Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-08 / 158. szám

2000. július 8., szombat Profit / Hirdetés 1 HÍRCSOKOR • Euromoney-díj. Az Euromoney brit pénzügyi szaklap immár negyedik alka­lommal a Concorde Értékpapír Rt.-nek ítélte oda 2000-ben az év legjobb magyar értékpapír cége díját. Az 1993-ban ala­kult brókercég saját tőkéje mára megha­ladja az 2 milliárd forintot. A társaság 1999-ben több mint 460 milliárd forint értékben forgalmazott értékpapírokat. • Kötelező. Likviditásának helyreálltására és az ügyfélvagyon védelmére kötelezi a Pénzügyi Szervezetek állami Felügyelete a Procent Befektetési Rt.-t. Eszerint fél­éves mérleg- és eredménykimutatást kell készíteni, a mérleget könyvvizsgálóval auditáltatni kell, aminek ki kell terjednie az értékpapír-forgalmazás informatikai rendszerének és a főkönyvi nyilvántartá­sok összhangjának vizsgálatára is. TVK: változás a részvénytulajdonban Budapest (MTI) - A TVK részvénykönyvé­be 1,4 millió darab TVK törzsrészvényt je­gyeztek be a BorsodChem Rt. tulajdonaként szerdán a Keler Rt. tulajdonosi megfelelte­tése alapján - tette közzé a TVK vezérigaz­gatója pénteken a Magyar Tőkepiacban. Az 5,6 százaléknyi tulajdonrésszel együtt a BorsodChem tulajdoni hányada 7 százalékra emelkedett a TVK Rt.-ben. A bejelentés előtt 339 ezer darab, azaz 1,4 százaléknyi részvénycsomag volt a Borsod­Chem tulajdonában. A BorsodChem tulajdonszerzésének hát­terében - mint arról már korábban beszá­moltunk - az áll, hogy a tranzakció bizto­sítja a kazincbarcikai társaság etilénellátá­sát, és biztonságot nyújt az alaptevékeny­ségi körben végzendő beruházásokhoz. Irányár sertéshúsra? Budapest (MTI) - A Vállalkozó Húsiparo­sok és Húskereskedők Szövetsége (Hús­céh) a hazai sertéshúspiac mielőbbi sza­bályozását sürgeti. Fazekas József, a szö­vetség elnöke közleménye szerint az Eu­rópai Unióval és a Kereskedelmi Világ- szervezettel (WTO ) történt megállapodás alapján július elsejétől megszűnt a sertés­hús exporttámogatása, ugyanakkor a vá­gósertés minőségi intervenciós támogatá­sát a minisztérium még nem hirdette meg. A szövetség szerint a belföldi sertés­húsra irányárat kellene meghirdetni, az árakat az 1998. évi árszinthez képest az infláció mértékével indokolt emelni. A vágósertés- és a tőkehúsárak az el­múlt hónapban 25 százalékkal emelked­tek, a fogyasztói árak azonban még így sem érik el az 1998. évi szintet. A 25 szá­zalékos emelkedést a takarmányárak nö­vekedése, a világpiaci árak alakulása, va­lamint a termelők és feldolgozók megnö­vekedett költségei indokolták. A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a sertéshús alapanyagárak további emelke­dése veszélyezteti a feldolgozott húsexpor­tot, és a belföldi piacon is zavart okoz. A takarmányárak és az exportárak alakulá­sa pedig további bizonytalanságot jelent, ezért az érvényes szabályozást folyamato­san értékelni kell. F oglalkoztatáspolitika a GM-nél Budapest (MTI) - Nem hoztak létre új helyettes államtitkárságot a Szociális és Családügyi Minisztériumból átkerülő fog­lalkoztatáspolitikai feladatok összefogásá­ra a Gazdasági Minisztériumban, ezt a munkát egy főcsoportra bízzák. Nagy Róza közigazgatási államtitkár bejelentette: a főcsoport vezetőjévé Szé­kely Juditot, az Országos Munkaügyi Ku­tató és Módszertani Központ (OMKMK) korábbi igazgatóját nevezték ki. Az államtitkár elmondta: a főcsoport közvetlenül a közigazgatási államtitkár alá tartozik és főként stratégiai kérdések­kel foglalkozik. Az operatív feladatok ellátására jövő év január 1-jétől az OMKMK bázisán megala­pítják az országos foglalkoztatási hivatalt. Ugyancsak jövőre regionális szinten szer­vezik meg a munkaerőpiaci szervezetet, így hozzák létre a hét régióban a foglal­koztatási hivatalokat. Ezek felügyeletét végzi többek között az országos foglalkoz­tatási hivatal. Kevesebb, azonban jó minőségű búza A termelők egyelőre kivárnak az eladással Fotó: Bujdos Tibor Faragó Lajos Mezőkeresztes, Ernőd, Sáros­patak, Encs (ÉM) - Ár- és belvíz után aszály sújtja a mezőgaz­daságot, de megyénkben terü­letenként eltérő mértékben. A búza mennyisége és minősége is eszerint változik, de minden vészjósló előrejelzés ellenére biztosan látszik: megtermett a jövő évi kenyérnek való. A mezőkeresztesi mezőgazdasági szövetkezet 1400 hektárnyi őszi búzájából a belvíz miatt 200-250 hektár pusztult ki.- Eddig 500 hektárt takarítot­tunk be, a növényvédelemnek kö­szönhetően tiszta búzát, de hektá­ronként 40 százalékkel keveseb­bet, mint más esztendőkben, jobb időkben. Vetőmag minőségű bú­zát termelünk, az aszályos időjá­rás miatt most többletköltséggel. Ennek figyelembe vételével pró­báljuk majd értékesíteni a ter­mést, de egyelőre tároljuk - nyi­latkozta Pető István növényter­mesztési főágazatvezető. Az emődi Szabadságharcos Szövetkezetben eddig 50 hektár búzát arattak le 21 mázsás ter­mésátlaggal.- Ez a mennyiség a tavalyinak mindössze a fele. Külsőre a kalá­szok mutatósak, de kimorzsolva látszik: a szemek az aszály miatt megszorultak, nem tudtak kifej­lődni. Nem csak a gabonaszemek­ből, a szalmából is kevesebb lesz a tervezettől, pedig az állatállo­mánynak mindkettőre szüksége van. Művelt területünkből 670 hektár után a földtulajdonosok­nak terményben adjuk a bérleti díjat, de ez idén a megszokottnak csak 50 százaléka lesz. Erre a szo­kástörvény és a rendelet is lehető­séget biztosít a mindenki által lát­ható természeti csapás esetén - nyilatkozta Németh Ferenc ügy­vezető igazgató. Sárospatak határában a Geo- Milk Kft. búzatáblái - az első ara­tások eredményei szerint - hektá­ronként öt tonnát adnak. A meg­szokotthoz viszonyítva egyhar- maddal több hozamra számíta­nak. Az ártéri, belvizes területek­re vetett búza jobban bírta az aszályos időjárást. Kipusztult be­lőle 100 hektár, de ami maradt, annak a termése az érzékszervi megállapítás szerint jó minőségű.- A termést tároljuk, most nem adjuk el. Esetleg majd szeptem­berben, de akkor is csak értékará­nyos áron - mondta Bodnár Pál ügyvezető igazgató.- Péter-Pálkor, a megszokottól 12-14 nappal korábban Abaújban a legutóbbi 30 évben még nem arattak búzát - álhtja Pataki Lász­ló, az encsi Agrárcenter Rt. igaz­gatója. - Áprilisi fagyoskodás után évszázados rekordokat meg­döntő forróság, majd június 14-15- 16-án 60-80 milliméternyi, jéggel együttjáró csapadék zúdult ránk, ami búzaterületeink 55 százalékát elverte. Mindezek ellenére a tava­lyi 3,8 mázsa hektáronkénti átlag­gal szemben idén 4 tonnára szá­mítunk. A tavaly kikelt búza magját - a nálunk akkor ugyan­csak rendkívüli időjárás miatt - előző ősszel a föld tetejére vetet­tük. Most más oldalról ért csapás bennünket, de a búzánk jó, illetve kiváló, malmi minőségű. A vevők már érdeklődnek, de eladását nem akarjuk elsietni. Jobb ár­ajánlatokra várunk - nyilatkozta Pataki László. 40 százalék már raktárban A kalászosok betakarítása a kedvező időjárást kihasználva jó ütemben halad. A termésát­lagok a betakarítást megelőző becslésektől jobbak. A kapás- és takarmánynövények kiadós esőre várnak.- Az őszi árpa, a káposztarep­ce, a magborsó 95 százalékát már learatták. A tavaszi árpá­nak mindössze 10 százaléka ke­rült eddig magtárba, a rozs és a tritikálé betakarítását most kezdték el - tájékoztatott Sümegi István, az FVM megyei hivatalá­nak munkatársa. Az FVM-ből származó adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 59 625 hektár, az or­szág őszi búza területének 5,84 százaléka vár aratásra. A termés­átlagot hetekkel ezelőtt, a beta­karítást megelőzően hektáron­ként 3478 kilogrammra becsül­ték, az összes várható búza- mennyiséget 207 376 tonnára.- Az őszi búza aratása jelen­leg 40 százalékos készültségú, a termésátlag az aratást megelő­zően becsülttől kicsit jobb, há­rom tonna fölött van - folytatta Sümegi István. - A minőség na­gyon változó - a vetőmag fajtáj­ától, a tájegységtől függően -, de általában nem rossz. A búza si­kértartalma 26-31 százalék kö­zött változik. Az aratáshoz opti­mális az időjárás, de a kapás- és takarmánynövényekre nem. A kukorica, a lucerna, a lóhere eső után sóvárog - nyilatkozta Sümegi István. A kajszibarack felvásárlása zökkenőkkel Boldogkőváralja, Forró, Tál- lya (ÉM - SFL, FL) - Az idei év kedvezett a kajszibarack-ter­melőknek, de a málnával, meggyel, fekete ribizlivel foglalkozók sem panaszkod­hatnak - már ami a felvásár­lási árakat illeti - a korábbi évekhez képest. Beindult a szüret, az ültetvénye­ken megjelentek a felvásárlók, akik az ország számos hútőházá- ba, konzervgyárába szállítanak. Ám egyes helyeken kihasználják a termelők tehetetlenségét. Tállyán például százötven forintot ígért a hét első napjaiban egy haszonleső, ezzel a csalival osztotta ki a ládá­kat, majd amikor a szerencsétlen gazda lemászott a fáról, és mérle­gelni vitte a leszedett termést, már csak száz forintot kapott. Ez per­sze kirívó eset, az árak - a hét kö­zepén - száznegyven forinton stag­náltak Boldogkő vár alján és For­rón. Tállyán ugyanebben az idő­szakban száz-százhúsz forintot ad­tak a barackért. Kovács Ernő, a forrói Gyü­mölcstermesztők Szövetkezetének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a baracktermelőknek sajnos nincs érdekképviseleti szervük,--------------------------------------------\------­Kevesebb többért A Miskolci Hűtőipari Rt.-ben is keresik, veszik a gyümöl­csöt, de az idei termés nem jó. Az egész országban kevés ter­mett, ami pedig megnőtt, an­nak a minősége sem a legjobb. A kevés gyümölcs ezért drága - tájékoztatott Lakner László, a Hűtőipari Rt. kereskedelmi igazgatója.- Ismereteink szerint a rend­kívüli időjárás miatt csak az ország keleti felén termett idén valamire való gyümölcs. Ezért a málna- és baracktermő vidé­keken még dunántúli, sőt nyu­gat-európai felvásárlók is meg­jelennek. Sajnos, a termés mi­nősége itt sem a legjobb, legfel­jebb közepesnek mondható. A málnaszemek az aszályos idő­járás miatt összezsugorodtak, a barack egy része is kényszer­érett. összességében a vártnál kisebb a termés, az ár a tava­lyihoz képest magasabb, de ez a kiesést nem pótolja. A hűtő- házak a tervezett mennyiséget biztosan nem tudják ezekből a gyümölcsökből betárolni. Az idei jó árnak számít a korábbiakhoz képest Fotó: végh Csaba kénytelenek beletörődni az adott helyzetbe, nincs aki orvosolni tudja a sérelmeket. A hútőházak feltelésével a hét végére várható a kajszi felvásárlási árának csök­kenése, de ez még mindig sokkal jobb lesz a tavalyi és a tavaly- előttihez képest. Egy téves információnak, fél­reértésnek köszönhetően vannak, akik kivárnak a barackszedéssel. Elterjedt a hír, hogy német kami­onok érkeznek a napokban a ré­gióba, és dupla áron fogják át­venni a gyümölcsöt. Szó nincs er­ről, erősítette meg Kovács Ernő. A szállítók nem a termőhelyre meimek, hanem a hútőházakhoz, és a már lefagyasztott terméket szállítják el. A málna szüretelésével a héten végeznek. Felvásárlási ára 200 fo rintról indult, de a végén 360-nal tetőzött. Meggyből kevés termett, de jó áron, kilónként 250 forintért tudták értékesíteni a termelők. A fekete ribizliért a tavalyi 340-nel szemben idén 440 forintot adtak. Nőttek az idegenforgalmi bevételek Budapest (MTI) - Az idegen- forgalom bevételei az első öt hónapban 1,2 milliárd eurót tettek ki, 17 százalékkal többet mint az előző év azonos idősza­kában - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában. Az ide­genforgalom bevételei április végéig 941 millió euróra rúg­tak, ez 18 százalékkal volt több, mint az előző év azonos idősza­kában. Május végéig a kereskedelmi szálláshelyeket 1,8 millió ven­dég 4,9 millió éjszakára vette igénybe. A forgalom 8 százalék­kal, ezen belül a belföldi vendég- éjszakák száma 12 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos idősza­kához képest. A külföldi ven­dégforgalom 5 százalékkal élén­kült január és május között, a kereskedelmi szálláshelyeken 2,7 millió éjszakát töltöttek. A vendégéjszakák 70 százalé­ka az Európai Unióból érkezők­re jutott, ezen belül a német tu­risták 6, az olaszok pedig 36 százalékkal több ideig marad­tak a kereskedelmi szálláshe­lyeken. A 927 ezer belföldi ven­dég 2,2 millió éjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken. A szállásdíj bevételek 12 száza­lékkal emelkedtek, és megköze­lítették a 25 milliárd forintot. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj bevétel 5100 forint volt, a külföldiek vendégéjsza­kájára 7300, a belföldiekére pe­dig 2500 forint jutott. Az év első öt hónapjában 10 millió külföldi látogatót re­gisztráltak a határátkelőhelye­ken, ami 1999 azonos időszaká­hoz képest 11 százalékos növe­kedés. Emögött azonban első­sorban a jugoszláv és román beutazók számának gyarapodá­sa áll, míg az EU országaiból 5 százalékkal kevesebben érkez­tek. Január és május között 4 millió magyar utazott külföld­re, 7 százalékkal több, mint 1999 első öt hónapjában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents