Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-07 / 132. szám

2000. június 7., szerda HÍRCSOKOR ________________ • OTP Bank: auditált mérleg. Az OTP Bank-csoport mérlegfőösszege 1872,3 milliárd forintot ért el 1999. december 31-én, ami 9,6 százalékkal, azaz 163,5 milliárd forinttal haladja meg az egy év­vel korábbi adatot - derül ki a hitelinté­zetnek az 1999. évről közzétett auditált konszolidált mérlegének táblázatából, melyet a bank a magyar számviteli szabá­lyok szerint állított össze. • Nem változott az ipari termelés. Az ipa­ri termelés az előzetes kiigazított adatok alapján áprilisban megegyezett a márciu­sival, míg az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva 20 százalékkal bővült - közölte a KSH. Az ipari termelés volumene szezoná­lisan, illetve a munkanap-korrekcióval is kiigazított indexek szerint márciusban 5,1 százalékkal emelkedett februárhoz, és 20,3 százalékkal tavaly márciushoz képest. Szakmai nap a tönköly búza bemutatására Szerencs (ÉM - FL) - „Az ŐKO-10 tönköly búzafajta nemesítése, fajfenntartás és a be­lőle készíthető termékek előállítása és for­galmazása” című innováció elnyerte a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um 1999. évi Agrár Innovációs Diját. A X. Jubileumi Hegyaljai Gazdanapok keretében június 10-én, szombaton dél­előtt 10 órától az ÖKO-10 Egyesület és az ÖKO-10 UMB Kft. szakmai napot rendez. Programjuk során a két nemesítő - Kal­már Gergely és Kajdi Ferenc - ismerteti a tönköly búza különlegességeit. Sáfár Zsolt, a kft. termelés felelőse a biotermelésben használható anyagokról, Vincze Géza ügy­vezető igazgató a tönköly termelésének gazdasági feltételeiről tart előadást. A tanácskozást gyakorlati bemutató kö­veti. A résztvevők Taktaszadán Filep András gazdálkodó földjén tekinthetik meg a tönköly búza termesztését. Fejlődés, vámszabad területen Budapest (MTI) - Folytatódott tavaly - mind a termelést, mind az exportot te­kintve - az ipari vámszabad területi vál­lalkozások dinamikus fejlődése, ugyanak­kor, ha lassan is, de mérséklődik a kü­lönbség a vámszabad és a vámterületi gazdaság teljesítménye között - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzésében. Tavaly év végén a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksága 120 vámsza­bad területi vállalkozást tartott nyilván, amelyek közül 72 volt ötven főnél többet foglalkoztató ipari cég. A statisztikák sze­rint e vállalkozások adták a feldolgozóipa­ri termelés 28,2 százalékát, ami 4 száza­lékpontos részarány növekedést jelent az 1998. évihez képest. Az ipari vámszabad területi cégek to­vábbra is elsősorban exportra termelnek, ezt jelzi, hogy míg belföldi értékesítésük tavaly 25,1 százalékkal bővült, addig kül­földi eladásaik volumene 45,3 százalékkal emelkedett. A legerősebb exportnöveke­dést a textiliparban (138,9 százalék) és a villamosgép-, műszergyártásban (87,9 szá­zalék) regisztrálták. A textília-, textiláru­gyártásban ugyan továbbra is jelentős a bérmunka súlya, de az elemzés szerint a többletexport nagy része tavaly új kapaci­táson való termelésből származott. Indukciós olvasztókemencét adtak át a győri Rába Rt.-nél. A mintegy 1 milliárd forint értékben elkészült tech­nológiához nagy teljesítményű porelszívó és leválasztó mű is tartozik, így megfelel a legigényesebb környezetvédelmi igé­nyeknek is. Fotó: MTI Pályázatkészítésre is lehet pályázni A Fejlesztési Ügynökség nem ajánlhat a pályázóknak tervkészítőt ______________ÍSlM-BMYABOItSlte#_______________________________Gazdaság 8 Miskolc (ÉM - ML) - Nemrégi­ben tette közzé a megyei Te­rületfejlesztési Tanács a 2000. évre szóló területfejlesztési pályázatokat. A megítélt tá­mogatásban kifejezhető siker lehetőségét magában hordo­zó pályázat elkészítésének kérdésköréről a megyei Fej­lesztési Ügynökség igazgató­jával beszélgettünk. A központi költségvetés gazdaság- fejlesztésre felhasználható támo­gatásai évek óta forintmilliárdo- kat jelentenek egy-egy elmaradott régiónak. Borsod-Abaúj-Zemplén- be a kedvezőtlen helyzetű térsé­gek felzárkózását elősegíteni kí­vánó, 1996-ban indult program ke­retében például mintegy 20 milli­árd forint érkezett. Ehhez a tete­mes mennyiségű pénz egy részé­hez való hozzájutás előfeltétele a 99 ............................. A jó pályázó a megyein túl az országos és a nemzet­közi lehetősé­geket is fel­térképezi Némethi Lajos 99 megyei Területfejlesztési Tanács­hoz benyújtott, s az előbírálatokat követően elfogadott, majd támo­gatandónak ítélt, így sikeres pá­lyázat. Kombinálás Minthogy évről évre nem kevés pénzről van szó - a támogatási összeg felső határa a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei pályázati rendszerben 200 millió forint -, egy-egy pályázati kiírás megjele­nését országos érdeklődés kíséri. Ezt említve fogalmazza meg Né­methi Lajos, a B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója a jó pályázó első ismérvét: a fo­lyamatos információszerzést, ami a megyein túl az országos és a nemzetközi lehetőségeket is fel­térképezi. Ugyancsak fontos a kü­lönböző pályázati lehetőségek kö­zött összefüggéseket keresni - jegyzi meg -, mert így lehetőség adódik esetleg a különböző, pá­lyázati úton elnyerhető támogatá­si források kombinálására. Az alapvető információk meg­találása - amiben segítséget ad­hat a különböző pályázatfigyelő kiadványok mellett a Fejlesztési Ügynökség is - azonban nem so­kat ér, ha a pályázó nem rendel­kezik akár egyszerre több, meg­valósítható projekttel. Alapdíj + sikerdíj A pályázati támogatásokkal kap­csolatos információ és a megva­lósítandó projekt(ek) szerencsés találkozása után azonban felve­tődhet a kérdés: a pályázó maga fogjon bele pályázatírásba vagy külső céget bízzon meg ezzel a feladattal? Az elmúlt évtizedben fokozato­san kialakult a pályázatírói pro­fil, azaz azoknak a társaságoknak intézményes rendszere, amelyek megbízás alapján készítenek pá­lyázati célú üzleti terveket. A pá­lyázat elkészítője információnk szerint a megbízatásért alapdíjat, illetve sikerdíjat számol fel. A konkrét díjazás azonban - mint minden üzlet -, a felek közötti megállapodás kérdése. Auditált pályázatírói kataszter híján a megyei Fejlesztési Ügy­nökség nem ajánl, és nem ajánl­hat a pályázóknak tervkészítőt ­tudjuk meg Némethi Lajostól, aki hozzáteszi: e tekintetben a gazda­sági kamarákhoz célszerű segítsé­gért fordulni. Egy újabb lehetőség azonban - említi -, hogy az ez évi műszaki­fejlesztési pályázati kiírásban pá­lyázatkészítésre (üzleti terv készí­tésre) is pályázni lehet. Idei tervek A benyújtott és a nyertes pálya­munkák közötti arány évek óta közel 50-50 százalékos - világosit fel a Fejlesztési Ügynökség igaz­gatója, emlékeztetve arra, hogy az 1999-ben beadott 1500 pályázatból közel 850 kapott támogatást. A megye középtávú programja szerint a 2000. évi pályázatoknál változatlanul kiemelten kezelik azoknak a jelentkezőknek az el­képzeléseit, amelyek - ideális esetben - egyszerre járulnak hoz­zá Borsod-Abaúj-Zemplén gazda­sági szerkezetének további átala­kításához, tartós munkahelyet te­remtenek, illetve tőkét hoznak a megyébe. Az általános pályázati kategó­riák mellett azonban idén külön nevesítették az ár- és belvíz súj­totta területekre vonatkozó, vala­mint a bányászati létszámleépítés hatásainak csökkentését célzó el­képzelések támogatását. Meg nem kötött szerződések A támogatási szerződések meg­kötése és a finanszírozás a Fejlesztési Ügynökség és az államkincstár közreműködé­sével történik. Az 1999-re vo­natkozó szerződéskötések ha­tárideje május 31-én járt le, ám a nyertesek negyedével még nem kötöttek szerződést. A szerződéskötések egy része a pályázó önhibáján kívül ké­sik (például a közbeszerzések miatt). A szerződéskötés 1-2 hónapos meghosszabbítására lehetőség van, ám a további késedelem a támogatás visza- vonásával járhat együtt - tud­tuk meg Némethi Lajostól, a fejlesztési ügynökség igazga­tójától. Segítséggel épülő gazdasági külkapcsolatok Borsod megye a külföldi beruházásoknak egyre kedvezőbb terepe lehet Miskolc (ÉM - KI) - Csaknem harminc projekt menedzselé­sében vett részt eddig a Ma­gyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztési Kht. (ITDH) Észak-magyarországi képvi­selete. A megvalósultak kö­zül a General Electric Ózdi beruházása emelkedik ki - hangzott el ITDH tegnapi tá­jékoztatóján. Alig tucatnyian voltak kíván­csiak a megyéből a gazdasági külkapcsolatok lehetőségeiről tartott tájékoztatóra tegnap Miskolcon. A Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád me­gyében tevékenykedő, egri székhelyű ITDH Észak-magyar­országi regionális irodájának feladata többek közt, hogy a gazdaságilag fejletlen régióba minél több tőkeerős és munka­helyeket teremteni képes kül­földi befektetőt csalogasson. Jó példa erre a General Electric ózdi vagy a Delco Remy miskol­ci gyáregysége. Sibelka György régióvezetője elmondta: a szer­vezet 34 országban 37 képvisele­tet tart fenn, amely a magyar vállalkozók külföldi kapcsolata­inak kialakításában segít. Az kht. közreműködésével az el­múlt évben 560 millió dollár ér­tékű befektetési döntés szüle­tett, amely 8900 új munkahely teremtését jelenti. A beruházá­sok közel 40 százaléka a Duná­tól keletre valósul majd meg, 4600 új állást teremtve.- Magyarország Németország számára a 14-15. helyen áll a gazdasági kapcsolatok tekinteté­ben, szorosan Lengyel és Cseh­ország mögött - mondta Csatári Éva. Az ITDH frankfurti irodá­jának vezetője hangsúlyozta: a német export-importban hazánk­nak mindössze 1,7-2 százalékos a részesedése, ám a fejlődés dina­mikája jelentős. Az ausztriai munkavállalás lehetőségeiről is beszámolt Bedő Károly. A bécsi iroda vezetője kifejtette: kiemelendő az a körülmény, hogy minden­fajta helyszíni, tehát Ausztriá­ban végzendő munka engedély- köteles. A gazdasági kapcsolatok ada­tai szerint 1999-ben 4800 magyar cég exportált nyugati szomszé­dunkba, míg 7600 vásárolt in­nen. A idei év első negyedévéről pedig a jelenlévők megtudhat­ták, hogy Ausztria - mit az már hosszú ideje így van - Magyar- ország második legfontosabb ke­reskedelmi partnere Németor­szág után. Az első negyedévi forgalom nagysága pedig 1120,3 millió dollár volt. MAGYAR-NÉMET ÁRUFORGALOM 19981999 1999/1998 százalékában Magyar export Magyar import 14,5 15,2 17.5 120 16.5 108,7 Forgalom összesen29,8 34,1 114,2 Érték: millió márkábanForrás: ITD-H Kereskedelmi Szolgálat Infláció: kilenc év alatt 5,7-szeres drágulás Budapest (MTI) - A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarországon az infláció 1998-tól gyorsult fel számottevően és a fogyasz­tói árszínvonal 1990 óta 5,7- szeresére emelkedett. A KSH Fogyasztói árindexek 1999 című kiadványa szerint az inflá­ció 1991-ben érte el csúcspontját, amikor az éves átlagos drágulás 35 százalékos volt. Ezt követően 3 éven át fokozatosan mérséklődött a fogyasztói árak növekedése, ami 1992-ben 23 százalék, egy év­vel később 22,5 százalék, 1994-ben pedig 18,8 százalék volt. Öt évvel ezelőtt ismét megug­rott az infláció, elérte a 28,2 szá­zalékot, majd ezt követően folya­matosan mérséklődött: négy év­vel ezelőtt 23,6 százalék, 1997- ben 18,3 százalék, 1998-ban pedig 14,3 százalék volt az éves átlagos növekedés. A hivatal adatai szerint ta­valy az infláció 10 százalékra csökkent s az idén a KSH-n kí­vüli független kutatók, illetve kormányzati szakemberek to­vábbi 1-3 százalékos mérséklő­dést várnak. A KSH kiadványa szerint a fogyasztói árak növekedése 1990 és 1999 között eltérő volt ter­mékcsoportonként. A legkisebb mértékben, 3,5-szeresére a tartós fogyasztási cikkek ára nőtt, míg a legnagyobb mértékben 11,6- szeresére a háztartási energia ára emelkedett. Az átlagosnál nagyobb volt még a szolgáltatá­sok, valamint az egyéb, cikkek, üzemanyag-termékcsoport árnö­vekedése is az említett időszak alatt: az előbbi területen 6,8-sze- res az utóbbin pedig 6,2-szeres árnövekedést regisztráltak a sta­tisztikusok. A termékek és szolgáltatások nagyobb csoportjaiból kiemelve a gyógyszereket kiderül, hogy ezek térítési díja az áremelések és tá­mogatáscsökkentések együttes hatásaként az utóbbi 10 év folya­mán több mint 25-szörösére emel­kedett. Eközben a vízdíj 13-szoro- sára, a helyi tömegközlekedés ta­rifája pedig 9-szeresére nőtt. Az elmúlt időszakban nem­csak az egyes termékek és szol­gáltatások ára nőtt, hanem vál­tozott a KSH fogyasztói árindex súlyrendszere is: 1992-ben 3 súlyrendszerben az élelmisze­rek 28 százalékot, a szolgáltatá­sok 19,6 százalékot, az egyéb cikkek üzemanyagok 16,8 száza­lékot, a szeszesitalok, dohány- áruk 12,3 százalékot, a tartós fo- gyasztási javak 10,2 százalékot) a ruházkodási cikkek 8,3 száza­lékot, míg a háztartási energí3 4,8 százalékot tett ki. Tavaly aX arányok megváltoztak, s az élei' miszerek ára a súlyrendszerei1 belül 27,2 százalékra csökkent, miközben a szolgáltatásoké 26,1i százalékra nőtt. Az egyéb ciK' kék, üzemanyagok súlyrendsze- ri aránya 17 százalékra, a ház- tartási energiáé pedig 8,9 száz3' lékra nőtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents