Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-14 / 163. szám

2000. július 14., péntek Kultúra 8 ÍSZAK-MAGYARORSZÁG • A költőkirály megidézése. „Vaspapok vagytok, rozsda a ti virágotok! /- számít­sátok ki: meddig türelmes az Isten! / és nincs már hazátok, csak az égbeli Bábel." Ez a mottója a miskolci Nagy László Kör rendezvényének, melyet július 14-én, pénteken délután 3 órától tartanak a Kis­faludy Károly u. 12. szám alatt - Nagy Lászlóra emlékezve, aki most lenne 75 éves. • Audiovizuális Archívum. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szándé­kai szerint 2001. december 31-re a Nem­zeti Audiovizuális Archívum (NAVA) rend­szere elkészülne, és megkezdhetné az au­diovizuális alkotások köteles példányai­nak gyűjtését, digitalizálását. A NAVA létrehozása azért is sürgető, mert az el­múlt tíz évben számos, a médiában kelet­kezett dokumentum semmisült meg. Francia kórus éneke Szerencs (ÉM) - A Hegyalja Pedagógus Kórus vendégeként érkezik Szerencsre a jövő héten francia testvérkórusuk, a bre- tagne-i Mouezh ar skeiz. A vendéglátás viszonzásaként elutazásuk előtt, július 21- én, pénteken este 6 órától hangversenyt adnak a Rákóczi vár udvarán. A magyarok krónikája Miskolc (ÉM) - A magyar állam alapítá­sának ezredik évfordulója alkalmából au­gusztus 20-ra, Szent István ünnepére is­mét megjelenik A magyarok krónikája. AZ első kiadás hasonló ünnepi alkalomból látott napvilágot: a honfoglalás 1100. év­fordulójára. A Magyar Könyvklub kiadásában meg­jelenő Krónika sorozatnak az egyik legje­lentősebb darabja a kötet. Ebben az eset­ben a krónika nemcsak cím, hanem egy sajátos műfajt is jelent: kézikönyv és ol­vasmány, képgyűjtemény és adattár egy­szerre. Az időegységek legfontosabb ese­ményeit kalendárium foglalja össze, amelynek adatait szócikkekben is kibont­ják. A korszakokat összefoglaló cikkek, tanulmányok elemzik; kézikönyv jellegét erősítik ugyanakkor a mutatók, térképek, táblázatok, grafikonok. A neves történészek által írt kötet első kiadása az őshazától 1994-ig követte nyo­mon a magyar történelmet, benne műve­lődésünk legjelentősebb állomásával, il­letve azzal a gazdasági-társadalmi háttér­rel, amelyben az adott kor embere élt. Jó krónikásokhoz híven azonban tudják, hogy azóta a múlt meghosszabbodott, így a mostani kiadásban már a legutóbbi öt év történéseinek summázatát, adatait is megtaláljuk. Készülhet a millenniumi tudományos kiállítás Budapest (MTI) - Budapesten a II. kerüle­ti Ganz-gyártelepen rendezendő millenniu­mi kiállítást 3,6 milliárd forintból rendez­heti meg a Millenáris Programiroda Kultu­rális Kht., az elmúlt másfél évszázad leg­fontosabb magyar tudományos és techni­kai ötleteit bemutató tárlatnak helyet adó egykori gyártelep rehabilitálására pedig 6 milliárd forint áll rendelkezésre - közölte Berkecz Mária, a kht. ügyvezető igazgatója. A millenniumi kiállítás 2001. március 15-én nyitja meg kapuit és várhatóan 2001. december 31-én zár be. A tárlaton mintegy kétezer magyar találmányt és szabadal­mat mutatnak be a XVII. századtól kezdő­dően a mai korig. A rendezvényen bemu­tatott tárgyakkal azon szellemi és fizikai teljesítményekre szeretnék felhívni a fi­gyelmet, amelyekkel a magyarság hírne­vet szerzett a világban, mint például a szá­mítógép, a golyóstoll, a sakkozógép, a Ru- bik-kocka, a C-vitamin, a hintók és szeke­rek rugózata, valamint számos mezőgaz­dasági gép és eljárás. A kiállítás anyagát magyarországi múzeumok és magángyűj­tők, illetve szükség esetén külföldi partne­rek bocsátják a szervezők rendelkezésére. A kiállítás koordinálásáért felelős kht. ügyvezetője közölte, hogy elkészültek a Ganz-gyártelep rehabilitációjával kapcso­latos látványtervek, és azt szerdán szak­mai körökben bemutatták. A gyártelep 54 ezer négyzetméterén álló épületek sorából a műemléki védettség alatt álló, illetve a műemlékértékű épületek megmaradnak, a terület többi részét parkosítják. Az alig ismert világhírű hangszer A tárogatónak mindenhol ugyanaz a neve, de másféle zenét játsszanak rajta Tárogatókoncert a Baradlában. A hét végén három helyszínen lépnek fel. Fotó: Puskár Tibor Szerencs (ÉM - FK) - Újra me­gyénkben ad hangversenyt a II. Tárogatós Világtalálkozó nemzetközi együttese hol­nap este Szerencsen és Sáros­patakon, vasárnap pedig Edelény-Borsodban. A húsz­tagú alkalmi társulat ritkán hallható zenei csemegével járja az országot. • A vajai világtalálkozó nagyon jól sikerült, százhúsz résztvevője volt, nagyobb részben zenészek. Ebből a társaságból maradt a hangversenykörútra tizenöt-húsz fő - tudtuk meg Nagy Csabától, az együttes tagjától, a találkozó szervezőjétől. - Ez a szám azért is figyelemreméltó, mert a táro­gató bármennyire is ismert, na­gyon kevesen játszanak rajta. Itt­hon tradicionálisan magyar hangszernek számít, mégis száz kilométereket kell utaznia egy tárogatósnak, hogy találkozzon a hozzá legközelebb élő társával. □ Ha ilyen ritka, hogyan lehet, hogy Európa csaknem minden tájáról, sőt még az Egyesült Államokból is érkeztek muzsi­kusok? • Sehol a világon nem tanítják külön a tárogatót, egyedül Er­délyben lehet még a népművé­szeti oktatás keretein belül meg­ismerkedni a hangszerrel. Ma­gyarországon utoljára a két vi­lágháború között volt tanszéke a Zeneakadémián, de azóta az is megszűnt. Ezért voltak bajban az intézményben, amikor nyolc éve az oregoni egyetem pro­fesszora írt nekik egy levelet, hogy jönne Budapestre tároga­tón tanulni. Egy lemezen hallot­ta a tárogató hangját, és annyi­ra megtetszett neki, hogy el akarta sajátítani a fortélyokat. Itthon persze nem tudták, kihez forduljanak. Végül eszébe jutott egyiküknek, hogy egy közeli le­mezboltban látta a lemezemet. Akkor vették fel velem a kap­csolatot, így lett az illető a tanít­ványom. Ebből is látszik, hogy nincs könnyű dolga annak, aki tárogatózni szeretne. Az viszont sokat segít, ha valaki előtte kla- rinétozott vagy oboázott. Akkor saját maga is megtanulhat ját­szani a hangszeren. Én is erede­tileg klarinétoztam, és nagy hasznát vettem ennek a tudá­somnak, bár a tárogató techni­kai adottságaiban inkább az oboához van közel. □ Magyarországon mindenki tudja, milyen dallamok illenek a tárogatóhoz. De nem valószínű, hogy Franciaországban vagy Né­metországban is ugyanazt játsz- szák rajta. • Mi azt gondolnánk, hogy csak a kuruc dallamok játszására al­kalmas, pedig nem. Érdekes, hogy a világon mindenhol az ere­deti magyar nevén nevezik a hangszert, de merőben eltérő mu­zsikát játszanak rajta. Először is a különböző népek saját népzené­jük előadására használják. Aztán jönnek a feldolgozások. Ameriká­ban nagy divat, hogy kortárs ze­neszerzőket vagy dzsesszdarabo- kat dolgoznak át tárogatóra. Mint minden hangszernek, en­nek is van egy csak rá jellemző dallamvilága, de ez nem akadá­lya a fantázia kiélésének. Kon­certjeinken is ezt a változatossá­got mutatjuk be. A XVII. század­tól jutunk el napjaink zenéjéig, műsorunkba akár néhány klasz- szikussá lett könnyűzenei szám is belefér. Nem beszélve arról, hogy még ma is szereznek zenét külön tárogatóra. □ A közönség hogyan fogadja a hangversenyeinket? • Az első, az aggteleki koncert óta folyamatosan telt ház előtt lépünk fel. Kicsit féltünk az ele­jén, hogy van-e olyan vonzó a tárogató, hogy megtöltsön egy nagyobb termet vagy egy temp­lomot, de alaptalanok voltak az aggályaink. Az, hogy a világ leg­jobb tárogatósai adnak kuriózum­értékű hangversenyt, felkeltette a közönség érdeklődését. Dixie és blues Sárospatak (ÉM) - Ötödik jubile­umához érkezett a Sárospataki Dixieland és Blues Fesztivál, mely idén július utolsó péntekén és szombatján, vagyis 28-29-én várja a közönséget a Vízikapunál. A megyében nagy hagyomá­nyai vannak a dixielandnek - gondoljunk csak a diósgyőri fesz­tiválra, az aggteleki, sajógalgóci rendezvényekre. Öt évvel ezelőtt csatlakozott ezekhez a Sárospata­ki Dixieland és Blues Fesztivál. A rendezvényen, mely Zemplén­ben egyedülállóan képviseli a két népszerű műfajt, az idén fellép a Benkó Dixieland Bánd, a Hot Jazz Bánd, a Miskolci Dixieland Bánd és a Lucky Boys, külföldről pedig Jürg Hermann, Mády Schultz és a Spodiodi érkezik. Zenés színházi napok A Miskolci Orfeum sorozata uralta az elmúlt napokban a Miskolci Nemzeti Színház és a színházbarátok életét. A hét végén és a jövő hét két napján azonban - az Orfeum mellett - két igen sikeres nagyszínházi zenés pro­dukciót is újra műsorra tűztek. Szom­baton és vasárnap este 7-től a West Side Story című musicalnak tapsolhat a közönség. A főbb szerepekben Pintér Tibort (Rifi). Sztankovszky Miklóst (Tony) és Kertész Marcellát (Maria) láthatjuk. A Mágnás Miska című nép­szerű operettet szerdán és csütörtökön játsszák. Rolla szerepében Kertész Marcella, Baracs mérnökében Molnár Erik, Miskáéban Dézsy Szabó Gábor, Marosáéban pedig Kovács Vanda (ké­pünkön) lép színpadra. Fotó. Éder Vera Tehetségeket kutat a negyedszázados tábor Szerencs (ÉM - SFL) - Huszon­öt évvel ezelőtt öt szekcióval alakult meg az a nyári alko­tótelep, amely vasárnap zár­ja be kapuit Szerencsen. Az ország minden részéből ér­keztek fiatal grafikusok, fes­tők, fotósok, szobrászok és keramikusok, sőt ebben az évben kárpátaljai és erdélyi vendégek is részt vettek a munkában. A művésztábor elsődleges szem­pontjának tekinti a fiatal tehetsé­gek felkutatását, egyben segítsé­get ad a közép- és felsőfokú isko­lák növendékeinek tanulmánya­ik folytatásában, illetve a pálya­kezdésben.- Az elmúlt két és fél évtized­ben dolgoztunk Telkibányán, Göncön, Encsen, és most hatodik éve ad otthon csoportunknak Hegyalja kapuja - összegez Fajó János festőművész, a tábor veze­tője. - Igyekszünk kiemelni a leg­tehetségesebb gyerekeket. Nem egy, csodálatos alkotókészséggel megáldott tehetség vett részt a tá­borban ebben az éven, néhány itt készült mű megállná a helyét európai műtermekben is. Ezeket a fiatalokat nem szabad magukra hagyni. Olyanok ők, mint a szőlő­fürtön az aszúszemek: ritkák és aranyat érnek - fogalmazza meg a helyszínhez illő hasonlattal gondolatait Fajó János.- Kapcsolatban állunk oktatá­si intézményekkel, művésztaná­rokkal, akik már tapasztalatból tudják, mely tanulókkal érde­mes itt foglalkozni - teszi hozzá a táborvezető festőművész. - De mi magunk is figyelemmel kí­sérjük, segítjük a legtehetsége­sebb táborozok pályafutását, és büszkén állítom, hogy nem egy fiatal ennek a tábornak is kö­szönheti sikereit. Az elmúlt huszonöt évben - a helyszínek módosulásával együtt is - a legnagyobb változások nem a tábor művészeti életében mentek végbe, hanem a hát­térben.- Korábban támogatták a mű­vésztelepet állami cégek, de ez a forrás nagyon beszűkült - veszi át a szót Urbánné Tóth Edit szer­vezőtitkár. - A művésztelep ugyan részvételi díjas, azonban a teljes költség megtérítésével nem szabad és nem is lehet megter­helni a résztvevőket. Ezért pályá­zati úton próbálunk pénzhez jut­ni, támogatókat kutatunk fel. Ám gyakori, hogy mire a beadott pályázatokat elbírálják, a tábort meg kell hirdetni, illetve be kell indítani, tehát olyan ez, mint a lutri. Tudok gyerekekről, akik maguk is pályáztak azért, hogy itt lehessenek. A Szerencsen elkészült alkotá­sokból augusztus elsején kiállí­tás nyílik Budapesten, a Ráday Galériában, ott egy hónapig lát­hatja a műveket a nagyközönség. Majd egy részüket visszakapják az ifjú művészek, egy másik ré­szük - archiválás után - a Kas­sák Múzeumba kerül. A táborban készült munkák egy részét kiállítják Budapesten Fotó: sfl

Next

/
Thumbnails
Contents