Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-02 / Vasárnapi észak, 5. szám
2000. Július 2. ★ ÉSZAK * 3 Többezer éves leletek Zemplénben Veres László, a miskolci Hermán Ottó Múzeum igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy július 7. környékén megkezdődik a másfél héttel ezelőtt Bodrog- halom határában megtalált szkíta leletek feltárása. Mint az Észak-Magyarország című megyei napilap akkor megírta, a bodrogközi település közvetlen közelében három csontváz, valamint bronz ékszerek kerültek elő az egyik homokbányából. Bartusné Helle- brandt Magdolna régész, aki a gyors leletmentést végezte, a helyszínen úgy nyilatkozott munkatársunknak, hogy a további feltárás üteme pénzügyi forrás kérdése. A helyszínen az is kiderült, hogy húsz évvel ezelőtt a most megtalált sírok közelében kelta temetkezési helyet tártak fel. A két leletegyüttes összehasonlítása igen jelentős eredményeket hozhat. Annál is inkább, mivel a régész szerint ilyen északi területen nem találtak még szkíta maradványokat. A múzeum igazgatójától megtudtuk, hogy a leletek jelentőségére való tekintettel elküldték kérvényüket a pénzügyi alapot biztosító Kulturális Örökség Igazgatóságához. Az engedély megérkezte után pedig - amely vélhetően július hetedike előtt várható - a múzeum munkatársai azonnal hozzákezdenek a leletek környékének feltárásához. Mezőzomboron neolit, csiszolt kőkorszaki telep került elő a föld rejtekéből, amelynek a nép- vándorlások kérdésében lehet jelentősége. Koós Judit, a Hermán Ottó Múzeum régésze, az ásatás vezetője a Vasárnapi Északnak elmondta: a hegyaljai település temetőjéből hétezer éves újkőkori, valamint 350 esztendős bronzkori leletek kerültek elő. Bódisz Attila Szkíta lelet a feltárást végző régész kezében FOTÓ: CSÖRNÖK MARIANN A fegyver biztonságérzetet ad Kerülhet-e veszélybe az útlevélkezelő A válasz: igen. Ezért nem árt, ha használni tudja a fegyverét. Amikor a kollégám kezét egy férfi összevagdalta, csak azért nem történt nagyobb baj, mert a határátkelőn mások is jelen voltak és a segítségére siettek - idézi fel egyik emlékét a bánrévei határőrkirendeltség vezető helyettese, Nemes Ferenc százados. A parancsnokhelyettest arról faggattuk: szüksége van-e az útlevélkezelőnek a pisztolyra. Az egyik ombudsmani megállapítás szerint ugyanis feleslegesen hordják a revolvert, úgysincs rá szükség. A belügyminiszter, mint a határőrség felett is felügyelet gyakorló tárcavezető, az útlevélkezdők pártjára állt. Az érvelését azonban egy utasítással is ki kellett egészítenie. Az útlevélkezelők ugyanis eddig csupán évente egyszer vettek részt lőgyakorlaton. Mostantól havonta egy alkalommal már szituációs műveleteket hajtanak végre. Másodpercek alatt kell fénykép alapján azonosítani a célszemélyt, vagy éppen azt, akit semmiképpen nem találhatnak el. Nemes Ferenc állítja: a közelmúltban a megyénkben meglőtt rendőr esete is alátámasztja, szükség van a fegyveres testületnél dolgozóknak az önvédelemre. A mai világban azt sem lehet tudni: mikor kerülhet sor akár a határátkelőkön is a fegyverhasználatra. A bevezetőben említett támadás során a szlovák határon átkelni kívánó magyar férfi olasz rendszámot rakott autójára, mondván: azzal hamarabb átjuthat. Amikor pedig az útlevélkezelők a helyszínre hívott rendőr jelenlétében akarták elszámoltatni az illetőt, akkor támadt a férfi a linóleummetszőjével. De mi történt volna, ha fegyvert ránt elő? (P.T.) Leáldozott az orwadászok csillaga Hat gyanúsított ellen indult ö1iáT,áo Az elmúlt években súlyos problémát okozott a csereháti Bakta- kék térségében az értékes vadállománnyal rendelkező erdők orvvadászainak áldatlan tevékenysége. A Hubertus Vadásztársaság tagjai ugyan megpróbálták pokollá tenni a rapsicok életét, azonban a hurkos vadorzók így is szörnyű pusztítást végeztek. Az okozott kár értéke jelentős, pénzben talán ki sem lehet fejezni. Széles körű hajtóvadászatot rendeltek el a Cserehát erdeiben, de ezúttal nem állatokat üldöztek, hanem bűnöző hajlamú egyéneket, akik hurokkal fogták be a nagyvadakat, főleg az őzeket. Immár a bírósági szakaszig jutott el az ügy vizsgálata, s jelenleg hat személy ellen folyik eljárás - tájékoztatta lapunkat Dobos Dénes baktakéki polgármester. Az elkövetők harminc nagyvad befogását, illetve pusztítását ismerték el, ám vélhetően ez a szám nem fedi a valóságot. Úgy tűnik, sokkal nagyobb kárt okoztak, mint amit beismertek, azonban a bizonyítás roppant felelősségteljes feladat, hiszen mindenki a meztelen igazságot szeretné megismerni. A tettesek ugyan saját korábbi állításaikat próbálják tagadni, az utóbbi időben érdekes módon - állításuk szerint - mégis csökkent az elejtett, és értelemszerűen az általuk beismert őzek létszáma, bár senki sem tudja, vajon miért cáfolják önmaguk vallomását. Az Encsi Városi Rendőrkapitányság krasznokvajdai őrsének járőrei a vadászokkal közösen razziáztak, s az elmúlt hónapokban szinte teljesen megszűnt az állatok hurkos elfogása - tette hozzá a baktakéki polgármester. A rapsicok sajnos nem válogatósak, minden hurokba szorult őzet befogtak, viszont arra nem terjedt ki a figyelmük, hogy ezzel a cselekedettel az anyagi kár mellett óriási, eszmei értékben alig kifejezhető veszteséget okoztak. A vemhes suták természetesen elpusztultak, s az sem számított, ha az anyaőzzel együtt a méhen belüli magzatot is halálra ítélték. Egy ötszáz gramm tömegű őzbak agancstrófea ára hivatalosan csaknem félmillió forint, ám a vadorzók ezzel a ténnyel sem számoltak. Vadászatok idején gyakran előfordult - főleg éjszaka, telihold idején -, hogy illetéktelenek puskalövésére lettek figyelmesek a Hubertus társaság tagjai, viszont nem sikerült a fegyveres személy kilétére fényt deríteni. Sajnos a vaddisznók szintén hozzáAz utoljára megtalált őzet hurok pusztította el fotó: uszkay lasz ló szoktak a nyugalomhoz, ezáltal pedig gyakran a közút mentén csatangoltak. Az aránylag szelíd állatot nem volt nehéz kilőni - sajnálkozott a történteken Dobos Dénes -, mert ezek a vadak a gépjárművek zaját úgy fogták föl, mintha az élelmet szállító autó ment volna az etetőkhöz. A krasznokvajdai Örs rendőrei szúrópróba-szerűen szinte minden nap ellenőrzik a gépjárműveket, minthogy az erdők többségét közutak szelik át. Ha jól megnézzük, könnyű préda a csereháti vad, hiszen nem félnek túlzottan, az ember látványa sem újdonság számukra. Most ugyan kezdetét vette a vadászati szezon, s az orvvadászok nyilván nem merészkednek az erdők közelébe, Dobos Dénes mégis elővigyázatosságot, az állandó ellenőrzést tekinti visszatartó erőnek. Az utóbbi hónapokban már nem találtak sem hurkokat, sem elpusztított állatmaradványokat, s reményei szerint ez az állapot megmarad hosszú időre. Ügy véli, a rendőrség segítsége nélkül nem sikerült volna felszámolni a rapsicok tevékenységét, s talán még mindig ott garázdálkodnának, ahol a legszebb vadak élik mindennapi békés életüket. (KLL) Útmenti angyalok Ady Endre nagy indulattal kelt ki a félemberek ellen, fájt neki a félig élt élet, elmarasztalta a lélektelen viszonyulást. S tulajdonképpen már a próféták is arra biztattak bennünket, hogy amit csinálunk, abban legyünk benne teljes lelkűnkkel, tudatunkkal és testünkkel. Mindig az egészben gondolkodjunk, a világegészért legyünk felelősek. Ha egy anya főz, belefőzi szerető érzéseit is az ételbe, amivel a gyerekét táplálja. Körbevettek bennünket a félmegoldások, szenvedünk saját és környezetünk félig-vitt cselekvéseitől. Ezeket az élet megannyi területén megtalálhatjuk, de mi most csak az útmenti angyalok („mit bánom én, ha utcasarkok rongya, csak elkísérjen egész a síromba") - megint- csak Ady) ügyére gondolunk, az örök női mesterség űzőire- űzöttjeire, a prostitúcióra, pontosabban ennek szabályozására. A félmegoldásra. A farizeus politikusok hoztak egy törvényt, amit nem tudnak betartatni. Például nagyon kevés helyen alakítottak ki úgynevezett türelmi zónát, pedig nagyon sok helyütt indokolt lett volna. Nálunk nincs akkora mérvű ez a jelenség, hogy ehhez a megoldáshoz kellene folyamodnunk - mondják, mert félnek ütközni a lakossággal, szervezetekkel. Féltik saját jövendő mandátumaikat. Közben a jelenség él és virágzik, s nemcsak azokon a helyeken, ahol korábban is virulens volt. A politikusok pedig vizet prédikálnak és bort isznak. Emlékszünk, a közelmúltban behatolt a rendőrség egy fővárosi, illegálisan működő - hogyan is működhetne ma másként? - bordélyházba, ahol neves politikusok is tartózkodtak. Nem férkőzhetett közel újságíró, tévékamera, titkosabb a műintézményt látogató nagyjaink névsora, mint a VIP-lista. Ahelyett, hogy legalizálnák, azaz elismernék az örömtanyák létjogosultságát, a jelenség megszüntethetet- lenségét, s megadóztatnák istenesen, mint egy matektanárt vagy egy lakatos szakmunkást szokás. Nincs prostitúció, illetve ne legyen - mondják-bájolják, milliárdokat csúsztatva ezzel a stricik zsebébe. Ebből a pénzből sok filmet lehetne forgatni, sok kilométer utat építeni, lehetne belőle támogatni a nélkülöző gyermekek étkeztetését. Nem beszélve arról, hogy a látókörbe vonással jobban lehetne ellenőrizni ezt a szférát - egészségügyi szempontból is. A punkok Alig néhány éve, hogy végigsöpört a világon a német The Ba- tes együttes Billy Jane című slágere, szupersztárrá téve a punk- bandát. A műfaj legjobbjaihoz tartozó zenekar most a XXI. Diósgyőri Kaláka Folkfesztivál fellépői között szerepel. A púnk zene a hetvenes években született meg a rock legjobb hagyományaiból. Az új stílus új életvitelt is hozott a fiatalok körében, mely leginkább feltűnő öltözködésű - kockás nadrág, bőrbakancs, szakadt atléták - és sokakat megbotránkoztató, kakastarajos frizurájú fiatalokként láttatja a mai napig is a punkokat. Pedig a nyolcvanas éveken már jócskán túl vagyunk és a punkok is némileg megszelídültek. A Bates is folklórt játszik, de a városét indokolta a választást Amnézia vagy A Hangonyban ólő Danyi Béla megjárta Auschwi- tzot. Az utóbbi hónapokban ezt többször eszébe Juttatta a postás, mert hol márkáról, hol svájci frankról szóló utalványt kézbesített. Danyi Béla, a Hangonyi Cigány kisebbségi önkormányzat alelnöke napra pontosan emlékszik az 1943-as februári deportálására. Akkor még nem volt cigány holocaust, de a zsidókat már gyűjtötték össze. Ő pedig sokat barátkozott a zsidó gyerekekkel és osztálytársak is voltak. A csendőrök és nyilasok éjszaka érkeztek és semmit nem kérdeztek. Felrakták öt is a teherautóra, mivel éppen egy zsidócsaládnál aludt. Több táborban is megfordult, majd Ausztriában dolgozott egy fegyvergyárban. Onnan vitték Auschwitzba. A táborban hullák elszállításával kellett foglalkoznia, ezért megúszta a gázkamrát. 1944. júliusában aztán egy reggel arra ébredtek, hogy a német őrségnek se híre, se hamva nincs. Társaival kifeszítette a és a főik Fogarasi Lajos, a fesztivál szervezője. - Az együttes tagjai ugyanúgy nem végeztek zeneiskolát, mint a népzenészek, saját maguktól tanulták meg a fortélyokat. Nem annyira ismert, hogy a Bates sok német népdalt is feldolgozott a számaihoz, tehát mindenképpen van helyük egy folkfesztiválon. Az idén tizenkettedik albumát megjelentető együttesnek mindenesetre nem lesz könnyű dolga vasárnap este a várban. (KFK) valami más? kaput és meg sem álltak a vasútállomásig. Mikor hazaért, nem sokra rá az oroszok vitték el má- lenkij robotra, vagyis mindkét háborús félnek dolgozott. Szenvedéseiért eddig 500 DM, 1 000 USD és 1 500 SF volt a kárpótlása. Legalábbis ezeket állítja Danyi Béla és a figyelmetlen újságírók közre is adták, sőt még a televízióban is így hangzott el. Csakhogy utólag kiderült, valami nem stimmel. A zsidók elhurcolása és a deportálások 1944-ben kezdődtek. Az auschwitzi haláltábort a szovjet csapatok szabadították fel kemény harcok árán 1945-ben, ami történelmi tény. Vagyis csak úgy nem lehetett kisétálni a kapun. A többi biztosan stimmel. Illetve,apropó! Danyi Béla mutatott még egy megsárgult fényképet is, ahol egy egyenruhás - talán katonaruhás - férfi látható, kezében hegedővei. A férfi Danyinak a nagyapja, akinek a kezében egy eredeti Stradivari hegedű van. Azt is németek vették el tőle erőszakkal és azóta sem került elő. Ez is hihető történet és biztosan nem fogja senki megcáfolni. Ki ismerheti ma már egy 73 éves ember nagyapját?
