Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

2000. május 25., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Markos-est. Markos György humorista és énekes lép fel önálló estjével május 26- án, pénteken este 7 órától Sárospatakon A Művelődés Házában. • Más. Ádám János és Vass Tibor a mis­kolci Weidlich udvarban található D'arts Cafeban állít ki. A tárlat május 25-én, ma délután 5 órakor Kábái Zoltán köszöntő­jével nyílik meg. • Ötkarikás víziók - hosszabban. A nagy érdeklődésre való tekintettel június 1-jéig meghosszabbították a „Visa. A képzelet olimpiája." című, témájában az olimpiai jelszót (gyorsabban, magasabbra, erőseb­ben) feldolgozó rajz- és festőverseny be­adási határidejét. • Nyelvművelő döntő. A Verseghy Ferenc költőről, íróról, nyelvtudósról és esztétá­ról elnevezett, általános iskolásoknak szóló nyelvművelő verseny megyei döntő­jét május 26-án, pénteken délelőtt 9 órá­tól rendezik meg a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár Gyermekkönyvtárában. Elmarad, újra színpadon Miskolc (ÉM) - Mint azt hírül adtuk, be­tegség miatt elmarad a Miskolci Nemzeti Színház május 28-ra, vasárnapra, illetve 31-re, szerdára meghirdetett Franciasalá­ta című előadása. (A jegyek a színház pénztárában június 10-ig visszaválthatók.) Azért lesz előadás a Kamarában, szomba­ton az Üvegcipő látható - és a szünetben a Micimackóhoz készült gyerekrajzokból rendezett kiállítás, amelyet ma, csütörtö­kön délután fél 3-kor nyit meg Máger Ágnes festőművész és Hegyi Árpád Juto- csa igazgató-főrendező. Ezen a hét végén újra műsorra tűzi a színház Puccini: Bohémélet című operáját és Shakespeare: III. Richárd című tragédi­áját Rudolf Péter főszereplésével. Mindkét előadás a Nagyszínházban látható, a Bo­hémélet szombaton este fél 8-kor, a III. Ri­chárd vasárnap este 7 órakor kezdődik. Rudolf Péter és Kerekes Valéria a III. Ri- chárdban Fotó: Éder Vera Középkori ősbemutató a váijátékokon Budapesten próbálták, Miskolcon előadják A két Hunyadi című ifjúsági darabot Boldogkőváralján lesz a Téka Tábor Boldogkőváralja (ÉM) - A zempléni boldogkőváraljai Tekerjes-völgyben rendezi meg a Téka együttestől ne­vet kapott országos és nem­zetközi népművészeti tábo­rát a Téka által létrehozott Hagyományainkért Kulturá­lis Értékmegőrző Alapítvány július 1. és 9. között. A nemzetközileg is ismert Téka tábort most először rendezik meg a Zemplénben. A szervezők hosz- szú távú tervekkel érkeztek. A Tekerjes-völgyben a Hagyomá­nyainkért Kulturális Központ lét­rehozásán dolgoznak, mely a ma­gyar kultúra megőrzését szolgál­ja. Ennek a tábor lesz az avató rendezvénye. A nemzetközi nép- művészeti táborban lehetőség nyílik ének- és zenetanulásra, ter­mészetesen a Téka együttessel, a tánctanító Sára Ferenc, Varga Zsuzsa, Hlinyánszky Tamás és Fisser Szilvia lesz. Agyagozást Béli Ágnes, fafaragást Tordai Já­nos, gyöngyfűzést Fehér Anna, nemezelést Hevesi István, bőrö- zést Boka Gábor, szövést Mun­kácsy Gábor tanít. Ellátogat a tá- borozókhoz a Vujicsics és a Sze- redás együttes, a Boka Színház, Kerényi Róbert, Gyimesközéplok- ról Zerkula János és Fikó Regina. A sátortáborba gyerekek és felnőttek jelentkezését egyaránt elfogadják. Hatéves kor alatt a részvétel ingyenes, 14 éves kor alatt pedig a kézműves találko­zásokért nem kell külön fizetni. Jelentkezni június 15-ig lehet a Hagyományainkért Alapítvány címén (3892 Hejce, Kossuth u. 7.), a formanyomtatványt is itt lehet beszerezni. A szervezők in­ternetes címmel is rendelkez­nek: teka@mail.datanet.hu., a részletekről a www.data- net.hu/~teka című honlapon, a 30/940-1242-es, a 46/308-304-es vagy az 52/314-408-as telefonszá­mokon lehet érdeklődni. Für Gabriella Miskolc (ÉM) - Színházi ősbe­mutató teszi gazdagabbá a XV. Diósgyőri Várjátékok há­romnapos programját. A két Hunyadi című ifjúsági darab, László és Mátyás életének talán legfontosabb napjának fantáziajátéka, május 26-án látható először. Kovács Judit és Vida Péter A két Hunyadi próbáján szonnégy éves Lászlót és a tizen­négy éves Mátyást. László már sejti, hogy tőrbe csalták őket, hogy őt meghalni hívták Budá­ra, de nem akarja megijeszteni a testvérét és azt mondja, játsza­nak legalább. Segítségül hívják kedvenc állataikat, Mátyás a hollót, László a lovat. Később megérkezik a várba Mátyás kis szerelme, aki követte az ifjút még az elfogatásba is. Tizenkét történetet adnak elő. László mindvégig figyel arra, hogy Má­tyás legyen a király bennük, így is felkészítve őt a rá váró felada­tokra. A játék segít elviselni a bizonytalanságot, az álnokságot. László halála természetesen már nincs benne a darabban, de több Mátyás királyhoz kötődő mon­dát idézünk fel. □ Mire kellett figyelnie a szerep­lők kiválasztásánál? • Ez egy alkalmanként összeál­ló, de jól összeszokott társaság. Mivel az öt színész összesen negyvenhárom különböző szere­pet alakít, csak olyanok jöhettek számításba, akik nagy kedvet éreztek a darabhoz. A három férfi mind miskolci, úgyhogy ők különösen elszántan készülnek a diósgyőri bemutatóra. Megha­tározó szerepet kap a zene is, több olyan jelenet van, amiben szavak nélkül mozognak a szín­padon, úgy „mesélnek”, ez is nagy felkészültséget igényel. Csak nemrég kaptuk meg a hat­vankét zenei betétet, és szinte újra be kell tanulni mindent, a mozdulatokat, az időzítéseket. Éjjel-nappal folynak a próbák a Budapest Bábszínházban. □ A színészeknek nagy feladat A két Hunyadi, de az-e az ősbemu­tató rendezőjének? • Nekem ez körülbelül a har­mincadik ősbemutatóm, nem szokatlan a helyzet. Nagyon jó, hogy minden szál az én kezem­ben fut össze, én íratom meg a darabot, én tervezem meg min­den részletét a kezdetektől fog­va. Nagy felelősség, de hatalmas játék is. Élvezem az ilyen típusú munkát. □ A két Hunyadi speciálisan egy alkalom és egy helyszín miatt született meg. Milyen jövőt jósol a darabnak? • Minden színpadi műnek van ideális helyszíne, ennek az elő­adásnak a Diósgyőri vár, hiszen oda írták. Éppen ezért kevés másik helyszínt tudnék elkép­zelni, ahol ugyanannyira jól működhetne, mint ott. Az erede­ti színpad szegleteihez idomul az előadás, a vár látványához igazodunk mi is. Talán Kőszeg jöhet számításba ebből a szem­pontból, ott érvényesülhetne még kellően a mű. A szülőföld képei Szerencs (ÉM) - Tóth Mik- lósné művésztanár, a szeren­csi Bocskai István Gimnázi­um Pro Urbe-díjas oktatója alkotásaiból rendez kiállítást a Városi Kulturális Központ a Rákóczi Vár Kisgalériájá- ban. Az itt születtem én ezen a tájon című tárlatot május 25-én, ma este 6 órakor Koncz Ferenc országgyűlési képviselő ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitón közreműködik a Sárospataki Református Kollégium Gim­náziumának kórusa, vezé­nyel Szedemé Tóth Zsuzsa. • A miskolci Ifjúsági és Szabad­idő Ház már többször megkért minket várjátéki bemutatókra - meséli Lengyel Pál rendező. - A mi előadásunk volt a Legyetek jók és a Három testőr is. Decem­berben érkezett hozzám a mos­tani felkérés, egy várba illő, fia­taloknak szóló darabról. Felke­restem Thuróczy Katalin írónőt, aki a két Hunyadi történetét vá­lasztotta témának. Tehát kifeje­zetten a várjátékokra, a Diós­győri várba készül az előadás. □ Humoros, szellemes feldolgo­zásról van szó. Hogyan illik bele a darabba László majdani tragi­kus halála és Mátyás viszontag­ságai a trónig? Elővetítik ezeket? • A darab úgy kezdődik, hogy V. László magához rendeli a hu­Thuróczy Katalin A két Hunyadi Hunyadi László Sípos Imre Blazsovszky Ákos Hunyadi Mátyás Vida Péter Blazsovszky Ákos Holló Gőz István Andulka Soltész Erzsébet Kanca Lóránt Krisztina Zene: Darvas Ferenc Dramaturg: Cziráki Judit Rendezte: Lengyel Pál Diósgyőri vár, június 26-27-28. Síremlék Szalay Lajos grafikusművésznek Miskolc (ÉM) - Síremléket állít Szalay La­jos Kossuth-díjas grafikusművésznek Mis­kolc városa. Az öt éve eltávozott világhírű, Miskolcon letelepedett alkotó mementójá- nak avatása a XX. Országos Grafikai Bien- nálé hivatalos megnyitója előtt, vagyis má­jus 27-én, szombaton délelőtt fél 10-kor kez­dődik a miskolci Szentpéter kapui közte­metőben. Az özvegyen, a családon, baráto­kon és a művészetpártolókon kívül a bien- náléra meghívott grafikusok is tiszteletü­ket teszik a sírnál, ahol Kohold Tamás pol­gármester mond beszédet. A Varga Éva szobrászművész készítette, Szalay rajzát felhasználó síremléket Berkes László cím­zetes apát, kanonok szenteli fel. Szalay Lajos Őrmezőn született 1909- ben. Franciaországban érett művésszé, több évig tanult ott. A második világhábo­rú után néhány évvel már Argentínában élt, egyetemi professzori címét és illuszt- rátori hírnevét is ott szerezte meg. A hat­vanas évektől New Yorkban, a világ mű­vészeti életének egyik központjában tele­pedett le, és csak 1988-ban tért vissza Ma­gyarországba, akkor választotta Miskol­cot új lakhelyéül. A nyugalom és a mozgás szobrászművésze Szülőfalujában a 125 éve elhunyt Izsó Miklósra emlékeznek Izsófalva (ÉM) - Izsó Miklós halálának 125. évfordulója alkalmából emlékünnepsé­get rendez a szobrászművész szülőfalujának önkormány­zata, a nevét viselő izsófalvi iskola illetve a művelődési ház május 26-án, pénteken délután 5 órától. Mi Zádor Anna írása nyomán emlék­szünk a szobrászra. Izsó Miklós 1831. szeptember 9- én született Disznóshorváton, a híres szülötte előtt névváltozta­tással is tisztelgő, így ma Izsó- falvaként ismert településen, és 1875. május 28-án hunyt el. Olyan korszakban kezdett alkot­ni - és hozta létre a szobrászat későbbi fejlődését megalapozó munkáit, amelynek nem ez volt a kiemelkedő művészeti ága. Kezdeti éveiről keveset tu­dunk, de ez is árulkodó. Egyes adatok szerint a sárospataki isko­lát elhagyva részt vett a szabad­ságharcban, és valószínű, hogy Marastoni József rajza Izsó Miklósról és a Búsuló juhász utána bujdosni kényszerült, így került Rimaszombatra, Ferenczy Istvánhoz, első tanítómesteréhez. Az ő ajánlóvelével tért vissza Pestre, ahol kőfaragóként próbált megélni. így az ő keze munkáját dicséri több korabeli szobor, ám ez a tény még fontosabb abból szempontból, hogy az anyaggal való bánni tudás mindig is egyik fő jellegzetessége volt. Magántámogatások révén ju­tott el Bécsbe és Münchenbe. Első önálló, egyben legnépszerűbb mű­ve, a Búsuló juhász 1862-ben szü­letett meg, és 1866-ban készített tervet a főművévé vált debreceni Csokonai-szoborhoz, amelyet 1871-ben avattak fel. Közben szá­mos kitűnő arcképet készített a kor ismert, vezető személyiségei­ről, bekapcsolódott a Tudomá­nyos Akadémia székházának épí­tésébe. A Csokonai után nyerte el a szegedi Dugonics és a budapesti Petőfi-szoborra a megbízást, ám betegsége miatt már nem ő, tanít­ványa fejezte be műveit. Monumentális művei mellett ránk maradtak kisméretű terra­kotta és gipsz szobrocskái is. A többségében a táncoló parasztot formázó alakok nemcsak egy mé­lyen nemzeti művészet mellett el­kötelezett alkotó tanúságtételei, hanem az alaképítési és mozgás­ábrázolási problémák tanulmá­nyai is. Izsó Miklós mestere volt a test kifejezőkészségének, a gyors mozgások ábrázolásának éppúgy, mint a nyugaloménak, a befelé fordulásénak. Test és dra­péria, jellem és forma elválaszt­hatatlan egységet alkotott nála.

Next

/
Thumbnails
Contents