tést, ha kiterjesztenék mind horizontáli­san, mind vertikálisan? Megszülethetne egy interjú-kötet. /Bolha a fülbe./ Ez a szabálytalan életutat bejárt irodal­már, filmes, újságíró, Gyimesi szólelemé­nyével p/r/olihisztor, aki néhány éve, negyvenöt évesen jelentkezett első verses­kötetével, noha tizenévesen már országos hírű költő volt, érdemes a figyelmünkre. Gyimesi sem volt - miként ígérte - tisz­teletien a szerzővel szemben. Sőt. Ideillő- nek érzem Esterházy bonmot-ját: mester, önnek vége, én önt tisztelem. Képeslapos emlékezés Putnok (ÉM) - Emlékezés a vi­rágok költőjére és a régi Putnok- ra címmel időszakos képeslap­kiállítást rendez a Holló Galéria Ráczi Győző magángyűjteményé­ből. A tárlatot július 21-én, pén­teken délután fél 5-kor É. Kovács László festőművész nyitja meg. Ráczi Győző erdőmémök több mint harminc éve költözött Put- nokra. Életét nemcsak a termé­szet, de a régiségek szeretete, sőt gyűjtése is végigkísérte. Mintegy tizenöt éve kapcsolódott be a Tompa Mihály Emlékbizottság munkájába, de nemcsak a költő­vel, hanem egész Gömör történe­tével foglalkozik. így kezdte el gyűjteni mintegy négy éve Put­nok képeslapjait, amelyek segít­ségével a kiáilításon is nyomon követhető a város fejlődése. Emellett a „virágok költője”, Tompa Mihály emlékezetét is megidézik a képeslapok, illetve régi cikkek, Tompa-kötetek, az emlékbizottság, a Tompa nevét viselő iskola tárgyai, iratai. Ezredvégi virágkötők Miskolc (ÉM) - A legjobb vi­rágkötőket keresik az idei Ze­ne- és Fényfesztiválon július 29-én Miskolctapolcán. Á ren­dező Ifjúsági és Szabadidő Ház olyan virágkötőket vagy vi­rágkötészettel szívesen foglal­kozó jelentkezőket vár az ese­ményre, akik másfél óra lefor­gása alatt saját anyagból sze­retnék a helyszínen megalkot­ni az Ezredvégi érzések című millenniumi kompozíciót vagy az év menyasszonyi csokrát. A térkompozíció mérete nem haladhatja meg az 1,5x1,5 mé­teres alapterületet, és a meny­asszonyi csokor bemutatásá­ról is a versenyzőnek kell gon­doskodnia. A legjobbak pénz- és tárgyjutalomban része­sülnek. További információ a 412-508-as telefonszámon kér­hető. „Érezhessük azt, hogy létezünk” Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - „Utcát, teret, fát adj nekünk, érezhessük azt, hogy létezünk"- énekel­ték a dalt a diákszereplők a Pál utcai fiúk előadásán. Ta­lán azért is szólt őszintén éne­kük, mert a Pécsi Sándor Gu­ruló Színház tagjai maguk is hosszú ideje küzdenek azért, hogy játszhassanak.- A Pál utcaiak harca a „grund- ért”, azaz egy helyért, a játékért rólunk szól - vallja Kriston Ákos ügyvezető igazgató. - Legalább ötvenéves hagyománya van an­nak a városban, hogy gyerekek játszanak főleg gyerekeknek. Ezt folytatni kellene, pedig félő, hogy megszűnik. Nehézségek folyama­tosan voltak és vannak, de úgy látjuk, nagy a veszély, hogy hely ......................... A város vezetése nem érdeklődik irántunk, pedig ha látnák, job­ban elhinnék: érdemes a támo­gatásra a gyere­kek munkája. Kriston Ákos ....................................................... nélkül maradunk, bármikor be­következhet, hogy el kell men­nünk. Hét-nyolc éve vagyunk itt a Vasasban, ahol nagyon elnéző­ek, megértők, de magas a bérleti díj. Fejleszteni kellene a techni­kát, s új produkció kiállítása is sokba kerül. A lillafüredi erdé­szet adott ugyan fát a Pál utcai Fiúkhoz, de még így is fél millió­ba került a darab. Ha létreho­zunk egy előadást, a bevételből épp hogy csak a tartozásainkat tudjuk kifizetni. A fennmaradáshoz égető szükség lenne támogatókra, ám e téren inkább keserűek a ta­pasztalataik.- A szponzorok inkább a sport­ba fektetnek nagyobb összegeket, mi csak apróbb támogatásokhoz jutunk. Szerencsére a tavalyi pá­lyázatok jól sikerültek, de például a Mecénás Alaptól kapott 200 ezer forint is csak arra volt elég, hogy a terembérletet rendezzük. Mere­ven elzárkózik a Miskolci Nemze­ti Színház is, pedig jelmezben, díszletben segíthetnének, sajná­lom, hogy megromlott az intéz­ménnyel a kapcsolat. Nincs pén­zünk reklámra, így a megyeszék­helyen kevesen ismernek minket. Szívesen tájolunk ugyan, de mert az iskolák, a szülők is szegények, ugyanannyiért megyünk vidékre, mint régebben, miközben az uta­zási költségek folyamatosan nő­nek. Ráadásul a tavaszi szezon az árvizek miatt rossz volt. Állítja, nagyon lelkes a mosta­ni gárda. A Molnár Ferenc-bemu- tató feszes próbaidőszakát is vál­lalták. Lelkes fiatalok a színpadon- A tavaszi szünetben reggel nyolctól este hatig próbáltunk. De egyébként is minden nap van­nak próbáink 5-től 6-ig. Suli után egyből jönnek, mi díszletezünk, mi gyártjuk a díszletet, hogy a munkadíjon is spóroljunk. Min­denki szeretetből csinálja. A népszerű repertoárdarabok- a Padlás, az Óz, a nagy varázsló- mellett büszkék a Pál utcai fiúk premierjére, ami egy általuk lét­rehozott új zenés változat ősbe­mutatója volt. Ősszel pedig új ze­nés ifjúsági előadást állítanak színpadra, s persze több darabbal is szeretnének foglalkozni.- Szép Laci bácsi valamilyen egy-két szereplős drámát visz színre, és nekem is van sok ter­Fotó: Dobos Klára vem - mondja Kriston Ákos, aki 1993 körül 14 évesen került az együttesbe, s játszott ott négy-öt évig, mielőtt tanodás lett a szín­házban. Ám a színitanoda nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeit, s egy ideig felhagyott a szí­nészettel. Aztán a Doktor úr cím­szerepére visszahívta a guruló színház, vállalta - nem csak a szerepet, de hamarosan az ügyve­zető igazgatói feladatot is.- A szülők hozzáállása na­gyon jó, de a város vezetése nem érdeklődik irántunk, hiába hívtuk meg többször is őket. Pe­dig ha látnák, jobban elhinnék, hogy érdemes a támogatásra a- gyerekek munkája. Én hiszek bennük, nagyon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents