Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-06 / 105. szám

6 OTTHON ÍSZM-IHU«YR§§8S!§láli # 2000. május 6., szombat Sziklák között Papp Tímea Az ízléses sziklakért külön­legesen szép dísze lehet az udvarnak. A virágok mellett a sziklakért alapja a jó kő és az összhang. El­készítéséhez április végén, május elején lehet hozzá­kezdeni. A mészkő jó kő - legalábbis ideális a sziklakertépltéshez. Térségünkben Miskolctapol­cán, illetve a kőbánya környé­kén találhatók alkalmas szik­ladarabok. A kertben olyan te­rületet szemeljünk ki a szik­lakertnek, amely lankás, dim- bes-dombos. Sík területen is lehet, de ott nem érvényesül igazán - tanácsolja Kadenczki Péter kertészmérnök. A köve­ket kétharmad részig célszerű a földbe süllyeszteni, hogy azokat az esőzés során ne moshassa ki a víz. Eztán ül- tethetők be a sziklakerti nö­vények. Például kőtörőfű, ta­tárvirág, kakukkfű, pázsitvio­la, kövirózsa, levendula, szeg­fű-félék vagy varjúháj-félék. A- palánták között legyen virágot bontó, zöld és alacsony növé­sű örökzöld növény is. A kom­pozíció színes, változatos le­gyen. Kellemes összhangot te­remt, ha az egyes fajokat egy csoportba, tömbösen ültetik. Egy tömbbe fajtánként 4-5 da­rab palántára van szükség. A beöntözését követően fakéreg­gel körberakható, itt-ott beta­karható a kert. A 2-5 centimé­teres réteg díszít és egyben óv: megtartja a sziklakért nö­vényei számára a kellő ned­vességet. Sok minden a fa kérgéből Egyedi, kézműves holmikkal lehet szebb az otthonunk Für Gabriella A fafaragás egyik elfelejtett ágával foglalkozik a kisgyőri Kékedi László népi iparmű­vész. Kéregedényeket készít. Némi idő rászánásával, azon­ban mi magunk is szép, évtize­dekig tartós tárolóedényeket alkothatunk, és sok műanya­got űzhetünk ki így a lakásból. Gyakorlatilag minden fa kérge al­kalmas edények késztésére. Eleink ivóedényt, gombaszedő tálat, két­oldalt tüskékkel összefogva pedig szatyorszerű eszközt formáltak belőle. Ez utóbbit Erdélyben mind a mai napig használják, mint a túrókészí­tés egyik fontos eszközét, eb­ben csorgatják le a levet. Ha fenyő kérgéből készül, akkor a túró átveszi gyantás illatát, és sokáig eláll benne. De a só és a fűszerek sem tapadnak össze a kéregedényekben. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy az indiánok még főztek is a kéregedényben, úgy, hogy forró köveket dobáltak a ben­ne álló vízbe. A Néprajzi Múze­umban több száz éves darabokat is őriznek, melyeket méhviasszal tet­tek még tartósabbá. A legalkalmasabb időszak a ké­regedény készítésére a tavasz. A fák ilyenkor ugyanis megfelelően ned­vesek már, a kéreg is könnyebben lefejthető. A fenyő és a gyümölcs­fák burka mindenféle, a dióé csak nagy méretű tárolók készítésére al­kalmas, ugyanis a dió kérge alig hajlítható. Hántoláskor hosszában hasítjuk meg a fatönköt, és egy olyan ívű fa­lapáttal, vagy hajlított fémlemezzel hántjuk le a kérget, amilyen a rönk íve. Fontos, hogy csak akkor kezd­jük el a műveletet, ha még aznap el is tudjuk készíteni az edényt, hiszen a kéreg gyorsan kiszárad, és újra­nedvesítve már nem érjük el vele ugyanazt az eredményt, merev lesz, könnyen törik. Éppen ezért célsze­rű csak annyi kérget leszedni, amekkorára szükségünk van. A lehántott kéreg leginkább a nyers bőrhöz hasonlít, írja le Ké­kedi László, egyenletesen kiteríthe­tő, könnyű vele dolgozni. Éles kés­sel először tetszőleges számú fület vágunk az egyik rövidebb oldalra, majd a másikra olyan lyukakat, amelybe a fülek pontosan beleille­nek. A fülek oldalát ívekkel, bemet­szésekkel is gazdagíthatjuk, min­denkinek saját szépérzékére van bízva. Ezt követően az edény méretétől függően a legalább 1 centiméter vastag fából kivágott aljra és a fel­ső rámára hajtjuk a kérget, a fülek­nél összeillesztjük, belülről papírral alaposan kitömjük, és fektetve ki­tesszük száradni a napra. Meleg időben egy nap alatt tökéletesen kiszárad, vagyis használható lesz. Az ovális for­májú felső tartó­rámát és aljat célszerű már a hántolás előtt megfaragni, mert könnyebb a ké­regből kurtítani, ha esetleg elszá­molnánk a kerü­leteket. Arra számítani kell, hogy a kéreg a száradás alatt minden irányban minimum 2-3 centimétert összemegy, ezért a kéreg szélétől jóval beljebb helyez­zük el a falapokat, inkább utólag vágjunk a burokból, mint hogy száradás közben kipattanjon az edény alja. Előfordulhat, hogy a legnagyobb előkészületek ellenére sem megy annyira össze a kéreg, hogy ráfe­szüljön a falapokra. Ekkor 2-2 cen­timéterenként bevert vékony fasze­gekkel, esetleg faipari ragasztóval segíthetünk a helyzeten. A ragasz­tót csak a legvégső esetben vegyük igénybe, hiszen az edény e nélkül is tökéletesen összeszárad az illesz­kedésnél. A legkreatívabb munka még hát­ra van. A tetőről van szó. Lehet vas­tag, vékony, sötét, világos. A fogó­hoz Kékedi László érdekes formájú faágakat, tobozt, szőlővesszőt hasz­nál, további díszítéshez száraz ma­gokat, dióhéjat. A legszebbnek mégis a faragott mintákat tartja. A mindkét oldalról lezárt edény azon­ban csak az alapforma, amiből el­hagyással számtalan más haszná­lati eszközt fabrikálhatunk. Ha csak az alját hagyjuk meg, akkor cserép, gyümölcsedény, esemyőtartó is le­het akár. A lehetőségek végtelenek. ! _________________________________________________________ 2000. május 6., szombat \swwm W ^ Rusztikus festés: nem minden áron! Miskolc (ÉM - PTA) - Úgy, mint a ruhadivatnál, a falfes­tés módozatai, stílusai is is­métlődnek korról korra. Jelen­leg a rusztikus vagy dekorfes- tés hódít újra. A rusztikus stílusú falfestést egy­kor a kastélyok falán alkalmazták előszeretettel, majd az 1920-as, 1930- as években jelent meg újra a stílus. A finom elmosott árnyalatok, har­monikus színek ma újra közkedvel­tek, ám nem minden lakás alkal­mas a dekorfestésre. Nem minden­hová, és nem minden áron! - taná­csolja Balogh Csaba, az Archikon stúdió belsőépítésze. Panellakások­ba például nem biztos, hogy ez a stí­lus kifejezetten ideális. A színes fa­lak viszont ott is szépen variálha­tók széles papírszegéllyel. Divat pél­Papp Tímea Az időjárás most már engedi, hogy az erkélyekre kerülhes­senek a virágok. Balkon híján az ablakpárkány is szépen felvirágoztatható. A balkonnövények közül a muskát­li és a petúnia a legkedveltebb. E növények egész nyáron virágza­nak, és nem igényelnek különö­sebb törődést. A palánták megvá­sárlásakor csábító lehet a már ki­nyílott, telt virágzat, de a szakem­ber, Kadenczki Péter kertészmér­nök szerint érdemesebb a még bimbós növények közül választani. Az ilyen növény ugyanis sokkal jobban tűri az átültetést, könnyebben szokja meg az új he­lyét, és a gyökérzete is erősebb lesz. A gördülékenyebb aklimatizá- lódást, a virágzást a tápoldatok, táprudak használata is segíti. Egy 60 centiméteres virágládába 4-5 da­rab palántát ideális ültetni a növé­nyekből. Az álló muskátli kiülte­tése a megszokott módon történik. Egyszínű fal, papírszegéllyel dául: a szalagokon található min­tát kivágni a papírból, majd a fal- raragasztást követően a hiányzó ré­szeket elképzelés szerint kifesteni. A futómuskátlit viszont ferdén kell beültetni a földbe. így a növény könnyebben „kilóghat” - és éppen arra, amerre a gazdája szeretné - a balkonládából. A petúnia gondo­zásánál figyelembe kell venni, hogy a növény sok vizet igényel, gyakran kell öntözni. Ugyanakkor a tűző nap árt a virágnak, csak olyan helyre szabad ültetni, ahol mozog az árnyék. A dekorfestéshez a tapasztalt szakemberek közül is csak kevesen értenek igazán. A munka minden egyes fázisának jelentősége van, ha valamelyik szakaszban hiba esik, sérül az összhatás. Alapvető az alapglettelés. De nem fontos annyira elegyengetni a felü­letet - egykor, a kastélyoknál, köz­vetlenül a vakolt felületre került a festés. Ez azonban eléggé „faragat­lan” hatást ad, az alapgletteléssel otthonosabb lesz a lakás. Fontos a falfestékek megválasztása, a belső- építész Tilatexet vagy Beckers fes­tékeket javasol. Az első festékréteg világos legyen, általában fehér, vagy vanília színt használnak. A választék közül a selyemfényű fes­téket érdemes erre a célra megvá­sárolni, hogy a következő réteg könnyebben „elcsúszhasson”. Az al­só festés 1-2 óra alatt megszárad, az­tán jöhet a felső réteg - a kívánt színben. Kellemes meleg hangula­tot teremt például a vanília alaphoz a narancsos felsőréteg. A második festést követően rögtön hozzá lehet látni a dekormunkának: vizes szi­vaccsal, ronggyal, kefével vissza­szedni a festéket. Ez a művelet-kí­ván a legtöbb szakértelmet. Rend­szerint a mesterek is másodmaguk- kal látnak hozzá. Mindenképp szük­ség van egy külső szemlélőre, aki kontrollálja, hol van szükség fino­mításra. A tarkaságban is meg kell tartani ugyanis az egyenletességet. Az egynyári növények kiülte­tése májustól esedékes. Rendsze­rint speciális földkeveréket igé­nyelnek, amelyet faiskolákban, kertészeti boltokban lehet besze­rezni. Jellegzetességük, hogy ön­tisztítók, amikor elszárad a vi­rág, újra újat hoz. Ládába a telt fajták ajánlottak, mint amilyen a büdöske, a szalvia, a lobélia vagy a bojtocska. Egy könyv az otthon kialakí­tásának munkálataitól egé­szen az otthon melegéig. A színek, a színhatások, a vil­lanyszerelési munkák, az egy­szerű elektromos hibák kijaví­tása, festés-tapétázás, falazás, boltívek kialakítása, a sablon­festés, a padlózás, a bútorhu­zatok, a beépített szekrények - hogy csak csemegézzünk a kínált választékból. AZ OTTHON KÉZIKÖNYVE (Karbantartási, felszerelési és díszítési munkák a lakásban) Officina Nova 4690 forint A tűz, az intenzív, lüktető energiaáramlás. A föld a lefe­lé irányuló, összpontosuló energia. A fém, a befelé irá­nyuló, összehúzó áramlás. A víz a lebegő, lágyan áramló energia. A fa pedig a fölfelé és kifelé irányuló erő. Ennek az öt energiának meghatározott helye, szerepe, formája, nagy­sága van egy lakásban. Ha hi­ányzik, nem tökéletes az egyensúly. A feng shui vizsgál­ja az energiák áramlását, és se­gít abban, hogy otthonunk va­lójában lényünk közvetlen meghosszabbítása legyen. Gina Lazenby: A feng shui kézikönyve (Új út a belső tér megformálásához) Park Kiadó 5500 forint Sokféleségben a szépség Fotó: Bujdos Tibor Tág térben jól mutat a rusztikus Fotók: Bujdos Tibor Virágözön az ablakban - a balkonnövényekről

Next

/
Thumbnails
Contents