Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-18 / 115. szám

2000. május 18., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Olasz dalest. Népszerű olasz dalok és világslágerek hangzanak el Miller Lajos Kossuth-díjas kiváló művész előadásában a Városházi esték sorozatának következő rendezvényén. A május 18-án, ma este fél 6-kor kezdődő koncerten közreműködik Miller Zoltán (ének) és Oberfrank Péter (zongora). A szóvivő Varsányi Zsuzsa lesz. • Diósgyőriek Tokajban. A Diósgyőri Képzőművészeti Stúdió tagjai mutatkoz­nak be a Tokaji Galériában. A kiállítás május 29-ig tekinthető meg. • Cigándi táncosok Budapesten. A Múze­umi Világnap, május 18-a alkalmából szí­nes víkend várja a látogatókat Budapesten a Múzeum-kertben, ahol szombaton és va­sárnap rendezik meg a Múzeumok Majáli­sát. A színpadon szombaton délelőtt fel­lép többek között a cigándi Zemplén Gyermek Néptáncegyüttes és a Bekecs együttes gólyalábasok közreműködésével. Népdalverseny a névadó tiszteletére Krasznokvajda (ÉM) - A krasznokvajdai Béres Ferenc Általános Iskola a hagyomá­nyokhoz híven az idén is megrendezi a Bé­res-napot. A május 19-1, pénteki emlékna­pon részt vesznek a Béres család tagjai is. A programban bemutatkoznak az iskola művészeti csoportjai: az énekkar, a néptán­cosok és a színjátszók Nem úgy van már, mint volt régen című műsorukkal, majd az emléktábla megkoszorúzásával tisztelegnek az intézmény névadója, Béres Ferenc nép­dalénekes emléke előtt. A napot az abaúji iskolák népdaléneklési versenye zárja. Szerelem és szépség Fecske Csaba Kerék Imre, a somogyi illetőségű, de évti­zedek óta Sopronban élő költő szerelmes verseit gyűjtötte egybe a Vénusz kertjé­ben nőtt alma című kötetében. Elegáns a borító, szépek Urbán Tibor grafikái, és szép a tipográfia. S ami verseskötet eseté­ben a legfontosabb - noha az említettek sem lényegtelenek -, szépek a versek. Bel­becs és külcsín harmóniájáról beszélhe­tünk e kötet kapcsán. Bizonyára sokan vannak, akik ismerik Botticelli híres festményét, a Vénusz szü­letését. A mitológia szerint Vénusz a ten­ger habjaiból született római istennő, akit a görög Aphroditével azonosítottak. A szerelem és a szépség istennője, számos szentélye volt az ókori Rómában. Caesar - aki származását az istennőre vezette vissza - a Római Birodalom hivatalos kultuszának részévé tette. Kerék Imre a szépség és a szerelem kul­tuszát ápolja költészetével 1977-es - ekkor jelent meg Zöld parázs c. első kötete - szín­relépése óta. Akkor tette szerelmes versei­nek kötetét az olvasók asztalára, amikor többen mái' a vészharangot is megkondítot- ták a szerelem fölött mondván, elidegenedő világunkban már nincs is szerelem, csak szex. A szerelem haláláról beszélnek ős­idők óta, a századelőn Kosztolányi is tollat ragadott, hogy cáfolja e tévhitet: Ámornak esze ágában sincs nyugalomba vonulni, mint egy kiérdemesült diplomatának. Évezredek óta a szerelem agóniája nagy szerelmeket és gyönyörű szerelmes verse­ket szül. Kerék Imre könyve is ennek bi­zonysága. A szerelem jelenvalóságáé. A mintegy hatvan szerelmes vers az em­beri érzések szépségéről, örökkévalóságá­ról szól. Ahány vers, szinte annyi versfor­ma. Olvasható a kötetben szapphói, anak- reoni strófa, szonett, dal, virágének, s egy több évszázados hagyományt is fólelevenít a költő, amikor akrosztichonban örökíti meg szerelmese nevét. A változatos for­mák is az élet és a szerelem sokszínűségét, gazdagságát sugallják. A versek szerkezete kristálytiszta, a költő nem zsonglőrködik a szavakkal, az aranymívesekhez hasonlóan dolgozza meg nyersanyagát, a nyelvet, amelynek mára nem elhanyagolható, je­lentős mestere ő. Szerelmes verset írni ma korszerűtlen dolog, a posztmodem líra úgy irtózik tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. Átélhető, szenvedélyes versekkel aján­dékozott meg a költő ebben a szép köteté­ben. Jó szívvel ajánlom az érzéseiket nem szégyellő olvasóknak. A legjobbak előadása a károsultakért Az amatőr gála árvízi jegyek kibocsátásával segíti a helyreállítást A gönci Szia Klub GT. is ott lesz a díszelőadáson Fotó: végh Csaba Miskolc (ÉM - CsM) - A csúcs­rendezvényre, a díszelődásra készülnek már az V. megyei amatőr gála résztvevői. A ta­vaszi árvíz túl van a csúcson - a kevésbé látványos, ám nem kevesebb pénzt kívánó újjá­építés következik most. A két, merőben különböző esemény úgy kapcsolódik össze, hogy a gála bevételét az árvízkáro­sultak javára ajánlják fel.- A Tisza és a Bodrog partján élők már nincsenek veszélyben, kiszorultak a híradókból is, de ez nem jelenti azt, hogy az életük visszatért volna a rendes kerék­vágásba - kezdi a jótékony fel­ajánlás indoklását Riz Gábor, az amatőr gálát szervező B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet igazgatója. - Ilyenkor már, tud­juk, csökken az adakozókedv, de bízunk benne, sokan átérzik: most kell felépíteni az elmosott otthont, megvenni a tönkrement ruhákat, elázott tankönyveket... Jelképes vagy jótékony ár Az amatőr gála díszelőadására eddig mindig jelképes összegért lehetett, és lehet most is jegyet váltani. De hogy minél nagyobb összeget utalhassanak át a me­gyei katasztrófa-elhárítási alap­ba, a károsultak megsegítésére, kiadott az intézet úgynevezett árvízi belépőjegyeket is. Ezeket 1, 5, 10 illetve 20 ezer forintért vásárolhatják meg az érdeklő­dők. így értékes és látványos gá­laműsort láthatnak, miközben tudják, az általuk a jegyért kifi­zetett teljes összeget jótékony célra fordítják. Négyszáz legjobb- Mindig felrázta az egész me­gyét, de soha ennyi embert nem mozgatott még meg amatőr gála, mint ez, a Kultúrával a Nyugat kapujában elnevezésű, országos millenniumi rendezvénysorozat­tal egybefonódott ötödik - folytat­ja Riz Gábor. - 4752 ember vett részt összesen a tavaly november­ben kezdődött rendezvénysoroza­ton. Azt kell mondanom, a dísz­előadás 400 szereplője a legjobbak­nak csak egy része, a háromórás időtartam szabta korlátok miatt.- Érdekes, hogy megváltozott az évek során az egyes előadói kategóriák népszerűsége - teszi hozzá Szűcs Lászlóné, a rendez­vénysorozat szervezője. - Eleve csak háromévenként van ama­tőr gála, így jobban kitűnnek a változások is. Korábban például a pop-rock kategória volt a leg­népszerűbb, az ő bemutatkozá­suk volt a fő nap - most össze­sen három rockegyüttes jelent­kezett. Viszont igen kedvelt az ének-zenében a musical. A nép­tánc megőrizte erejét, ez a gála­műsorban is látszik majd, ám feljövőben van a modern tánc is. Országos hírű amatőrök Az átrendeződés annak is kö­szönthető, hogy a könnyűzenei együttesek más fórumot is talál­nak, ahol erősebb a tehetséggon­dozás. Mert akármilyen nagy le­hetőség és erős szakmai kontroll is az amatőr gála, nem tehetség­kutató rendezvény. Előfordul, hogy egy résztvevő támogatót ta­1 j J Jótékony célú of J I díszelőadás JLj | f Miskolci Nemzeti 3 / J 'T Színház, június 3., \ du. 3 és este 7 óra Fellép a népdal-népzene 13, színjátszás 1, ének-zene 17, mo­dern tánc 4, vers-, próza- és me­semondás 5, néptánc 10, kórus 3, könnyűzene 3 képviselője. Árvízi jegyek Miskolc mellett Mezőkövesd, Edelény, Encs, Sá­toraljaújhely, Sárospatak, Ka­zincbarcika, Tiszaújváros, Ózd és Szerencs művelődési köz­pontjaiban vásárolhatók. Iái magának, vagy később profivá válik, de nem ez a jellemző.- A helyi bemutatókon látszott igazán, hogy ez mennyire nem a pénzről szól - folytatta Riz Gá­bor. - Sok hagyományőrző kör­ben már három generáció dolgo­zik együtt, és nemhogy bevéte­lük nincs, de maguk fedezik a költségeiket. A közös szórakozás és szórakoztatás öröme az, ami együtt tartja őket. Ahogy szűkült a kör, természetesen úgy szapo­rodtak a félprofi előadók. Fontos tisztázni: itt az amatőr és a profi között nem színvonalbeli különb­ség van, csak az amatőr számára nem jelent ez a tevékenység rendszeres jövedelmet. Ha valaki kezébe veszi a gálán föllépőket bemutató színes katalógusunkat, láthatja, országosan ismert ne­vek is szerepelnek benne! Kórusfesztivál hat ország együtteseivel Miskolc (ÉM) - Tizenegyedik alkalommal sereglenek az énekegyüttesek a Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztiválra. Az idén, május 19. és 21. között huszonkét csoport ad koncertet. A tiszaújvárosi Mária Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomban hallható az első hangverseny május 19-én, pénte­ken délután 5 órától. Ekkor a Me- zőcsáti Egressy Béni Vegyeskar, a Tiszaújvárosi Énekszó Baráti Kör és a német Osnabrückner Ju- gendchor lép fel. Ezen a napon lesz a miskolci hivatalos nyitó- hangverseny is a selyemréti Szent István-templomban este 7 órától. Ez alkalommal csendül fel a világon először Csemiczky Mik­lós: A gyönyörűség dalainak kez­dete című kantátája a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművé­szeti Intézetének Nőikara és a Miskolci Egyetem Vegyes Kará­nak előadásában. Közreműköd­nek Jónás Krisztina, Szolnoki Apollónia, Bokor Jutta énekesek. Szombaton a miskolci Zenepa­lota Bartók termében lép fel az ózdi Bükk Művelődési és Vendég­látóház Gyermekkórusa, az erdé­lyi Pro Musica, a miskolci Cardi­nal Mindszenty Énekegyüttes és a budapesti Árpa d’Or Ének­együttes. Ugyanitt, de már este 7- től az olasz Corale Lorenzo Pero- zi, a szolnoki Bartók Béla Kama­rakórus, a finn Vox Nova Kama­rakórus és a német Osnabrück­ner Jugendchor ad koncertet. Vasárnap a diósgyőri evangéli­kus templom fogadja a Mindszen­ti Énekegyüttest és a Forrás Ka­marakórust Miskolcról, a Bartók Béla Kamarakórust Szolnokról valamint a Corale Lorenzo Pero- zit Olaszországból délelőtt 10-től. Egy órával később, 11-től Szeren­csen, a református templomban hallható az Ankarai Gyermek­kar, a szerencsi Rákóczi Zsig- mond Általános Iskola Gyermek- kórusa és a Hegyalja Pedagógus Kórus. Ismét Miskolc lesz a hely­szín vasárnap délután 3 órától. A Református Egyházkerületi Szék­házban hangversenyezik a mis­kolci Fazekas Gyermekkar, a Zrí­nyi Leánykar és a Cantus Fir- mus Vegyes Kar valamint a szol­noki Bartók Béla Kamarakórus. A záróhangversenynek a mis­kolci Minorita templom ad helyet 21-én, vasárnap este 7 órától. A házigazda város Hassler Ének- együttese, a finn Vox Nova Kama­rakórus és a német Osnabrückner Jugendchor fellépése után a fesz­tiválon részt vevő valamennyi kó­rus előadásában szólal meg Vival­di Credója. Közreműködik a Re­ményi Ede Kamarazenekar. Az éneklés szeretete megmaradt Kisgyőrben A Kisgyőri Népdalkor. Van utánpótlásuk is. Kisgyőr (ÉM - FK)Tízéves jubileumát ünnepelte a kö­zelmúltban a Kisgyőri Nép­dalkor. Míg más énekkörök létszáma folyamatosan csök­ken, a háromszoros aranyfo­kozatos kisgyőriek fiatalok­kal gyarapodnak.- Mérföldkő az együttes életé­ben, hogy hét fiatal is csatlako­zott hozzánk, így a középiskolás­tól a nyugdíjasig minden korosz­tály képviselteti magát - mondja Grúz Attila, az együttes vezetője.- Együtt énekel az anya a lányá­val, van, aki a férje után csatla­kozott. Bizonyos fokig most érik be a munkánk gyümölcse. Görömbölyi példa Nem meglepő, hogy egyre gyara­podik a létszám, állítják a tagok. Kisgyőr igazi dalos falu, még az ötvenes években is énektől zeng­tek az utcák, minden esemény, minden munka ürügy volt egy szép népdalra, emlékeznek az idő­sebbek. Ezek az idők elmúltak, de az ének szeretete megmaradt.- Tizenhat évvel ezelőtt látoga­tott el a falunkba a Görömbölyi Népdalkor. Nagyon tetszett min­denkinek a műsoruk, és sokak­ban felmerült, miért ne tudnánk mi is egy hasonlót létrehozni ­emlékezett vissza a kórus vezető­je. - Először férfiakból állt a cso­port, aztán csatlakoztak a nők is. A kezdetektől fogva komoly szak­mai segítséget nyújtott Engi Ist­ván népzenekutató, karnagy is. Öröm, bánat dalai Általában elmondhatjuk, a kis­győriek szeretnek és tudnak is énekelni. De nem csak Kisgyőr­ben értékelik a szép dalokat, ha­nem másfelé is - a versenyered­mények bizonyítják ezt. Idén har­madszor jutottak be az amatőr gála színházi záróbemutatójára, és fellépnek májusban a budapes­ti Erkel Színházban is az ország 2500 énekese társaságában. Kü­lönleges koncert lesz. A közönség a színpadról figyeli a nézőtéren egyszerre éneklő népdalosokat. Az együttes magját alkotó ta­gok olyan időben nőttek fel, ami­kor a diszkó helyett még bál volt. A zenekari szünetekben a lányok egymásba karoltak és énekeltek, hogy magukat szórakoztassák, mondják a hajdani bálozók. Ne­künk még természetes, hogy dal­ra fakadunk jókedvünkben, bána­tunkban, teszik hozzá. Aki beteg, meggyógyul- Ami valamikor a mindennapi élet szerves része volt, az ma a színpadra került. Ennek az lehet az oka, hogy az ötvenes években sok ember a városokban kapott munkát, megszűntek a hagyo­mányos közösségi színterek és az értékrend is megváltozott - keresi a jelenségre a magyaráza­tot Grúz Attila. - A mai gyere­kek, mondhatni, már az anya­méhben szennyeződnek, nem a tiszta forrás csörgedezését hall­ják. Sokféle, gyakran silány, igénytelen zene hallatszik köröt­tük. Probléma az is, hogy a nó­tákat sokan keverik a népdallal. Pedig a népdal több a nótánál, mert egy közösség csiszolta ki, nem mesterkélt. A könyvtár előterét, ahol szer­dánként a kisgyőriek próbálnak, beborítják a különböző versenye­ken elért helyezéseket tanúsító oklevelek. A dicsőség azonban, úgy tűnik nem elsődleges. A szer­dai összejöveteleket nem a siker miatt tartják fontosnak. A jelenlé­ti ív szerint nem szívesen hagyja ki senki a próbákat. Hogy miért? Mindegy, csak kapálni ne kelljen, ütik el tréfával a kérdést. Aki be­teg, az itt meggyógyul arra a kis időre, mondja végül egyikük.

Next

/
Thumbnails
Contents