Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-08 / 158. szám

2000. július 8., szombat ÍSZM-MJUaYARORSÚG # Aktuális 3 Egy hely lesz a befutó leszálló Miskolc (ÉM - SzK) - Szeptembertől régi­ónkban is valóra válik a légimentés. Mint arról pénteki számunkban már olvashat­tak: a mentőhelikopterek számára a Me­gyei Kórházban keresnek leszállóhelyet. Erről tárgyalt tegnap Csiba Gábor főigaz­gató főorvos és Nagy Géza anesztezioló­gus főorvos (Semmelweis Kórház), a S.T.A.R. Légimentő Közhasznú Alapít­vány elnöke, akit a megbeszélés eredmé­nyéről kérdeztünk.- A terepet megszemlélve három, az elő­írás szerinti legalább 50-szer 50 méteres, megfelelően kivilágítható terület jöhet szóba. Ezeket a kórház műszaki szakem­berei térképen jelölik, aminek alapján a választás már a felsőbb szervek dolga. A három hely körülírásától a főorvos egyelőre tartózkodni kívánt. Nemzetközi szövetkezeti nap Miskolc (ÉM - FL) - A 78. Nemzetközi Szövetkezeti Napról öt szövetkezeti ágazat képviselői emlékeztek meg tegnap Miskol­con. A korábbi években megszokottól sző­kébb körben, de a szövetkezeti mozgalom melletti változatlan elkötelezettséggel. A Miskolc-Tapolcán tartott ünnepségen a mezőgazdasági, az ipari szövetkezetek, az áfészek, a lakás- és takarékszövetkeze­tek képviselői vettek részt - az egész me­gyéből. A résztvevőket Pataki László, a mezőgazdasági érdekvédelmi szövetség megyei elnöke emlékeztette arra, hogy a világon 800 millió tagot számlálnak a szö­vetkezetek. - A jelenlegi magyarországi politikai vezetés azt szeretné, ha hanyat- lana a szövetkezeti mozgalom csillaga, de az elkötelezett embereket nem lehet erről a pályáról leállítani - mondta. Ünnepi beszédében Fehér Miklós, az iparszövetség elnöke a szövetkezést hajda­nán sürgető Móricz Zsigmondra, Veres Péterre és Erdei Ferencre hivatkozott. - Az ő korukban is ferde szemmel néztek a szövetkezőkre, de napjainkban is ezt ta­pasztaljuk. A szövetkezetek már túléltek több történelmi vihart és túlélik a mosta­ni demokrácia gazdasági realitásokat fi­gyelmen kívül hagyó sebészeti beavatko­zásait is - jelentette ki Fehér Miklós. A nemzetközi szövetkezeti nap alkal­mából 13-an kaptak szövetkezeti emlék­érem kitüntetést. Az áfészekben dolgozók közül hárman, az ipari szövetkezetekben tevékenykedők sorából heten, a lakás­szövetkezetiek közül hárman részesültek jutalomban. Befejező munkák Fotó: Bujdos Tibor Vékonyaszfaltozás: befejezve Szerencs (ÉM - PT) - A vékonyaszfalto­zást tegnap délután befejezték a 37-es fő­út Taktaharkány - Megyaszó útkereszte­ződésében és attól néhány kilométerre Szerencs irányába - nyilatkozta lapunk­nak Mende Gábor, a kivitelező Mobil Aszfalt Rt. építésvezetője. A szakember szerint a megyei Közútkezelő Kht. most kétszer egykilométernyi útburkolat javí­tást rendelt meg cégüktől. Ennek során az útburkolat - úgynevezett - vékony- aszfaltját újították meg. Az aszfaltterítést ugyan már befejezték, de az utómunkála­tok még hátravannak. A padkakészítés, az útjelek felfestése miatt továbbra is se­bességkorlátozásra kell számítani a 37-es főút ezen szakaszán. Két bekezdés alkotmányellenes Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - PT) - A mis­kolci önkormányzat egyik rendelete megalkotásával jogbizonytalanságot idé­zett elő, mivel a kormány- rendelet előírásaitól eltérő szabályozást alakított ki. Ezzel az Alkotmányban sze­replő védett jogállamiság összetevőjének minősülő jogbiztonság sérelmét kö­vette el. Többek között ez is olvasható a Magyar Köztársaság Alkot­mánybíróságának idén május 16-án keltezett határozatában. Az indoklás szerint a miskolci önkormányzati tulajdonban lévő vízközműből szolgáltatott ivó­A kiskertlocsolás alkotmányos jog vízért és a város által biztosítottszennyvízszolgáltatásért fizeten­dő díjakról és díjalkalmazási fel­tételekről szóló rendelet 2. pa­ragrafusának két bekezdése al­kotmányellenes. Az előzmények: a miskolci önkormányzat hivatkozott ren­delete szerint a csatornadíj alap­ja a mért vízmennyiség. Vagyis mivel a csatornába folyó víz mennyisége nem mérhető, a csa­tornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség után fizetendő a csatornadíj. Ennek például azért van je­lentősége, mert több gazdasági szervezet, cég egyes termékei­nek előállításához nagymeny- nyiségú vizet használ fel, amit bizonyosan nem enged, mert nem is engedhet a csatornába: az a vízmennyiség ugyanis be­épül a termékbe. A Megyei Közigazgatási Hiva­tal vezetője törvényességi ellen­őrzés körében adta ki felhívását arról, hogy az önkormányzati határozat ezen szakasza nem jogszerű. A miskolci közgyűlés azonban nem értett egyet a köz- igazgatási hivatal vezetőjének álláspontjával. Ezért fordult dr. Orosz Gábor, a közigazgatási hi­vatal vezetője az Alkotmánybí­rósághoz. Miskolc aljegyzője, dr. Falvai László szerint az Alkotmánybí­róság döntése miatt nem szenve­dett presztízsveszteséget a köz­gyűlés.- Mi csupán kitartottunk jog- értelmezési álláspontunk mellett - mondta. Majd hozzáfűzte:- Az elmúlt öv év során öt-hat esetben fordultak az Alkotmány- bírósághoz azért, mert nem tar­tották jogszerűnek az önkor­mányzat döntését. Ebből, most ez a második eset, amikor így döntöttek. Az aljegyző szerint volt már olyan határozathozatal, ami élőt egyfajta normakontrollt kértek a közigazgatási hivataltól, de minden döntés előtt erre nincs lehetőség. A közigazgatási hivatal veze­tője az Alkotmánybírósági dön­tésre reagálva arról beszélt: hi­vataluk tiszteletben tartja az ön- kormányzatok döntéseit. A hiva­tala által tett észrevételek azon­ban eddig valamennyi esetben helytállónak bizonyultak. Ha pe­dig a jövőben törvénytelenséget fedeznek fel, továbbra is megte­szik a kellő lépéseket. Ameny- nyiben valamely határozat jog­sértő akkor a bírósághoz, ha pe­dig a megalkotott normatív ren­delet nem helytálló, akkor - mint ebben az esetben is - az Al­kotmánybírósághoz fordulnak. „Semmit sem jelent” Miskolc (ÉM - BAL) - Nem kell mást tenni, mint törölni a rendelet bizonyos paragrafusait - kommentálta a fentieket Voj- tilla László. A Miskolci Vízmű Rt. igazgatója értelmezésében pusztán arról van szó, hogy az 1994-es eredetű önkormányzati rendelet és az ezt követően ha­sonló témában született kor­mányrendelet egyaránt szabá­lyoz bizonyos kérdéseket. A párhuzamos szabályozás elkerü­lése érdekében kell az alacso­nyabb szintű jogszabály egyes rendelkezéseit eltörölni. Ez gyakorlatilag nem jelent semmilyen változást a víz- és csatornaszolgáltatásban, illet­ve a számlázásban - jelentette ki kérdésünkre Vojtilla Lász­ló. Mint mondta, az egyetlen észrevehető módosítás a csőtö­rések esetén érdekes: ekkor a kormányrendelet értelmében nem - mint korábban gyakor­lat volt Miskolcon - az előző évi átlag alapján kell a csator­nahasználat csökkenését ki­számolni, hanem egyedi mű­szaki számítással. A kormány- rendelet ezen felül lehetőséget adna egy nyári locsolási ked­vezmény bevezetésére (hogy tudniillik a kerttulajdonosok a kilocsolt vízmennyiséget a csatornaszámla kifizetésekor „leírhatnák”); ezt a kedvez­ményt az ármegállapító ható­ság jelölhetné meg. Miskolcon az önkormányzat nem élt a le­hetőséggel. Délutánra kábeltévé nélkül maradt város Ózd (ÉM - ME) - Csütörtök délután két órakor teljesen váratlanul megszűnt a kábel­tévé szolgáltatás Ózd egész területén. A városlakók ter­mészetesen döbbenten és felháborodva vették tudo­másul az intézkedést. A másik fél, ahogy az ilyenkor lenni szokott teljes mértékben az imént elhangzottak ellenkező­jét állítja. Az Ózdi Kábeltévé iro­davezetője szerint teljesen jog­ellenes, amit a Bolyki Fő út 27. lakói cselekedtek.- Hat évvel ezelőtt szövetkeze­ti döntésre helyezték el ebben az épületben a kábeltelevízió fejál­lomását - hangoztatta Barta Zol­tánná. Az ott élők úgy döntöt­tek: bérleti díj és közösköltség fizetése fejében befogadják az elosztót. Az évek során nem volt felhőtlen a viszony a ház és az üzemeltető között, s az elmérge­sedett kontaktus most csúcsoso­dott ki. Tudtunkon kívül a ház egyes lakói önhatalmúlag egy kapcsolással megszüntették Ózdon a szolgáltatást. Utólag ar­ra hivatkoztak, hogy szerintük az Ózdi Kábeltévé nem fizeti az áramszámlát és a közös költsé­get. A vállalkozás számlákkal tudja bizonyítani, hogy mindent rendszeresen és időben kifize­tett. Nem beszélve arról, hogy az említett épületben élők több százezer forint előfizetési díjjal tartoznak felénk. A bíróság első fokon kimondta, hogy a közös képviselő és egy-két támogatója nem jogosult ilyen intézkedése­ket foganatosítani, mégis meg­történt. Este hét óra tájékában aztán visszaállt a rend. A lakóközös­ség egyelőre „megkegyelmezett” a városnak, de semmi nem ga­rantálja, hogy nem fordul elő új­ra a lekapcsolás. „A Téka tábor olyan, mint a karácsony” Boldogkőváralja (ÉM - FK) - Boldogkőváraljára költözött át a nemzetközi hírű Téka tá­bor tizennyolc, Nagykállón eltöltött év után. A népmű­vészetet és a népi hagyomá­nyokat ápoló tábor szervezői az új helyszínben sokkal több lehetőséget látnak. A hatalmas csűrben szól a zene, a táncolni vágyók teljesen meg­töltik a teret, pár méterrel ar­Az „őstékás”- Rengeteg élmény fűz a tá­borhoz. Itt ismertem meg a férjemet, a gyerekeink is gyakorlatilag ebben a kör- ' nyezetben nőttek fel - mesé­li Bíróné Bodnár Zsuzsanna, aki eddig egy kivételével va­lamennyi táborban részt vett. - Valahogy mindenki érezte az előző helyen, hogy kell már a változás, és ez az új hely tökéletes. A környék rögtön biciklitúrára csábí­tott, ez pedig Nagykállón nem fordult elő. Számomra már a beszélgetések és a ba­rátokkal való együttlét a fontos, a kézműveskedést a gyerekekre hagyom. A Téka tábor valahogy olyan lett, mint a karácsony. Biztos he­lye van az évben, és mindig várjuk, készülünk rá. rébb a nemezelő gyereksereg gyömöszöli a nedves anyagot, de itt is zenélnek, ezúttal a sá­torok között húzza hat hegedűs. Kicsit tovább sétálva, a büfé fe­dett előtere felől - micsoda meglepetés - zene hallatszik. Ezúttal Zerkula János és Fikó Regina, a magyar népzene két legendás alakja muzsikál a kó- láspoharak és a gyöngyfűzők között. így fogadja a Téka tábor az újonnan érkezőt. Tábori tervek- A legnagyobb dolog, hogy saját területünk van végre, nem ön- kormányzati tulajdonban van a tábor, mint volt Nagykállón - mondja Lányi György, a szerve­ző Téka együttes tagja, a tábor egyik rendezője. - Ilyen, magunk által teremtett körülmények kö­zött lehet a legjobban átadni az értékeket a fiataloknak. Nagyon fontos, hogy egy helyen lehet ta­nulni az éneket, a táncot, a zenét a kézművességgel. De a tábor nem csak ennek az egy rendez­vénynek épült. Létrehoztuk a Hagyományainkért Kulturális Értékőrző Alapítványt, ez az üze­meltető, amely egész évben kiad­ja más, például tanulmányi vagy sport táboroknak is az épülete­ket. A hely kiinduló pontja lehet kirándulásoknak, hiszen itt megy keresztül a kék túra útvo­nala, a várba látogató turisták is felverhetik itt sátraikat. Évről évre épülve Most több mint hatszázan vesz­nek részt a kilencnapos táboron, java részében újak. Itthonról, a környező országokból valamint Hollandiából, Németországból és Franciaországból is érkeztek vendégek. Lányi György elmondása sze­rint a falu is gyorsan megked­velte a táborozőkat, sokan be­járnak a környékről. A szövés, az agyagozás, a gyöngyfűzés, a fafaragás és a nemezelés dél­előtti és délutáni foglalkozásait mindig nagy érdeklődés kíséri, de a legnépszerűbbek talán a táncházak. Nem csoda, hiszen a Vujicsics, a Szeredás és a Tük­rös együttes szolgáltatja a talp- alá valót. Az „elsőtékás”- Bőgőn játszom, azért jöt­tem el ide, hogy felfrissítsem a tudásom és hogy tanuljak- mondja a budapesti Kalász Tamás. - Az ismerőseim, a Téka együttes tagjai mond­ták, hogy ne hagyjam ki ezt az alkalmat, és megérte. So­kat tanultam itt a zenészek­től, és a tábor hangulata is nagyon tetszik. Nagyon ren­des emberekkel ismerked­tem meg. Kár, hogy nem le­hetek itt végig, de az már biztos, hogy augusztusban is eljövök. Igaz, hogy akkor te­kerőlant-tábor lesz, de a bő­gőmet akkor is elhozom. Serény kezekFotó: Végh Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents