Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03 / 129. szám

iszAK-imíYRimszte# 2000. június 3., szombat Al J ÓSKÖRKÉP o c •fU ru ;U ST > 'b o Miskolc (ÉM - BG) - A Seat folytatja a Toledóval elkezdett és az Ibizával, va­lamint a Cordobával folytatott ha­gyományt: a León is az egységes for­mavilág részét képezi. A miskolci BBC Kereskedőház által szer­kesztőségünk részére bocsátott 75 lovas, 1,4 literes 16 szelepes Seat León első ráné­zésre hihetetlen dinamizmust sugall. Má­sodik ránézésre kevésbé, nehány kilomé­tert leautózva pedig úgy viselkedik mint egy szeretetreméltó bumfordi kiskedvenc, aki szeretne annak látszani, ami: egy va­lódi családi autónak. A Seat León az autóvásárlók legszéle­sebb körét kívánja meghódítani, a kom­pakt járművek kedvelőit. Az általunk ki­próbált járgány karosszériája kupéra em­lékeztet, menet közben viszont egy csalá­di limuzin kényelmét igyekszik garantál­ni. Igaz, ezt csak akkor, ha hátul a családi modellnek megfelelően kiskorúak helyez­kednek el, hiszen az első ülésen ülőknek kínált tágas tér a hátsó vonalban helyet foglalók rovására történt. A családi autó jelleget erősíti az is, hogy közel 4,2 méteres hosszával szinte ideális méretekkel rendelkezik a városi közlekedéshez is. Mindez megfelelő dina­mizmussal párosul, hiszen a León megle­hetősen jól tolerálja a sportos gázadást, persze csak a maga módján, hiszen igazán csak a 3000-es fordulatszám környékén kel igazán életre a motor. A kocsiban helyet foglalók biztonságá­ról az oldalütközés elleni védelem, öt fej­támla, a szériában kínált, magasságában állítható biztonsági övék, a hátsó három­pontos biztonsági öv, valamint a vezető- és utasoldali, valamint a két oldallégzsák­ja gondoskodik. A felsoroltak mellé ter­mészetesen megrendelhető az ABS, az ESBS fékstabilizáló rendszer, az EDS elektronikus differenciálzár, a tapadást felügyelő TCS rendszer és az ESP elektro­nikus stabilitásnövelő program. A León 1,4-es alaptípusa szériafelsze­reltsége ezen kívül is lenyűgöző. Szinte alig talál magának olyan extrát a leendő vásárló, amelyért pluszpénzeket kell leró­ni a kasszánál. Az általunk vezetett típus­ban két ilyen plusz extra volt megtalálha­tó, a mechanikusan szabályozható légkon­di és a metálfényezés. Indításkor a motor szinte hangtalanul indul és ez a zajszint 120 fölötti tempónál sem tülekedik be az utastérbe. Igaz, tem- pósabb vezetés esetén a futómű zajai már közepesen erőteljessé válhatnak és az ab­lakokat sem érdemes menet közben lete­kerni, mert a menetszél elég rendesen megnöveli a decibelszintet. A León úttar­tásáról azonban csak szuperlativuszokban lehet beszélni, nem akadt olyan húzós ka­nyar, amelyben a kocsi megpróbált volna eltévedni. Mindent egybevéve az összbenyomás nagyon kedvező, a Leonnal az is megtalál­ja a számítását, aki kényelemre vágyik, az is, aki sportos temperamentumot vár el egy autótól, és az is, aki a biztonságos vezetést részesíti előnyben. León 1.4 16V Stella Motor soros, 4 hengeres Lökettérfogat 1390 Fékrendszer elöl-hátul tárcsafékek Csomagtér 340/656 Max. teljesítmény (kW/LE/fordulat) 55/75/3300 Gyorsulás 0-100 14,3 Fogyasztás (város/országút/vegyes) 8,5/5.4/6,5 Alapár: 3 097 000 forint Ford Transit: versenybe száll(í)t az új Miskolc (ÉM - ML) - A konku­renciához képest több hóna­pos késéssel gurították a ma­gyar utakra az elmúlt évek­ben a hazai áruszállítók ked­vencévé lett Ford Transit új változatát. Meglehet, talán abban bízva, hogy a nevében a régi, tartalmában viszont új konstrukció piacvezető előd­jéhez hasonló fogadtatásra talál. A Ford Transit új változatáról megjelent első fotók egy futurisz- tikusra rajzolt, a hagyományos vonalait csak távolról őrző fur­gont ábrázoltak. Amikor pedig a kiszivárgó hírek sejtetni enged­ték, hogy a frissen tervezett mo­tor elöl keresztben lesz elhelyez­ve, a hagyományos hátsókerék­hajtást pedig felváltja az első, a várakozás csak tovább fokozó­dott... Akik azonban említett nóvu­mokra vártak, némileg csalódot­tan konstatálták, hogy az utóbbi időben piacra került Fordok kül­alakjának kialakításánál emlege­tett New Edge irányzat szele az új Transit tervezőit aligha érintette meg. Ami pedig a keresztirányú motorelhelyezést illeti: arra bi­zony 2001-ig várni kell. Maradt tehát a korábbi formá­ra hajazó, forradalminak éppen nem nevezhető forma, ami mel­lett a tartalom azért számos - jó értelemben vett - meglepe­tést tartogat. Kevesebb is elég Amire leginkább büsz­kék lehetnek a fordo- sok, az a Transit 2,4 literes dízelmotor­ja, amiből némi ra­finériával egy­szerre három, 75, 90 és 120 lóerős változatot is össze­hoztak. A hengeren­ként négyszelepes konst­rukció - amelynek vezérmű- tengelyét, illetve az üzemanyag­befecskendező szivattyúját a jár­mű élettartamára méretezett lánc hajtja - az alacsony és a maga­sabb fordulatszám-tartományok- ban is rugalmas, csendes és rez­gésmentes működést tesz lehető­vé. Az említettek mel­lett a „meg­kurtított” fi dugattyúknak is köszönhető, hogy a fogyasztás a kategóriájá­ban jegyzett versenytársakéhoz képest egy literrel kevesebb, s a karbantartási periódus 25 ezer ki­lométerre nőtt. Diszkrét hangok A sebességváltó karja maradt ott és akkora, amekkora és ahol volt: a félméteres rúd azonban megle­pően rövid úton mozog, és tökéle­tesen kapcsol. Az üzemanyag-fo­gyasztás csökkentésére irányuló gyártói szándék egyébként a rö­vid váltóáttételeken is tetten ér­hető: hamar a legmagasabb foko­zatba lehet kapcsolni (sima tere­pen 40-50 kilométerórás sebessé­get is elbír az ötödik fokozat). Az áruszállító kisteherautó persze leginkább arra való, hogy mozgassa az üzletet. Az új Tran­sit közepes tengelytávú, 1,5 tonna terhelhetőségű változatának put­tonyába négy euroraklap fér egymás mellé, ebből ket­tőt az 1,275 méter szé­lesre húzható ol­dalajtón keresz­tül lehet berak­ni. Annak azon­ban a kétkezi rakodómunkás aligha örülhet, hogy a raktér- be jutáshoz meglehetősen magasra kell lépnie. Manapság a vagyonvéde­lem megkerül­hetetlen kérdés. A Ford lopásgát­ló rendszere a Transit szerves részét képezi, aminek csak egyik eleme a gyújtáskulcs­ba épített indításgátló. Az utaska­bin ajtózárainak reteszét páncél­doboz rejti, de a zár az ablaküveg betörése után sem nyitható belül­ről, mert duplazáras, így csak a kulcsnak engedelmeskedik. A hátsó ajtók ablaküvege ragasz­tott, így nem lehet kivágni az ab­lakkeret gumiját. Mint mondani szokták: az ör­dög a részletekben rejlik, s nincs ez másként az új Ford Transit- nál sem. Az újdonságok sora azonban annyira kézenfekvő és vezetőbarát, hogy elsőre fel sem tűnik. Az efféle kézre állás vi­szont alighanem dicséretére vá­lik a tervezőknek. (A tesztautót a Ford Autó- Tester „M” Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.) FORD TRANSIT MWB VAN £ Q Motor: 2402 köbcentiméteres, négyhengeres, soros dízel­motor, hengerenként négy szelep, számítógép­vezérlésű befecskendezéssel Hajtómű: 5+1 sebességes mechanikus váltó; max. teljesít­mény: 90/4000 LE/min.; max. nyomaték: 200/1800 Nm/min. Futómű: elöl független, McPherson rendszerű, progresszív csavarrugók, hátul laprugók Fékek: elöl tárcsa, hátul dobfék szervorásegítéssel Fogyasztás: 10/6,5/7,8 liter/100 km (város/országút/vegyes) Ar: 3 732 800 forint (+ÁFA) I Iveco Daily City Truck - üres ne legyen! Miskolc (ÉM - ML) - Teljesít­mény, tartósság, gazdasá­gosság - sokáig csupán ezek a kulcsfogalmak voltak jára­tosak, ha áruszállításra szánt járműről esett szó. Napjaink­ra ezek a követelmények kie­gészültek a sofőr munkahe­lyének kényelmével, ugyan­akkor az emberi élet értéké­nek védelmében beépített aktív és a passzív biztonsági elemek sorával. Az ez évre átrajzolt Iveco Daily City Trucknál e kívánalmak már mindennapos gyakorlatot jelen­tenek, amiért a típus Európában elnyerte a VAN 2000 címet. Személyes teher A Daily megváltozott külseje - noha őrzi a típusra jellemző is­mertetőjegyeket - megjelenésé­ben barátságosabb lett. Legalább­is így látja a személyautóhoz szokott szem. A túlzott egysze­rűsítésnek engedve azt mondhat­nánk, összemosódnak benne a járműkategóriák közötti különb­ségek, illetve azok mintha csu­pán a méretekre korlátozódná­nak. Köszönhető ez annak, hogy az olasz designerek a felépít­mény tervezésekor számos rész­letet átültettek a kisteherszállí­tóba a személyautóknál szokásos elemekből. A visszapillantótük­röket és az ablakokat elektromo­tor irányítja, a vezetőt ívesen körülölelő műszerfalba éptett műszerek Alfa Romeós öröksé­gek. Miután a kormány melletti bajuszkapcsolók több funkciót is ellátnak, nem akad olyan kezelő­szerv, amely ne esne kézre. A gép működését jelző valamennyi visszajelző a tükrözésmentes fe­lületeknek köszönhetően jól lát­ható - kivétel ez alól a műszer­csoport legalsó traktusába szo­rult, órával egybeépített digitális kilométer-számláló, amelyet elta­kar a szem elől (a külön megren­delésre légzsák befogadására is alkalmas) kormánykerék. Első a kényelem A legkényelmesebb vezetési po­zíció megtalálásában a három irányban állítható vezetőülés nem hagy kívánnivalót maga után, ámbár míg a sofőr védel­me érdekében biztonsági törés került a kormányrúdba, magá­nak az alapfelszereltségbe tarto­zó, szervorásegítéses kormány­művet mozgató kormánykerék­nek a magassága nem változtat­ható. Végső soron ez az, ami leg­inkább emlékeztet arra, hogy te­herautóban ülnénk, no meg per­sze az is, hogy az utastér fala mögött akár 17,2 köbméteres zárt raktér bújik meg. Ennek ol­dallemezei a gödrökkel tarkított utakon a teherhordásra terve­zett (a nehézteherautóktól örö­költ) létraalváz merevsége miatt kissé hajlamosak a rázkódásra. Egészen másként viselkedik azonban a doboz és vele együtt a gumibakokon ülő utasfülke, ha a Daily majd 1,5 tonnás teherbí­róképességének legalább egy ré­szét kihasználják: terhelt álla­potban - és ha a rakományt a raktér padlólemezébe süllyesz­tett padlőgyúrűkhöz jól lekötöt­ték - menet közben szinte csak a motorhang szűrődik be a jól szigetelt utaskabinba. Gazdaságra hangolva Az Iveco 2,8 literes, 105 lóerős töltőlevegő-hűtéses turbódízel motorja mind városi, mind pe­dig országúti használatban dina­mikus. Kimondottan jól húz, aminek kipróbálására alkalmat adhat egy-egy kereszteződésbeli „zöldstart”, vagy éppen egy tem- pósabb előzés, amiben művészet bennragadni ezzel a teljesítmé­nyének maximumát már 1800-as fordulaton leadó motorral. Egy teherautó - vezetési szem­pontból - érzékeny pontja az erőátvitel. A Daily ebben ugyan­csak vezetőbarátnak bizonyult: amellett, hogy a kuplungpedál személyautókat meghazudtolóan könnyen működtethető, az előre öt fokozatban kapcsolható váltót a szerencsésen megválasztott át­tételeknek köszönhetően nem kell gyakran kapcsolgatni. Az el­ső - úgymond indító - fokozatot pedig csupán akkor szükséges használni, ha teljes terheléssel és nagyobb emelkedőn fölfelé akarunk elindulni. A váltó és a motor összessé­gében gazdaságosságra hangolt: az általunk kipróbált, 3,5 tonna össztömegű Daily City Truck 70 literes tankjába - 200 kilométer­nyi, általában teher nélküli váro­si használat után - 14,5 liter gáz­olajat tudtunk beletölteni. A gyár­tó egyébként 11-13 literes átlagfo­gyasztást ígér -100 kilométerre. Ennél egy literrel kevesebbel is beéri - viszont 242 ezer forint­tal többe kerül - a 125 lóerős, ugyancsak 2,8 literes Common Rail Unijet motorral szerelt Da­ily, amihez viszont már 6+1-es váltó jár. (Itt jegyezzük meg, hogy ezt a váltó a ZF Hungária egri gyárából származik.) Mi szemnek, szájnak S hogy mit lehet az előbbiekben felsorolt alapra tovább építeni? Például a Daily elöl-hátul tár­csafékét kontrolláló ABS-t, ABD- t és EBD, utastéri klímaberen­dezést, az európai uniós csatla­kozáshoz közeledve a hamaro­san Magyarországon is kötelező (elektronikus) tachográfot, rak- térpadozatot és oldalburkolatot. Ha szükséges, a 90 és 270 fokban nyitható hátsó ajtó mellé mind­két oldalon elhúzható oldalajtó­kat; központi zárat; vezető és utasoldali légzsákot; satöbbi, sa­többi... A sor igény és pénztárca szerint folytatható. (A tesztautót a miskolci Truck Italia Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.)

Next

/
Thumbnails
Contents