Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-23 / 119. szám
2000. május 23., kedd H '-Jm. ?Jlíj UJJ 'ulí] Íj % Aktuális 4 HÍRCSOKOR • A bolgár kultúra ünnepe. A bolgár kultúra napját ünnepli a miskolci bolgár kisebbségi önkormányzat, holnap délután. Egyebek között Hogyan látják magukat a bolgárok? címmel rendeznek tudományos konferenciát a Soltész Nagy Kálmán úti iskolában. • Előadás, cukorbeteg embereknek. Orvosi előadást tartanak a Diósgyőri Cukorbetegek Egyesülete szervezésében csütörtökön délután fél 3-tól a Diósgyőri Kórház előadótermében. • Ruhagyűjtés, árvízkárosultaknak. Árvízkárosultak javára szervez ruhagyűjtést az MSZP baloldali nőtagozata ma délelőtt 11-től délután 2 óráig a Magyar Szocialista Párt miskolci, Corvin utca 9. szám alatti politikai centrumában. A lakások helyén áruház épül Miskolc (ÉM - BAL) - Megkezdték az Újgyőri főtér közeli lakóterület felszabadítását. Erre a helyre Billa áruház épül hamarosan. A beruházó cég a benzinkút mögötti, a Második és Harmadik utca között elterülő városi tulajdonú telket úgy vásárolná meg (egyelőre előleget tett le, az üzlet folyamatban van), hogy az azon álló lakások üresek. Emiatt az önkormányzat ingatlangazdálkodó cége hozzákezdett a négy épületben található lakások kiürítéséhez. A bérlők számára másik bérleményt ajánlanak fel, a jogcím nélkül ott lakókat pedig kiköltöztetik. Az akció végét még a nyár elejére tervezik. Ezt követően - mint Kottman Dezső, a MIK Rt. igazgatóhelyettese tájékoztatott - a leendő tulajdonos feltehetőleg lebontatja a házakat, amelyek nem minősülnek műemléknek, nem tartoznak a vasgyári telep védett épületeinek sorába. Információink szerint az áruház építését még az idei évre tervezik a beruházók. Az építkezés helyszíne Fotó: Vajda János Újjáalakul a Társadalmi Egyesülés Miskolc (ÉM) - Önálló jogi személlyé válik a Társadalmi Egyesülések Szövetségének megyei tömörülése, ennek apropóján alakuló közgyűlést tartanak június 8-án délután fél 3-kor a Megyei Közművelődési Intézetben. A tervezett napirendben új alapszabály elfogadása és új vezetés (elnökség és számvizsgáló bizottság) megválasztása szerepel, továbbá az éves program és költségvetés kialakítása. A szervezők közlik: a rendezvényen megjelenők az új szövetség alapító tagjaivá válnak. Tótakarítás. Takaríttatja a tapol cai csónakázótavat a tó bérbe vevője. Van mit tenniük a szakembereknek: a vízben az utóbbi időben igen elszaporodott a hínár. Fotó: Vajda János Lesz-e még egyszer valahol pálmaház? A vadasparki hasznosítást a polgármester nem tarja jónak. Ezt Molnár Attila, a Vadaspark vezetője azzal vette tudomásul: számára az a lényeg, hogy megnyugtatóan rendeződjön a pálmaház sorsa, s ha lehet, ipari műemléki védettség alá vonják. A termálvíz jelenlétéről a Miskolci Vízművek műszaki igazgatóhelyettesét kérdeztük. Együd István arról tájékoztatott, hogy Miskolcon összesen 5 helyen van termál-, azaz 20 Celsi- us-fokot meghaladó víz. A miskolctapolcai Barlangfürdőben, a Selyemréti (Augusztus 20.) strandfürdőn, az Erzsébet gőzfürdőben, valamin két fúrt kút- ban, melyek egyike a Miskolci Vízmű, másika a Húskombinát udvarán található. Idegenforgalmi szempontból ez utóbbi kettő nemigen jöhet szóba, míg a tapolcai helyszín azért kérdéses, mert mindössze 29 Celsius-fokos a vize, ami fűtéshez eléggé alacsony. A többi valamennyi 45 Celsius-fokos. Mint a szakember hozzátette: az esetleges hasznosításánál figyelembe kell venni a kitermelhető mennyiséget is. E vízgazdálkodási kérdés eldöntése a Vízügyi Igazgatóság feladata lesz. Archív képünkön: a pálmaház, mielőtt Miskolcon elbontották Miskolc (ÉM - SzK) - Kobold Tamás polgármester határozott szándéka a Buda vári palotából származó, majd a Miskolci Kertészeti Vállalatnál felállított annak megszűntével pedig szétszedett pálmaház Miskolcon történő felállítása. Mi a szándéka a sikeresen visszavásárolt nagy múltú üvegházak szerkezetével? - kérdeztük Kobold Tamás polgármestert.- Nincs szükség a budavári önkormányzat segítségére - jelentette ki a polgármester. - Jóllehet nem a legfontosabb teendőnknek tartom a pálmaház újrafelállítását, de ha nem tartanám fontosnak, nem izgatott volna, hogy ebek harmincadjára jut. Sőt, igen határozott elképzelésem van az építmény sorsával kapcsolatban, s már tárgyaltam is ez ügyben - jelentette ki Kobold Tamás, azonban a konkrétum nyilvánosságra hozatalától elzárkózott. Annyit elárult: mindenképpen idegenforgalmi nevezetességnek szánja, s a felállításhoz magántőkét szeretne mozgósítani. A helyszínt illetően a következő feltételeket említette: a kellően nagy teret, a szép környezetet, valamint a fenntartás, az energiatakarékos fűtés szempontjából a termálvíz jelenlétét. Kérdésünkre a polgármester azt is elmondta: jóllehet azon van, hogy saját elképzelését megvalósítsa, minden, a feltételeket elfogadó jelentkezővel szívesen tárgyal a pálmaház megmentéséről. Nagy pálmaház „30 méter hosszú, 12 méter széles, kettős üvegezésű, déli oldalán domború (állítólag ez volt az eredeti formája a másik oldalon is, és csak később, nem tudni mi okból, toldották meg a hátsó szegletes résszel és a kupolaszerű kiemelkedéssel) üvegházban három darab egy köbméter űrtartalmú víztartály is állt. Ezekből kettő az öntözővíz előmelegítésére, egy pedig - a ház közepén lévő - kerti díszmedencék aranyhalaNekrológ „Egykor azért épültek itt az üvegházak, hogy bennük a kor divatjának, szokásainak megfelelően a Palota méltó díszítéséhez, ékesítéséhez nevelhessenek és tarthassanak hazánkban szabadban nem termeszthető vagy nem teleltethető dísznövényeket... Csupa fény, ragyogás, pompa áradt valaha ezekből az üvegházakból, megannyi elismerést, dicsőséget hozva nagy tekintélyű és megbecsült szakembereire és az egyszerű, de szíwel-lé- lekkel dolgozó, jóban-rosszban kitartó, áldozatokat is vállalni tudó kerti munkásokra. És amikor a gyűjtemények sok gond és fáradság árán már együtt voltak, amikor gazdaságilag is jelentős tényezőkké váltak, beleszólt életükbe is a kegyetlenség, a rombolás. Ahogy elértéktelenedett és pillanatokon - nemegyszer indulatokon - múlott az emberi élet, úgy váltak egy napon semmivé a szépség, a békesség szimbólumai: a virágok is. ...ama szörnyű télen az ország büszkesége, a Várhegy ékessége, a Budavári Palota romokban hevert.” (Gombos Zoltán, Budavári Kertek, Natúr a Kiadó, 1969) Nagy pálmaház „30 méter hosszú, 12 méter széles, kettős üvegezésű, déli oldalán domború (állítólag ez volt az eredeti formája a másik oldalon is, és csak később, nem tudni mi okból, toldották meg a hátsó szegletes résszel és a kupolaszerű kiemelkedéssel) üvegházban három darab egy köbméter űrtartalmú víztartály is állt. Ezekből kettő az öntözővíz előmelegítésére, egy pedig - a ház közepén lévő - kerti díszmedencék aranyhalainak teleltetésére szolgált. Az 1,10 méter széles, kavicsborítású növényasztalon évről évre kis pálmák és melegigényes díszítőnövények. Az állványzat alatt - meglehetősen bő téren - a téli időben kötészeti előkészítő munkákat (pl. ko- szorúalap-készítés) végeztek. A nyári időszakra valamennyi pálmát és edényes növényt a szabadba hordták ki, és árnyékos vagy félárnyékos helyre helyezték el...” (Gombos Zoltán, Budavári Kertek, Natura Kiadó, 1969) Természetbe vonulnak iskolások, óvodások Az erdei iskola egyre divatosabb pedagógiai Miskolc (ÉM - NyZ) - Egyre népszerűbbek az erdei iskolák megyénkben is. Ez az alternatív pedagógiai forma lehetőséget ad a környezetvédelmi, természetvédelmi nevelésre, a személyiségfejlesztésre. Azokat az iskolákat nevezik erdei iskoláknak, melyek működésük szerves részeként a szorgalmi időszak egy szakaszában - főként ősszel vagy tavasszal - természeti környezetben töltenek el egy-egy hetet. A helyszín nem feltétlenül erdő, lehet folyó mentén, legelő környékén is. Az erdei iskola olyan komplex cél- kitűzés^ melynek tartalmát és munkaformáit az adott természeti és kulturális környezet határozza meg. Komplex nevelés- Általában év elején megtervezzük, hogy mikor megyünk erdei iskolába, és az arra az évszakra, időszakra vonatkozó, a terméErdei iskola Az erdei iskola előzményei a századelő reformpedagógiai mozgalmának időszakában gyökereznek. Középpontban ebben az esetben is az áll, hogy megszabadítsák a gyermeket a hagyományos iskola merev béklyóitól. Őstípusát - a szabadlevegős iskolának nevezett formát - 1903-ban alapították meg Berlin mellett, Charlottenburgban. Létrehozásának főként egészségügyi és szociálpolitikai okai voltak: a nagyvárosi, mérgezett levegőből szerették volna kivinni a gyerekeket. Magyarországon 1908-ban létesült az első erdei iskola. szettel kapcsolatos tananyagot átcsoportosítjuk. Például most ősszel Petőfi Itt van az ősz, itt van újra című versét a Bükkben a sziklákon ülve olvastuk, értelmeztük. A gyerekek tényleg körülnéztek a tájban, és érezték a verset. De vittünk magunkkal nagyítókat, csipeszeket, szűrőket, ollókat, mappákat, és jártuk az erdőt, a környéket - meséli Ferenczyné Lendeczky Katalin, a miskolci Kaffka Margit Általános Iskola pedagógusa. Az erdei iskolák szervezésében tapasztalt pedagógus a divat, a népszerűség okát abban látja, hogy a „kivonuláson” a nevelés minden területét felölelik: a gyerekek természetvédelmi, környezetvédelmi ismeretekre tesznek szert, fizikailag fejlődnek, hiszen nap mint nap túráznak, kirándulnak, a személyiségük kiteljesedik. A megismerés fő forrása a tapasztalás, alapvető módszer pedig a tevékenységszervezés. Azért is fontos ez az általában egyhetes együttlét, mert a közösség is összekovácsolódik. Az iskolában nem adódnak olyan lehetőségek, melyekben például egy közepes tanulmányi előmenetelű diák a tanórán kívüli tevékenységekben - mondjuk a tűzgyújtásban - megmutathatja magát. Oldottabb a légkör - summázza a tapasztalatait Ferenczyné Lendeczky Katalin. Erdei óvoda A miskolci Weöres Sándor Napköziotthonos Óvoda tizedik, jubileumi erdei óvodáját szervezi meg idén júliusban Varbó-Fó- nagyságon. Középső- és nagycsoportos óvodásokkal vonulnak ki egy hétre az erdészházba.- Három téma köré csoportosítjuk a feladatokat. Egyrészt természeti ismereteket kapnak a Tavalyi emlék: sikeres volt az erdei foglalkozásFotó: Bujdos Tibor gyerekek, növényekkel, állatokkal, élőhelyekkel ismerkedünk meg, másrészt az ökológiai szemléletüket formájuk, hogy szervesen lássák a világot, harmadrészt pedig a kísérleteket végzünk. Megnézzük a vízminőséget, az emberi beavatkozás mértékét - mondja Szabó Barna- básné az erdei óvodákat szervező óvodapedagógus. Mindezeken túl azonban a Weöres Sándor óvoda óvónője is a komplexicitást emeli ki, valamint a szokásalakításban és a szociális érettség elősegítésében látja a legfőbb feladatát az erdei óvodáknak. Tíz év tapasztalatait összegezve pedig egyetlen szemléletes példát említ: egy zárkózott, gátlásos kisfiú teljesen megnyílt az egy hét alatt, „zölddel” feltöltekezve teljesen más oldaláról mutatkozott meg.
