Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-12 / 161. szám

2000. július 12., szerda ÉSZAK-MAGYIUtORSZAG § Gazdaság / Hirdetés 8 HÍRCSOKOR • BC-osztalék. A BorsodChem Rt. bruttó 170 forint osztalékot fizet a tavalyi évi üz­leti eredményéből. Az osztalékfizetés kez­dő időpontja augusztus 15., az osztalék- szelvénnyel rendelkező részvények utoljára augusztus 1-jén forognak a tőzsdén. A vo­natkozó adótörvény szerint a társaság az osztalék 20 százalékos mértékű adóját kifi­zetőhelyként levonja, s erről igazolást ad. • E-mail mobilon. A hazai mobilcégek közül elsőként a Westel Mobil Távközlési Rt. tette lehetővé, hogy internetes szol­gáltatása (WAP) révén bármilyen e-mail- címre érkező levelüket elolvashassák mo­biltelefonjuk segítségével, és SMS-ben vá­laszolhassanak rá. TVK-eladás \ Budapest (MTI) - A Tiszai Vegyi Kombi­nát Rt. (TVK) 895 millió forintért eladta a TiszaTextil Műanyagfeldolgozó és Érté­kestő Kft.-ben meglévő 50 százalékos tulaj­donrészét. Ezt egyenlő arányban a társtu­lajdonos Ibiscus Trading Co. Ltd. (Ciprus) és a TTEX Invest Vagyonkezelő és Keres­kedelmi Kft. (Tiszaújváros) vette meg júli­us 7-én. A társaság a TVK befektetési kö­zött 396,3 millió forint könyv szerinti ér­téken szerepelt. A TiszaTextil Kft. törzstő­kéje 792,6 millió forint, a tavalyi adózott eredménye pedig 199,4 millió forint. Balesetveszélyesek Budapest (MTI) - A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség több termék forgalmazását tiltotta be. Áramütés és balesetveszélyes a Superama SR-16 állványos ventillátor, a Mammonlex CM-602 típusú kávéfőző, a Solinex SX-2350 típusú hajszárító, vala­mint a Tokyo TK-218B típusú mixer-szett. A felügyelőség közleménye szerint a ke­reskedelmi egységek a vásárlás helyére visszavitt balesetveszélyes termékeket kö­telesek visszavásárolni. A vállalkozások felzárkózási nehézségei Miskolc (ÉM - ML) - A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű - társasági adó körbe tartozó - vállalkozá­sok pénzügyi helyzete összességében rendkívül kedvezőtlen képet mutat - mondja dr. Király László, az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának fő­osztályvezetője.- A vállalkozások likviditási helyzetét megvilágító, a szakiro­dalomból vett minősítési rend­szer szerint - megyei szinten - majdnem minden mutató a le­hetséges négy közül - a „hanyatló” kategóriába tartozik- magyarázza Király László. Az alacsony szintű mutatók hátterében az áll, hogy a vál­lalkozások többsége állandó­sult pénzügyi problémák mel­lett működik, s ez nagyon szűk korlátok közé szorítja lehetősé­geiket. Többségük a növekedé­si helyett a megmaradási, túl­Kevés a felzárkózás esélye a makroszintű folyamatokhoz élési stratégiák vállalására kényszerül.- A megyei székhelyű vállal­kozások likviditási problémái­nak fontosabb összetevői kö­zött az első helyen említhető, hogy az 1989-1993 közötti válság- időszak éveit túlélő vállalkozá­sok pénzügyi tartalékaikat fel­élték, pénzellátásuk szintje na­gyon leromlott, jelentős mér­tékben alul-tőkésítettekké vál­tak. A válságágazatok ■ (kohá­szat, bányászat, gépipar) hely­zete a mai napig nem rendező­dött, a megoldatlan problémák pedig ismételten újra és újra megjelennek, és éreztetik hatá­sukat.-“ Az APEH adatai alapján az ő elmúlt évek gazdasági eredmé- ro nyei a saját forrásokon (adózott > eredmény és az amortizáció) 2 keresztül összességében nem “• javíthatták jelentős mértékben a vállalkozások pénzügyi hely­zetét. Jövedelmezőségük tartó­san alacsony szintű, az indo­kolt mértékű beruházások el­maradása miatt pedig az amor­tizációs alapok növekedése na­gyon mérsékelt volt. Az elmúlt évekre jellemző nagymértékű veszteségek miatti vagyonvesz­tés pedig leginkább a likvid eszközöket érintette.- Az alacsony hitelképesség miatt igen jelentős vállalkozói körre jellemző a hitellehetősé­gek beszűkülése, noha a hitel a gazdasági növekedés egyik le­hetséges pénzügyi forrása le­hetne. A vállalkozások pénz­ügyi helyzetét feljavító külső pénzforrások (működő vállal­kozások esetében a külső tőke bevonása) eddig ugyancsak nem vált széles körben jellem­ző gyakorlattá - jellemezte a helyzetet az APEH szakembere, aki úgy véli: a megyei székhe­lyű vállalkozások finanszírozá­si problémái tehát régi keletű­ek, nagyon összetettek, ezért megoldásuk sem egyszerű. így viszont kevés esélye van an­nak, hogy ezek a cégek felzár­kózzanak a gazdaság makro­szintű növekedési üteméhez. Az exportpiac növeli a hazai húsárakat Budapest (MTI) - A tőkehús ára június elejétől 40-50 szá­zalékkal, a húskészítménye­ké pedig 10-15 százalékkal emelkedett. Az áremelkedést a szakemberek törvényszerű­nek tartják, az árak ugyanis évek óta nyomottak voltak. A sertéshús árának emelkedé­se még nem ért véget, hiszen au­gusztus elejére a takarmány­árak növekedése miatt további drágulással kell számolni - mondta Ináncsy Miklós, a Buda­pesti Húsnagykereskedelmi Kö­zös Vállalat (Budapesti Hús- nagyker) vezérigazgatója. - Nap­jainkban az úgynevezett lehú­zott félsertés kilóját 560-590 fo­rint között vásárolja cégük, míg az üzletek a vállalattól bruttó 660 forintért kapják ugyanezt az árut. Az áremelkedést Ináncsy Miklós törvényszerűnek tartja, az árak ugyanis évek óta nyo­mottak voltak. Az emelkedés hátterében pedig elsősorban az áll, hogy az exportpiacokon megnőtt a kereslet a magyar sertés iránt, ami felhajtotta a belföldi árakat is. Az élő sertés kilónkénti felvá­sárlási ára jelenleg 240-270 fo­rint körül mozog. Balázs Mátyás, a Mezőgazda­sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) sertésválasztmányának elnöke ezt megerősítve közölte: a nagy­üzemi sertések kilónkénti ára jelenleg mintegy 255 forint, míg a kisüzemben tartott állatok ki­lójáért 260 forint körüli összeget fizetnek a felvásárlók. A két szakember abban is egyetértett, hogy a sertéshízla- lás önköltsége az utóbbi hetek­ben rendkívüli módon megnőtt, hiszen míg a múlt évben még csak 1400 forint körüli összeget kellet adni szemes takarmány mázsájáért, addig az idén már ennek a dupláját. Takács László, a Baromfi Terméktanács megbízott ügy­vezető igazgatója a sertéshús árának emelkedését kedvező­nek tartja a baromfitenyésztők számára, hiszen ez növeli a szárnyasok árát is. Azt azon­ban, hogy pontosan mekkora lesz a baromfi-áremelkedés, nem kívánta megbecsülni. Az ügyvezető úgy vélte, hogy a bontott csirke jelenlegi 340 fo­rintos kilónkénti kiskereske­delmi árának legalább 400. fo­rintra kellene emelkednie ah­hoz, hogy az ágazatban dolgo­zók számára kifizetődő legyen a csirketartás. Hirdetés ■ Mindannyian szeretünk olyan helyen vásárolni, ahol megkülönböztetett figyelemmel bánnak velünk, s biztosak lehetünk benne: mindig megbízható minőségű terméket fogunk kapni. Mint a miskolci Match szupermarketben. Látogasson el hozzánk Ön is, és győződjön meg erről személyesen! nyitás: július 13-án a Miskolc Piaiéban MA SZUPERMARKET vegyen kedvére

Next

/
Thumbnails
Contents