Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-27 / 148. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG1 2000. június 27., kedd Csatlakozunk Az ÍM EU-melleklete 6 ☆ ☆ ☆ HÍRCSOKOR • Svájcba látogatnak. A Socrates-prog- ram keretén belül egy svájci énekkar lá­togatását viszonozva utazik Svájba szep­temberben a miskolci Földes Ferenc Gimnázium énekkara. A kulturális együttműködés ezúttal a zene nyelvén teljesedik ki. • Vidékfejlesztés. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályve­zetői, az Agrárintervenciós Központ elnö­ke és a gödöllői Szent István Egyetem tan­székvezetője tart előadást a vidékfejlesz­tés témakörében június 28-án, holnap délután 2 órától Budapesten, a Magyar Sajtó Házában (Andrássy út 101.). • Olaszországi konklúzió. A Comenius- programon belül kezdett három éves együttműködésbe a miskolci 22. Számú Rónai Ferenc Általános Iskola olasz, finn, lengyel és angol iskolákkal. Idén a kép­zetek és a hangok témakörét járták kör­be a diákok, a tapasztalatokat pedig ezen a héten az olaszországi Aullában vitatják meg a koordinátorok. A miskolci iskola igazgatóhelyettese is jelen van a rendezvényen. Gyarmatosítás ellen felkészülés Miskolc (ÉM) - A civil szektor belső át­alakulására azért van szükség, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás ne érje váratlanul a társadalmi szerveződéseket - hangsúlyozta a közelmúltban a Megyei Civil Expo rendezvényen Bartal Anna Mária szociálpolitikus. A civil terület a jól gyarmatosíthatóak- konkretizálta az okokat a civil társada­lom kihívásait kutató szakember. A fel­adatokat pedig a következőkben jelölte meg: a civil szektornak szüksége van nemzetközi és regionális kapcsolatokra, hiszen nemzetek felett átívelő szervezetek- mint jelenleg a Vöröskereszt vagy a Máltai Szeretetszolgálat - jelennek meg a csatlakozás után Magyarországon, szüksé­gesek az unió civil életét meghatározó is­meretek is. Fel kell oldani az érdekellentéteket is, hiszen nincs jelentősége például annak, hogy melyik szervezet jött létre a rend­szerváltás előtt, s melyik utána, mit ne­vezünk gazdag és mit szegény szervezet­nek. A szektortudat hiányát, az identifi­kációs krízist és az előítéleteket pedig meg kell szüntetni - jelentette ki Bartal Anna Mária. Az olvasóhoz A havonként megjelenő uniós mellékle­tünkben szeretnék olvasóink véleményét, kérdéseit, gondolatait is megosztani. Az Európai Unióval, az uniós tagsággal, a csatlakozással, konkrét tapasztalataikkal kapcsolatos leveleiket örömmel fogadjuk. Várjuk továbbá olyan kérdéseiket is, me­lyekre szakemberektől szeretnének segít­séget kapni. A kérdéseket és a válaszokat lapunk következő mellékleteiben tesszük közzé. Címünk: Észak-Magyarország Szer­kesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. Levele­ikre írják rá: „Csatlakozunk”. Az Észak-Magyarország Csatlakozunk című melléklete a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. Vasúton az Európai Unióba - és vissza A szerkezet és a szolgáltatás átalakulása tíz-tizenkét évet vesz igénybe Elöl Ül a masiniszta Fotó: Kocsis Zoltán Miskolc (ÉM - NyZ) - Leg­alább tíz-tizenkét év szüksé­ges, hogy a magyar vasúti közlekedés szerkezetében, szolgáltatásaiban megrefor- málódjék. De akkor sem vár­ható el, hogy minden vona­lon Intercity-szintű szolgál­tatást biztosít a MÁV. • Az elmúlt tíz évben a vasúti közlekedés fokozatos térvesztését tapasztaltuk. Az átalakuló piac és az elmaradt állami finanszírozás miatt a szolgáltatás színvonala is csökkent. Az elvárások azonban megváltoztak mára, ezt részben az Európai Unióhoz való csatla­kozásunkra való felkészülés is megköveteli. Szükségessé vált egy hosszabb időszakot, tíz-tizen­két évet átfogó, komplex program kidolgozása és végrehajtása - mondja dr. Dudás József, a MÁV Miskolci Területi Igazgatóságá­nak vezetője. □ Milyen elvárásokat fogalmazott meg az Európai Unió? • Nincs egy olyan rendszer, me­lyet szolgai módon lehetne és kellene.követni. Ajánlások van­nak, melyek azt mondják, hogy a vasúti társaságoknak a nemze­ti adottságoknak megfelelően, a nemzeti vasút érdekében kell a Fokozatosan közelítünk az unióhoz, de még csak a munka kezdetén tartunk Dudás József ...................................................99 reformokat megvalósítaniuk. A reform során szét kell választa­nunk az infrastruktúrát és a ke­reskedő vasutat, meg kell szilár­dítani a pénzügyi helyzetet és biz­tosítani kell a vasúti pályához va­ló szabad hozzáférés lehetőségét. □ Milyen területek szorulnak első­sorban korszerűsítésre? • Vasúti hálózatunk sűrűsége kedvezőnek mondható, a minősé­gi mutatók azonban rosszak. Kor­szerűsíteni kell a vasúti pályát, az európai folyosókat, a miskolci igazgatóság területén a Buda- pest-Miskolc-Hidasnémeti vona­lat a műszaki paramétereknek megfelelően átalakítani. A Mis- kolc-Hidasnémeti szakasz átépíté­se az idén befejeződik. Fokozato­san közelítünk az uniós normák­hoz, de még csak a munka kezde­tén tartunk. Fejlesztenünk kell a járműparkot. Az Intercity- és In- terpici-közlekedés megfelel az uni­ós elvárásoknak. Az állomások korszerűsítése most zajlik. Sze­rencsen a közeljövőben fejezzük be az átalakítását, a miskolci Ti­szai pályaudvar átépítését, közel 600 millió forintos beruházást, most kezdtük el. Jövőre tervezzük a sátoraljaújhelyi pályaudvar kor­szerűsítését. □ A nem az európai folyosóhoz tartozó szakaszokon milyen kor­szerűsítés várható? • Főként pályarehabilitáció. A közforgalmi vasúti pályák 40 szá­zalékán különböző mértékű se­bességkorlátozások vannak ér­vényben. Az utazási sebességet növelnünk kell. □ Hogyan alakul át a MÁV belső szervezete az elkövetkező években? • A kormánytól független vasúti vezetés megteremtése megkezdő­dött 1993-ban, amikor a MÁV részvénytársasággá alakult át. Jövőre oszlik ketté a pálya- és a kereskedő vasút. Ezt követően várható majd, hogy a kereskedő vasúton belül elkülönül az áru- és a személyszállítás. A három egymástól különálló terület pénz­ügyi helyzetét átláthatóvá kell tenni. A társaság pénzügyi hely­zetének megszilárdulása az uniós elvárások közé tartozik. □ A reform következményeként az állami költségvetés mellett na­gyobb szerepet kapnak a szolgál­tatásból származó bevételek a fi­nanszírozásban? • A pályavasút fenntartása to­vábbra is állami költségvetésből finanszírozott feladat marad. A kereskedő vasút pályahasználati díjat fizet majd a pályavasúinak. Az áruszállítás az utóbbi években visszaesett, de több okból is szük­séges, hogy ne csökkenjen tovább a vasúti szállítás mértéke. Ennek érdekében kombinált szállítási módokat, a fuvaroztatók igényé­hez igazodva különleges teherko­csikat vezetünk be. □ Úgy fogalmazott, hogy az Inter­City-, Interpici-szolgáltatások meg­felelnek az uniós elvárásoknak. Hogyan változik viszont a tömeg­közlekedés színvonala? Komforto­sabban érezhetik majd magukat az utasok, tisztábbak lesznek-e a vonatok, körültekintőbbé válik a tájékoztatás? • Ez nem pénz kérdése, hanem elsősorban a fegyelemé. Jelenleg is milliókat költünk takarításra. A tisztaság azonban nemcsak a MÁV Rt.-n, hanem az utazási kultúrán is múlik. Mind a sze­mély-, mind az áruszállítás szint­jén a szolgáltatásokat úgy kíván­juk fejleszteni, ahogy az a MÁV üzleti céljainak megfelel. EU: liberalizáció A liberalizálás elvének megfo­galmazásával az Európai Unió közlekedéspolitikájában mind a vasúti, mind a közúti közle­kedésben 1993. január 1-je hoz­ta meg a fordulópontot. A kö­zúton megszűnt minden mennyiségi korlátozás, 1995. ja­nuár 1-je óta pedig minden eu­rópai haszonjárműnek külön­böző díjakkal hozzá kell járul­a közlekedésben nia az általa előidézett költsé­gek fedezéséhez. A vasúton a liberalizálást az szolgálja, hogy a vállalatoknak független üzemeltetési státust kell biztosítaniuk a verseny- és az alkalmazkodásképesség nö­velése érdekében, hogy az inf­rastruktúrát irányító tevékeny­séget világosan el kell különíte­ni a hálózat kihasználásával foglalkozó tevékenységtől, s míg az elsőt a közhatóságok irá­nyítják, a második területet meg kell nyitni a konkurencia előtt. Ezenkívül ki kell dolgozni egy európai üzemeltetési-enge­délyezési rendszert, mely lehe­tővé teszi az európai vasutak számára, hogy hátrányos meg­különböztetés nélkül, közös kri­tériumok alapján hozzáférjenek valamennyi tagállam vasúti inf­rastruktúrájához, és bárhol kí­nálhassák szolgáltatásaikat. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: MILYEN VASUTAT SZERETNE? K evésbé zsúfolt sze­relvényeket szeret­nék. örülnék, ha a nem­dohányzó-fülkék, kocsik száma is jóval több len­ne. Nem mindegy az sem, hogy milyen az el­ső- és másodosztályú he­lyek aránya. Gyakrab­ban kellene takarítani. Legyen megfelelő a vilá­gítás, nyithatóak és jól záródóak az ablakok. Jobban figyelni kellene a menetrend összeállí­tásánál is. Ócsai Katalin (20) főiskolai hallgató S okkal többen ven­nék igénybe a MÁV szolgáltatásit, ha a vi­déki vonalakon is ha­sonló komfortfokozatú szerelvényeket üzemel­tetnének, mint a nem­zetközi vonalakon. So­kan a kocsik kényel­metlensége és az elégte­len higiénia miatt nem utaznak vonattal. Fo­lyamatosan drágul az üzemanyag, így jó esély- lyel növelhetné az utas­létszámot a MÁV. Kiss Péter (45) vállalkozó Ú gy gondolom, kü­lön kellene vá­lasztani az országos- és a regionális vas­utat. A Miskolc-Sátor- aljaújhely közötti út­vonalon több vonatnak kellene közlekednie, kevesebb kocsival. Jó példa erre például az InterPici. A kevesebb kocsiban talán a tisz­taságot is jobban fenn lehetne tartani, bár ez az utazóközönségen is múlik. Vincze Tamás (38) szakoktató A z első- és a másod- osztály között alig van különbség, csak az ülések mérete, meg a jegy ára más. Nem ér­tem, miért nem lehet minden szerelvényhez büfékocsit csatlakoztat­ni. Csák az IC-ken van, de ott minden drága. Prágában jártam vonat­tal. Ott rosszabb volt a helyzet, mint itthon. A magyar kalauzok a rossz körülményekhez képest készségesek. Erdős Tamás (16) diák H a jobban ügyelne a társaság a vonatok, a pályaudvarok tiszta­ságára, azt hiszem nem lenne kivetnivaló a ma­gyar vasútban. De ami­lyen állapotok most vannak a vonatokon, az túlmegy minden hatá­ron. 5 éve gyakrabban utaztam vonattal, már akkoriban sem volt tisztaság a fülkékben. Most minden fontos a vasutasoknak, csak az utas nem. Gattyán Józsefné (65) nyugdíjas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents