Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-15 / 138. szám
2000. június 15., csütörtök TOP 60 / 3 KÜLKÉPVISELETEK Tervek, lehetőségek A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő amerikai, német és svájci képviseleti irodák, illetve a holland kereskedelmi tanács vezetője nemrég a megyei közgyűlés előtt adott számot az irodák tevékenységéről, terveiről, s azokról a lehetőségekről amely a magyar és a külföldi vállalkozások közti gazdasági kapcsolatokat bővítheti. USA Az Egyesült Államokból eddig 375 millió dollárnyi befektetés áramlott az észak-magyarországi régióba, és 9-10 ezer munkahely létesült, illetve létesül a jövőben - mondta Korvin Balázs, a USEHP, a Kelet-magyarországi Partnerségi Program képviselője. Jelenleg is folynak a tárgyalások további potenciális vevőkről, ám azokról egyelőre a felek nem kívánnak nyüatkozni. A miskolci iroda annak idején Peter Tufo, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének kezdeményezésre nyílt meg. Hollandia Hendrig G. van Búrén a Holland Kereskedelmi Tanács európai igazgatója hangsúlyozta: az együttműködés előbb a magyar és holland cégek között a kereskedelem szintjén valósulhat meg, amelyet az ezen alapuló együttműködés, majd a közös döntések fázisa követ. Ez a folyamat a vegyesvállalatok alapításáig 3-4 év is eltelhet. Legközelebb augusztusban érkezik egy delegáció Hollandiából, amely a magyar sertéstenyésztés tapasztalatait kívánja megismerni. A hollandok érdeklődése az élelmiszeripar, a környezetvédelem és a közlekedés területére irányul elsősorban. Rheingau-Taunus A németországi Rheingau-Taunus járás és Borsod megye között elsősorban önkormányzati kapcsolat a jellemző, amelynek egyik legfontosabb eleme a borászati együttműködés Tokaj-Hegyaljával. Harald Rubel, a járás külügyi tanácsosa elmondta: szakemberek találkozóit, tapasztalatcseréit szervezik, hiszen a Rajnavidék és Hegyalja két, a világban jól ismert bortermelő vidék. Céljuk a önkormányzati, intézményi és politikai kapcsolatok bővítése, amely során természetesen nem zárkóznak el a gazdasági jellegű kapcsolatfelvételtől sem. Svájc, Jura kanton Jura kanton idén tavaszai megnyitott irodájának vezetője kiemelte: részt kívánnak venni infrastrukturális projektekben, ipari létesítmények telepítésében, és az azokhoz kapcsolódó beszállítói kör kialakításában. Gábriel Hu- guet elmondta: jelenleg is tárgyalásban állnak egy fémipari befektetővel, akinek megfelelő telephelyet és munkaerőt tudnak bemutatni Borsod megyében, így elképzelhető annak idetelepedése is. A kanton részt kíván venni miskolci és a régióban élő fiatalok svájci tapasztalatcseréjének megszervezésében is. Cég Exporthányad az EU-ba (százaléka a forgalomnak) 1. Delco Remy Hungary Felújító Kft. 100 2. Shinwa Magyarország Precíziós Kft.98 3. Pataki Ruhaipari Rt. 94 4. FRAMOCHEM Kft. 74 5. Ferro Holz Kft.69 6. Columbián Tiszai Koromgyártó Kft.60 7. Miskolci Vasipari Szövetkezet 58 8. Ongropack Műanyag Fóliagyártó, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.48 9. Drótáru és Drótkötél Rt. 40 10. Tiszai Vegyi Kombinált Rt.32 Területfejlesztés: négy év egy célért Némethi Lajos Igazgató B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökség A Területfejlesztésről és Területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapvetően megváltoztatta az addigi - főként központi ágazati irányítási struktúrára épülő - hazai támogatási rendszert, figyelembe véve az európai uniós alapelveket. A törvény életre hívta a megyei területfejlesztési tanácsokat, melyek jogosítványt kaptak arra, hogy a megyékbe decentralizált állami támogatási kereteket, az adott megye sajátosságait szem előtt tartva, pályázatos úton odaítéljék az arra legalkalmasabb projekteknek, programoknak. Integrált program Nem történt ez máskülönben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem, ahol a Területfejlesztési Tanács működésével egyfajta új társadalmi harmóniára, összhangra és a megye legalább országos szintű felzárkóztatására törekedett. Mivel helyi kezdeményezések hatására a kormány 1994 végén döntésével is megerősítette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már 1995-ben kidolgozásra került a megye 3 évre szóló Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Programja, mely országos szinten is egyedi, úttörő jellegű program volt, megelőzve a már említett törvény megjelenését. Az állami támogatás mellett a PHARE is kifejezte készségét források rendelkezésére .bocsátására. Kísérleti kezdet A program végrehajtása 1997 és 1999 között országosan egyedi módszer, a forrásintegráció eljárási technikájával valósult meg. Az éves költségvetési törvényekben meghatározott - a területfejlesztéshez közvetetten vagy közvetlenül kapcsolódó - fejezeti előirányzatok addicionális felhasználása a megyében közelítette meg először az Európai Unió középtávú programfinanszírozási elvárási rendszerét. Itt sikerült először az országban - bár kísérleti jelleggel - az EU-s (PHARE) és a magyar kormányzati forrásokat együtt működtetni. Egy olyan országosan is elismert kísérlet vette kezdetét, amely modellezni kívánta azt, hogy a fokozatosan megvalósuló tényleges integrációval és decentralizációval milyen eredményeket lehet elérni. Dokumentumérték A megyei területfejlesztési tanács döntéseinek szakszerűségét, minőségét nagy mértékben meghatározta a döntés-előkészítés rendszerében megjelenő - partnerség, szubszidiaritás, nyíltság, átláthatóság, dokumentumérté- kűség - alapelvek gyakorlati alkalmazása. A testület ezekre az alapelvekre építve olyan szakértői hálót alakított ki, mely képessé vált a megye középtávú fejlesztési programjának iteratív (ismétlődő) fejlesztésére. A tanács pénzügyi döntéseinek meghozatalakor a társadal- milag-gazdaságilag legelmaradottabb területek fejlesztése mellett a gazdasági centrumok - mint fejlesztési húzóterületek támogatását egyaránt fontosnak tartotta megvalósítani. Megosztott támogatások Ágazati megközelítést figyelve megállapítható, hogy - bár az ipari jellegű fejlesztések átlagosan 36 százalékát teszik ki az odaítélt támogatásoknak - a megye gazdasági szerkezetének átalakítása során a nehézipari jelleg fokozatosan a feldolgozóipar területére tolódott át az elmúlt időszakban. A támogatásokból további 14 százalék az infrastruktúra-, 31 százalék a szolgáltatások-, 19 százalék pedig a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta 1997 és 1999 között. A program kiemelten támogatta az új munkahelyek létrehozását: több, mint 5 ezer új munkahely jött létre, átlagosan 1,1 millió forint munkahelyenkénti fejlesztési támogatással. A munkahelyek döntő többsége (3345) az ipar, jelentős hányada (1031) a szolgáltatások területére koncentrált. A ma még fajlagosan legdrágább ipari területek előkészítő infrastruktúra fejlesztésének is megjelentek a foglalkoztatási vonzatai. Elhúzódó hatás A területfejlesztési támogatások időben elhúzódva, lassan fejtik ki hatásaikat. A mérhető mutatók csak több év távlatában vizsgálhatók, hiszen a területfejlesztés hosszadalmas folyamat, a befektetett pénzeszközök megtérülése legalább 5-10 év. Az Európai Unióban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeihez hasonló szerkezetátalakítási programok 15-20 éves időtávokra fogalmazódtak és valósultak meg, az ilyen méretű válságok kezelése jóval magasabb támogatási összegek segítségével történt. A Borsod-Abaúj-zempléni folyamatot felgyorsíthatja az EU által megkövetelt programfinanszírozás teljes bevezetése, mely - figyelembe véve a'megye területfejlesztési koncepcióját valamint EU-konform középtávú fejlesztési programját - valószínűsítheti a megye felzárkózását, és az európai normákhoz való mielőbbi igazodást. Az erre vonatkozó tapasztalatokat a megye már megszerezte, a technikát elsajátította. Egy munkahelyre jutó támogatás ágazatonként 2 000 000 1 800 000 1 600 000 13 1 400 000 <0 1 200 000 c 3 1 000 000 E 800 000u_ 600 000 400 000 200 000 Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Infrastruktúra Forrás: B.-A.-Z. megyei Fejlesztési Ügynökség - Grafika: ÉM Kínálat és kereslet ellentmondásai Lórántné Orosz Edit igazgató B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ A megye gazdaságára és munkaerőpiacára évek óta az ellentmondásos állapot, az egyidejű pozitív és negatív folyamatok jellemzőek. Az utóbbi években folytatódott a megye nehéziparának leépülése, de több területen pozitív változások is érzékelhetők: a jelentősebb befektetők egyre inkább munkahelyteremtési szándékkal is felfedezik a megye emberi erőforrásaiban és infrastruktúrájában rejlő lehetőségeket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében új gazdaságfejlesztési és emberi erőforrás fejlesztési stratégia alappillérei körvonalazódnak. A stratégiára jellemző, hogy nem egy határozott, konkrét fejlesztési irány kijelölésére került sor, hanem különböző célok alkotnak egységes rendszert azáltal, hogy az egyes célok között az összekötő kapocs az ember, a tudás és a technológia, melyek tekintetében a megye jelenleg elmarad a hazai és a nemzetközi színvonaltól. A külföldi tőke beruházásai megjelentek ugyan a megyében, de ezek az energiaszektorban és a vegyiparban a termelékenységnövekedéssel együtt létszám- csökkentéssel párosultak, a többi néhány ipari, élelmiszeripari és kereskedelmi beruházás pedig még érdemi változást nem hozott a megye munkaerőpiaci helyzetében. Áz érzékelhető pozitív változásokhoz a termelő szektor eddigiektől sokkal dinamikusabb fejlesztésére lenne szükség. Egyensúlytalanság A megyei munkaerőpiacon folyamatosan jelen vannak a munkaerő-kereslet és -kínálat összhangjának problémái. A globális egyensúlytalanságot alapvetően megfelelő számú új munkahely létrehozásával lehetne enyhíteni, a strukturális eltérések mérséklésében viszont igen nagy szerepe lesz a jövőben a megyében működő gazdaságfejlesztési, képzési szerveknek és a munkaerőpiaci szervezetnek, amelyeknek a humán erőforrást kell az eddigieknél is hatékonyabban, a gazdaság jövőbeni igényei szerint fejleszteni. Személyes szolgáltatás A munkanélküliek jelentős részét alkotó alacsony iskolai végzettségű, a „segélyezett” életmódba beletörődő, munkavégző képességében, készségében megkopott személyek munkára motiválása, munkaerőpiaci esélyeinek növelése új munkaerőpiaci szolgáltatásokat és több szervezet összehangolt, magas színvonalú szakmai tevékenységét igényli. Fontos követelmény, hogy ezeknek az esélyjavító komplex programok kidolgozása és megvalósítása, valamint az ebben való intenzívebb együttműködés a települési önkormányzatokkal, a közhasznú szervezetekkel, a munkáltatókkal és az egyéb társadalmi partnerekkel összehangoltan történjen. Szervezik a tagságot Miskolc (MVZs) - Az önkéntes tagságú kamara szervezése javában tart a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában (BÖKIK). Fontos tudnivaló, hogy aki az új kamarában tisztséget szeretne vállalni, annak június 30-ig kell bejelentkeznie a tagok közé, hogy indulhasson a választásokon. Bihall Tamást, a BÖKIK elnökét arról kérdeztük, miként próbálja megnyerni tagjainak a kis- és középvállalkozókat a kamra?- A gazdasági érdekképviseleten túl olyan szolgáltatásokkal várjuk az önkéntes tagok sorába a kis- és közép- vállalkozókat, amely gazdasági előnyöket eredményez számukra - vetíti előre Bihall Tamás. - Ma már szinte mindenki tisztában van azzal, hogy az információ értéket jelent, és aki későn kapja meg, az hátrányos helyzetbe kerül. Szeretnénk meggyőzni a cégek vezetőit arról, hogy nem érdemes elszigetelten működniük. Hasznos lesz a kis- és középvállalkozók számára az aktuális gazdasági és üzleti lehetőségeket tartalmazó tájékoztatónk, de segítséget nyújtunk a hazai és külföldi közbeszerzési tenderek megismertetésében és a pályázatok elkészítésében is. Úgy véljük, hogy az a tagdíj, amit számunkra évente befizetnek, megtérülő befektetés.
