Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

2000. május 25., csütörtök Hitélet / Hirdetés 4 • Egyházmegyei papi lelkigyakorlat lesz június 19-től 22-ig az egri szeminárium­ban P. Nemeshegyi Péter jezsuita atya ve­zetésével. A lelkigyakorlat a június 22-i hagyományos papi találkozóval zárul Bélapátfalván, melynek egyik programja­ként Seregély István egri érsek tájékoz­tatja a megjelenteket az egyházmegye híreiről. • Éjszakai engesztelő virrasztást tarta­nak éjféli misével minden hónap első csütörtökjén a miskolci kármelita temp­lomban. • Imre atya a csodákról, pálfordulások- ról elmélkedik az új Misszió májusi szá­mának A lelkiatya válaszol rovatában. A lapban találunk híradást az ináncsi mil­lenniumi zászlószentelésről, olvashatunk vasárnapi gondolatokat, egy képössze­állítás segítségével pedig Szent Ritához zarándokolhatunk a közép-olaszországi Cascia-ba. • Jubileumi katolikus nagygyűlést tarta­nak Budapesten a Kisstadionban július 1-2-án a magyarországi és határokon túli magyar felnőtt katolikusok részvételével. Kereszténység és tudomány Miskolc (ÉM) - A kereszténység és a tu­domány évszázadai címmel konferenciát rendeznek május 26-án, pénteken délelőtt 9 órától Miskolcon, a Városháza díszter­mében. Köszöntőt Dobrossy István, a megyei levéltár igazgatója mond, majd Kohold Tamás, a város polgármestere tartja a megnyitó előadást. Seregély István egri érsek előadásának címe: Mit ránk hagy­tak a századok. Besenyei Lajos, a Miskol­ci Egyetem rektora a tudomány és okta­tás szerepéről és jelentőségéről beszél a régió múltjában, jelenében és jövőjében. Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karának tanszék- vezető professzora a pálos rend hazai év­századait ismerteti. A záró előadást Faze­kas Csaba történész, a Miskolci Egyetem adjunktusa tartja Egyházpolitika és pol­gárosodás a XIX. századi Magyarorszá­gon címmel. Május 25. Szt. VII. Gergely pp., Szt. Orbán pp„ Szt. Pazzi Mária Magdolna Május 26. Néri Szt. Fülöp, Evelin Május 27. Szt. Pelbárt, Canterbury Szt. Ágoston, Hella Május 28. Húsvét 6.' vasárnapja Szt. Emil, Szt. Vilma, Szt. Vilmos, Csanád Május 29. Szt. Magdolna, Szt. Ervin Május 30. Szt. Jobb. Szt. Johanna, Nándor, Janka, Zsanett Május 31. Angéla, Szt. Petronella SZENfmlR UTÓDAI Szent Comelius 251-253 Szent Péter 20. utódja Cornelius volt. „Cornelius, Castinus római polgár fia volt. Végigment az egyházi szolgálat min­den fokozatán és miután ezekben nagy ér­demeket szerzett magának, a legfőbb papi méltóságra emelték.” Ekkor érkezett Rómába az afrikai No- vatus és Felicissimus, hogy ügyüket dű­lőre vigyék. A pápánál és tanácsánál nem­igen találhattak meleg fogadtatásra ami­ért áskálódni kezdtek Cornelius ellen. De ez az áskálódás nem tartott sokáig és a római hitvallók visszapártoltak Cornéli- ushoz. A keresztények üldözése során Cornéli- ust elfogták, Centum Cellaebe (a mai Ci- vitta Vecchia) száműzték és ott. kivégez­ték. Holttestét Rómába hozatták és a Cor- néliusok családi sírboltjába temet­ték el. Porga Zsolt A Mennyország nem szakad rögtön a fejünkre Baán István lelkész a görög katolikus egyházról - a millennium jegyében Baán István az avasi görög katolikus kápolnában Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Ha hetente nem tudunk Istenre hosszabb időt áldozni, akkor nem te­remtünk alkalmat magunk­nak a kereszténység megélé­sére - vallja Baán István gö­rög katolikus lelkész, aki a kö­zelmúltban előadássorozatot tartott egyháza helyzetéről a harmadik évezred küszöbén. • A magyarság a kereszténység szempontjából először Bizánccal ismerkedett meg. A Nyugat csak a XII. századtól kezdett felemel­kedni - kezdte a Miskolci Egyete­men vallástörténetet oktató avasi lelkész a kis egyháztörténetet. - Kutatásaim szerint Szent István idejében kettős egyházszervezet volt: egy keleti és egy nyugati, nagyjából meg is felelt az ország két felének. Aztán ahogyan Bi­zánc gyengült, úgy vált a nyugati kereszténység egyre erősebbé. A XIII. században már csak elszór­tan akadtak keleti szertartású egyházközségek. Jelentős ese­mény volt az egyház életében, mi­kor Mária Terézia - miután bi­zonytalan volt, hogy van-e mun­kácsi püspökség - megalapította azt 1771-ben. Ehhez kapcsolódóan elkezdődött a papnevelés is, de már nem a hagyomány volt az el­sődleges, hanem a nyugati teoló­gia és szemlélet elfogadtatása. □ Mennyire fontosak ma a ha­gyományok? • A ü. Vatikáni zsinat sok min­dent más oldalról közelített meg. Azok az értékek, amelyeket ko­rábban ha nem is elvetendőnek, de idegennek tartottak - a nemze­ti nyelv, de mélyebben is az egész teológiai szemlélet, a Szentírásból való állandó táplálkozás -, most előtérbe kerül. A görög katolikus egyházaknak meg kell találniuk az önazonosságukat. Egyfajta ön­revíziót kell végrehajtaniuk, ami­ért eddig szidták őket, most azt kell kidomborítani. □ Ez lehet a jövő alapja is? • Pontosan. Azokat az értékeket kell erősíteni, amelyekből mindig is táplálkozott az egyház. A litur­gikus szövegekben nagyon mély teológia van, ami a Szentírás hi­teles magyarázata. Ez érthető for­mában él a hívekben. Ezeknek a szertartásoknak az ébrentartása az egyik záloga az identitásnak. Nem könnyű, hiszen elég nehe­zen megtanulható, művészi érzé­ket igénylő, bonyolult énekkultú­ráról van szó, ami szorosan összefügg az ízléssel, egyfajta kul­turális szinttel, még az aránylag iskolázatlanoknál is. A liturgia olyan értékek hordozója, hogy aki ebben részt vesz, önkéntele­nül is megnemesedik általa. □ Mit tehetnek a görög katolikus egyház megerősítéséért? • A magyar görög katolikus egy­házat az ortodox anyaegyházból szakították ki a történelmi körül­mények. Az ökumenizmus útján lelkileg vissza kell találni oda, hi­szen a közös értékeket együtt ha­tékonyabban tudjuk képviselni. Jövőnk biztosítéka, hogy ha a nyugati egyház újból felfedezte az értékeinket, ezeket megpróbáljuk felmutatni és erőteljesebben kép­viselni. Ha nem tudjuk, akkor a mi romlásunkat is jelenti. Termé­szetesen szeretnénk korszerűek lenni. Nem egyfajta muzeális ér­ték dédelgetéséről van szó, hiába látnak bennünket sokan régies­nek. Egy idő múlva maga a ke­reszténység tűnhet majd ilyen­nek, vagy tűnik már most, mert új mozgalmak jönnek, és szerin­tük frissebb tartalmat hoznak. Én nem hiszem, hogy lenne az evan­géliumnál frissebb dolog. □ Kicsit talán a korszerűtlenséget jelzi - a gyönyörű -, de a rohanó világban hosszúnak tűnő liturgia. • Pedig még tovább kellene hosszabbítani. □ Miért gondolja? • A focimeccset is lehet rövidíte­ni: kétszer öt percben ugyanúgy megkapható a totóeredmény. De a közönség azért megy, hogy já­tékot lásson. Persze más a funk­ciója az istentiszteletnek. Az a kérdés, a hívő ember mennyire hajlandó az életét Isten felé irá­nyítani. Ha kicsit megvizsgál­nánk, hogy saját életünkben mi­re mennyi időt fordítunk, körül­belül ugyanazok lennének az ér­tékarányok is. Ma sokkal na­gyobb szükség van egy hosszabb istentiszteletre, mert olyan zak­latott életből jövünk, hogy több időre lenne szükség az elcsende- sedéshez. Istennek kell egyfajta skála, amin megmutatkozhat. Ha ezt a skálát beszűkítjük, akkor mi leszünk csalódottak: csak ennyi az egész? Ha berobban va­laki egy idegen templomba, hiá­ba várja, hogy a Mennyország a fejére szakadjon! Idő kell, hogy magába szívja Isten(t). Csendesnap Miskolc (ÉM) - Egyházmegyei gyermekcsendesnapot rendez a miskolci evangélikus egyházköz­ség május 27-én, szombaton dél­előtt 10-től délután 2 óráig. Ven­dégeik lesznek a budapesti gyer­mek- és ifjúsági misszió munka­társai. Minden résztvevőnek sze­rény ebédet biztosítanak. Lesz még ének, zene, játék, vetélkedő. Amit vinni kel: a jókedv. Autómegáldás Miskolc (ÉM) - Autómegáldás lesz a TESCO áruház parkolójá­ban május 28-án, vasárnap reg­gel fél 8-kor, szentmise kereté­ben. Mivel a parkolóhelyek szá­ma meghatározott, a szervezők kérik, az érdeklődők jelezzék részvételi szándékukat azzal, hogy matricát vásárolnak, s ki­ragasztják azt az autó hátsó szél­védőjére. Matrica a mindszenti templom sekrestyéjében illetve a plébániairodákon kapható. Ferences lelki nap Esztergom (ÉM) - Lelki napot tartanak a Ferences Szegénygon­dozó Nővérek május 27-én dél­előtt 9 és délután 5 óra között. Az érdeklődőket közös beszélgetésre, imádságra hívják, megismerked­hetnek a hivatással, a renddel, a szerzetesi életformával. A Nővé­rek címe: Esztergom, Kossuth u. 50. Étkezést és szállást tudnak biztosítani. A jelentkezést a 33/311-977-es telefonon várják. Országos találkozó Ibrány (ÉM) - A IX. OKÉT (Or­szágos Katolikus Egyetemisták Találkozója) Ibrányban lesz au­gusztus 23. és 27. között. A téma: 1000 éves hagyományunk. Ér­deklődni és jelentkezni a követ­kező címen lehet: 6720 Szeged Dóm tér 25. Tel.: 20/328-2290. A Kenóval minden este Önre mosolyoghat a szerencse. A fix, 400.000.000 forintos telitalálat* pedig egy csapásra megváltoztathatja életét. Talán már holnaptól. Ez a kenő! Vasárnap kivételével minden este 80 számból sorsolunk ki 20 nyerőszámot. Egy és tiz között annyi szá­mot játszhat meg, amennyit akar, azaz ön dönthet, hogy a húsz kihúzott számból mennyit kiván eltalálni (ez a játék típusa). Sőt, azt is meghatározhatja, hogy a 80 Ft-os alap­tét hányszorosát kívánja megjátszani (1X-es, 2X-es, 3X-os, 4X-es, 5X-ÖS tét). A megját­szott számokat pedig egyszeri fogadással több napon (1-6, 12) keresztül is játékba küldheti, azaz azokkal több sorsoláson is nyerhet. A fix nyeremény összege a meg­játszott számok számától, a téttől és - ér­telemszerűen - a találatok számától függ. A nyerőszámokat megtudhatja a Telinfó (1) 224-2600, az Ügyfélszolgálat (1) 201- 0617, (1) 201-0850 telefonszámain, illetve a (60) 505-080 számon, a TV2-n 22 és 23 óra között, a Kossuth rádió 23 órás híreiben, teletexten az m1 873. és a TV2 283. oldalán, interneten a www.szerencsejatek.hu címen, vala­mint a Sportfogadás és a Metró c. lapokból. Már telefonon vagy interneten keresztül isjátszhatl Részletek a lottózókban. ' Ötszörös téttel, tizes telitalálattal.

Next

/
Thumbnails
Contents