Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-11 / 160. szám

2000. július 11., kedd Kultúra / Hirdetés 8 Pósa és Lorántffy emléke Patakon Sárospatak (ÉM) - Két neves személyi­ségre emlékeznek a Sárospataki Reformá­tus Kollégium Tudományos Gyűjteményei ezen a héten nyíló kiállításai. A gyermekirodalomban jelentősei alko­tó Pósa Lajos író, költő, volt sárospataki diák emlékére, születésének 150. évfordu­lója alkalmából a Nagykönyvtár díszter­mében rendeznek ideiglenes, október 1-ig látható kiállítást, melyet július 13-án, csü­törtökön délután két órakor Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő nyit meg. A Patakhoz sok szállal és számtalan tet­tével is kötődő Lorántffy Zsuzsanna születé­sének 400. évfordulója alkalmából rendezik július 16-i, vasárnapi programjukat. A Lo- rántffy-emléknap egyben a IV. Református Világtalálkozó pataki napja. Az előadások 11 órakor kezdődnek a Nagykönyvtárban, majd délután fél 1-kor a Bemasor épületé­ben dr. Hörcsik Richárd országgyűlési kép­viselő nyitja meg a Lorántffy Zsuzsanna tiszteletére rendezett állandó kiállítást. Szabadiskola hatodszor Szerencs (ÉM) - Félidejéhez érkezett a VI. Szerencsi Képzőművészeti Szabadiskola. Az alkotóműhelyben a fotózás, a festészet, a kerámia, a plasztika és a grafika területén próbálják ki képességeiket a résztvevők. A résztvevők nemcsak a megyéből, illetve az ország különböző tájairól, de Szlovákiából, Erdélyből és Németországból is érkeztek. Egymásra Mikita Gábor Sárospatak (ÉM) - Szent­irmai Lászlóhoz hetente 8-10 levél érkezik, amelyben ér­deklődnek a fesztivál iránt. A „Zsákomban a bábom" alapítója, szervezője ezt 15 év eredményének tekinti. A bábosok ugyanis egymásnak adják a hírt, hogy van egy jó találkozó, ami a maga műfa­jában egyedülálló. □ Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett találkozó az egye­dül fellépő vagy néhány fős kis­együttesek fóruma. Egyre elter­jedtebbek a kamarabábszínhá­zak. Mivel magyarázható ez? • Egyrészt az anyagiakkal. Egyre kevésbé van mód arra, hogy egy színház világosítóval, igazgatóval induljon el. Egy Mercedesben vi­szont elfér öt személy, az már tíz bábos kéz, ami 128 millió variá­ciót jelent. A csomagtér pedig jó raktárnak, egy textilből készült nagyszínház vagy összehajtogat­ható leporellóparaván is elfér benne. Ez lényegében ugyanaz, mint a középkori, újkori bábszín­házak világa: a vándorbábos papa vezette az ekhós szekeret, s a csa­ládja volt a társulat. Másrészről a mai bábszínház nem lehet stati­kus, sokat beszélő, mivel válto­zott a közönség: az akciófilmeken nevelkedettek nem hajlandóak fi­gyelni egy túlbeszélt előadásra. □ Gyakran tapasztalni nemzet­közi találkozókon, hogy a színész a báb elé tolakszik. • Nálunk ez a hiba nem fordult elő. Ezek az egy-háromfős társu­latok ebből élnek, nem mindegy, hogyan reagál a közönség arra, amit csinálnak. Patakon kipró­bált művészeket, profikat lehet látni. - És pedagógusokat, hiszen a fesztivál része egy művészetpe­dagógiai konferencia is. Azt szok­tam mondani, hogy a tanító is rácsodálkozó bábjátékosok Bábok a pataki utcán - ahol a bábosok is láthatóak voltak Fotó: Bódisz Attila egyszemélyes színház. A tanító­képzőben én is harcolgatok a heti két drámapedagógia órámmal, a pedagógusképzésben felhaszná­lom a fesztiválon látottakat. A di­ákok közül csak kevesen vesznek részt ebben az „őrületben”. A végzett, felnőtt pedagógusok vi­szont az ország minden részéből jönnek, itt négy nap alatt annyit tanulnak, látnak, amit több hóna­pos tanfolyamok sem tudnak megadni. Előadás után odamehet­nek a művészekhez, kézbe vehe­tik a bábokat, megismerhetik a technikákat. Csodákat látnak itt. □ S az ön számára mi volt a cso­da az idei találkozón? • A Taiwanból érkezett együt­tes dél-kínai tradicionális elő­adással szerepelt: arasznyi mé­retű bábokkal játszottak, ám ezek a kicsi, hüvelykujjnyi fejű bábok mindent tudtak: pipáztak, teát szürcsöltek, a hagyományos kalligrafikus írással szerelmes levelet írtak. Az olasz Laura Ki- bel pedig a lábával bábozott: csupasz lábfejére ruhát tett, a lábboltozatba gumiorrot helye­zett, s máris megvolt a figura. □ Hasonló sikere volt a találkozó kiállításának is? • Az egyik legjobb kiállítás volt a fesztivál történetében az idei. Tóth Lászó, a miskolci Kazinczy Általános' Iskola pedagógusának munkásságát mutattuk be. Ő az a tanító, aki együtt dolgozik a tanít­ványaival - nincs még tíz ilyen ember az országban. Az árnyjáték és az UV-fénnyel dolgozó színház mestere, kiállított makettjeit, báb­jait sejtelmes fényben láthatták a résztvevők. Tevékenysége, a nyelvoktatás során alkalmazott módszere rendkívüli módon fel­keltette a taiwaniak érdeklődé­sét. Náluk ugyanis nagy nyelvta­nítási problémák vannak, lévén ott 108 nyelv, amiből tízet hasz­nálnak - az együttes tagjai sem értették mind egymás beszédét. Bármi lehet báb „Itt a század végén, ebben a barbibabás, teknőctininindzsás, betmenes világban azért olyan tragikus a bábjáték időleges ve­resége, mert az előbbiek szánal­mas ürességével ellentétben a bábuk az igaz morál követei szerte a földkerekségen minde­nütt, az évszázadok homályába vesző kezdetek óta.” „A bábu maga plasztikai alko­tás, lényegében ember által megmozdított szobor, amely a színpadon mozogva élővé vá­lik. Innen nézve csaknem min­den tárgy rendelkezik a bábbá válás képességével, főként azok, amelyek szimbolikus jel­lege kézenfekvő. A bábu végül is forma, konstrukció, amelyet a képzőművészet törvényeire figyelemmel alkotunk meg. A bábu egyenlő az emberi minős- ségel, akit ábrázol, de sohasem csak és csupán annyi. A báb­színházi bábuk sűrített formá­ban, élesen sarkítottan egy-egy karaktert jelenítenek meg.” (Szentirmai László: Nevelés kézzel, bábbal) Mindannyian szeretünk olyan helyen vásárolni, ahol megkülönböztetett figyelemmel bánnak velünk, s biztosak lehetünk benne: mindig megbízható minőségű terméket fogunk kapni. Mint a miskolci Match szupermarketben. Látogasson el hozzánk Ön is, és győződjön meg erről személyesen! nyitás: július 13-án a Miskolc Plazában SZUPERMARKET vegyen kedvére

Next

/
Thumbnails
Contents