Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-21 / 143. szám

2000. június 21., szerda ÉSlAKMBYKROftSZJÍG # Kultúra / Hirdetés 8 . I • Díszítőművészek 35 éve. Az idén ün­nepli 35. jubileumát a Sajóvárkonyi Díszí­tőművész Kör. Ebből az alkalomból kiállí­tás nyílik a település Művelődési Központ­jában, mely június 23-tól tekinthető meg a hétvégi falunapok egyik rendezvényeként. • Andy Warhol-tárlat Budapesten. Az ame­rikai pop-art művészeti mozgalom egyik vezéralakja, Andy Warhol reklámgrafikus munkáiból összeállított vándorkiállítás ér­kezik Budapestre, amelyet június 21-től, szerdától július 23-ig tekinthet meg a kö­zönség a Kortárs Művészeti Múzeumban. Három nemzet - három koncert Miskolc (ÉM) - A színházi fesztiválba idő­ben és térben is belesimulva rendezi meg a Kelet-Európai Szimfonikus Zenekari Fesz­tivált a Filharmónia Kelet-Magyarország Kft. A zenei fesztivál keretében a Miskolci Nemzeti Színház Szabadtéri Színpadán há­rom, a maga nemében különleges koncer­tet hallhat a közönség. Hogy az egyes es­téknek mi az érdekessége, arról Hegedűs Gyula zenetanárt kérdeztük. Koncerten ritkán Az elsőt, a három városra kiterjedő prog­ramsorozat nyitókoncertjét június 22-én, csütörtökön este 7 órától adja a Miskolci Szimfonikus Zenekar Kovács László ve­zényletével. Liszt Ferenc: Krisztus című oratóriumának előadásában közreműkö­dik a Nemzeti Énekkar (karigazgató An­tal Mátyás), szólót Frankó Tünde, Kovács Annamária, Gulyás Dénes, Sárkány Káz- mér és Bátor Tamás énekel. A Krisztus oratórium minden tekintet­ben nagy mű: művészileg, időtartamát és az előadásához szükséges apparátust te­kintve is. Ezért is különleges alkalom, ha élő koncerten hallhatjuk - még akkor is, ha a rövidített, de igy is a teljes koncertet betöltő változatát. Érdekes az időskori Liszt-művek közé tartozó, közel tíz évig írt oratórium születésének indíttatása is. Az egyház ugyanis szerette volna a szerintünk túlzottan operás hangulatúvá vált egyház­zenét megújítani, és Lisztet bízták meg ez­zel a feladattal, aki egészen a gregoriánig visszanyúlt kísérletezései közben. Küldetésből zenekar A Kijevi Szimfonikus Zenekart Roger G. McMurrin vezényli június 24-én, szomba­ton este 7 órától. Nemcsak a műsoruk, de az együttes megalakulásának története is izgalmas.-Roger G. McMurrin ugyanis az USA-ban egyházi karmester volt, és Handel Messiás című oratóriumával turnézva ju­tott el Kijevbe. Onnantól kezdve küldetésé­nek tekinti, hogy meghonosítsa ezt a fajta zenét Európa legkeletibb részén, és ő alapí­totta a zenekart is. Műsorukban két is­mert, zseniálisan hangszerelt Rimszkij- Korszakov és egy nagyon népszerű Prokof- jev-művet, a Rómeó és Júlia című balett ze­nekari változatának részleteit játsszák. Ismert, ismeretlen A Kassai Filharmonikus Zenekar Tomas Koutnik vezényletével egy kevéssé és egy nagyon ismert Dvorak mű közé helyezte a pozsonyi születése miatt szlovák szerzőnek tekintett Hűmmel a-moll zongoraversenyét, amiben a szólót Daniella Varinska játssza. Hűmmel a bécsi klasszicizmus legnagyobb­jai mögé szorult, ám kortársaira hatott - színes, díszített zongorajátéka például Cho- pinra is... Dvorak Legendák című műve ke­véssé ismert a közönség előtt, ám érdemes róla tudni: a jóval többet játszott Szláv tán­cok egyféle ellenpárjának tekintik komo­lyabb hangulata miatt. A koncertet, és egy­ben a fesztivált záró IX. (Az új világból) cí­mű szimfóniáját pedig be sem kell mutatni. Garabonciások Miskolc (ÉM) - Négy fő művészeti ágat is oktat a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház­ban működő Garabonciás Művészeti Isko­la, ahová nemcsak a kifejezetten iskolás korúak iratkozhatnak be, hiszen 6-tól 22 éves korig vállalják a tanítást. Új, ősszel induló tanszak a szintetizátor-keyboard, de sokféle népi hangszert is oktatnak: citera, népi furulya, koboz, hegedű, brácsa és bő­gő szerepel a listán. A táncművészeten be­lül foglalkoznak balettel, nép- és társas­tánccal; indul képző- és iparművészeti, va­lamint média tanszak, illetve szín- és báb­játékos képzés. Érdeklődni a 46/351-628-as és a 20/340-7180-as telefonon lehet. Nem hős és nem elvetemült: emberi Szervét Tibor a Rokonok aktualitásáról és a sors útmutatásairól Kállai Ferenc és Szervét Tibor a Rokonok előadásán Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Nagyjából tisz­tában voltam azzal, amikor Budapestre szerződtem, hogy nem ismétlődhet meg velem mindaz a jó, ami Miskolcon megtörtént - mondja Szervét Tibor, akit a színházi fesztivá­lon Móricz Zsigmond Roko­nok című müvének főszerepé­ben, Kopjáss Istvánként lát­hatott a miskolci közönség. □ Sokan tartják az egyik legkor­szerűbb írónak Móricz Zsig- mondot... • Mert a kapitalizmusról ír. Mi most ugyanahhoz a fajta ka­pitalizmushoz kanyarodunk vissza, amelyet a negyvenes évek végén történelmi távúi­ként megszakított a szocializ­mus. Az emberek nagy része némi kis hatalmat és pénzt sze­retne. A szocialista világrend idején pár ezer kiváltságos em­bert leszámítva mindenki egy­formán volt szegény. De ma mindenki kereshet pénzt. Több­nyire nem kell ehhez más, csak lelemény, vagy szerencse. □ Mint Kopjáss Istvánnak, aki a véletlennek köszönheti, hogy a tűz közelébe kerül. • Az az ő nagy haja, hogy egy fenékkel két lovat akart megül­ni. Ezért nagyon nehéz színészi szempontból ez a szerep. Nem is tudom, játszottam-e ilyen réme­sen nehezet. Nem ábrázolhatom hősként, mert nem az. Nem akar nekimenni a fennálló rend­nek. Nem elvetemült ugyanak­kor: „kaszálni” szeretne. Na­gyon emberi. Nem főszereplő al­kat, de mégis csak ő a főszerep­lője ennek a történetnek, □ Móricz írhat hitelesen a mai kort is jellemző folyamatokról, de nem ismerhette a mai kor embe­rét. Ön honnan vette a mintákat Kopjáss alakjához? • A szomszédból. Vannak egyko­ri egyetemista ismerőseim, akik ugyanabban a csapdában vergőd­nek, mint Kopjáss: a sors kegyel­méből belekerülnek valamilyen helyzetbe, megpróbálnak erköl­csösen gondolkozni a saját szere­pükről, ugyanakkor megpróbál­ják a maguk javára használni a helyzetükkel együtt járó javakat, előnyöket. S ezzel megpecsételő­dik a sorsuk: amenynyire én lá­tom, az ilyen ember cinikussá vá­lik, elhallgattatja a lelkiismeretét, elfogadja, ami jár, nem igazán képviselve egykori elveit. □ Ez a társadalomfejlődés nem is ad lehetőséget az erkölcsös életre? • De ad. Csakhogy Móricz átlag­embert ábrázolt. Thomas Mann írja a Varázshegyben Hans Cas- torpról: olyan korban élt, amikor ahhoz, hogy valaki más legyen, mint az átlag vagy robusztus élet­erő, vagy már-már hősiesség számba menő bátorság kellett. És mi is ilyen korban élünk. □ Mennyien láthatták ezt a da­rabot? • Talán hétezren. □ Azért kérdezem ezt, mert Szer­vét Tibor Miskolcon a legünne- peltebb színészek közé tartozott. Innen nézve Budapesten koránt sem találta meg azt, amit itt megkapott. • Négy színház kínált szerző­dést a fővárosban. Lehet, fur­csán hangzik majd, amit most mondok, de komolyan gondo­lom: ha a sors utat mutat, akkor muszáj menni. Volt egy fontos magánéleti motívumom is: meg­született a fiam, és az ő anyuká­ja nem tudott itt mit kezdeni magával. Én mindent elértem azalatt a három év alatt, amíg itt voltam. A színészi pályafutá­som legfényesebb időszaka ez: szeretett a nézőtér, a színház, olyan szerepeket játszottam, amik ma már elő sem kerülnek, s mindezt nagyszínházban, nagy közönség kedvére. De ezt nem lehet örök időkre szólóvá tenni. Nem azért mentem el, hogy Pes­ten jobb legyen nekem: nagyjá­ból tisztában voltam azzal, hogy nem ismétlődhet meg velem mindaz a jó, ami Miskolcon megtörtént. De egy pillanatig sem bántam meg. Más dolgom van. Nagyon sok munkát fekte­tek önmagamba. Ötvenéves a debreceni Alföld Debrecen (MTI) - Fél évszázad­dal ezelőtt, 1950. június 21-én, Építünk címmel jelent meg Deb­recenben az Alföld irodalmi fo­lyóirat első száma. 1954-ben Kiss Tamás költő ötlete nyomán vál­toztatták meg a folyóirat címét Alföldre. Aczél Géza, a lap főszer­kesztője a jubileum alkalmából tartott keddi sajtótájékoztatóján elmondta: az 1947-ben megjelent Tiszatáj után az Alföld a legré­gebbi magyar irodalmi folyóirat. A folyóirat az 1950-es években Debrecen jelentős kultúrhagyo- mányaira építve igyekezett tágí­tani az akkori sematikus megkö­zelítéseket. A főszerkesztő erre példaként említette Illyés Gyula híres tanulmányát, amelyben Szabó Lőrincet emelte vissza méltó helyére az Alföldben, s itt jelentkezett ismét jelentős mű­vekkel a drámaró Németh Lász­ló és a költő Weöres Sándor. Az 1960-as évek a nagy viták évtizede volt az Alföldben: eti­káról, nyelvről, népművelésről, színházról fejtették ki nézetei­ket az értelmiség jeles képvise­lői a lap hasábjain. Aczél Géza szerint a hetvenes években kezdődött a lap igazi szellemi nagykorúsága. Az elsők között közölt írásokat a határon túli magyar irodalomból és jó kapcsolatokat ápolt a nyugati magyar írókkal is. Kiemelten foglalkozott ügyanakkor a hazai fiatal irodalmárokkal, akik az Alföldben publikáltak először. A nyolcvanas években az Alföld tö­megesen jelentetett meg társada­lompolitikai, szociográfiai íráso­kat, az elmúlt évtized pedig a fia­talabb írónemzedék imponáló tá­mogatásával a legtágasabb fény­képű irodalmi folyóirattá tette az Alföldet, mondta Aczél Géza. A folyóirat mellett működik az Alföld Stúdió, amely évtize­dek óta előbb a helyi, majd pedig mára már országos gyűjtőhelye a fiatal irodalmároknak. JUNIUS SZERDA21 Belépő: 1.800 Ft. (csak a helyszínen) START (21 h) presents: [\/1 iskol Djs: SLAM JR, TOMMYBOY BUDAIJUNIOR, NÉMETHY ii FF F MISKOLC. REPÜLŐTÉR sponsored by: )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents