Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-19 / 167. szám
2000. július 19., szerda Gazdaság 8 HÍRCSOKOR • Mérleghiány. A folyó fizetési mérleg 81 millió euró hiánnyal zárt májusban, szemben az előzetesen közölt 74 millió euró deficittel, és az egy hónappal korábbi 28 millió eurós többlettel. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint az első öt havi folyó fizetési mérleg hiánya ezzel 431 millió euróra nőtt, szemben az egy évvel korábbi 759 millió euróval. Tavaly májusban a folyó fizetési mérleg hiánya 55 millió euró volt. • Környzetvédelmi támogatások. Jelentősen bővült idén a Környezetvédelmi Minisztérium által nyújtható támogatások kerete, felhasználhatják a korábbi években a Környezetvédelmi Alapnál, illetve a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatnál el nem költött 22 milliárd forintot is. Nőttek a reálkeresetek Budapest (MTI) - A bruttó átlagkereset 13,4 százalékkal, a nettó 11,3 százalékkal növekedett az év első öt hónapjában, ami a reálkeresetek 1,6 százalékos emelkedését jelenti - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. Az első öt hónapban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél havonta átlagosan 2 millió 705 ezren álltak alkalmazásban, 0,7 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete az év első öt hónapjában havi 81 620 forint volt. A versenyszférában dolgozók 82 910 forintot, míg a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 78 960 forintot kerestek. MÁV: teljesített terv Budapest (MTI) - A MÁV Rt. száz százalékosan teljesítette első féléves árufuvarozási tervét: június végéig 19,5 millió tonna árut szállított, 3,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Bobál István, a MÁV árufuvarozási szak- igazgatója elmondta: az idén június végéig a MÁV árufuvarozási részlege mintegy 25,5 milliárd forint árbevételt ért el, ez 1,2 milliárddal haladja meg a tervezettet. Az év második felében a mezőgazdasági termelés visszaesése miatt a társaság várhatóan 600 ezer tonnával kevesebb cukorrépát fog szállítani, és a búzaszállítás volumene is a tervezett alatt marad. A szakigazgató szerint az első féléves árbevételtöbblet teljes egészében kompenzálja majd a második félévre prognosztizálható elmaradást. Az év egészében mintegy 70 milliárd forint lesz a MÁV árufuvarozási részlegének árbevétele. Tavaly a vasúttársaság összes bevétele 180 milliárd forint' volt, a személyszállítás bevétele 96,1 milliárd forintot, az árufuvarozásé 80 milliárd forintot tett ki. Segítséget kémek a dinnyések Budapest (MTI) - A dinnyedömping következtében kialakult alacsony felvásárlói árak miatt kritikus helyzetbe kerültek a dinnyetermesztők, ezért a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács segítségért fordult az agrártárcához. Mártonffy Béla, a terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: arra tettek javaslatot, hogy a főleg aszály sújtotta területeken termesztők vetőmaghoz, illetve palántához támogatást igényelhessenek. A segítségről az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint várhatóan szeptemberben születik tárcaközi döntés, mintegy 50- 60 millió forintos nagyságrendben. Az idei kedvezőtlen időjárási feltételek miatt a dinnye piacán zavar állt elő. Az aszály miatt két héttel korábban kezdődött a dinnyeszezon, és a dinnye minősége, szállíthatósága romlott. A korai szezonkezdés miatt az európai piacon a magyar termék összetalálkozott a méditerrán dinnyeszállítmányokkal. A felvásárlási helyzetet mind idehaza, mind az európai piacon rontotta az időközben beállt hűvös, esős idő.- A piacokon olyan alacsony felvásárlási ár alakult ki, amely a költségek felét sem fedezi - hangsúlyozta Mártonffy Béla. - A dinnye felvásárlási ára jelenleg kilónként 11-13 forint, amely tavaly ugyanebben az időszakban 40-45 forint körül mozgott. Hozzátette; az üzletekben most a fel- vásárlási ár négy-ötszöröse a fogyasztói ár. Az ősi magyar búza a modern gazdálkodásban A vegyszermentes mezőgazdaság vezető növénye lehetne a tönkölybúza Hernádkak (ÉM - FL) - Honfoglaló őseinkkel együtt honosodott meg a Kárpát medencében a tönkölybúza. Évszázadok során feledésbe merült, de az elveszettnek hitt „kincs" magvait az elmúlt évtizedekben újra elvetették. Országosan már 8000 hektáron mintegy 250 mezőgazdasági vállalkozó neveli biotermékként a tön- kölybúzát.- Két professzor, Kalmár Gergely és Kajdi Ferenc nemesítet- te-fejlesztette tovább a napjaink magyarországi talajviszonyi közt is termeszthető tönkölybúzát. Ez a biotermék 1998-ban hivatalos állami elismerést nyert, ötszáz hektár vetésterülettel kezdtünk, jelenleg 8000-nél tartunk - magyarázza Semsey Barna, hernád- kaki vállalkozó, aki a tönkölybúza termesztésére szerveződött gazdálkodók ÖKO-10 Egyesület Semsey Barna Fotó: Farkas Maya névre keresztelt szervezetének elnöke.- A tönkölybúza a jelenleg Magyarországon termesztett búzáktól később, július végén, augusztus elején beérő gabonafajta. Napjainkban már nemcsak Borsod megyében - Sajóhídvé- gen, Taktaszadán -, hanem szinte az egész országban - Békésben, Baranyában, Tolnában, Győr környékén is - termesztik. Termésátlaga - normális időjárási viszonyok között - átlagosan 47 tonna hektáronként. El- lenállóbb fajtajellege miatt nem igényel műtrágyát, növényvédőszert, mégis szép termést hoz. Szalmája a mostani rendkívüli időjárás ellenére is 120 centimé- temyire nőtt és nagy beltartal- mi értéke alapján a szarvasmarhák takarmányozására kiválóan alkalmas - mutatja be a növényt Semsey Barna. A termelőknek az értékesítésével semmi gondjuk nem volt eddig. Az előző évi termést teljes egészében a német megrendelők vették meg - jelentős részét biotermékként.- Az idei, a kilátások szerint korábbiaktól jóval nagyobb mennyiségű termésre megvan a biztos vevőnk, de ebből valami kicsit tartalékolunk hazai kedvcsinálónak is. A tönkölybúzából ugyanis nemcsak biokenyeret, hanem biocukrász-, sütő-, tejipari és mélyhűtött termékeket is lehet készíteni. Ezek bemutatására számos mintabolt nyitását tervezzük. Az őshonos magyar növény termesztését és felhasználásának módjait az egyesület országszerte folyamatosan népszerűsíti.- A gazdálkodók körében elsősorban a tönkölybúza termesztésével kapcsolatos információkat adjuk közre: 10 hektáron termelők számára ajánlott például az egyszerű vetésforgó. Ez azt jelenti, hogy lucerna után következhet a tönkölybúza, következő évben repce, napraforgó vagy olajostök, aztán ismét tönköly. A 70 százalék learatva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az őszibúza 70 százalékát, 59 ezer hektár termését már betakarították. Alacsony, hektáronként átlagosan 3 tonnás termésátlaggal és nem a legkiválóbb minőséget - tájékoztatott Tur- nyánszki János. A mezőgazdasági érdekvédelmi szövetség (MÉSZ) megyei titkára elmondta: idén sok a takarmány minőségű búza, de elegendő készlet lesz az EU-követel- ményeket elérő, a 26 fölötti sikértartalommal rendelkező kenyérnek való búzából - nyilatkozta. Mindenütt alacsony a termésátlag, kevesebb kenyérgabona termett. Ennek következtében emelkedett a felvásárlási ár tonnánként 26-30 ezer forintra, a minőségtől függően. Jelenleg az esőzések nehezítik, illetve akadályozzák az aratást, a tartós csapadék pedig rontja a búza minőségét. Fotó: Bujdos Tibor Hulladékgyűjtés - helyben és szakszerűen Budapest (MTI) - Jövő év január 1-jén hatályba lép a hulladékgazdálkodási törvény, amely szerint valamennyi településen meg kell szervezni néhány éven belül a kommunális hulladékok begyűjtését és szakszerű elhelyezését. A Környezetvédelmi Minisztériumban kidolgozott új jogszabály úgy rendelkezik, hogy ahol jelenleg is működik hulladékbegyűjtés, ott január 1-jétől ez kötelezően elvégzendő közszolgáltatás. Ahol még nincs, ott a 2000- nél több lakosú települések esetében 2002. január 1-jén, az ennél kisebb településeken 2003. január 1-jén kell megkezdeni a begyűjtést, szakszerű elhelyezést. Az évenként országosan összegyűjtött 20 millió köbméter kommunális hulladék jelenleg 2700 lerakóra kerül, de ezeknek csak 30 százaléka felel meg az előírásoknak. A régi lerakók felszámolása, újak építése csaknem 60 milliárd forintba kerül majd a becslések szerint. A hulladékgazdálkodási törvény elfogadása előtt készített hatástanulmány szerint múlt évben országos átlagban 2000 forintos díjat kellett fizetni lakosonként a szemét elszállításáért. A begyűjtés és a legegyszerűbb rendezett lerakás költsége viszont 2800 forint lakosonként. A szigorúbb követelményeknek is megfelelő gyűjtés és lerakás a fejlesztési tartalékokkal együtt évente legalább 3400 forintos díj fizetését jelenti lakosonként. Ez azonban átlagos összeg, a kedvezőbb ártalmatlanítási körülmények között lévő területeken ennél kevesebbet, kedvezőtlenebb viszonyok esetén többet is fizethetnek majd az állampolgárok. A hulladékgazdálkodási törvény célja, hogy a termelők, forgalmazók nyomon kövessék termékeiket, visszavegyék a keletkező hulladékokat feldolgozásra vagy ártalmatlanításra. Ezt a feladatot szolgáltatókra is bízhatják. A törvény szerint 2005. július 1-jéig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50 százaléka hasznosításra kerüljön. A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell a települési hulladéklerakókban lerakott hulladékok szabványnak megfelelően mért összetételét, megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat, amelyet folyamatosan csökkenteni kell. Mindez a szelektív gyűjtés bevezetésével érhető majd el. Szabvány határozná meg a begyűjtött hulladék összetételét Fotó: v.cs Húsforgalmazás számos kifogással Budapest (MTI) - A visszatérő ellenőrzések, a feltárt hiányosságokat követő bírságok ellenére a boltok és a nagykereskedelmi raktárak változatlanul nem tesznek eleget a hús- és húskészítmények forgalmazási körülményeire vonatkozó jogszabályoknak. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakemberei kilenc megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem volt ebben a témában ellenőrzés) és a fővárosban 410 húst és húskészítményt árustó üzletet és nagykereskedelmi raktárát ellenőriztek, ezek 65,4 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságokat. Gyakori hiba volt, hogy a szállítmány átvételekor a kereskedők csak ritkán ellenőrizték az áru minőségét, többnyire a mennyiség meglétére figyeltek. Továbbra is gyakran előfordult, hogy a kereskedők az állategészségügyi szabályzat ellenére előre ledarált húst értékesítettek, illetve árumentés címén üzleti körülmények között fagyasztottak le árut. A fogyasztóvédők megállapították azt is: a hús- és húskészítmények forgalmazásakor a kereskedők nem fordítanak kellő figyelmet a szakszerű tárolásra, a gyártók által megadott lejárati idők betartására. A boltok által előrecsomagolt hús- és húskészítmények mikrobiológiai vizsgálatakor 64 ellenőrzött minta 51,6 százaléka nem felelt meg az előírásoknak, többnyire a higiéniai előírások be nem tartása miatt. Az összes vizsgált minta 17 százaléka szalmonellakórokozó mikroorganizmust tartalmazott. Az ellenőrzés során a felügyelők 160 esetben szabtak ki szabálysértési bírságot. A további értékesítést 69 esetben 1 millió 896 ezer forintot meghaladó értékű árunál tiltották meg, 70 esetben - 2,3 millió forint értékű árunál - feltételhez kötötték a további értékestést. Minőségvédelmi bírságot 123 alkalommal szabtak ki 9 millió 240 ezer forintot meghaladó összegben. A kereskedőkre 75 esetben, összesen több mint 11 millió forint értékű fogyasztóvédelmi bírságot róttak ki.
