Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-26 / 147. szám

2000. június 26., hétfő Profit 7 HATÁRIDONAPL Június 28. Befizetés/támogatásigénylés - Fogyasz- tásiadó-előleg; környezetvédelmi termék­díj előlege; jövedékiadó-előleg Július 5. Bevallás/adatszolgáltatás - Gyakoribb áfa Befizetés/támogatásigénylés - Áfa gya­koribb áfaengedély alapján Munka és szabadidő Budapest (MTI) - Magyarországon is ér­vényesülnek a piacgazdaságra jellemző tendenciák, hiszen az emberek ma már kevesebb időt töltenek munkával és töb­bet szabadidős tevékenységgel, mint 14 évvel ezelőtt - közölte a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH). A KSH legutóbb 1986- ban vizsgálta az emberek időfelhasználá­sát és ahhoz képest ma már 14 százalék­kal kevesebb időt fordítanak kereső tevé­kenységre. Eközben azonban 16 százalék­kal megnőtt a szabadidős tevékenységre fordított idő. A teljes szabadidős tevé­kenységből a televíziózás 60 százalékot tesz ki, ami rendkívül soknak mondható. Mobil benzinkút. A Magyar Autó­klub a már több éve működő mobil műsza­ki állomás mintájára azonnal telepíthető üzemanyagtöltő-állomásokat szeretne felál­lítani az ország több pontján. A 10 ezer lite­res tartállyal felszerelt benzinkutaknál akár 10-15 forinttal is olcsóbban lehet majd tankolni. Fotónkon: Orbán Barbara a mű­szaki állomás makettjével. Fotó: mti Külkereskedelmi tájékoztató Megjelent a Külkereskedelmi Tájékoztató­ban a gazdasági miniszter rendelete a 2000. II. félévi fogyasztási cikk globálkvó­ta közzétételéről. Az engedélyek benyújtá­sának módjáról, a pályázati határidőről, a különböző kvótákról bővebb tájékoztatást adnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, Mis­kolc, Szentpáli u. 1., 207. szoba, tel.: 46/328-642, fax: 46/328-722. Ausztriai közbeszerzések A legfrissebb ausztriai közbeszerzési ki­írások szerint különböző osztrák intézmé­nyek a következő termékek beszállítóit keresik: teherautó alvázat, nyomtatott űr­lapok, kőurna, műanyag (posta) zsákok - nem polietilénből. Részletes lista hozzá­férhető a BOKIK-ban, Miskolc, Szentpáli u. 1., 207. szoba. A pályázatok beadási ha­tárideje: 2000. július. Vámszakmai nap Miskolc (ÉM) - Az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség - az ÁTI DEPÓ Közraktározási Rt.-vel - kon­zultációs szakmai fórumot szervezett a miskolci FUX Rt.-nél, melynek témája a külkereskedelmi tevékenységet folytató cégeket érintő, július 1-jével életbe lépő új vámszabályozás volt. A rendezvényen - amelyen a megye húsz társaságának kép­viselője jelent meg - a miskolci vámhiva­tal képviselői adtak tájékoztatást a vám- ügyintézésben történő változásokról, vala­mint a módosuló vámtörvény végrehajtá­si szabályairól. A háta mögött Vasladyként emlegetik Méhes László Miskolc (ÉM) - „Korábbi időpontot beszéltünk meg, átszerveztem a programo­mat" - viharzott ki a titkár­ság ajtaján a Diósgyőri Acélművek Rt. (DAM) felszá­molóbiztosa. „Ha akar, vár­jon meg" - szólt még oda, majd népes kísérete élén el­tűnt a folyosó homályában. „Háta mögött Vasladyként em­legetik a melósok. Tudja, a ke­ménykezű angol miniszterelnök asszony után” - ordítja fülembe bizalmasnak szánt információ­ját egy fehér inges Marjasné Endrédi Zsuzsanna, a diósgyőri kohászat felszámolóbiztosa felé intve fejével. Kiabálhatott ugyan, szavait a hangzavarban alig hallottam. Éppen csapol­tak. Négy hónapon belül má­sodjára, de ismét először. Kétszer egy Mindkét acélöntésnek megvolt a maga varázsa, csak elsők kö­zött az elsőnek, amelyet még a DAM szlovák tulajdonosának felügyelete mellett vezényeltek le februárban, magasabbra szállt a szikrája. (A szakmabeli­ek akkor azt mondták, azért, mert a sietség okán nem volt kellően előme­legítve az üst.) A második első­nek, májusban ellenben majd’ annyi nézője akadt, mint ahányan éppen mű­szakban voltak. Polgármester, alpolgármester, országgyűlési képviselők, az eseményről tudó­sítók hada várt az újabb bizo­nyítékra. Az elektrokemencéből kiömlő folyékony acél szikrázó csöppjei nem is ugrottak az ön­tést figyelők nyakába. Bőrfotelbe süppedve Mindez egy hónappal ezelőtt történt, s a kohászat titkárságá­nak ritkán nyíló ajtaja előtt ücsörögve jutott eszembe: tizen­öt perces késésemet a DAM fel­számolóbiztosa egyórás vára­koztatással honorálta - ámbár ugyanolyan meglepetésszerűen érkezett vissza, mint ahogy el­tűnt. Nyomában ugyanannak a helyiségnek ugyanazon süppe- dős bőrfoteléi közé jutni, ame­lyekből az elmúlt évtizedben féltucatnyi cégvezető igazgatta Diósgyőr sorsát. A múltidéző íróasztal mögötti könyvespol­con vörös kötésben az alapmű: Kohászat. A kérdés elől, hogy az efféle tárgyi emlékek milyen hatással lehetnek arra, aki éppen mű­ködteti a gyárat, Marjasné End­rédi Zsuzsanna örök optimiz­musára hivatkozva tér ki. A Miskolci (akkor még Nehézipa­ri Műszaki) Egyetemen végzett gépészmérnök-menedzser állít­ja: az elmúlt három hónapban ritkán időzött a sokat látott fa­lak között. A tárgyak fétisére pedig nemigen ad. Többes számban- A gyár újraindulásának meg­szervezése, a szakmai program kidolgozása a menedzsmenttől 16 órás munkanapokat követelt heteken át. Ezzel párhuzamosan meg kellett küzdeni azzal, a gyár indítását is befolyásoló pszichés teherrel, amit a munka és pénz nélkül maradt, hónapo­kon át bizonytalan dolgozók em­berileg érthető nyugtalansága jelentett. A márciustól nem ter­melő kohászat ellátatlan al­kalmazottai fe­lé fennálló tar­tozások közül csupán az ápri­lisi bérek meg­szerzése (ami végül május 26-ra sikerült) egy hét utánajárásba került. De azt, hogy most dolgozhatunk, nem személyes sikernek tartom- indokolja a felszámolóbiztos, hogy a gyárral kapcsolatban miért beszél majd ritkán egyes szám első személyben. A megrendült, helyesebben mondva kilátástalan gazdasági helyzetbe, majd a felszámolás sorsára jutott DAM újraindulá­sának tervét - mint a felszámo­lóbiztos mindaddig érzékelte, míg az első csapolás meg nem történt - hitetlenkedéssel fogad­ta a kohásztársadalom. Közre­játszott ebben nyilván az, hogy nem kimondottan szakmabeli vállalkozott arra a feladatra, ami a Diósgyőrben hitelét vesz­tett szakmának nem sikerült. Marjasné Endrédi Zsuzsanna (Igaz viszont az is, a felszámo­lás tiszta lappal indulást jelen­tett.) Beszállítók érkeztek „üzemlátogatásra”, magyar, osztrák, német üzletfelek kont­rollálták a helyszínen az előké­születek tényeit. Azt, hogy való­ban komoly szándék és gazda­sági stratégia készült az értékét csak működés közben megmu­tató technológiára. A bizalom 12 órája- Az indulás előtt 18 nagy hazai és külföldi vevővel álltunk tár­gyalásban, megnyerésük pedig átlagosan 12 órát vett igénybe - érzékelteti Marjasné Endrédi Zsuzsanna, hogy a felszámolás és az első csapolás közötti két hónapból összesen közel két he­tet vett igénybe a „piacszerzés”.- Természetes, hogy az üzleti megbeszélések előtt el kellett sa­játítani a kohász szakma alapja­it, hiszen a tárgyalóasztalhoz csak felkészülten lehet leülni. A legnagyobb játszmának azonban máig a fizetés megszer­zését tartja, miután a CIB Bank 1,9 milliárd forintjával finanszí­rozott üzleti tervekben nem szá­molhattak a munkásoknak ko­rábban ki nem fizetett bérek százmilliókra rúgó összegével. A járandóságok elmaradása mi­att zúgolódó kohászok, a közve­tetten háromezer ember megél­hetési gondjainak megoldását célzó kísérletek közben megta­pasztalt - úgymond - politikai érzékenységről vagy érzéketlen­ségről, a pénzszerző módszerek hátteréről a felszámolóbiztos diszkréten hallgat. A lényeg vé­gül is az, hogy az áprilisi és a májusi fizetések a számlákra kerültek. Nem titok azonban, hogy az alig újraindult terme­lésben közreműködők elsőbbsé­get élveznek az elbocsátottakkal szemben: így fordulhat elő, hogy az e sorok íróját nemrég megkereső, májusban még dol­gozó kohászember a felmondás­ra és a végkielégítésre járó pén­zének késedelmessége miatt pa­naszkodott.- A júniusi fizetést és a járan­dóságok elmaradását a működő gyárnak kell most már kitermel­nie - egyértelműsíti a helyzetet Marjasné Endrédi Zsuzsanna -, s akkor, amikor nap mint nap 1600 ember munkájának biztosí­tásáról van szó, az egyéni prob­lémák időbeli orvoslása olykor háttérbe szorul. A törvény azon­ban a felszámoló elsődleges köte­lezettségei között írja elő a dol­gozói követelések teljesítését - utal arra, hogy egyetlen volt ko­hászról sem feledkezhetnek meg. Heti költségszámítás Diósgyőr, a héten lesz egy hó­napja, hogy napra lebontott terv szerint dolgozik. A térség nagyfogyasztóinak számító Kas­sa és Ózd mellett Miskolc is fo­lyamatosan hozzájut az acél­gyártásnál elengedhetetlen hul­ladékvashoz - igaz, emelkedő áron, ami csak részben tudható be piaci megjelenésüknek. A gyár teljesítményét költ­ségszámításokkal hetente ellen­őrzik, s mint a felszámolóbiztos állítja: gazdasági mutatóik ed­dig jók, kedvező alkalom most az acélipari konjunktúra. Mi­után azonban egy termelési cik­lus 6-7 hetes, a hitelezők felé összesített elszámolás a DAM legújabb kori tevékenységéről még nem készült. Acélt azonban május 29-e óta három műszakban csapolnak. Esténként tapasztalhatják ezt a Győri kapu környékén élők: a lakások hagyományos izzóinak fénye enyhén vibrál az elektro- kemence áramfelvételét követ­ve. Amíg ez, a DAM áramellátó rendszerének tökéletlensége mi­att fellépő úgynevezett flikker- hatás észlelhető, tudható: dolgo­zik a gyár... .. ................................................... Amikor 1600 ember munkájának biztosításáról van szó, az egyéni problémák orvoslása háttérbe szorul ............................................................ Beszállítók, követelmények mentén SZALAI JÓZSEF ELNÖK-IGAZGATÓ Csavar- és Húzottáru Rt. Hazai viszonylatban mint­egy 1500 olyan kis- és kö­zépvállalkozás van, melyek járműalkatrész és fémmeg­munkálás, elektronikai al­katrészgyártás, valamint a műanyag- és gumialkatrész­gyártás terén bekerülhet­nek a multinacionális cégek beszállítói közé. A világ száz legnagyobb alkat­rész- és tartozékgyártó cégének árbevétele tavaly megközelítette a 300 milliárd dollárt. Az öt óri­áscég - a Delphi, a Bosch, a Vis- teon, a LEAR/UTA és a DENSO - közül négy már Magyarorszá­gon is alapított vállalatot külön­féle mechanikus és elektronikus alkatrészek gyártására. Első a minőség Amennyiben a magyarországi vállalkozások meg akarnak felelni a beszállítói követelmé­nyeknek, olyan hármas köve­telménynek kell megfelelniük egyidőben, mint a folyamatos minőségbiztosítás, a hosszú távú ár (30-60 napos halasztott fizetéssel) és a szállítási fe­gyelem. A külföldi multinacionális nagyvállalatok, mint megrende­lők elsősorban a leendő beszál­lítók minőségbiztosítási rend­szerét vizsgálják, minthogy a beszállítónak több százezres da­rabszámú gyártás esetén is azo­nos minőséget kell biztosítania. Több megrendelő az úgyneve­zett „0” hibaszázalékos kritériu­mot írja elő, de gyakori a 10-20 hibapontos is, ami azt jelenti, hogy egy milliós szériából maxi­mum 10 vagy 20 lehet hibás. Az azonos minőségben szállí­tani tudók közül természetesen azok számíthatnak szerződésre, akik alacsonyabb áron vállalkoz­nak. Külön előny, ha tőkeerős a beszállító, és úgynevezett 30-60 napos halasztott fizetést ígér. Áralakítás Lényeges eltérés van az ár ki­alakításánál a megszokott mód­hoz viszonyítva, ugyanis a ve­vőt nem érdekli, hogy a beszál­lítónak mibe kerül az adott al­katrész előállítása. Ad egy cél­árat, mely az az ár, amibe neki kerülne az alkatrész, ha saját maga gyártja le. Olyan beszállí­tót keres*ezért, aki ennél ol­csóbban tudja produkálni az al­katrészt. (Itt kell azonban el­mondani, hogy néhány százalé­kos árelőny miatt a vevők nem mondanak le a régi jó beszállí­tóikról, vagyis új beszállítónak adott esetben 20-30 százalékkal is olcsóbbnak kell lennie mint versenytársának.) „Éppen időben” A harmadik fő elvárás a beszál­lítóval szemben a megbízható­ság és a szállítási fegyelem. A szállítási fegyelemmel kap­csolatban nálunk is egyre jobbah terjed az „éppen időben”-elv (Just-in-Time) JIT, vagyis éppen időben kell a megrendelő részére átadni az alkatrészt. A JIT ter­melési rendszer lényege a min­dennemű veszteség kiküszöbölé­sére irányuló törekvés. Ennek alapelvei: teljes körű minőségel­lenőrzés (TQC); egyenletes és ru­galmas, készlet nélküli termelés; áttekinthető üzemkialakítás. Buktatók Tulajdonképpen ezek azok az elvárások, ami a magyar kis- és középvállalkozások számára szinte lehetetlenné teszi a jelen­tős beszállítói részesedés kiala­kítását. Ahhoz ugyanis, hogy állandó minőséget tudjanak biztosítani, korszerűsíteni kell gépparkjukat. (Egy-egy korsze­rű megmunkálógép 20 millió fo­rint felett kezdődik.) Sok eset­ben a technikával együtt a technológiát is meg kell venni, amely tovább növeli a beruhá­zás forrásigényét. A minőség- biztosítási rendszerek kialakí- tása-bevezetése is több millió forintos fejlesztést igényel. Húzóágazat lehetne Annak ellenére, hogy lassan tíz éve minden kormány célul tűzi ki a hazai vállalkozások pályá­ra állításának segítését, a mai napig gyakorlatilag semmi sem valósult meg az ígéretekből. En­nek eredménye, hogy a Magyar- országon letelepült multinacio­nális autógyárak csak kevés ha­zai beszállítóval dolgoznak. Általában korábbi saját nyugati beszállítóik is letelepülnek a térségben, és így ők élvezik a hazai környezet előnyeit (támo­gatás, olcsó munkaerő stb.). Pedig ez az ágazat lehetne a hazai magánvállalkozások fejlő­désének egyik forrása. Ugyanis - mint a gyakorlat mutatja -, ha a beszállító tartja a koráb­ban felsorolt minőség-ár-pon- tosság hármas követelményét, akkor a vevő nem keres új partnert. Ennek megvalósításá­hoz olyan kormányprogramra lenne szükség, amely azonos esélyt ad a hazai vállalkozások részére a külföldivel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents